Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-06-01 / 5. szám

Három hónap kész kiadása 1 millió 200 ezer forint.. A három hó alatt nyújtott segítség értéke: 13 millió forint. . . A Nemzeti Segély nagyjelentő­ségű Országos Kongresszus után most első ízben gyűltek össze az intézmény fővédnökei: dr- Ortutay Gyuláné, dr. Flesch Ármin, Pikier György. Tóth Aladár, Katona Fe­renc, Szilágyi Paine, dr. Hűmmel László, Pokomy Hermanne, Si­­monovits István, Felkai Arnold, Földes Miklós, dr. Markó Viktor és még számosán azok közül, akik a Nemzeti Segély építő munkáját tologatják. Elsőnek Bölöni György, a Nem­zeti Segély elnöke állott szó­lásra- Rövid beszédében rámutatott azokra a feladatokra, melyek az elkövetkező hónapok legfőbb pro­grampontjait teszik. Bölöni az alábbi öt pontban foglalta össze a legsürgősebb teendőket: 1. A hazatérő hadifoglyok ügye. A Szovjetunió avval is meg akarja könnyíteni országépítésünk ügyét' — mondotta Bölöni —, hogy a békeszerződés ratifikálása előtt hazaiküldi a magyar foglyo­kat s ezzel a gesztussal ezer és ezer dolgos kezet ad vissza a ma­gyar demokráciának. A mi felada­tunk — az egész magyar társada­lomé és így :: Nemzeti Segélyé is —; hogy a munkáskezeket való­ban bekapcsoljuk az építés hatal­mas gépezetébe- Gondoskodnunk kall róla, hogy hazatérő foglyaink érezzék: igazi otthon várja őket és hogy a köztársasági Magyaror­szág szeretettel és — kényéire1 fogadja valamennviöket. 2. A falu és az új telepesek problémái. Már a kongresszuson elhangzott egy igen nagy jelentőségű felszóla­lás ebben a kérdésben. Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes kijelentette, hogy javuló élelem és gyógyszerellátásunk kívánatossá teszi, a külföldről jövő segítség ne szorítkozzék élelmiszer- és gyógy­szer-csomagokra . Külföldre sza­kadt magyarjaink inkább mező­­gazdasági szerszámokat küldjenek, melyek megkönnyítik a hiányosan felszerelt újgazdák munkáját. A Nemzeti Segély is elsősorban ezen a vonalon óhajt a falu segítségére sietni. 3- Segítség a román népnek. A román társadalom múlt év nyarán az ínséges magyar gyer­mekek segítségére sietett. Ezer rosszul táplált, elcsigázott magyar kisgyermek utazott le akkoriban Erdélybe és élvezte Románia ven­dégszeretetét. Cukrot, zsírt, cipőt kaptunk romániai teetvérszerveze­­tünktől, az Aparaea Patrioticától. Most román szomszédaink szorul­nak rá a segítő kézre — közölte a megjelentekkel Bölöni György. nemzetgyűlési képviselő, majd így folytatta — kötelességünk, hogy a demokratikus román társadalom sqgítségére siessünk. Élelmiszert és ruhaneműeket küldünk Romá­niába és 1500 romániai gyermeket vendégül látunk. 4. Intézményeink fenntartása. Természetesen nem elégíti ki törekvéseinket — fejtette ki Bölöni —, munkánk odairányul, hogy in­tézményeinket ne csak fenntart­suk, hanem kibővítsük és korsze­rűsítsük is. 5. A gyermekkérdés. Ez a probléma kezdettől fogva a Nemzeti Segély munkájának tengelyében áll, kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy roqszul értelmezett és ötletszerű jóté­konykodás helyett, tervszerű mun­kával az egész társadalom szoli­daritásának felélesztésével oldjuk meg az égető kérdést: otthont adni az otthontalan gyermeknek, egészséget és munkaképességet a beteg kicsinyeknek. Bölöni elnök után Kárász Győ­ző. a Nemzeti Segély főtitkára szólalt fel. Mintecf' folytatva Bö­löni elnök beszámolóját, közölte a fővédnökökkel, hogy 28 intéz­mény ellátása a folyó gazdasági év végéig, azaz augusztus 1-ig oiz­­tosítva van. 8000 kg liszt, 1250 kg füstölthús és 2000 kg hízottsertés az intézmények rendelkezésére áll. Majd Kárász főtitkár bejelentette, hagy az első Országos Kongresz­­szus kiegészítéseképen június ha vában hat megyei konferenciát rendezünk meg. Szeged, Debrecen, Sopron, Pécs, Békéscsabai, Győr lesz a színtere ezeknek a nagyfon­tosságú gyűléseknek, melyeken az orvostudomány és a szociális munka szakemberei vitatják meg az egyes vidékek speciális kérdé­seit. Kárász Győző főtitkár ezután be­jelentette: Üj intézmények létesülnek a dolgozó paraszt anyák megsegíté­sére. E munkálatokkal egyidőben megkezdjük az egészségügyi ván­­doraut&szolgálat megszervezését. A magyar parasztság, mely évszá­zadokon keresztül kuruzslóknak volt kiszolgáltatva, az eddigi ta­pasztalatok szerint hálával és őrömmel fogadja e motorosított kis kórházakat, melyek a higiéné és a modem gyógytudomány vív­mányait viszik ki a falura- A mali­ban is rendszeresen eljuttatott gyógyszerküldemények továbbra is munkaprogramunk fontos pont­ja marad. A falut segítő munkánk szervesen belekapcsolódik a hadi fogoly szolgálatba, hiszen a meg­segített falu több lehetőséget, munkát és kenyeret biztosít a ha­zatérő földmíveseknek. Mikor te­hát szerszámot és gépet kérünk a magyar falunál: — folytatta Ká­rász főtitkár beszámolóját —, a fogságból hazatérő parasztember­nek is segítő kezet nyújtunk. A külföldi magyarok üdvözlése Kárász főtitkár ezután Balogh Józsefet, a Kanadai Demokratikus Magyar Szövetségek központi fő­titkárát üdvözölte, ki húsz évi tá­voliét után újra Magyarországon tartózkodik és alti a Nemzeti Se­gély fővédnökeinek tanácskozásán meg is jelent. Kárász most mint­egy Balogh főtitkárhoz intézi sza­vait: 104 millió Ft értéket képviselt az a társadalmi segítés, amelyet az elmúlt 2 és fél esztendőben a dolgozó magyar nép érd elvében VaSoncots Zt&nc: Vertük és öltük egymást sok, hosszú éven át, • hagyjatok már pihenni a fáradt katonát, ki tüzből, vérviharból még magnak megmaradt, hadd legyen újra ember, boldog, békés, szabad! Katonák voltunk mind és otthonunk csatatér. Boldog a fáradt harcos, ha végre hazatér s ki harcolt puszta kézzel, mert nem volt fegyvere, legyen néki e honban kenyere s fekhelye. De mind csak visszavágyik, mert hívja otthona, mert hívja édesanyja, gyereke, asszonya s ki elhullt messzeföldön. az is csak jönne mind, ha megtalálná lábát; szétrobbant csontjait. Vertük és öltük egymást sok hosszú éven át, küldjétek már pihenni a fáradt katonát, találjon otthonára, mind, aki hontalan s leljen gyógyírt sebére, a sok boldogtalan. E földet összerázták, mint rostán a magot, a falak összedőltek s a szív sehet kapott, tűz falta föl a népet, víz fojtott meg sokat és voltak, kik elértek idegen partokat. Katonák voltunk mind és otthonunk csatatér, de, aki elment messze s még él, az hazatér, lelje meg minden vándor igazi otthonát... küldjétek már pihenni a fáradt katonát! szerveztünk. E hatalmas társa­dalmi munka mellett készkiadá­saink eltörpülnek. Az Jkövetke­­zendő 3 hónapban pl. előrelátható­lag 1,200.000 Et lesz kécz kiadá­saink összege. A segítés, amit nyújtani fogunk, maßt folyó mun­katervünk értelmében ennek több, mint tízszeresére ér fel. Az új telepeseknek szerszámra van szükségük... Mi elsősorban a magyar társa­dalom szolidaritására építünk és hatalmas tömegszevezetbe gyűjt­jük össze mindazokat, a kik az építésben és segítésben részt akar­nak venni. Le kell azonban szögez­nem — mondotta Kárász főtitkár —, hogy a külföld demokratikus magyarjai áldozatkészen segítsé­günkre siettek és hogy küldemé nyeik • jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy adni tudjunk a rászo­rulóknak. Most kér jük az idegenbe­szakadt demokratikus magyaro­kat, hogy segítsék új telepeseinket, kik szerszám hijján úgyszólván tíz körmükkel művelik meg kis földjüket. Szerszámot kérünk pa faszt jainknak! Ugyanezt kérjük azoktól a külföldi nem magva: Segélyszervezetektől is, akik, mint a múltban, a jövőben is hozzájá­rulnak a Namzeti Segély sikeres munkájához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom