Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-05-01 / 4. szám

fcí>j*R* Tfftttff, Xmérflwi Unitárius Sfcgélyfciaottság megbízottja több mint egy esztendeje jött Magyarországa, hogy kikeresne azt a területet, melyen a legeredményesebben tudja a rendelkezésére álló segélyt felhasználni. Bár sok nyomort látott. -de alig találkozott olyan szívettépő látvánnyal, mint aminöt az utcán kóborló. rorbTyokba burkolt, mezítlábas gyerekek nyű,itatnak. A Nemzeti Segély nagyon helye« úton jár. amikor erejének nagy részét a* elhagyott gyermekék 'megsegítésére fordítja. Az Unitárius Segítőbizotság készséggel támogat mindén kezdeményezést, hogy az. elhagyott gyermekek egészséges, erkölcsös emberekké válljanak. Kéri, hogy a Kóngvesszus célkitűzése legyen, begy á magyar társadalom figyelmét fokozottabb mértékben Irányítsa erre az égető problémára.

A Nemzeti Segély I. Országot Kongresszus ’ m »«bikájának eredményéhez értékes felszólal áíókkal járultak hozzá: Csapi ár Péter szakszervezeti .titkár, dr, Szirbik Fereetc a MlOT é* a-MaDlSz nevében. Soós Imre , a Budapesti Ház- és Tömbmegbizottak küldötte. B á r t f a j Antal IX. kerületi elöljáró, B a 1 a a Ottóné a Gyermekbarátok, Országos Egyesülete nevében. Szönyi litván az Üttörökv dr. TO.rnay F.ndre. a III. kerületi Gyermekvédelmi Tanács kiküldötte, Tömpe András vezérőrnagy, a Magyar Partizán Bajtársak Szövetsége nevében, Hollay Sándor, az Agrolux vezérigazgatója

Az értékes, felszólalások után a Gazdasági Osztály és a számvizsgáló bizottság -részletei; jelentésére -került a sor. Ezután Kárász Győző főtitkár sajnálatát fejezte ki, hogy az időből nem futja az

összes jelentkezők felszólalásának

beiktatására. Az elhangzott felszólalások megválaszolását azzal a kritikával kezdi, hogy abban reménykedett, a felszólalások komoly bírálattal illetik majd a Nemzeti Segély munkáját s az itt elhangzó megnyilatkozások rá fognak mutatni az esetleges mulaszr tárokra. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy ez a kritikai hang hiányzott a felszólalásokból. A jövőt illetőleg kéri a munkatársakat, védnököket és vendégeket, hogy mindig közöljék észrevételeikét, még akkor is, ha ezek egyben kemény bírálatot jelentenek. Majd megválaszolva a felvetett kérdéseket, az összes küldötteknek, mind a budapestieknek, mind a vidékieknek további sikeres jómunkát kíván.

Kárász Győző főtitkár szavai után a Kongresszus munkájának két fontos programpontja következik.

Tisztikar kijelölése és megválasztása.

A kongresszus munkáját összefoglaló határozati javaslat felolvasása.

A tisztikar és a határozati javaslat szövegét lapunk más helyén közöljük.

A Kongresszus dr. Alexits György, vallás- és közoktatásügyi államtitkár záróbeszédével végződött.

Alexits György utal arra, hegy a Nemzeti Segély a felszabadulás óta állandóan fokozott munkát végzett a ma. gyár nép szociális helyzetének megjavításáért. A bunkerekben íelhalott csecsemők jutottak tejhez,, voltak 2 éves gyermekek, kik ülni és 3 évesek, kik járni mm tudtak és ezeket a Nem. zeti Segély adta vissza az életnek, hogy a magyar fiatalság pusztulása nem lett még sokkal nagyobbmérvü, azt jórészt a Nemzeti Segély munkájának köszönhetjük. A karitatív munkán felül beszélni kell egy olyan nevelő folyamatról, mellyel a Nemzeti Segély megtanított felnőttet, gyermeket egyformán arra, hogy mit jelent a társadalmi összetartozás. Nekünk nevelőknek fel kell használnunk azt az óriási szociális erőt, mely a Nemzeti Segély akcióiban mindenkor megnyilatkozott. Ügy érezzük, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a Nemzeti Segély mintegy affilizációja. A* iskolákon és egyesületeken két észtül megtartja a kapcsolatot azzal a diáksággal, mélyet évtizedeken keresztül egy barbár horda viselkedésére igyekeztek rászoktatni. Az átnevelés a legnagyobb problémák egyike. Maga az a tény hogy a kormány minden módón igyekezett megmutatni, hogy a Nemzeti Segéllyel mennyire egyetért es akcióiban milyen tevékeny módon igyekszik részt venni, mutatja a jelentőségét, értékét ennek a nagyszerű társadalmi szervezetnek.

Köszöni a köztársasági elnök úrnak, és a kormány tagjainak részvételüket és együttérzésüket a Kongreesssus aL. Megköszöni a külföld' vendégek részvételét és arra kéri őket. hogy vigyék magukkal hazájukba azt a tud tót, hogy a mai Magyarország nem azonos a régivel- A mai Magyarország a világ összes szabó dságszeretö népével együttműködésre törekszik és minden szomszédjával abban a szellemben kíván együftélni, amit a magyar társadalmon belül a Nemzeti Segély felfogd a igyeksz'k kifejezésre juttatni. A szolidaritás szelleme ez: Vigyék el üdvözletünket a szomszéd és távolabbi nemzetek hasonló szerve hez és azt a tudatot, hogy mi emberek bármily nyelven beszélünk egynek érezzük magunkat a valóságos humánumban.

Ahogy külföldön látják! . . .

Külföldi delegátusok nyilatkoznak hazájuk szociális kérdéseiről és a Kongresszus munkájáról

.Munkatársunk a KaUyes’r.us egyik ezünetében kérdéseket intézsett a külföldi delegátusokhoz- -Elsőnek Julius Bogdán a román kiküldőit nyilatkozik:

— A demokratikus Románia is mégferértitéüe a maga Nemzeti Segély szervezetét, mélyet minálunk Apararea Patrioticáüak hívnak. E szervezetben a társadalom minden rétege képviselve - van: iparosok- munkások, parasztok, örvösök, tisztviselők, mérnökök, művészek, pedagógusok ... Taglétszámunk több mint 800000 emberre rúg. Semmiféle 'nemzetiségi megkülönböztetést nem csinálunk. Románia ■ valamennyi nemzetisége összefogóit, •— románok, magyarok; örmények, zsidók —. hogy a háború sújtotta ország legégetőbb problémáit megoldják. Problémánk pedig éppen elegendő akad- A katasztrofális termés hatásaképpen renge'sg család étkeztetését kell e’látnunk. Ez a Apararea Patriolica háromhónapos tervének legelső, pontja. De., gondoskodnunk kell a fasiszta terror áldozatairól is. Gyermekekről és Özvegyekről, akiknek családfenntartóját elsodorta, megölte a rémuralom: Természetesen minden célkitűzésünket úgy oldják meg. hogy a kormány, illetve az állam alkotó programjával a legszorosabb összefüggésben legyen. A hatalmas termőterületekkel rendelkező Romániára — mint tudjuk — *7. éhínség csapott le. Most tehát tervet kellett kidolgoznunk, mely ezt a csapást, elhárítja, v-agy legalábbis enyhíti. Tervünkét 6 pontban foglaltuk csízé:' .

1. A szárazság és a«*ály álfát terméketlenné. vált területek lakosságának megsegítése.

2. A tömegek mozgósítása hogy a demokratikus kormány 4 éves terve, mely az ország talpraállítását célozza, megvalósítható legyen.

3. Kíméletlen harc a feketézők és a szabotálok ellen.

4. Mindazok megsegítése, akiket az esztelen háború és a fasiszta

rémuralom tett földönfutóvá.

5. A tömegek kulturális és politikai színvonalának felemelése.

«. Harc a bekéért.

Szervezetünk legátfogóbb feladata, — folytatta Julius Bogdán, a román kiküldött,a szolidaritásra való nevelés. A széthúzó érdékű és oly gyakran egymás ellen harcoló embereket rá kell nevelni, hogy egy hatalmas test, a társadalom tagjai. A szolidaritás érzete, úgy véljük felvértezi a nemzetet mindazok ellen a bűnös, kártékony behatások ellen- melyek már egyszer egy katasztrofális háborúba sodorták. Ugyanezt célozza a politikai és kulturális felvilágosítás is. A képzeté ember tisztábban látja, mind a maga, mind a nemzet helyes célkitűzéseit. Mindén erőnkkel azon . vagyuk, hogy az életszínvonalat felemeljük Romániában, hiszen a nyomorúság egyszerre : két kézzel sújtja az országot- Égjük öklével betegséget,

ragályt, szenvedést hoz, másik keze viszont a reakciót segíti; mert e demokráciaellenes • erők minden bejt, nélkülözést a demokratikus kormányzat nyakába «karnak varrni,

A szolidaritásra való nevelés nem áll meg a halároknál. Tömegeinket orvképpen formáljuk át, hogy azok a jó szomszédság eszméjének előharcosai legyenek.

A két szomszédos nemzetnek -—magyaroknak és románoknak — nem szabad féltékenységgel, vagy gyűlölettel tekinteniük egymásra. Ellenkezőleg segítőtársakként kell egymás mellett állniok. Ez az elv gyönyörűén érvényesült a magyar gyermekei:' romániai nyaraltat ásóban és most, midőn romániai gyermekek jönnek magyarországi üdülésre-Tömegeinkkel megismertetjük a demokrácia európai kérdéseit is. A spanyol szabad=ágharcosok ügyét népgyülésen vittük nyilvánosság e’é s ezen a tömegmegmozduláson 100 000 ember vett részt. A népgyűlés eredményeképpen országos mozgalom indult a spanyol hősök megsegítésére.

A mi munkánk eredménye volt az is, hogy a háborús bűnösök ügye az egész nemzet érdeklődésének homlokterébe került. Hadiözvegyek és • árvák követelték a tömeggyilkosok szigorú megbüntetését.

Feladataink tehát egyrészt politikaiak, másrészt gazdasági természetűek. Jelen pillanatban erőink járórészét a gazdasági arcvonalon összpontosítjuk. Az elkövetkező új termésig kell a lelket |ártanunk embereinkben. Az infláció és a terméskaf aszfrófa minden csapását el kell hárítanunk, addig, míg az aratás e kérdések jelentős részét megoldja. Hálával kell megemlékeznünk a Szovjetunióról, Bulgáriára', Csehországról. Franciaországról s néhány tengerentúli államróU mely szorongatott helyzetünkben segítségünkre sietett-Julius Bogdan most magyarországi tapasztalatairól beszél:

— Tapasztalataim szerint Magyarország a legszebb és legjobb uü>n ha- 1M az igazi demokrácia, a nének barát sága s a teljes megbékélés felé. Elvisszük magunkkal a szere* et teli es fogadtatás és figyelmesség emlékét és elvisszük magunkkal azt a szellemet, melyet kizárólag a demokratikus életforma biztosíthat csak-Felejthetetlen élményünk marad a Nemzeti Segé'y kétéves munkáiéról szerzett benyomás is. Látjuk, hegy magyar testvérszervezetünk. hatalmas, heroikus munkát fejtett ki.

Miránk az Aprarea Patriotica tagjaira még nagy munka vár. Hiszen a mi munkásaink életszínvonal* jóval mélyebb az önökénél. Az aszálysúitotta vidékeken örülünk, ha parasztjainknak egy-egv tál levest, tudunk juttatni. A Nemzeti Segéllyel való érintkezés, a szervezet munkájának megismerése buzdító hatást tesz ránk. Nekünk■ nem szabad meghátrálnunk. A demokratikus Romániát el kell indítanunk a felemelkedés útján.

Dimirif Ntnor Haloff, a Pomocna Organizáció Bulgaria kiküldöttje az alábbiakban nyilatkozik:

22 évvel ezelőtt .iártam utoljára Budapesten. Megrendítő élmény most számomra huszonkét év múltán a Duna királynőjének- Budapestnek sebhelyes, omladékos arculatát látni. Épületek, melyeket európai hírű építészek, kiváló iparosmesterek és szorgalmas munkások emeltek, romokban hevernek- Ez a legmeggyőzőbb bizonyíték arra nézve, hogy a -fasizmus a céltudatos rombolás gyilkos hóbortja volt.

De a városszerte látható épület állványok bizonyítják azt is, hogy a magyar nép megfeszített erővel dolgozik az ország újjáépítésén.

Budapest élete szinte egyedülálló európai jelenség, Mindenütt mozgás. , jforgaloro--élénkaég. A munkatempó — a szó legjobb értelmében — valósággal amerikai méreteket mu'at. örömmel látom, hogy itt az iparcikkek minden megszorítás nélkül, szabad forgalomban kaphatók. Nálunk, Bulgáriában kénytelenek voltunk a pontrendszert bevezetni- Iparcikkünk ugyanis nagyon kevés van Bulgáriának még neu) sikerült a nemzétközi árucsere-forgalomba bekapcsolódnia. Külkereskedelmi szerződést egyelőre csak a Szovjetunióval sikerült létrehoznunk. A gazdasági élet vezetői mindent elkövetnek azirányban, hogy a termelést emeljék. Ez év elején fogtunk hozzá a kótéves terv megvalósításához- Állami szervezetet létesítettünk és ehhez a szervhez minden gyár és üzem benyújtja a maga részletterveit. A felső irányítás e terveket jóváhagyja, vagy átalakítja aszerint, hogy az or zág termelésének összhangja milyen megöl* dást kíván.

Az élelmiszerellátás jóval kedvezőbb. A városi lakosság hetenként 40 dkg. húst kap. A napi kenyérfejadag 50 dkg- barna, vagy 35 dkg fehér kenyér. Agrárállam vagyunk. így a fa‘* vak nagyrészében az élelmiszerjegy bevezetésére nem volt szükség- Azokban a* községekben azonban, amelyeket aszálykár sújtott, vagy nem foglalkoznak szemtermeléssel, az ál'snr. közellátás gondoskodik a lakosságról az imént ismertetett fejadag alapján.

A magyar, majd a román infláció, — folytatja Dimitri} Nenov Haloff — sokat foglalkoztatta közvéleményünket. Bulgária az inflációt el tudta hárítani. Az élelmiszerek és az iparcikkek árát hatóságilag állapították meg s az árak, illetve pénzünk soha nem mutatott inflációs kilengéseket.

A bolgár kiküldött m-ost magyarországi tapasztalatairól beszélt;

— Igen mély benyomást tett rám a Nemzeti Segély munkája és az a szeretet, melyet az otthonokban elhelyezett gyermekek nyilvánítottak gondozóik iránt- Reménytkeltö dolog az is, hogy a Kongresszuson megjelent delegátusok a nemzet legkülönbözőbb rétegeit képviselték. Az aktív miniszter mellett ott ült a bányavidék kiküldöttje, a teremben pedig parasztok. értelmiségek, munkások foglaltak helyet-A mi parasztjaink már szövetkezeti alapon gazdálkodnak s iz lehetővé teszi mezőgazdasági gépek használatát. a föld intenzívebb kiaknázását és jövedelmezőbbé tételét. A mi városi lakosságunk vasárnaponként munkásbrigádokat szervez, melyek kimennek, fa'ura és segítenek a parasztságnak a föld megművelésében.

A Pomocna Organizacia Bulgaria — mondja a bolgár kiküldött — kizárólag a fasiszták áldozatainak hozzátartozóit, illetve azokat a rokkantakat ■támogatja, akik az ellenállási mozgalomban sebesültek meg'.

A hitleri hordák fegyvereitől 9134 partizán esett el, míg a szervezetünkből több mint 20.000 ember áldozta életét a szabadság és demokrácia eszményéért. Nálunk a fasizmus sosem tudott tömegeket hódítani. Csak a felsőbb osztályok köreiben akadtak hívei- A bolgár nép demokratikus gondolkodására jellemző, hogy a Hz év előtti választás alkalmával egy 8000 lakosú faluban a bolgár Kommunista. Párt több szavazatot kapott, mint a milliót lakosú Bukarestben.

Dolgozóink életszínvonaláé minden erőnkkel emelni óhajtjuk- Étkezdéket tartunk fent, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkásember a háztartás gondjaitól megszabadulva elsőrangú táplálékhoz jusson. Minden üzemben, amelyben 20 munkásnál több dolgozik étkezdét létesítünk, de ugyanilyen intézményeket találunk a háztömbökben is. Az étkezdék közül igén sok szövetkezeti alapon működik és állami támogatásban részesül.

A bolgár-magyar barátság — fejezi be nyilatkozatát Haloff — nem új keletű, Hiszem, hogy ez a barátság még jobban elmélyül majd, mert a demokratikus gondo'kodás békét sugalmaz mindkettőnk népének-Dániel Renould, Montreuil polgármestere lép most asztalunkhoz. Á franci a or reá gi segélyszervezetet, a Seeour» Papulairét képviseli.

— Paris egyik munkás külvárosának vagyok a polgármestere — mondja Renould. ■— Természetesen abból a .-Tpmnnníból figyeltem a Nemzeti Segély Kongresszusának munkáját, hogy minél több ötletet, tervet és megoldást vihessek haza városom Ínségeseinek megsegít cséré. Bámulattal töltött el az a hatalmas szervezet, melyet a Nemzeti Segély alig két év alatt életrehivott. A mi szervezetünk jóval kisebb, igaz. hogy feladataink is speciálisabbak. Mi elsősorban az ellenállási mozgalom hőseit támogatjuk, valamint azokat az özvegyeket és árvákat, akiknek családfenntartójuk a náci gyilkosok fegyverétől pusztult el- Megvallom, még olyan fe'adatunk is adódik, ami egész hihetetlennek hangzik a demokratikus Európa kellős közepén. Politikai foglyokat kell kiszabadítanunk. akik mint antifasiszták kerüllek börtönbe és akik a még mindig lesben álló reakció áldozataiként, mindmáig fegyintézetekben, vagy tengerentúli gyűjtői óborokban sínylődnek-A magyar nép hősies erőfeszítései — fejezi be Renould nyilatkozatát, — frf.ndenkit meg kell győzzenek a magyar denwkrácia erejéről. A romokon új város épül, a feldúlt ország helyett a magyar nép új hazát teremi magának, mely valóban a szabadságaz emberies gondolkodás és a. legszélesebb rétegekre felépített demokrácia otthona.

J