Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1947-06-01 / 5. szám
Dr. Kemény Gábor: Magyar nevelési reformok Nem véletlen, hogy a felszabadulás után a nevelési reformok kerültek az érdeklődés homlokterébe. Válságos időkben mindig megnő a nevelés fontossága és mindig megnő nemcsak a nevelő, de a társadalom felelőssége is, melyet a kultúra fejlesztéséért érezni és viselni kell. És nagyon természetes, hogy így van; nyugodtan állíthatjuk: a társadalomfejlődés dialektikus menete hozza magával, hogy az újjáépítést a nevelésen kell kezdeni. Magyarországra különösen és halasztást nem tűrő módon nehezedett ez a kötelesség. A négyszázéves Habsburg uralom alatt, az abszolutizmus két évtizedében, a kiegyezési korszak felemás világában a nép összeségének legnagyobb megkárosítása volt, hogy nemcsak az anyagi javaktól, de a kulturális értéktől is távol tartották a dolgozó nép gyermekeit. 1945 után, amikor a romokból felkeltünk és eszméletre ébredtünk, nem lehetett fontosabb feladatunk, mint a jó iskola lehetőségeivel megadni az elégtételt kulturális javakban megkárosított népünknek. A felszabadulás után az első és leg ermészetesebb gondolat volt: átnevelni a nevelőket! Világnézeti tájékoztatással' kellett kezdeni, mert hiszen új erőket, csak új emberek teremthetnek. Ezután jöttek az iskolaszervezés kérdései, a nevelőképzés problémái, dolgozók tanfolyamai, nevelők lélektani képzése, jó és olcsó tankönyvek előállítása — mind olyan kívánság, amely nélkül gyökeres reformokról alig lehet szó. Meg kell állapítanunk, hogy ezek a gyökeres reformok mind a magyar múlt legjobb hagyományait építik tovább. Apáczai a XVII. században már meg volt róla győződve, hogy' magyar nemzeti életről csak úgy lehet beszélni, ha a magyar kultúrát minél tökéletesebb iskolarendszerekkel kifejlesztjük, meg volt róla győződve, hogy a műveltség a világ arculatát megváltoztatja. Eötvös a politikai egyenlőség elvével együtt a kulturális lehetőségek egyenlőségét is meg akarta teremteni. Az 1848-ban Eötvös minisztersége alatt megnyílt I. Tanügyi Kongresszus az ingyenes és kötelező népoktatást kívánja s az állam és egyház viszonyának rendezését. A kiegyezés után megalkotja Eötvös a népiskolai törvényt, szervezi a középiskolákat, érvényesíti az egyetemen a tanszabadság szellemét. A kiegyezés kora — Eötvös korai halála után — nem tudta elég híven követni az Eötvösi hagyományokat. A szociális felvilágosítás munkája a Szabad Líceumban és Szabad Egyetemen kapott tért. A tan szabadság gondolatát ia jogbölcselet terén. Pikier Gyula, a pedagógiában — egyetemi vonatkozásban — Schneller István,, a; gyermektanulmányozás terén Nagy László érvényesítik. Nagy László és gyermektanulmányi munkaközössége az első világháború alatt tudományosan kutatják a gyermek érdeklődését, megszervezik az Új Iskolát, a két világháború között a tehetségkutatást, a szelekció kérdését és a pályaválasztást , mint iskolai feladatot vizsgálják. . Mindekekkel a vizsgálatokkal a legreakciósabb időkben is átmentik a régi értékeket a jobb idők számára. így jutottunk 1945-höz. Ha az iskola eddig az uralkodó osztály különleges érdekeihez igazodott, most a dolgozó osztályok céljaihoz és érdekeihez kellett alkal mazkodnia. Ha eddig, mint minden kérdés, újgy a nevelés is anarchikus volt, most tervszerűen, egymással kapcsolatban kellett a problémákat megoldani. A nevelőképzésnek az első években még nem lehetett más útja, mint a nevelői lélek világnézeti tájékoztatás útján való átállítása. Ezt a munkát a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete, a Főváros és a Kultuszminisztérium végezte. Az esti tanfolyamok és a dolgozók iskolái azoknak a dolgozó egyéneknek igényeit elégítik ki, akiknek anyagi helyzetük, vagy társadalmi elhelyezkedésük miatt nem volt alkalmuk tanulni. Ezidő szerint 46 dolgozók gimrÉáziuma. 49 dolgozók polgári iskolája. 4 ipari, 3 kereskedelmi, 7 tanítóképző és 1 óvónőképző áll a dolgozók rendelkezésére. • Már ennek a kezdetnek a jelentőségét is alig lehet eléggé felbecsülni. Ezeknek az iskoláknak tanulóanyaga fogja felváltani fokozatosan a közigazgatás elavult gondolkodású embereit és ilyen iskolákból kikerülő tömegek fogják a nevelő társadalom sorait demokratikus elemekkel felfrissíteni. S erre annál nagyobb szükség van, mert az ősszel meginduló nevelőképző főiskola még csak évek múlva tud megfelelő számú pedagógust ah. iskolákba állítani. A dolgozók iskolái egészen magyar, és egészen demokratikus intézmények. Az általános iskola jelentősége sem kétséges. Eddig a helyzet az volt, hogy a csupán elemi iskolát végzettek a földműves . és napszámos pályára mentek, a polgáriból kerültek ki a kispolgárok, a gimnáziumból a hivatalnokok és tudósok. Ezt a kaszt-szellemet kell megtörnie az általános iskolának, mely szellemében demokratikus, szervezetében reális, módszerében gyakorlati, a jellem nevelésében pedig kollektív irányú. 2 Szeged-Békéscsaba-Detrrecen-Pécs-Győr-Sopron A vidéki kongresszusok menetrendje Hat állomás a menetrendből — hat nagyfontosságú állomása a Nemzeti Segély munkatervének. I. Országos Kongresszusunkon, ahol az egész országból jelentek meg a küldöttek, szociálpolitikusok, orvosok és mindazok, akik hivatásuknál fogva, vagy szolidaritásból szociális munkával foglalkoznak, — bebizonyosodott, hogy a Nemzeti Segély nem állhat meg a két év alatt felmerült é® nagyrészben megoldott kérdéseknél, hanem a jövőben ennél sokkal nagyobb feladatok várnak rá. Eddig oszágot mentettünk, most országot építünk. A Nemzeti Segély •további munkája Szerves része kell hogy legyen a 3 éves) tervnek,, szociális vonatkozásaiban és azon túlmenően az intézményes Szociálpolitika mellett és azizal karöltve kezdeményező és vezető szerepet kell vinnie. « Mindezeket) a kérdéseket az I. Országos Kongresszus résztvevői letárgyalták meg is tették a kezdő lépéseket. Azonban a feladatokat másképen kell fölvetni Budapesten és máskép vidéken. Vidékenként is mások a követelmények. Békéscsaba problémái mások, mint Győré. Ezért határozta el a Nemzeti Segély Országos Központja,, hogy egyelőre hat megyében, később a többiben is, megyei konferenciákat tart, ahol az I. Országos Kongesszushoz hasonlóan s annak határozata értelmében beszélik meg a kérdéseket megyei viszonylatban. Döntéseket hoznak a megyében fennálló szociális problémák megoldására vonatkozólag. belekapcsolódva a megyei szociális bizottságok már kidolgozott 3 éves terveibe és azokat kiegészítve a társadalmi összefogás alap. jain nyugvó szociálpolitika szempontjaival', lehetőségével és erejével- A konferenciák időpontja a következő: [junius 15-énrl Csőm- rád vármegyei konferencia volt Szegeden, Békés vármegyei Békéscsabán és Baranya vármegyei Pécsett. Június 22-én: Hajdú vármegye* konferencia volt Debrecenben. | Július 6-án: | Győr-Moson vármegyei értekezlet Győrött és Sopron vármegyei konferencia Sopronban. A megbeszéléseken résztvesznek a megye valamennyi közigazgatási, vezetői, orvosok, pedagógusok, valamint az összes társadalmi szervezetek megbízottai. Országos hírű szaktekintélyek tartanak beszámolókat az ország szociálpolitikai helyzetéről és kilátásairól. A konferenciák időpontjában mindenütt kulturális vonalon is nagyszabású megmozdulások lesznek, valamint az értekezleteket megelőzően a hat helyen összesen 3000 gyermek részére uzsonnázatást rendez a Nemzeti Segély és külföldi magyarok küldeményeiből összesen 1200 ruhacsomagot oszt ki, ezáltal is enyhíteni kívánva a magyar vidék, falu szociális helyzetét. Az elmondottakon kívül még egy másik) Sokkal fontosabb jelentősege is van a megyei konteren ciáknak. Kezdetét 'jelenti ez egy olyan akciónak, amely a jövőben a Nemzeti Segély munkájának egyik súlypontját fogja képezni. Ez a faluakció. Mezőgazdasági szerszámokkal, orvossággal, ruhával akarjuk segíteni a magyar vidéket, falut és annak napszámosát, a most már saját földjét művelő, de még mindig sok hajtól gondtól sínylődő paraszt embert; gyermekei részére pedia nyári napközi iotthonokat és megfelelő ellátást, gondozást biztosítunk. Ezzel viszonozni kívánjuk azt a kölcsönt is, amit a felszabadulás után a falu nyújtott az éhező fővárosnak« a Nemzeti Segélyen; keresztül, de ezen túlmenőleg a földműves parasztság életét akarjuk megkönnvíteni. hogy 'munkáját gondmentesen végezhesse* | KOVÁCS ISTVÁN. | Tragikus körülmények közt halt meg jún. 20-án a Nemzeti Segély fővédnökségének tagja. Kovács István, a MAFIRT vezérigazgatója. A magyar filmnek a demokrácia, a szabadság szolgálatába állítása körül szerzett érdemei ismeretesek. Kovács István egyike volt azoknak, akik legjobban és leggyorsabban értették meg, hogy a fasizmus és az általa felidézett háború milyen hatalmas méretű társadalmi nyomort zúdított reánk. A Nemzeti Segélynek a társadalmi nyomor ellen folytatott harcában Kovács István egyik főerősséee volt. Halála a magyar szociálpolitikának súlyos veszteséget jelent. 6—14 éves korig minden gyermek az általános iskolába tartozik járni és itt megkapja az egységes, általános műveltséget, amely után, ha befejezi tanulmányait, kellő kultúrany aggal mehet az életbe; ha tovább akar tanulni, akkor nyugodtan mehet valamelyik középiskolába, mert az általános iskola szakosító irányzata kifejleszti benne az egyéni képességeket is. A nevelési reformok egyik feltétele természetesen az, hogy maga a nagyközönség is érezze, hogy a nevelés társadalmi kérdés, melyet nóla-nélküle nem lehet megoldani. Természetes, hegy a nevelés felépítésének szervesen kell kapcsolódnia az ország újjáépítésének általános tervéhez, elsősorban a 3 éves tervhez. Az ipar, a mezőgazdaság, az elit színvonal emelésének nemcsak velejárói, de feltételei is a kulturális intézmények s maga a fejlettebb kultúra. A 3 téves tervben előirányzott 387 millió békepengő a valóságban nemcsak lakást, iskolatermet, de egyben iskolai felszerelést, iskolai könyvtárakat is jelent s egy a maitól különböző társadalmi miliőt, melyben a tanítók számára kellő számmal állanak rendelkezésre az intemátusok, kollégiumok, a betegek számára orvosok és kórházak. Nevelési reformjainknak természetesen érinteniök kell az iskola belső életét is: diákönkormányzat, jó bánásmód, igazságosabb értékelés, a munkának nagyobb szeretete, nemesebb sportélet jellemzi majd az élettel kapcsolatban álló iskolát. Az iskola az élő életnek egy része lesz. több harmóniával és magasabb színvonallal. A demokratikus reformok minden egyéni képességet a legnagyobb mértékben kell kifejleszteniük, a munka eleven folyamatával kell megcáfolnia a színvonalsüllyedés naiv meséjét.
