Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-05-01 / 4. szám

A kongresszus második napja Ä Kongresszus második napja fc töretlen érdeklődés és munka­kedv jegyében indult el. A pad­sorok újra teljesen megteltek. Gerő Ernő közlekedésügyi mi­niszter, Vas Zoltán, a Gazdasági Főtanács főtitkára szólnak a kongresszushoz: Először a Közlekedésügyi mi­niszter állott szólásra. Tisztelt Kongresszus! Kedves hölgyeim és uraim! — kezdte beszédét Gerő Ernő —. engedjék meg, mint a magyar közlekedésügy minisztere üdvözöljem a Nemzeti Segély I. Országos Kongresszu­sát, üdvözöljem úgyis mint a pártok felett álló segélyezési szervezetet és szerényen úgyis, mint a közlekedésünk első klien­sét, amelynek számára alkalmam volt ingyen szállíthatni. Bár ál­talában mi az ingyen-szállítmá­nyokat nem szeretjük, de a Nem­zeti Segély számára a lehetőség­hez képest a jövőben is rendel­­delkezésre fogunk állni, Vannak, akik azt hiszik, hogy tgy ilyen segélyszervezetnek, mint a Nemzeti Segély, a múltban volt létjogosultsága, a jelenben már kevésbé és a jövőben még ke­vésbé lesz. Nem értek ezekkel egyet. Más volt a Nemzeti Segély feladata akkor, amikor létesült. A felszabadulás utáni nehéz he­tekben és .hónapokban a Nemzeti Segély munkája valóban közvet­len életmentő munka volt. De téves volna azt hinni, hogy mi már olyan jól állunk, hogy társa­dalmi szolidaritásra többé nem lesz szükség. Sajnos, ez nem fe­lel meg a valóságnak. Bátran me­gyünk előre és tudjuk azt, hogy »aj át erőnkből nemcsak talpra tudjuk állítani ezt az országot, hanem fel tudunk építeni egy szebb, boldogabb Magyarorszá­got. Ezért dolgoztuk ki Magyar­­ország újjáépítésének hároméves tervét. Énnek a tervnek a meg­valósítása nemcsak az üzemek­ben és a földeken követel nagy erőfeszítést, hanem megköveteli többek között a társadalmi szo­lidaritást. Éppen akkor, amikor ilyen nagy munkába fogunk, na­gyobb szükség van, mint valaha B társadalmi szolidaritásra. # Akik azon az állásponton van­nak, hogy' ezt a feladatot az államnak kell elvégeznie, azok lényegileg ki akarnak bújni egy kellemetlen, nehéz fel­adat elől. . Természetesen azon az álláspon­ton vagyunk, hogy az állam vé­gezze el mindazt amit elvégezni képes. Azon az állásponton va­gyunk, hogy szervezett és álla­milag irányított szociálpolitikai munkára van szükség, de emel­lett tág tere nyílik a társa­dalmi szervezeteknek és ilyen szervezetre, amely a múltban a magyar élet ezreit és tízezreit mentette meg, szükség van és még továbbra is szükség lesz. Nem képzelhető el az ország­építő munka olyan szervezet segítsége és támogatása nél­kül, mint a Nemzeti Segély. Ehhez a munkához kívánok a Kongresszusnak és a Nemzeti Se­gélynek sok sikert és jó ered­ményt! Vas Zoltán államtitkár lépett a dobogóra. Tisztelt Kongresz­­szus! Kedves hölgyeim és uraim! — kezdte _ felszólalását Vas Zoltán. — Két minőségben szólhatok a Kongresszushoz: mint a Gazdasági Főtanács fő­titkára, sajnos, legfeljebb csak főtanácsokkal szolgálhatok a Nemzeti Segélynek, de elég gyakran és igyekszem továbbra is ilyen főtanácsokkal szolgálni, re­mélve, hogy az anyagiakban is előre viszi a Nemzeti Segély ügyeit — és úgyis mint Budapest volt közellátási kormánybiztosa. Mint első tanúnak le kell szö­geznem, a Nemzeti Segélynek 'ő­­város-mentő nagy szerepét, amely­ről a történetíróknak feltétlenül szólniok kell. A Nemzeti Segély volt az a szervezet a felszabadulás napjai­ban, amely a főváros lakosainak nemre és rangra való tekintet nélkül óriási segítségére volt és hogy mily nagyok az újjáépítés eredményei, mutatja az, hogy Budapest lakói közül igen sok tíz­ezren elfelejtették már 'azt a korszakot, amikor csajkával állot­tak a Nemzeti Segély konyháinál és kapták a jóleső falatokat. Di­csérni kell a Nemzeti Segélyt, mert a Nemzeti Segély volt az, amely segítségére sietett Buda­pest haladó értelmiségének és a szó igazi értelmében megmentette tudósainkat, művészeinket a pusz­tulástól, éhhaláltól. Mindezek a nagy tettek, amelyeket a Nemzeti Segély végzett el ebben az országban és annak fővárosában, történelmi múltat biztosítanak a Nemzeti Segélynek, történelmi jelent és merem állítani: történelmi jövőt, mert amellett, hogy min­dent meg fogunk tenni, hogy az ország újjáépítését gyorsan, legjobban előbbre ' vigyük, ma­rad még elég szocális feladat, amely a Nemzeti Segélyre és hü munkatársaira vár, hogy ezt az országot olyan országgá te­gyük, szabad és független or­szággá. amelyben nem lesznek koldusok, csak szabad; megelé­gedett magyarok. Ehhez a nagy és segítő, építő munkához járuljon hozzá a Nem­zeti Segély s annak minden tagja és ehhez a nagy és boldog ország­építő munkához kívánok a Nem­zeti Segély I. Országos Kongresz­­szuisának az elkövetkezendő fel­adatok elvégzéséhez sok sikert és még egyszer sok sikert! Vas Zoltán óriási tapssal kö­szöntött rövid beszéde után a Nemzeti Segély munkatársainak beszámolói következtek. Trebits Pálné rávilágít a Nemzeti Segély és a többi karitatív társadalmi szerv közötti különbségre. Annak el­lenére, hogy azok gyakran komoly se­gítséget nyújtanék, minden jóakaratuk mellétt munkájuk eredménye mégis csak az, hogy néhány esetben nyújta­nak segítést, de a kérdések megoldá­sának szervezeti elgondolása a bajok gyökeres feltárása és az okok meg­szüntetésére való törekvés hiányzik náluk. A másik döntő különbség a Nemzeti Segély intézményei köré kialakított védnökségek. A védnökök tekintélyes része a polgári középosztályból került ki. A Nemzeti Segély érdeme, hogy ezt az értékes réteget összefogta és megszervezte. A védnökök aktív részt­vevői a Nemzeti Segély munkájának. Így a gyárigazgató nem a titkárnőjé­vel küld pár száz forint alamizsnát, hanem személyesen keresi fel a kerü­letében levő intézményeiket s ahol mű­szaki. vagy egyéb berendezés kiegészí­tésével segíteni tud, azt el is végezteti, borbélyvédnökünk rendbehozza az in­tézményben levő gyermekek haját. Orvosvédnökünk vasárnapját a tüdő­beteg gycrmékszanatóriumban lévő gyermekek fogainak rendbehozatalára fordítja, így maguk is részeivé válnak az egész szervezetnek, miáltal a Nem­zeti Segélynél a szervezetek kiadásai lényegesen csökkennek. Leicht Erzsébet ismerteti a Nemzeti Segélynek. az üzemek beszervezésére irányuló munkáját. Az üzemek dolgo­zói vállalják, hogy munkabérük fél­­százalékát a Nemzeti Segély intézmé­nyeinek. fenntartására felajánlják. A vállalat igazgatósága szntén belép kollektiv tagjaink sorába, ugyanakkora összeggel, mint az üzem munkássága. Egyben nemcsak lehetővé teszük, ha­nem elvárjuk, hogy a vállalat igazga­tósága küldjön megbízottat a Nemzeti Segély helyi szervezetébe, aki bele­szól a szervezet munkájába és ellen­őrzi a kollektiv tag ági díj felhaszná­lását- Reméli, hogy Kongresszusunk után nem lesz o’y üzem az országban, mely ne kapcsolódna be a Nemzeti Segély munkájába. Dr. Kádár István ismerteti a Nemzeti Segély munkáját, msly több reszre oszlik: szociális munkára, intézmények fenntartására, tömegszervezet létesíté­sére. Alihoz, hogy a dolgozókon ered­ményesen tudjunk segíteni, szükséges a Nemzeti Segély tömegbázisának ki­­szélesítése. A magyar nép segítő kész­ségének ma elsősorban a falu felé kell fordulnia. Ebben a szellemben kérjük a külföldi segélyszervezeteket, hogy az új termés után ne élelemmel, hanem mezőgazdasági gépekkel segítsék a falu dolgozóit Ebben a szellemben akar a Nemzeti Segély a mezőgazdasági mun­kálatok idején a vidéken átmeneti napközi otthonokat felállítani. A Nemzeti Segély szervezeti kiépí­tésénél nagy súlyt helyeztünk a véd­nökségek megszervezésére■ Közéleti férfiak-, üzemi munkások-, tisztviselők-« orvosok-, kereskedők- és iparosokból alakítottuk meg ezeket a védnöksége­ket. Ezek valóban vegyenek részt a szervezetek irányításában és munkájá­ban. Védnöki össze jövetelekkel, kUibb­­délutánokksl kell elősegíteni, hogy véd. nökeink a Nemzeti Segély munkájával összeforrj an ak és abban tevékeny részt vállaljanak. Be kell kapcsolni az Ifjúságot is. Budapesten megindítottuk az „Iskolák az elhagyott gyermekekért” akciód melynek keretében az iskolákban ifjú­sági Nemzeti Segély szervezeteket léte­sítünk. Részt veszünk az iskolák szülői értekezletén, ahol gyermekvédelmi problémákat ismertetünk és igyekszünk konkrét esetekben segítséget nyújtani. Budapest kerületeiben Gyermekvédelmi Tanácsokat létsítettünk. Szociálpolitiku­sok, pedagógusok, orvosok és más szak­emberek bevonásával heiyi kerületi vi­szonylatban igyekszünk a gyermekek­kel kapcsolatos problémák megoldására utat, módot találni. Szükségesnek lát­juk gyermekkultúrgárdák, szavaló, színjátszó és énekkórusok létesítését. Szervezeteink fektessenek ®z eddiginél nagyabb súlyt a kultúrmunkára. Hogy ezen célokat megvalósíthassuk, olyan emberekre van szükségünk, akik jó szervezők, jó pedagógusok és szo­ciálpolitikusok. Tanfolyamot szervez­tünk úgy nagybudapesti, mint megyei titkáraink részére, melyen szocális szervezeti és egyéb gyakorlati kérdése­ket beszéltünk meg. Pedagógiai szak­­könyvtárat létesítettünk. Szociálpoliti­kai és pedagógiai előadássorozatot tar­tunk, melyen a legkiválóbb szakembe­rek ismertették a különféle kérdéseket. Javasolja, hogy a kongresszus mondja ki a gyakorlati szaktanfolyamok állan­dósításának szükségét. A Kongresszus munkáját a vi­déki és helyi szervezetek munka­társainak felszólalása, valamint a Nemzeti Segély vendégeinek megnyilatkozásai tettek teljessé. Dr. Majláth Jolán a Magyar Nők Demo­kratikus Szövetsége nevében méltányolja a ■ Nemzett Segély által végzett óriási jelen­tőségű munkát és utal arra, a Magyar Nők Demokrat'kus Szövetsége mindén al­kalommal módot keresett, hogy a Nemzeti Segély munkáját elősegítse és kiegészítse. Cavallier József, a Magyar Vöröskereszt elnöke, a kővetkezőket mondotta: Amikor az. utcák még füstölögték, egy hang, telve hittel költögette a magyarságot. Ez. a hang, ez az iránymutató kéz a Nemzeti Segély volt. Kovács I-ászló. a Mogórt 2209 dolgozójának nevében üdvözölte a Nemzeti Segély I. Országos Kongresszusát és hangoztatta an­nak szükségességét, hogy a társadalmi össze, •fogás erejével részt kell venni a Nemzeti Segély munkájában, hogy minél előbb mi­nél több szociális intézmény valósulhasson meg: szülőotthonok, kórházi ágyak, napközi­­otthonok, óvodák. Nem szabad megfeled, késni a tanoncotthonokról sem. Felejthetet­len emlék lesz az a meleg vendégszeretet, mellyel a Nemzeti Segély vezetősége a ki­küldötteket esen a két napon körülvette, Modern József, Székesfehérvár megyei kön. ponti járásnak főjegyzője üdvözli * Nem­zeti Segély Kongresszusát és köszönetét mond azért a nemes munkáért, amit az el­esettek és nyomorgók érdekében kifejtett, mely biztos’ alapot nyújt ahhoz, hogy le. igázott népünk felemelkedhessek magasabb színvonalra. Molnár Mihály, a Nemzeti Segély rákos­palotai szervezetének titkára beszámolt a rákospalotai szervezet által elvégzett hatal­mas segitőmunkáról. Nádasné sokezer anya nevében ki sem fejezhető háláját próbálja tolmácsolni a Nemzeti Segélynek azért a nemes munká­jáért, amivel gyermekeik életét megmen­tette és további fejlődésüket e ősegiti. Kert, hogy őket, dolgozó asszonyokat to­­vábbra segítse a Nemzeti Segély hogy nyugodtan végezhessék napi munkájukat sv^rmeiceik lövőiéért és ezéie-1 együtt ha-Katona Ferenc, a Petróleumipar Üzemi Bizottsági elnöke 40.000 vegy^arr munkás üdvözletét hozza a Kongresszusnak é? ayra kéri a Kongresszus segítségét, hogy álljon a vegyipari munkásság mellé, hogy a* üzemekbe megfelelő fürdőszobát rétidé?.** hessenek be öltözőket és ablakokat esi« náljanak. A nagymértékben piszkos üze­mekből hazatérő munkásnak nincs könny a lehetősége tisztálkodásra. Ruhája szennyel itatott és rosszszagú, gyermekét fertőző« veszélyének teszi ki, arról nem is szólva, hogy a gyermek ösztöriszerüen elfordul tőle. Sok kiütést okozhat a szennyes ruhák érintése. Tisztában van a Nemzeti Segély jelentőségével és reméli, hogy a. jövőben • téren is segítségükre lesz. Dr. Szabd György tüdőgyógyász szak­orvos, a tatabányai tüdőgondozó intézet vezető orvosa ismerteti, hogy a. bányászok munkahelyén, a szénbányák gázas, szén­poros levegőjében dolgozó bányászok, kik szűk tárnákban, sokszor fázva, sokszor iz­zadva, sálban, vízben, életveszélyben sok­kal nehezebb körülmények között, dolgoz­nak. mint a föld feletti munkát végző dől. gozók. Ha ehhez hozzávesszük a rendszer­telen táplálkozást és pihenést (éjszakai műszakok) érthető, hogy a bányamunká­sok s-zervezete sokkal kevésbbé tud ellen, állni a tbc. pusztításának. A fent vázolt körülmények okozzák, hogy a családon be­lül is nagyobb a fertőzés veszélyének az arányszáma, ami a csecsemőhalandóságot és a gyermekek tbc. megbetegedésének $zá„ zalékái közvetlenül befolyásolja. A tbc. leküzdésére Síkvölgyi-pusztán, Tatabányád tói 6 km-re nyolcvan ágyas tbc. szanató­riumot terveznek, melynek keretén bellii húszágyas gyermekosztály létesítését i* tervbevették. Remélik, hogy a szanatórium mielőbbi üzembehelyezésével Tatabánya egyik legégetőbb és legsaociálisabb pro­blémáját fogják megoldani. Molnár László, Tatabánya. A Nemzeti Se­gély tatabányai intézményeiben ötszáz gyer­meket látnak el teljesen ingyenesen na­ponta háromszori étkeztetéssel. 1947 már­cius havában nyitották meg első bent­lakásos gyermekotthonukat, tíz teljesen árva gyeimekkel. Eredményes munkájuk Alapja a tatabányai munkásság szolidari­tása. Krdei Ferencn*. Makó. A makói és esa­­nádmegyei szervezet nevében üdvözli a Kongresszust. Beszámol a szervezet ered­ményes munkájáról, melyet a budapesti és bányá^gyerrnekek nyaraUatásával, a haza­térő hadifoglyok segélyezésével, sokgyer­mekes, terhes, szoptatós" anyák és elagot­­tak támogatásával végzett. Beszél az inflá­ció alatti nehézségeikről, a karácsonyi és egyéb akciókról és arról, hogy rövidesen bölcsődét fognak megindítani. Mísoga Dezső. Salgótarján. Tizenötezer munkás üdvözletét hozza a Kongresszus­nak. A Nemzeti Segély salgótarjáni szer­vezete ma már a huszonkettedik gyermek­­otthonnál tart. Gerőné, Fazekas Erzsébet miniszteri tanácsom minden erejével támo­gatja őket munkájukban. Marton József református tiszteletes, Tö­­rökazentmiklós. a többek között ezeket mondotta: Szervezeteinkben, munkánkban Igyekeznünk kell olyan szociális felfogást kialakítani és fejleszteni, amely szociális közfelfogás hasson át szegényt, gazdagot, minden dolgozót, hogy segíteni tudjon azo kon, akiken az intézményes szociálpolitika csak később tud segíteni. Utal továbbá arra, hogy a magyar társadalomra, a népi de­mokráciára kell támaszkodni és rajta ke­­resztül alkotni. Mert a hároméves terv csak egy részét oldhatja meg a ptobié­­máknak. Magyari Géza, Debrecen, Arról számol be. hogy a szervezet jelenleg kétszázhet­­venhárom személyt lát el intézményeiben, öt intézményt tartanak fenn. Debrecenben hatezer főnyi tagságuk van. Remélik, hogy rövidesen Hajdú vármegye mind a hu­szonkét községében tevőleges Nemzeti Se­gély fiókszervezetek létesülnek. Tóth Gyula. Szeged. Elmondja, hogy á Nemzeti Segély szegedi szervezete műkö­déséé hazatérő hadifgolyok számára felállí­tott száz.húszágyas kórházzal kezdette. Részt vett a budapesti gyermekek nyaraltatásá­­ban. Negyvenötágyas gyermekkórházát léte. sitett a beteg gyermekek részére. A hadi­gondozottak segélyezésére akciót szervezett, melynek kapcsán háromszázötven családot rendszeresen segélyezett. Több mint tíz. ezer hazatért hadifoglyot részesített ellá­tásban. Népkonyhát, orvosi ambulanciát tart fenn a rászorultak részére. IStäben a sö­vényházi kastélyban 120C szegedi dolgozó gyermekét nyaraltatta. Megszervezte é* fenntartja a Juhász Gyula-kollégiumot, diákétkezdét létesített, napi. ötszöri étkez­tetéssel. Bölcsődét, napköziojfhorvt tart fenn. Felöltöztette az algyői halépítők ro­hammunkásainak több sokgyermekes csa­ládját. Igyekeznek a jövőben még eredrné. nyesebb munkát produkálni Mrs. Elierson, az UNRRA magyarországi megbízottja elmondja, hogy a külföldi missziók azért vannak itt, hogy a gyerme­kek szociális viszonyain segítsenek Egy éve van Magyarországon és megelégedés­sel tapasztalja, hogy milyen fejlődésen mentek át a . gyermekvédelmi szervek. Tudja hogy még hosszú utat kell meg­tenni a fejlődésben, de ilyen szerveze. tekkel, mint a Nemzeti Segély és ilyen vezetőkkel a szervezetekben és az. állam élén sikerrel fogják munkájukat végezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom