Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1945-07-14 / 2. szám

szenvedések útján. Itt volt a hőslelkű Rákosi Hajnal, Rákosi Mátyás húga is. Turányi Lászlómnak a fogságban gyermeke született, elszakították tőle és Auschwitzba hurcolták a 3 hónapos fiúcskát, ahol az emberpalánták, mint »nem használhatók«, a halálraítéltek közé kerültek. Fallerslében, gyárvárosban, lőszerüzemben dolgoztak. A felszabadítók közeledtére 4000 deportáltat fel akartak robbantani.

Külön regény Székely Imre szerszámlakatos és 16 éves László nevű öccse szomorú kalandja. Az idősebb fivér illegális mozgalomban vett részt. Öccsével együtt fogták el Nagybányán, az auschwitz-birkenaui halálgyárba kerültek, ahol 35 négyzetkilométeres területen mintegy 400.000 deportált halálfélelemben várta minden nap azt a parancsot, hogy : »Indulás a fürdőbe 1 . . .« Székely László Buchenwaldba került. Bátyja Auschwitzban maradt, ahol vakmerő társaival együtt folytatta az illegális mozgalmat. Futárszolgálatot szerveztek, hogy híreket szerezhessenek és ők robbantották fel az egyik krematóriumot.

Kovács Ottó Mauthausenben ismerte meg mint 201.373. számú fogoly a deportálás szörnyűségeit. Számos táboron át került a Gusen II-be. Ezt a 15.000 személyt befogadó tábort kevesen ismerik, itt naponta 3— 400 volt a halottak száma.

— Három hónap alatt a legerősebb ember is elpusztul itt — szokta mondani a tömeggyilkos táborparancsnok.

Kovács a felszabadulás után hiába kereste a fővárosban feleségét, kisleányát. Bombatámadás ölte meg őket.

Az otthon minden lakója valóban rémregénybe illő eseményekről számol be. Mindegyik elbeszélésből újra és újra az derül ki, hogy a náci banditák és nyilas bérenceik még arra is érdemtelenek, hogy embereknek nevezzék őket.

A Politikai Deportáltak Átmeneti Otthonának lakói elismeréssel emlékeznek meg Halas Józsefnéről és Német néniről az intézmény vezetőiről.

— Minden elismerésünk — mondják — a Nemzeti Segélyé, amely hozzásegít bennünket ahhoz, hogy ismét elindulhassunk az élet útjára.

Valóban, az intézmény lakói szinte újjászületve indulnak el újra az életbe, hogy a fasizmus elleni küzdelem legerélyesebb harcosai legyenek és kivegyék részüket az országépítés munkáj ából.

Ritter Aladár

Fig. lem!

A Nemzeti Segélynek kell átadni a Légoltalmi Liga csoportjainak vagyonát

A Légoltalmi Liga Budapesti Főcsoport és Területi Elnökség az alanti körlevelet intézte a Légoltalmi Liga Helyi Csoportjának Elnökségéhez:

A magyar belügyminiszter úr 132.058/1945. IV/3. sz. rendelkezésével a Légoltalmi Liga felosztását rendelte el.

Az egyes csoportok vagyona a székhelybeli Nemzeti Segélynek adandó át.

Ezekután a következőkben utasítom az alárendelt légoltalmi csoportok elnökségeit:

1. A légoltalmi csoportoknál esetleg fennmaradt tartozások kifizetendők. Tényleg működött alkalmazottak illetékei folyó év március 31-ig kifizethetők.

2. A pénztárkönyvek lezárandók.

3. A leltár 4 példányban készítendő el. Felsorolva a leltárban a csoport teljes tárgyi vagyona (bútorok, írógép stb. stb.), levonásba hozandók el tűnt, elhasznált tárgyak ^ az okok felsorolásával és az így feltüntethető vagyon a leltár egy példányával, valamint a pénztárkönyvek lezárásával meglévő pénzmaradvánnyal együtt a helybeli Nemzeti Segélynek adandók át, illetve bocsátandók ezeknek rendelkezésére., Szintúgy a meglévő takarékkönyvek. — A leltárból semmi sem értékesíthető, minden tárgy mint ilyen adandó át. A leltár 2 példánya a L. L. budapesti főcsoportnak, Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 4., IV/2. küldendő be e hó 25-ig. míg a 4. példány a L. L. csoport elnökénél marad megóvásban.

4. Olyan csoportok, amelyelv nek még a L. L. budapesti főcsoportjánál tagdíjpénz maradványai vannak, azokat a L. L. budapesti főcsoport fogja átadni a Nemzeti Segélynek, az ő bankbetétjeivel együtt.

5. A főcsoportnál a csömöri, pestszentimrei és kistarcsai L. L. csoportok által letétbe helyezett pénzkönyvek és pénzek e hó 20-án délelőtt 11 órakor a L. L. budapesti főcsoport gh-ában átvehetők és pedig a pestszentimrei L. L cs. P 11.82, csömöri L. L. cs. P 103.46, a kistarcsai L. L. cs. P 508.99.

6. Különben utalok az ügyrend. III. rész b) felosztás című rendelkezéseire azon változtatással, hogy közgyűlések nem hivandók össze, mert a felosztást a magyar belügyminiszter rendelte el

7. Jelen rendelkezésem vétele után a L. L. cs. elnökségek lépjenek azonnal érintkezésbe a Nemzeti Segél y l és beszéljék meg az átadás részleteit. Remélem, hogy jelen rendelkezésem súrlódásmentesen lesz végrehajtva.

A Nemzeti Segély központi szervezési osztálya a fentiek álupjwn felhívja ni N. S. minden egyes csoportját, hogy

a Légoltalmi Liga helyi csoportjainak az előzőleg ismertetett vagyonát vegyék át

és arról a Közponi Szervezést részletesen tájékoztassák.

A Nemzeti Segély az ellenállási mozgalomban résztvettekért

Magyarország népe felszabadult és megindult az építő munka. A kórházak egy része még nem működik és itt is a Nemzeti Segélyre hárul az a feladat, hogy az orvosi ellátás, a gyógyítás terén segítséget nyújtson.

A német megszállás alatt a tehetetlen ájult országban akadtak bátor, önfeláldozó hazafiak, akik dacolva a veszéllyel, életük kockáztatásával szembeszálltak a náci hordákkal, mint partizánok s szervezték az ellenállást. Sok jó magyar adta életét mindannyiunkért, az ország felszabadításáért. Most pedig, mikor megindulhat a felépítés, a gépek zakatolnak, a falu arat és minden erőnket az újjáépítés szolgálatába állítjuk, Magyarország népe soha el nem múló hálával gondol az ellenállási mozgalom halott és élő hőseire.

A Nemzeti Segély otthont, ellátást és ruhát ad és most megszervezte az orvosi szakellátást az ellenállási mozgalomban résztvetteknek és azok családtagjainak. Budapesten felhívásunkra sorba jelentkeztek az orvosok hogy fzlajánlják segítségüket. Minden kerületben a legjobb szakorvosok állnak rendelkezésre. Orvosi ellátásra jogosult az, akit a Függetlenségi Frontba tömörült pártok, a szakszervezetek és a Partizán Bajtársi szövetség igazolnak, hogy részt vett az ellenállásban.

A Nemzeti Segély a nép spontán segíteni akarásából született meg és ma is a nép, a munkásság, a demokratikusan gondolkodó polgárság segítségével tartja fenn magát. Ezért nagyon vigyázz majd arra, hogy csak azok részesüljenek segítségben, akik tényleg részt vettek az ellenállási mozgalomban.

A nyaralfatási akcióban résztvevő gyermekek egészségének védelme

Az a szeretet, mellyel falun a nyaralásra vágyó városi gyermekeket vendégül látják, egyik legszebb kifejezője annak, hogy a város és a vidék népe egymásratalált. Féltő gonddal engedi el a városi szülő gyermekét és megerősödve, napbarnitottan várja vissza. Nem szabad elfelejteni, ennek a kívánságnak első feltétele, hogy a gyermek teljesen egészséges legyen, ne hordozza esetleg magában valamilyen fertőző betegség csiráját.

Ezeknek, a még egészségesnek látszó, de már fertőzött gyermekeknek a kiválasztása okozza a legnagyobb gondot. Köztudomású, hogy a fertőző betegségek nem törnek ki azonnal, hanem

csak hosszabb-rövidebb ideig tartó »lappangás« után, mely sokszor igen hosszú, gümőkórnál például hat hét. Ezt az időt, mely tehát a fertőződés pillanatától a betegség kitöréséig, felismerhetőségéig tart, az orvosok lappangási időnek hívják. A lappangás i idfí igen nagy veszélyt jelent a többi gyermekre, mert nemcsak a beteg, de a még egészségesnek látszó fertőzött gyermek is terjeszti a betegséget. A fertőzés megtörténtét a legtöbb esetben a még oly gondos vizsgálat, vagy vizsgálati mód sem tudja határozottan kimutatni.

Az ilyen, elég ritka esetek elkerülése miatt van az utazás előtti, többszörös orvosi vizsgálat. Ezért tehát nem szabad zúgolódni, türelmetlenkedni, ellenkezőleg, segítségére kell sietni a vizsgáló orvosnak. Az a szülő gondolkodik helyesen, aki elmondja, mit észlelt gyermekén, volt-e vele akár csak gyanús környezetben is. Eggyel kell tisztában lenni. A betegség nem szégyen, de annak elfogadása, szépítgetése bűn, bűn a magával i tehetetlen gyermekkel, bűn a közösséggel szemben I

Nincs szó arról, hogy az ilyen gyermekek nem mehetnek nyaralni. Ellenkezőleg, az orvosok nagyobb, féltőbb gonddal figyelik, kezelik, szükség esetén kórházba is utalják. Felgyógyulása után pedig, ha már nem fért őz, a betegségének leginkább megfelelő helyre küldik megerősödni.

A sok aprólékos és felesleges kérdés helyett ezeket gondoljuk át elsősorban akkor, mikor gyermekünkkel a vizsgáló orvos elé állunk, aki sok szeretettel és jóindulattal elsősorban a gyermek érdekét nézi és minden törekvése az, hogy a meggyötört városi gyermek testileg, lelkileg megedzve, megerősödve kerüljön haza szüleihez a nyaralás végén.

Textilhulladékokból — gyermekruha

A Nemzeti Segély textilhulladékokat adott át a Prohászka Ottokáz-utcai háztartási iskolának. Kollmann Dezsőné vezetése mellett valóban igen ötletes módon dolgozták fel az iskola növendékei a hulladékokat. Tizenhat leány iparművészeti remekeket alkotott a rongydarabokból. Szebbnél-szebb gyermekruhákat készítettek. Kis kiállítás keretében mutatták be a közönségnek a ruhácskákat és gyermekfehér' neműeket.

Corpus delicti

A könyvnapra jelenik meg G. Fazekas Erzsébet riportkönyve Illés Béla előszavával »A felszabadulás útján« címmel Faust kiadásában. Ebből a könyvből, amelynek ismertetésére még visszatérünk, közöljük az alábbi szemelvényt:

Kiállítási terem. Unneplőruhába öltözött emberek nyüzsögnek. Sokan közülük a Hadsereg egyenruháját viselik. Eddig nincs a dologban semmi rendkívüli. De ha közelebbről szemügyre vesszük a kiállított tárgyak körül kialakuló csoportokat, hangulatukban valami szokatlant, valami félelmetest érzünk. Mind suttogva beszélnek > Az arcok komorak. Első benyomásunk az, hogy egy temetés nyomasztó légkörében vagyunk. De ha gyászolókkal van dolgunk, hogyan válthatja fel hirtelen a részvét kifejezését az elszörnyedésé és borzadályé annak a fiatal nőnek vonásain a legközelebbi csoportban? Előbb egész testében didereg, aztán felszegi fejét, a kedves arc szinte a felismerhetetlenségig elváltozik és keményen összeszorított

ajkakkal, gyűlölettől eltelten néz maga elé . . . Idébb pedig ez a Vörös Hadseregbeli kapitány ... előbb a keserűség vonagló remegése a szája szélén, aztán mély redőkbe húzódik össze a szemöldöke a haragtól szikrázó, acélszürke, acélkemény szemek fölött. Lépjünk közelebb és lássuk, miről van szó. Mit néznek ezek az emberek mind olyan merev tekintettel és olyan mélységes megrendüléssel?

Egyszerű keretekben egy iskolásgyermek naiv rajzai. Az olcsó kockás papírra, olcsó színes ceruzákkal egy gyermekkéz rögzített gyakorlatlan, de nagyon világos, borzadálytkeltően világos vonásokkal néhány rémséges jelenetet. Az Ugorovo községből származó tizenhároméves parasztlány, Rjabzeva Anna rövid szöveggel is ellátta fantasztikusaknak ható, de a meztelen valóságot meztelenül tükröző kezdetleges rajzait.

Első kép : egy kislány ül egy ládán és eszik. Hitler-katonák rohannak oda, az első közülük bunkót emel a kislány fejére. Szövege: Zina Petruskova —

ötéves. Nem tudta, miféle emberek a fasiszták. Talált egy édességekkel tele ládát, kivett belőle egy szem cukrot és megette. Erre a német katonák leütötték.

Második kép: Felgyújtott ház. — Szövege: Mikor Zina bátyja értesült erről, rágyújtotta a fasisztákra a házat.

A gyermeki haláltánc harmadik képe : Öt lombtalan fa mered csupasz gallyaival fenyegetően az ég felé, csak az egyik ág hajlik mindegyik fán a földre, mert súlyos terhet hord : mind az öt ágon egy-egy holttest lóg — a fasiszták az egész Petruskov-családot felakasztották. így beszéli el a történetet a lakonikus szövegben a kis Rjabceva Anna. — Az eddig elképzelhetetlenül rémséges jelenet láthatóan úgy megfogta a kislányt, hogy ezen a képen váratlanul legyőzte a gyakorlatlan kezdő minden technikai nehézségét és megrázóan realisztikus ábrázolást ért el.

Soha ezelőtt nem találkoztunk ilyen tárgyakkal az oly gyakori gyermekkiállításokon. Gyermekeink a pezsgő, vidám életet rajzolták és festették, amely körülvette őket. De soha, soha nem nyúltak

efféle borzalmas jelenetekhez. Az ilyesmi ismeretlen fogalom volt számukra. De hát a kis Anna rajzai nem is gyermekművészek kiállításán láthatók, hanem a moszkvai Szakszervezeti Ház egyik nagytermében, ahol 1942 áprilisában kiállítást rendeztek, hogy az egész világnak bemutassák a fasiszta betolakodók gyermekek ellen elkövetett bestiális gaztetteit. A kiállításon fényképek és egyéb tárgyak láthatók, amelyek mind egy iszonyú vádirat okmányai.

Itt egy felvétel: egy rosztovi fiú — Cserevicsnikov Viktor — fekszik a földön, átlőtt szemmel és véres arccal. A halott kisfiú halott kezén egy élő galamb. Mellette szívettépően sír egy szegény asszony és a kis testvérke. Igen, a szerencsétlen kisfiú nagyon szerette a galambokat, azért kellett meghalnia.

— Add ide a galambjaidat —■ förmedtek rá a horogkeresztes fenevadak.

— Nem adhatom oda, úgy szeretem őket . . .

Lövés dördült el. . .

Idébb egy másik fiú, fájdalomtól eltorzult arccal. Gyötrelmesen kitátott szájából szinte hallhatóan tör fel a kiáltás:

»Mama, húgocskám .. .« Anyja és kishúga holtan fekszenek lábai előtt : német golyók fúrták át mellüket.

És kik azok amott a kemény földön fekvő gyermekek ? Az előtérben egy gyönyörű kis tatár lány ; nyitott, hosszú fekete pilláktól árnyalt szemecskéit mintha ránk szögezné. De szemeinek fénye kialudt. A kislány halott, ugyanolyan halott, mint mellette a szőkefürtös orosz leányka, akit kis barátnője átölelve tart s akinek kedves kerek arcocskáját félig ellepi az alvadt vér . .. Gyermekvér . .. Mindig és mindenütt gyermekvér ! Vértócsák a földön, vér a ruhákon, a gyermekek görcsösen összecsuklott, halálba merevedett tagjain — a 245 keresi iskolásgyermek tagjain.

Mikor a Hitler csapatok tavaly megszállották Kereset, a hasonnevű félszigeten fekvő várost, megparancsolták, hogy a gyermekek tovább járjanak iskolába. A szülőknek balsejtelmeik voltak, reggel mikor hazulról elbocsájtották a gyerekeket és estefelé, mikor azok még mindig nem jöttek haza, növekvő nyugtalansággal keresésükre indultak. Az iskola üres volt... Akkor tovább keres-