Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1947-09-15 / 10. szám
1947 szeptember 15 ITT. óvfnlvnm ÍO s/ílm Bölöni György: Rendel és munkál A békeszer édesek Mosz' váb~n történt le é elével Magyarország visszan’ er'e önálló és független álami letét, melvet a fa izmus o’d lén vitt háborúval elvrszí'ett. Nemc'ak örömteljes ez a nép számun' ra, szeptember 15-e, hanem na-yon tanulságos dá urn is, melyet jól emlékezetébe leli vésnj a magyar népnek. Emlékezni kell arra, hogy az§rt szenvedje országunk a vérveszteséget, a háborús pusztulást — pénzben, ér ékekb n, éoüle'ekben, javakban, emberi életekben és er ölesj leziil ésbrn, a csaknem liheve hetetlen b'rt —, mejt edasz'gődöt a világ-reakc ó mellé és nem harcol a szabad ágért a demokrácia oldalán. Jó mindezeket még a ki lle*énél is mélvébbrn om ékezetbe vésni ma, amikor az új időszak k zdő ik a politikában, az állam életéne.i irányításában. A Delit urában ír csendesül ek a mesterségesen felkavart hullámok, de nem olyan egyenes a jőve dö út a, mint ahogy azt a válasz ások megszabták és irányítani kívánták. Miért volt he eken át rz e őszako~an felidézett forrongás? A dem 'i rá iaellenes erők mozdul ak meg, hogy ha már a választárokkal nem skerült elgáncsoltok a < erince.ebb, keményebb demokrati us kormányzást, legalább megpróbáják zavarni a győzelmes baloldali pártoka , befolyásolni a kinyilatkoztatott népakaratot. Ha nem is egyenes ö szeesküvése, de zendülése volt a reakciónak, hogy furfangjaival átállítsa a kormányzás irányát, leráspolyozza a határozott b-lo-d-li vonalat és többséggé növessze a kisebb.éget. Mindez a mes erkedés nem sikerült, A koalíció áll és a baodali blokk, mely egyedül önmagában is az orszá gyűlés felét 1 épvis^li vá lasz o't ai< al, tehát az or zág közvéleményének felét, ot van a rend. a mun' a, a haladás oldal n szexb n a fe’emás programú, nij-yszá ú korte kodé s'l, egyéni hiúságokkal, prófétá kodásokkal ös zev rődött ellenzőkkel A magát mégis megtalált k'sgazda,párttal az ország többsége akar.a a zavartalan balold li kormányzást az el.enzéki pártok csoportjával szemben, melyeket nem a világnézet közössége köt össze, nem egységes cél és program vezet, nem megállapított po üikai vonal, han m csak a múlt idők visszakívánásán:.k szelleme. A ba oldali blck t 203 képviselőjéről senki sem mondhat a, hogy ők nem a dogozókat, a munkásokat, a haladó sz 'lemis get ké>vislik, vagyis nem azokat, akik a népi demokrácia erősítését és fejlesztését kívánták. Márpedig minden lépés és minden szándék, melyet az igazi úemckráca v nalától visszafele térnénk, viss akaryarí-ana bűnünket ahhoz a múlt politikához, amely a háborút és a pusztulást hozta reánk és amiből a csak éppen most megs ü e'ett béke ' udott bennünket v’sszaadni az életnek. A választásikkal a magyar nóp t’bbsége megmutat-, hog’szak'tani akar az országron 6 poli ikfnak rendszerével és ezért keménye' b, egyenesebb, demokratikus kormányzást kíván az ország új á'pítésére. A hároméves terv nem öncél, csak eszköz erre, előr hal dás a dolgozók ha'a más, önfoláldo ó teljesítményénél a boldogabb haza, rz olégede - tebb népi demokrácia felé. Azért építünk, hogy cmelkedet'ebb élethatart, ma as bb éle 1 he ősé et adjunk a dolgozóknak és ki ágasuk az alulról jövő népi erők elő t az élet kapu át. Ezért a hároméves terv, mol,nek kivi e éré erélyes kormány szükséges, n~m a régi rend föl oz sa, hanem e y új rend megalapozása. „Ezért“ ké z k az c.l nzéken a k rmányprogram sz-botálására, az ors ágépítő munka clgáncsolásár \ Mert nemcsak arról van szó, hogy Az olvasó bizonyára nem csodálkozik a címben megnyilvánuló s álláspontunkat kifejező felfogáson. Szociális, anyagi jólét és kultúra egymással szervesen összefüggő jelenségek. A teljes igazság, a tör éne em objektív szemlélete, a társadalmi jelenségek bizony! ják, hogy egyrészt kultúrsfcott tudott kifejlődni és aickor tudott kivirágozni, ahol és amikor annak anyagi előfeltételei adva vo’tak; másrészt a szociális jó-ét talaján ki'erebéiyesedett szellemi kultúra visszahatott a társadalom anyagi alapjára, amelytől maga is kisarj sdt. Ezeknek előrebocsátását azért tar tottuk szükségesnek, hogy a 3 éves gazdasági terv jelentőségé., a kul ú'-a fejlesztése szempontjából helyesen- értékeljük. Közismert igazság ugyanis ma már az, hr»»v a hárr>mév°s terv gazdasági intézkedései azok. amelyek megteremtik a szellemi felemelkedés anyagi előfeltételeit, de ezen túlmenően és emellett pontosan körülírt menetrendet tartalmaznak az általános kultúra fejlesztése érdekében. Fontonek tartjuk kihangsúlyozni a kultúra általános jellegét, mert a mi hároméves tervünk a termelőerők illesztését és azok alapján a kultúra felvirágoztatását nem egy kisebbség erdőében teszi feladatává, hanem azt az egész dolgozó tá sadalom szolgálatába akarja állítani. Ez az alapvetően dciptő különbség, mely a népi demokráciák gazdasági terveit általában — és a mi nóroméves tervünket is — élesen elválasztja az eddig ismert összes polgári jellegű gazdasági tervektől. Ahogy a történelem folyamán eddig általában az anyagi jólét, úgy a kultúra is a különböző uralkodó osztályok monopóliuma volt. Így volt ez a görög társadalomban, ahol a rabszolgák ki voltak rekeszlve az élet jogaiból és valljuk be — a kapitalista rendben is lényegében ez a helyzet. A tőkés társadalomban is a magasabb kultúra elsajátításának lehetőségétől a munkásság, a szegény emberek fiai ki voltak rekesztve. Nos. a népi demokrácia szerint a népnek joga van, hogy az évszá_adok dolgozzu-k és termel ün’c, hinein arról, hogy miért és kinek t rmeljünk. Semmiese're sem azoknak, akik üzérkedve, a drágasá o a nyrkunkba varr ák, sem azoknak, akik nyugatról várják a dollár-sül galamb at és nem az kiák, aki t egy ú faj a r - víziós politikát szentelnek fel, melyikei ma már nem elveszet országrészeké akarnak visszacsat-Ini, hanem jtz ország ha' árá n belül akar-' . ák revízióval vis zas erezni hatalmukat. A tőke, a bank, -> fö dbirők irredentái ők, amint voltak más cégérrel e;y negyedszáz dón át. A „mindent v:sszá“-t nem a szomszédok fe é ordít ák, hanem a földet kapott; k, a do’gozúk, az új honfog a- Iók felé, a prcg.e szíven megindu t magyar vil g feli. En .ek megteremtésére, a gárcsos'odók ele éré kell és szükséges a rend és a munka. alatt általa kitermelt anyagi és szellemi javak birtokába jusson. A népi demokrácia — eltérően a közönséges polgári demokráciáktól — nem elégszik meg azzal, hogy egyszerűen csík deklarálja minden embernek a jóléthez és kultúrához való jogát, hanem a formális jogokon túl a megsztrzéséhez szükséges anyagi félté• telek biztosításáról is gondoskodik-Szóval: nemcsak formaik g, külsőségeiben. hanem valóságosan is megvalósítja a demokráciát a társadalmi élet minden területén ‘ azáltal hogy megteremi! a demokrácia reális, gazdasági alapjait- Mert a kultúra végső fokon gazdasági kérdés, az anyagi jólét és az ezzel összefüggő szabad idő kérdése. A most jelzett anyagi alap, gazdság’ bázis m'gttremt sét célozza< a hároméves tervben lefektetett, az ipari é? mezőgazdasági te m~lés fejlesztésére fordítandó hatalmas beruházások. A szociális és kulturális Intézmények kiépítésének mértékét az általános gazad-ági lepőd és menete és tempója szabja meg. I- Szociálpolitika. Mint a magyar demokráciának minden eddigi fontos akciója, mely a háborútól elpusztított országunk újjáépítését szolgálta, a hároméves terv gondolata is az MKP.-.ól indult el. 1846. szeptemberében — az MKP. III. kongresszusán vetődött fel előezör egy állami gazdasági tervnek a gonckilata és ennek kidolgozásával Gerti Ernő közlekedésügyi minisztert bízta meg. — Gerő Ernő miniszter vezetése alatt többszáz kommunista és más pártok szakembereinek közreműködésével készült el az a hárem ves terv, melyet 1846 decembereben az MKP. politikai akadémiai előadásán ismertetett Gerő Ernő. Mint tudjuk, a demokratikus pártok ennek a tervnek linages alapgondolatait magukévá tettek és azóta a háromeves tervet a nemzet gyűles többségé elfogadta és törvényerőre emelte. Alábbit kban mi az M- K. P. javaslata alapján az erediti tervet kívánjuk főbb vonalaiban ismertetni. A TARTALOMBÓL: BÖLÖNI GFÖRGY: Rendet es munkát DR. HE1MER ÖDÖN: Szociális jólét és kultúra KOVÁI LŐRINC: Találkozás GÁL GYÖRGY SÄNDOR: A Szovjet demokrácia üzenete KÖBANYAI GYÖRGY: Hajnal a műhelyben RUHL FERENC: János bácsi VASVARI-BüROSS: Akik az ország vérkeringés .rál gondoskodnak FEHÉR KLÁRA: Nevenincs Pista A KÜLFÖLDI MAGYARSÁG \ HANGJA HAJNAL GABOR: Szeptember „A népi demokrácia állami és társ"dalmi rendje — Írja az M. K. P- által kiadott hároméves terv — a dolgozó embert állítja gondoskodásának hómlol-t.rébe: a dolgozo embír gyermekit, egészségét, munko.képességét óvja, védelmezi.“ Régen nem így volt ez. A Horthy-rendsz.r idején például a társadalombiztosítás élén a néppel ellenséges beállítottságú vezetők álltak- Kisebb gondjuk is nagyobb vo.t, mint a nép jólétének b.ztu,i á.a. Am i~.ie.it, csupán a látszatot szolgáló kirakatszociálpolitika volt- Építettek egy telhőkarcoiót, hogy külfö-di uraknak mutogassák (OTl-épület!), de ugyanakkor az ország legnagyobb ipari központjaiban — Újpesten és Csepelen — szégyenletes, földszintes viskókban folytak a rmdelés:k. A hároméves tervben legfőbb cél a dolgozó ember. Minden érte kell, hogy történjék- A hároméves terv szociálpolitikai és egészségügyi intézkedéseit ez a sziliem hatja át. Az ország jelenlegi állapotában még nem nélkülözheti a társadalmi úton létrejött különböző jóléti intézmények támogatását- (Itt van igen nagy jelentősége a Nemzeti Segély munkájának is!) „A hároméves terv célja, hogy végső eredményként a szociálpolitikát áttegye az állam feladatkörébe és kiemelje azt a társadalmi gondoskodás köréből.“ Az Országos Szociálpolitikai Központ megszervezésével összhangba kívánja hozni a társada.mi segélyezést az áuami szociálpolitikával. Molnár Erik népjóléti miniszter vezetése alatt ezin a vona.on komoly kezdeményezések és munkálatok vannak folyamaiban. A M. K. P. hároméves terve szociálpolitikájának négy fő gondoU-ta van: 1. Közelebb hozni a szociálpolitikái az ipari munkássághoz. 2. A falu városhoz viszonyított egészségügyi elmaradottságát csökkenteni és idővel megszüntetni. 3. A betegellátást minden dolgozó számára biztosítani-4. Gondoskodni a hadigondozottakról, takról. — ^ Nagy vonalakban, egészen vázlatosan vegyük most sorra az egyes pontokat-Az ipíri munkásság számára a demokrácia biztositotta az évenkénti fizetett szabadság nagy szociálpolitikai vívmányát. Ovódá.i, napközi ounonok és bölcsődék létesültek az üzemekben az üzemi bizottságok munkája nyomán- Ezt az üzemi szociálpolitikát kell a hároméves tervnek miggyorsitania. A Nemzeti Segély ezen a téren is kivette részét, amennyire ezt a ren-Szociális jólét és kultúra a hároméves terv tükrében Irta: Dr. Heimer Ödön * Általános szempontok
