Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1947-10-01 / 11. szám
1947 OKTOBER 1. Magyar Jövő 5 „Az utolsó emberis“ Ahol kakastollas, vagy halálfejes különítményeik megjelentek, ott rettegés és halálfélelem fogta el a munkást és a parasztot. A hatalom két megszállottja találkozott — a tőke két kiválasztottja —, akik gyilkos rendszereiket a haza fogalmával azonosították:. Horthy Magyarországa — a 3 millió koldus Magyarországa — és Hitler Németországa, a rabszolgamunkák, halál táborok — a modern grand guignol földje. Itt látom képüket a hetilap egyik sarkában, ahol kedélyesen beszélgetnek Voronyezs után. A kedélyes beszélgetés azt jelenti, hogy a Voronyezs előtti kézfogójuk eredménnyel járt és a fasiszta Viktória jegyében 150.000 magyart hajszo’tak halálba. Ügy, ahogy írva volt, német alapossággal — „az utolsó emberig“. * „A magyar honvédség fegyverei a hidegben nem működnek. Téli felszerelésük csak a védőállásban felel meg. Az igényelt 16 élelmiszervonatból cs«ak kettőt kaptunk meg. Kötszer, gyógyszer nincs“ — írta Jány- Hautzinger Gusztáv főhóhér, a 2- honvédhadsereg halálos ítéltének végrehajtója. Ezeket a sötét tényeket még Voronyezs előtt jelentette hadurának és parancsolójának, Horthynak, de pár napra rá, mikor megtörtént a voronyezsi áttörés, a bjelgorodi országúton a kiéhezett, agyonfagyot, nagyrészben seb;smt és beteg honvédeket lovaglópálcával verte. így akarta visszaűzni és harcrakényszeríteni őket, német parancs szerint: „az utolsó emberig“. * A háborús bűnösök nagyrészt azzal védekeznek: „csak a parancsot teljesítettem..Nézzük, mi volt egy negyedszázadig Magyarországon a parancs? Földbirtokosok és nagytőkések uralmának fenntartása, bármilyen praktikával, ha kell. vérrel és vassal, „az utolsó emberig .. „A parancsot végrehajtottam“ — jelentette snejdigan Jány-Hautzinger Gusztáv Horthynak, Voronyezs után. Százötvenezer halott anyja, özvegye és árvája érzi igazán, szörnyű valóságában, hogy milyen alaposan. • Pár hónappal ezelőtt, egyik „ellenzéki“ gyűlésen, a jelenlévő nyugati újságírók felé eev disztingvált „úrhölgy“ így kiáltott epekedve: „Csak egy ilyen parányi atombombát kü’djetek“. — Miért? ... Mert a 3 millió földnélküli koldus fö'det kapott, mert eltűnt a daru- és kakastollas terror. Az „ellenzéki“ hang. mely atombombát kér épülő hídjainkra. vasútjainkra, házainkra, bevetett földjeinkre, iskoláinkra, gyermekottho nainkra, ó. nagyon' is tudatos... Ö is parancsot teljesítene — vágyainak belső parancsát — csakúgy, mint Hitler Horthy-Hautzinger osztályuralmuk fenntartására, a nép elnyomására — az „utolsó emberig“. Vasvári István A Nemzett Segély a magyar jövőért küzd! Támogasd! Erősítsd! r Amhnr nn mmhh Andiid van a világon, mint a mienk, de szépségé/-Iffiuur nunyuuu 5^, páratlan az egész világon... Mi, budapestiek büszkék is voltunk rá. Szeretettel és büszkeséggel néztük gyönyörű, karcsú ívét és alig vártuk, hogy este megmutathassuk külföldi barátainknak s gyönyörködhessünk álmélkodásukban. Most szétszaggatott láncait, felrobbantott pilléreit nézve, olyan szomorúság fog el bennünket, mint valami nagyon kedves és szívünkhöz nagyon közelálló halottunk sírjánál. Nemcsak élő hozzátartozóinkat, testvéreinket, barátainkat, hanem kőbe álmodott szépségeinket is elpusztították Hitler vad hordái. A I A rirll 'J 1838—1848-ig, tíz éven keresztül készült és a forgalomnak zH L.untnia 1849 november 20-án adták át- Széchenyi István, aki az ötletet felvetette, hét éven keresztül dolgozott, mire megalakíthatta azt a részvénytársaságot, amely összehozta a híd építési költségeit- Az 1840. évi XXXIX-ik törvénycikk azt a jogot és szabadalmat biztosította a társaságnak, hogy 1946-ig egy-egy mérföldnyi távolságra más híd nem épülhet-A hidat Tierney Clark Vilmos angol mérnök tervei szerint építették és költsége 8,633.259 korona volt. A két parti oszlopának vízalatti része mauthauseni gránitból, felső része sókúti kőből épült. Az oszlopok magassága 48 méter, melyet 4 hatalmas lánc fogott össze. A két oszlop távolsága 202 méter, a híd szélessége 11 méter volt-1870-ben a kormány a részvénytársaságtól megvette a Lánchidat és szabadalmát is megváltotta 14 millió koronáért. Hatvannégy évi használat után 1913-ban át kellett építeni és a megnövekedett forgalom számára teherbíróbbá kellett tenni. Az átépítés 1913 végén kezdődött és költségei meghaladták a 7 milliót. A híd gyönyörű vonalait és alapszerkezetét meg akarták tartani és ezért nem lehetett szélesebbre építeni. Alapjait megerősítették, aránylag erős lengését merevítő szerkezettel lekötötték és teherbírása négyzetméterenként 400 kilogrammra emelkedett- Teljes szépségében adták át újból a forgalom számára. IQ AC ínmrnr 8~“n hajnali 3 órakor adta ki a parancsot Walter Bayerstein • JllTlUtlr SS százados Szőke Béla főhadnagynak, a hidat megszállva tartó nyilas osztag parancsnokának: a hidat 1 óra múlva fel kell robbantani! A főhadnagy közölte a parancsot alantasaival, akik falfehér arccal hallgattak. Ezek az emberek, akik fasiszták voltak és megtagadtak minden emberi tulajdonságot, ami magyarrá tette őket, most némán álltak és érezték, hogy ezzel a cselekedetükkel elszakítják az utolsó szálat, ami ehhez a földhöz, ehhez a néphez, ehhez a városhoz fűzi őket. A nyilas karszalagos szakaszvezetö előbb bátor talanul, majd mindig erősödő meggyőzni akarással magyarázta, hogy semmi értelme a híd elpusztításának, hiszen a Duna jobbpartján is előretolt orosz hadállások vannak és ezzel nem tartóztatják fel őket, csak felesleges rombolást okoznának. A főhadnagy jelentette a németeknek, hogy emberei vonakodnak a parancsot végrehajtani. Félóra múlva elvezényelték őket nyugat felé és Budapest ékessége sok évi munka eredménye, a sok millió költséggel felépült Lánchíd a levegőbe repült. A/fnct Isnhnlmn-r és leszakít°tt vasrészek között, megszaggatva lánc- IvlObl K()rUUrriLlZ karjait, csüggedten a vízbe eresztve, mint égre szóló felkiáltó jelek, állnak a híd oszlopai. De oldalukon már állványt építenek serény munkáskezek és Gerő, a hídépítő miniszter kiadta a jelszót: a Lánchíd újjá fog épülni és szebb lesz, mint volt! f-intn Imnc ne óva rí minte9V 30 trillió forint szükséges a Lánchíd újjá IIUIU ITTlUi) UboZCfJ építéséhez- De ebben a kérdésben a magyarság, mint egy ember, megértette a hívó szót. A világ minden tájáról, Amerikából, Kanadából, Eszakafrikából jelentkeztek magyarok, hogy részt vállaljanak az újjáépítés költségeiből. A kétnapos országos gyűjtés sokszázezer forintot eredményezett és nem volt sem társadalmi, sem pártkülönbség az emberek között, — mindenki adott tehetsége szerint, a szegény talán még jobban, mint a gazdag. Semmi kétség, a Lánchíd fel fog épülni, s ha néhány év múlva átsétálunk kivilágított karcsú ívei között, éppen olyan büszkeséggel fogjuk mutogatni külföldi barátainknak, mint egykor- De lelkűnkből a gyűlölet sohasem fog elmúlni, amely a világ legállatibb barbarizmusa ellen fakadt, — a fasizmus gyűlölete. ic Borosa László. Bontsuk le a falakat az otthon és a család között A Nemzeti Segély intézményeiről kell néhány szóban beszámolnom. A felszabadulás után a Nemzeti Segélynek egyetlen célja volt: a kifosztott éhező ország és főváros gyermekeit fedél alá, felügyelőt alá hozni, megadni számukra az akkor még életet jelentő egytálételt. Minden keruietoen alakultak tejkonynaK, boicsoaen, napközi ottnonoie, oejaró es b-nt,aüo gyermekek lenzere. idó lujan ikm akármin azokioi az embeneiettj. nenezaegeitrol beszólni, ame,yeK.,ijti a munKatoisaienuK m-g ice-nett küzdeiuöK.; anyagi aiapuuK úgyszólván jeiuiteateitn vo*t, alig volt iniigDiznato, demokratikus szenemü pedagógus, gonuozono sto., akik avatott Kozzei iiyu.taK voina amioz a Kincsnez, ameiy emberisegünk Duldoguiasanan aiapja: — a gyerineknoZ. kgyetien aiapunk voit: a k-taitó leik-seeiés. Ahogy a demokrácia erősödött, ahogy az életszínvonal emelkedett, úgy nőttek a mi igényeink is és ma mar ott taitunk, noyy intézményé. mKben korszerű feiszereles nyújtja azt a harmonikus légkört, amely a gyermeki létek legfontosaob követelménye. Megpróbálom összefoglalni kissé, miben kuionooznek a m: intézményeink a régi szenemü intézményedtől. Miközben elfogadjuk a regi rendszerek nevelesi eiveinek jói bevait ereomenye-t, újítást noztunk aoban, nogy a tekintet yen aiapuio nevetést jeivuitja az emotri szellem tekmte.ye. A nemzet, üegeiy aDDoi a meggyőződésből indul ki, iiugy a nove.es 101- mauiasi pontja a gyermeki leiek, a gyermeki adottságok legtó-eéletesebb, ■eggatiastaianabb kiíejieoctese, essen keresztül a nevelés cetja: annak a nagy igazi humánumnak eierese, amely egy tisztuitaoo, oekes társadalom legjon. tosabb feltétele. — Ep ezért leptünk fel egyre nagyobb ellátási és nevelesi követelményekkel, — nem, hogy egy osztaiy életszínvonalát emeljük, vagy 1. rögzítsük, hanem, hogy megteremtsünk egy olyan tizikai es telki icg.toit, amely minden gyermek fejlődésének a i-gjobu és amelyhez minden gyermeknek joga van. Ezért teremtettünk otthonainkban több és több jatektehe tőséget zene-, sport-, rajz-, nyelvoktatóit; mert '•zek n.m osztaiypnvilegiumok, hunem a gyermekietek szükséges fejlesztői. Otthonainkban a káros oszialykötöttségek eliminálódnak. Gondozottaink a legkülönfélébb társadalmi retegeződésból kerülnek ki. Családi körülményeik szerint talán három nagy csoportba oszthatok: azok a gyermekek, ahol az anya dolgozik, de a csalad rendezett körülmények között él. Az ottnon letjontosságú ne. kik, hogy a gyermek ne maradjon felügyelet nélkül, szomszédra bízva, ne érezze a kivetJt^ég érzését, — az ott. hon hajszamentes beosztott életmódja biztosítja a dolgozó anya nyugodt munkáját és a gyermek nyugodt fejlődését. A másik csoport azoké a gyermekeké, akiknél a családi köt.lék nem szakadt meg teljesen, de ahol a kiegyensúlyozott családi élet felborult, vagy csak roncsaiban van meg. Ide tartoznak a nagyszámú félárva gyermekek, elvált szülök gyermekei, tör. vénytjen gyermekek. Ezek még tartoznak valakihez, biztos szeretetet éreznek, de ezen szer. tét minősége eltér attól az egyensúly tói, amely a gyermek helyét a családban meghatározza, mint egy közösség tagját. Ezekkel a gyermekekkel szemben az otthon feladata kibővül, hiszrn az egyedülmaradt szülő nehezebben tudja ellátni gyermekét, bár egyetlen célja a holtfáradtan hazatérő szülőnek. Ilyenkor a szeretet gyakran elvakulttá, túlfűtötté válik és súlyos nyomásként nehezedik a gyermekre. A gyermek is érzi, hogy léte egyetlen lénytől függ. Az ilyen szeretet szorongásos, szociális kifejlesztésre képtelen. — Ilyenkor az otthonnak kell a gyermekek részére a tudatot adni, hogy ő a közösség egy tagja, amelyet éppen úgy a szeretet tart össze, mint a családot. A harmadik csoportba tartoznak az árva és elhagyott gyermekek, akik semilyen családi szeretetet nem érez. nek. Hogy ezeknek mit jelent az ott. hon, az oly nyilvánvaló, hogy feleslege» A LÁNCHÍD...
