Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-05-01 / 4. szám

A kongresszus második napja

Ä Kongresszus második napja fc töretlen érdeklődés és munkakedv jegyében indult el. A padsorok újra teljesen megteltek. Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, Vas Zoltán, a Gazdasági Főtanács főtitkára szólnak a kongresszushoz:

Először a Közlekedésügyi miniszter állott szólásra. Tisztelt Kongresszus! Kedves hölgyeim és uraim! — kezdte beszédét Gerő Ernő —. engedjék meg, mint a magyar közlekedésügy minisztere üdvözöljem a Nemzeti Segély I. Országos Kongresszusát, üdvözöljem úgyis mint a pártok felett álló segélyezési szervezetet és szerényen úgyis, mint a közlekedésünk első kliensét, amelynek számára alkalmam volt ingyen szállíthatni. Bár általában mi az ingyen-szállítmányokat nem szeretjük, de a Nemzeti Segély számára a lehetőséghez képest a jövőben is rendeldelkezésre fogunk állni,

Vannak, akik azt hiszik, hogy tgy ilyen segélyszervezetnek, mint a Nemzeti Segély, a múltban volt létjogosultsága, a jelenben már kevésbé és a jövőben még kevésbé lesz. Nem értek ezekkel egyet. Más volt a Nemzeti Segély feladata akkor, amikor létesült. A felszabadulás utáni nehéz hetekben és .hónapokban a Nemzeti Segély munkája valóban közvetlen életmentő munka volt. De téves volna azt hinni, hogy mi már olyan jól állunk, hogy társadalmi szolidaritásra többé nem lesz szükség. Sajnos, ez nem felel meg a valóságnak. Bátran megyünk előre és tudjuk azt, hogy »aj át erőnkből nemcsak talpra tudjuk állítani ezt az országot, hanem fel tudunk építeni egy szebb, boldogabb Magyarországot. Ezért dolgoztuk ki Magyarország újjáépítésének hároméves tervét. Énnek a tervnek a megvalósítása nemcsak az üzemekben és a földeken követel nagy erőfeszítést, hanem megköveteli többek között a társadalmi szolidaritást. Éppen akkor, amikor ilyen nagy munkába fogunk, nagyobb szükség van, mint valaha

B társadalmi szolidaritásra.

#

Akik azon az állásponton vannak, hogy' ezt a feladatot az államnak kell elvégeznie, azok lényegileg ki akarnak bújni egy kellemetlen, nehéz feladat elől. .

Természetesen azon az állásponton vagyunk, hogy az állam végezze el mindazt amit elvégezni képes. Azon az állásponton vagyunk, hogy szervezett és államilag irányított szociálpolitikai munkára van szükség, de emellett tág tere nyílik a társadalmi szervezeteknek és ilyen szervezetre, amely a múltban a magyar élet ezreit és tízezreit mentette meg, szükség van és még továbbra is szükség lesz.

Nem képzelhető el az országépítő munka olyan szervezet segítsége és támogatása nélkül, mint a Nemzeti Segély.

Ehhez a munkához kívánok a Kongresszusnak és a Nemzeti Segélynek sok sikert és jó eredményt!

Vas Zoltán államtitkár lépett a dobogóra. Tisztelt Kongreszszus! Kedves hölgyeim és uraim! — kezdte _ felszólalását Vas Zoltán. — Két minőségben

szólhatok a Kongresszushoz: mint a Gazdasági Főtanács főtitkára, sajnos, legfeljebb csak főtanácsokkal szolgálhatok a Nemzeti Segélynek, de elég gyakran és igyekszem továbbra is ilyen főtanácsokkal szolgálni, remélve, hogy az anyagiakban is előre viszi a Nemzeti Segély ügyeit — és úgyis mint Budapest volt közellátási kormánybiztosa. Mint első tanúnak le kell szögeznem, a Nemzeti Segélynek 'őváros-mentő nagy szerepét, amelyről a történetíróknak feltétlenül szólniok kell.

A Nemzeti Segély volt az a szervezet a felszabadulás napjaiban, amely a főváros lakosainak nemre és rangra való tekintet nélkül óriási segítségére volt és hogy mily nagyok az újjáépítés eredményei, mutatja az, hogy Budapest lakói közül igen sok tízezren elfelejtették már 'azt a korszakot, amikor csajkával állottak a Nemzeti Segély konyháinál és kapták a jóleső falatokat. Dicsérni kell a Nemzeti Segélyt, mert a Nemzeti Segély volt az, amely segítségére sietett Budapest haladó értelmiségének és a szó igazi értelmében megmentette tudósainkat, művészeinket a pusztulástól, éhhaláltól.

Mindezek a nagy tettek, amelyeket a Nemzeti Segély végzett el ebben az országban és annak fővárosában, történelmi múltat biztosítanak a Nemzeti Segélynek, történelmi jelent és merem állítani: történelmi jövőt, mert amellett, hogy mindent meg fogunk tenni, hogy az ország újjáépítését gyorsan, legjobban előbbre ' vigyük, marad még elég szocális feladat, amely a Nemzeti Segélyre és hü munkatársaira vár, hogy ezt az országot olyan országgá tegyük, szabad és független országgá. amelyben nem lesznek koldusok, csak szabad; megelégedett magyarok.

Ehhez a nagy és segítő, építő munkához járuljon hozzá a Nemzeti Segély s annak minden tagja és ehhez a nagy és boldog országépítő munkához kívánok a Nemzeti Segély I. Országos Kongreszszuisának az elkövetkezendő feladatok elvégzéséhez sok sikert és még egyszer sok sikert!

Vas Zoltán óriási tapssal köszöntött rövid beszéde után a Nemzeti Segély munkatársainak beszámolói következtek.

Trebits Pálné rávilágít a Nemzeti Segély és a többi karitatív társadalmi szerv közötti különbségre. Annak ellenére, hogy azok gyakran komoly segítséget nyújtanék, minden jóakaratuk mellétt munkájuk eredménye mégis csak az, hogy néhány esetben nyújtanak segítést, de a kérdések megoldásának szervezeti elgondolása a bajok gyökeres feltárása és az okok megszüntetésére való törekvés hiányzik náluk.

A másik döntő különbség a Nemzeti Segély intézményei köré kialakított védnökségek. A védnökök tekintélyes része a polgári középosztályból került ki. A Nemzeti Segély érdeme, hogy ezt az értékes réteget összefogta és megszervezte. A védnökök aktív résztvevői a Nemzeti Segély munkájának. Így a gyárigazgató nem a titkárnőjével küld pár száz forint alamizsnát, hanem személyesen keresi fel a kerületében levő intézményeiket s ahol műszaki. vagy egyéb berendezés kiegészítésével segíteni tud, azt el is végezteti, borbélyvédnökünk rendbehozza az intézményben levő gyermekek haját. Orvosvédnökünk vasárnapját a tüdőbeteg gycrmékszanatóriumban lévő gyermekek fogainak rendbehozatalára

fordítja, így maguk is részeivé válnak az egész szervezetnek, miáltal a Nemzeti Segélynél a szervezetek kiadásai lényegesen csökkennek.

Leicht Erzsébet ismerteti a Nemzeti Segélynek. az üzemek beszervezésére irányuló munkáját. Az üzemek dolgozói vállalják, hogy munkabérük félszázalékát a Nemzeti Segély intézményeinek. fenntartására felajánlják. A vállalat igazgatósága szntén belép kollektiv tagjaink sorába, ugyanakkora összeggel, mint az üzem munkássága. Egyben nemcsak lehetővé teszük, hanem elvárjuk, hogy a vállalat igazgatósága küldjön megbízottat a Nemzeti Segély helyi szervezetébe, aki beleszól a szervezet munkájába és ellenőrzi a kollektiv tag ági díj felhasználását- Reméli, hogy Kongresszusunk után nem lesz o’y üzem az országban, mely ne kapcsolódna be a Nemzeti Segély munkájába.

Dr. Kádár István ismerteti a Nemzeti Segély munkáját, msly több reszre oszlik: szociális munkára, intézmények fenntartására, tömegszervezet létesítésére. Alihoz, hogy a dolgozókon eredményesen tudjunk segíteni, szükséges a Nemzeti Segély tömegbázisának kiszélesítése. A magyar nép segítő készségének ma elsősorban a falu felé kell fordulnia. Ebben a szellemben kérjük a külföldi segélyszervezeteket, hogy az új termés után ne élelemmel, hanem mezőgazdasági gépekkel segítsék a falu dolgozóit Ebben a szellemben akar a Nemzeti Segély a mezőgazdasági munkálatok idején a vidéken átmeneti napközi otthonokat felállítani.

A Nemzeti Segély szervezeti kiépítésénél nagy súlyt helyeztünk a védnökségek megszervezésére■ Közéleti férfiak-, üzemi munkások-, tisztviselők-« orvosok-, kereskedők- és iparosokból alakítottuk meg ezeket a védnökségeket. Ezek valóban vegyenek részt a szervezetek irányításában és munkájában. Védnöki össze jövetelekkel, kUibbdélutánokksl kell elősegíteni, hogy véd. nökeink a Nemzeti Segély munkájával összeforrj an ak és abban tevékeny részt vállaljanak.

Be kell kapcsolni az Ifjúságot is. Budapesten megindítottuk az „Iskolák az elhagyott gyermekekért” akciód melynek keretében az iskolákban ifjúsági Nemzeti Segély szervezeteket létesítünk. Részt veszünk az iskolák szülői értekezletén, ahol gyermekvédelmi problémákat ismertetünk és igyekszünk konkrét esetekben segítséget nyújtani. Budapest kerületeiben Gyermekvédelmi Tanácsokat létsítettünk. Szociálpolitikusok, pedagógusok, orvosok és más szakemberek bevonásával heiyi kerületi viszonylatban igyekszünk a gyermekekkel kapcsolatos problémák megoldására utat, módot találni. Szükségesnek látjuk gyermekkultúrgárdák, szavaló, színjátszó és énekkórusok létesítését. Szervezeteink fektessenek ®z eddiginél nagyabb súlyt a kultúrmunkára.

Hogy ezen célokat megvalósíthassuk, olyan emberekre van szükségünk, akik jó szervezők, jó pedagógusok és szociálpolitikusok. Tanfolyamot szerveztünk úgy nagybudapesti, mint megyei titkáraink részére, melyen szocális szervezeti és egyéb gyakorlati kérdéseket beszéltünk meg. Pedagógiai szakkönyvtárat létesítettünk. Szociálpolitikai és pedagógiai előadássorozatot tartunk, melyen a legkiválóbb szakemberek ismertették a különféle kérdéseket. Javasolja, hogy a kongresszus mondja ki a gyakorlati szaktanfolyamok állandósításának szükségét.

A Kongresszus munkáját a vidéki és helyi szervezetek munkatársainak felszólalása, valamint a Nemzeti Segély vendégeinek megnyilatkozásai tettek teljessé.

Dr. Majláth Jolán a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége nevében méltányolja a ■ Nemzett Segély által végzett óriási jelentőségű munkát és utal arra, a Magyar Nők Demokrat'kus Szövetsége mindén alkalommal módot keresett, hogy a Nemzeti Segély munkáját elősegítse és kiegészítse.

Cavallier József, a Magyar Vöröskereszt elnöke, a kővetkezőket mondotta: Amikor az. utcák még füstölögték, egy hang, telve hittel költögette a magyarságot. Ez. a hang, ez az iránymutató kéz a Nemzeti Segély volt.

Kovács I-ászló. a Mogórt 2209 dolgozójának

nevében üdvözölte a Nemzeti Segély I. Országos Kongresszusát és hangoztatta annak szükségességét, hogy a társadalmi össze, •fogás erejével részt kell venni a Nemzeti Segély munkájában, hogy minél előbb minél több szociális intézmény valósulhasson meg: szülőotthonok, kórházi ágyak, napköziotthonok, óvodák. Nem szabad megfeled, késni a tanoncotthonokról sem. Felejthetetlen emlék lesz az a meleg vendégszeretet, mellyel a Nemzeti Segély vezetősége a kiküldötteket esen a két napon körülvette,

Modern József, Székesfehérvár megyei kön.

ponti járásnak főjegyzője üdvözli * Nemzeti Segély Kongresszusát és köszönetét mond azért a nemes munkáért, amit az elesettek és nyomorgók érdekében kifejtett, mely biztos’ alapot nyújt ahhoz, hogy le. igázott népünk felemelkedhessek magasabb színvonalra.

Molnár Mihály, a Nemzeti Segély rákospalotai szervezetének titkára beszámolt a rákospalotai szervezet által elvégzett hatalmas segitőmunkáról.

Nádasné sokezer anya nevében ki sem fejezhető háláját próbálja tolmácsolni a Nemzeti Segélynek azért a nemes munkájáért, amivel gyermekeik életét megmentette és további fejlődésüket e ősegiti. Kert, hogy őket, dolgozó asszonyokat továbbra segítse a Nemzeti Segély hogy nyugodtan végezhessék napi munkájukat sv^rmeiceik lövőiéért és ezéie-1 együtt ha-Katona Ferenc, a Petróleumipar Üzemi Bizottsági elnöke 40.000 vegy^arr munkás üdvözletét hozza a Kongresszusnak é? ayra kéri a Kongresszus segítségét, hogy álljon a vegyipari munkásság mellé, hogy a* üzemekbe megfelelő fürdőszobát rétidé?.** hessenek be öltözőket és ablakokat esi« náljanak. A nagymértékben piszkos üzemekből hazatérő munkásnak nincs könny a lehetősége tisztálkodásra. Ruhája szennyel itatott és rosszszagú, gyermekét fertőző« veszélyének teszi ki, arról nem is szólva, hogy a gyermek ösztöriszerüen elfordul tőle. Sok kiütést okozhat a szennyes ruhák érintése. Tisztában van a Nemzeti Segély jelentőségével és reméli, hogy a. jövőben • téren is segítségükre lesz.

Dr. Szabd György tüdőgyógyász szakorvos, a tatabányai tüdőgondozó intézet vezető orvosa ismerteti, hogy a. bányászok munkahelyén, a szénbányák gázas, szénporos levegőjében dolgozó bányászok, kik szűk tárnákban, sokszor fázva, sokszor izzadva, sálban, vízben, életveszélyben sokkal nehezebb körülmények között, dolgoznak. mint a föld feletti munkát végző dől. gozók. Ha ehhez hozzávesszük a rendszertelen táplálkozást és pihenést (éjszakai műszakok) érthető, hogy a bányamunkások s-zervezete sokkal kevésbbé tud ellen, állni a tbc. pusztításának. A fent vázolt körülmények okozzák, hogy a családon belül is nagyobb a fertőzés veszélyének az arányszáma, ami a csecsemőhalandóságot és a gyermekek tbc. megbetegedésének $zá„ zalékái közvetlenül befolyásolja. A tbc. leküzdésére Síkvölgyi-pusztán, Tatabányád tói 6 km-re nyolcvan ágyas tbc. szanatóriumot terveznek, melynek keretén bellii húszágyas gyermekosztály létesítését i* tervbevették. Remélik, hogy a szanatórium mielőbbi üzembehelyezésével Tatabánya egyik legégetőbb és legsaociálisabb problémáját fogják megoldani.

Molnár László, Tatabánya. A Nemzeti Segély tatabányai intézményeiben ötszáz gyermeket látnak el teljesen ingyenesen naponta háromszori étkeztetéssel. 1947 március havában nyitották meg első bentlakásos gyermekotthonukat, tíz teljesen árva gyeimekkel. Eredményes munkájuk Alapja a tatabányai munkásság szolidaritása.

Krdei Ferencn*. Makó. A makói és esanádmegyei szervezet nevében üdvözli a Kongresszust. Beszámol a szervezet eredményes munkájáról, melyet a budapesti és bányá^gyerrnekek nyaraUatásával, a hazatérő hadifoglyok segélyezésével, sokgyermekes, terhes, szoptatós" anyák és elagottak támogatásával végzett. Beszél az infláció alatti nehézségeikről, a karácsonyi és egyéb akciókról és arról, hogy rövidesen bölcsődét fognak megindítani.

Mísoga Dezső. Salgótarján. Tizenötezer

munkás üdvözletét hozza a Kongresszusnak. A Nemzeti Segély salgótarjáni szervezete ma már a huszonkettedik gyermekotthonnál tart. Gerőné, Fazekas Erzsébet miniszteri tanácsom minden erejével támogatja őket munkájukban.

Marton József református tiszteletes, Törökazentmiklós. a többek között ezeket mondotta: Szervezeteinkben, munkánkban Igyekeznünk kell olyan szociális felfogást kialakítani és fejleszteni, amely szociális közfelfogás hasson át szegényt, gazdagot, minden dolgozót, hogy segíteni tudjon azo kon, akiken az intézményes szociálpolitika csak később tud segíteni. Utal továbbá arra, hogy a magyar társadalomra, a népi demokráciára kell támaszkodni és rajta keresztül alkotni. Mert a hároméves terv csak egy részét oldhatja meg a ptobiémáknak.

Magyari Géza, Debrecen, Arról számol be. hogy a szervezet jelenleg kétszázhetvenhárom személyt lát el intézményeiben, öt intézményt tartanak fenn. Debrecenben hatezer főnyi tagságuk van. Remélik, hogy rövidesen Hajdú vármegye mind a huszonkét községében tevőleges Nemzeti Segély fiókszervezetek létesülnek.

Tóth Gyula. Szeged. Elmondja, hogy á Nemzeti Segély szegedi szervezete működéséé hazatérő hadifgolyok számára felállított száz.húszágyas kórházzal kezdette. Részt vett a budapesti gyermekek nyaraltatásában. Negyvenötágyas gyermekkórházát léte. sitett a beteg gyermekek részére. A hadigondozottak segélyezésére akciót szervezett, melynek kapcsán háromszázötven családot rendszeresen segélyezett. Több mint tíz. ezer hazatért hadifoglyot részesített ellátásban. Népkonyhát, orvosi ambulanciát tart fenn a rászorultak részére. IStäben a sövényházi kastélyban 120C szegedi dolgozó gyermekét nyaraltatta. Megszervezte é* fenntartja a Juhász Gyula-kollégiumot, diákétkezdét létesített, napi. ötszöri étkeztetéssel. Bölcsődét, napköziojfhorvt tart fenn. Felöltöztette az algyői halépítők rohammunkásainak több sokgyermekes családját. Igyekeznek a jövőben még eredrné. nyesebb munkát produkálni

Mrs. Elierson, az UNRRA magyarországi megbízottja elmondja, hogy a külföldi missziók azért vannak itt, hogy a gyermekek szociális viszonyain segítsenek Egy éve van Magyarországon és megelégedéssel tapasztalja, hogy milyen fejlődésen mentek át a . gyermekvédelmi szervek. Tudja hogy még hosszú utat kell megtenni a fejlődésben, de ilyen szerveze. tekkel, mint a Nemzeti Segély és ilyen vezetőkkel a szervezetekben és az. állam élén sikerrel fogják munkájukat végezni.