Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-07-14 / 2. szám
Jeney László dr.: A N. S. segítsége a parasztságnak Gyógyszert, mezőgazdasági szerszámokat, petróleumot kapott a falvak népe Az évtizedeken át tartó sorozatos rontás, országrombolás után az újjáépítésben minden társadalmi rétegnek ki kell vennie a részét. Az ipari munkásság a műhelyekben és gyárakban, a parasztság a műveletlenül maradt ugaron, az ekeszarva mellett már megmutatta, hogy merre kell haladnunk. De ez az összefogás azt is bebizonyította, hogy szükség van egy olyan tömegszervezetre, amely az adott helyzetnek megfelelően ezeknek az erőknek az egyesítésével mindig ott legyen és segítsen, ahol a szükség ezt megkívánja. Ez a Nemzeti Segély. Amikor Budapest és a többi magyar város éhező gyermekeit élelemmel kellett ellátni, ez a szervezet a magyar parasztsághoz fordult s a magyar parasztság utolsó falatját is megosztotta a város gyermekeivel. Vas Zoltán szavait idézve : A Nemzeti Segély vidéki szervezetei a falu parasztjainak áldozatkész segítségével összegyűjtötték az első száz vágón élelmiszert s ezzel megmentették Budapest népét az éhezéstől. A kezdeti nehézségeken feltétlenül ez a segítség vezette át Budapestet. S azóta is folyton jön a magyar falu, a magyar parasztság segítsége. Sok helyen még ma is nagy mennyiségű élelmiszer van tárolva, aminek a felhozatala pusztán a szállítóeszközök, vasúti kocsik és teherautók beállításán múlik. A legfontosabb élelmiszerek felszállítása után a falu népe gyermekeket kért. Már eddig is mintegy 15.000 clsatnyult, kiéhezett gyermeket fogadtak szíves készséggel szerctetükbe s látják el a legnagyobb gondossággal úgy, hogy ezek a gyerekek valósággal az ember szeme előtt nőnek az élet pírjával telítve a jövő kertjének egészséges hajtásaivá, aranyágaivá. A parasztság ezzel minden időkre elkötelezte a várost, elkötelezte a N. S.-ben tömörült munkásságot, értelmiséget s ennek az elkötelezettségünknek kívánunk eleget tenni, amikor a vidék, a falu népének hiányait pótolni akarjuk. Ezek a hiányok elsősorban mezőgazdasági eszközökben, ipari cikkekben, gyógyszerekben mutatkoznak meg. A N. S. az észlelt hiányoknak megfelelően 300 kaszát küldött le Orosháza és Szentes környéíére, a debreceni és környéki magyarságnak 100 ekevast vittünk le, Biharnagybajom, Hódmezővásárhely és ugyancsak Debrecen népe tíz hordó petróleumot kapott eddig cserébe azokért a felejthetetlen szolgáatokért, amikben a vidék részesítette Budapest gyermekeit. De ezekben az ipari cikkekben nyújtott támogatás messze mögötte marad a gyógyszerekben, kötszerekben, orvosi műszerekben, oltóanyagokban nyújtott támogatásnak. Közel ötvenvidéki városnak és községnek mintegy félmillió pengő értékben küldtünk le gyógyszereket, kötszereket oltóanyagot. Ez a segítség is morzsa azonban csak ahhoz .képest, amit Budapest adni akar. Ez a segítség fokozódni fog. A N. S. a közeljövőben szövő- és fonógyárat fog beállítani, amelynek a készítményeiből a magyar falu ronték őket a sötét éjszakában és végül rájuk is találtak a berdanszki műúton, halálra kínozva ... ott hevert a 245 keresi iskolásgyermek. Más felvétel, ugyancsak gyermekhullákkal. Szülők jönnek, hogy megkeressék gyermekeiket a halottak között. Középen parasztasszony áll, kutatótekintettel, kétségbeesetten, kitárt karokkal, a Mater Dolorosa élő szobra. Egy felírás : Kalicino faluban 34 gyermeket legyilkoltak. Ezek közül: 1 gyermeket elevenen elégettek, 4 gyermeket agyonlőttek, 6 gyermek megfagyott, 5 éhenhalt, 4 súlyos sebesült... A »statisztikádhoz néhány fényképfelvétel tartozik. Az egyik agyonlőtt kisfiút ábrázol. A felírásból kitűnik, hogy a háromesztendős Kiszelev Volodja kezecskéit felemelve, próbált védekezni a rázúduló golyózápor ellen. „ Kercsben összesen hétezer embert lőttek agyon, köztük sok gyermeket. A tankcsapdáknak szánt árkokat a város előtt hullákkal töltötték fel. Kibschitzné, akit december 8-án nagy csapat emberrel, köztük férjével és két kis gyermekével együtt kivittek a városból, hogy agyonlőjjék, ezt mondja : »Szemem láttára lőtték le két fiamat és férjemet. Sebesülten feküdtem szeretteim hullája mellett!« Összeborzadok ... A betűk táncolnak a szemem előtt, elmosódnak, elfutnak, valahová a végtelenbe. Percekig kábultan állok. Aztán magával ragad a kiállítás látogatóinak ellenállhatatlan sodra. Szenvedélyes szavak röppennek fel. Forró harci hangulat izzik itt, hideg, kiirthatatlan gyűlölettel keveredve. Mert ki tudná elfeledni a gyűlöletet, mikor oly szemléletesen bemutatják itt neki, miért kergettek ki orosz gyermekeket meztelenül a hóba, fagyba. Egy üvegszekrényben látható egy német tüzértiszt kinyitott bőröndje. A bőrönd belsejében festői összevisszaságban egyenruha és női harisnya, férfiing ráerősített melltűvel. A drágakövek nyilván valódiak, hiszen a tiszt az érthetett az előkelő dolgokhoz. így a gyermekektől is csak a legjobb ruhadarabokat rabolta el, mint azt az itt található kis szőrmekabát és a jó anyagból készült gyosainak, a magyar földmunkások gyermekeinek akarunk ruhát adni s általán éppen úgy kívánjuk mindenben részesíteni a falu népét, mint az ipari munkásságot. A demokrácia azonban nemcsak kötelesség és kötelezettség, de a hála tudatos kifejezése is. Hálát érzünk s hálásak akarunk lenni azzal a parasztsággal szemben, amely annyi áldozatot hozott gyermekeinkért. A küldött és küldendő cikkeken kívül tervbe vettük a szülőknek oklevél s más emléktárgy adását is azokért a magyar életekért, amelyeket ők mentettek meg a jövő számára. A N. S. állandóan ébren tanja annak a segítségnek a fontosságát és jelentőségét, amelyet kaptunk, épp ezért méltón reméljük, hogy a városi értelmiség és ipari munkásság is odahat, hogy erre a sors által kijelölt közösségre ráeszmélve mind két fél olvadjon össze a szeretet nagy kohójában s várost és falut szorosan egymáshoz kapcsoljon. Ide pedig az út a független, demokratikus Magyarország közösen vállalt újjáépítésen keresztül vezet. Mindez beismerése annak is, hogy korántsem adtunk annyit a falu népének, amennyit megérdemel, amennyit kellett volna, hogy adjunk s amennyit szándékunkban van adni. De elhatározott törekvésünk, hogy visszafizetünk mindent, amit szeretetben, jóságban, erkölcsi tanúságban, példaadásban nyújtottak. Ezt a törekvést közcéllá kell tennünk. Mintahogy köztudattá kell emelnünk milyen tevékenységet fejt ki e cél I elérésére a demokratikus erők táborában a Nemzeti Segély. Be kell vinnünk a köztudatba N. S. társadalom- és nemzetépítő fontosságát, vérévé kell itassuk mindenkinek, hogy az újjáépítés segítő tevékenységében mindenkinek egyformán ki kell vennie a maga részét, mert ahogy a közös jó elfogadásában nem kivétel senki, épp úgy nem lehet kivétel a közös segítség nyújtásában sem. Felhívjuk Budapest lakosságát! Jutassa el a N. S. útján a birtokában lévő ásókat kapákat stb. a magyar földműves lakossághoz. A Nemzeti Segély az újjáépítésért A Nemzeti Segély, amely alakulása óta minden vonalon a demokratikus Magyarország újjáépítéséért dolgozik, most, amikor az újjáépítési verseny folyik, bekapcsolódott a versenybe. Nemcsak a Nemzeti Segély keretein belül folyik az újjáépítésben való részvétel, hanem az újjáépítésért küzdőket a legerőteljesebben támogatja, segíti az intézmény. Csatlakozás az Országos Szaktanács mozgalmához Az Országos Szaktanács által kezdeményezett újjáépítési versenyben a N. S. a következő módon vesz részt : Bekapcsolódik magába a versenybe. Felajánlja a Szaktanácsnak a munkaverseny bizottságban való részvételét, illetve ezen keresztül jutalmak juttatását a munkásságnak. Ezt a következőkben részletezzük : A Nemzeti Segély küld, a lehetőségek szerint hetenként 1—1 vágón élelmet küld úgy Tatabányára, mint Salgótarjánba, továbbá a Nemzeti Segély élelemmel látja el a lokodi bányászok napközi otthonának 400 gyermekét. A Nemzeti Segély élelemmel látja el a BSZKRT leányfalusi gyermekotthonának 200 gyermekét. 100 vasutasgyermeket küld el a következő 2 hétben KalmácsaSomogy-megyei kastélyba üdülni. A Gyermekvédő Liga balatonalmádi-i otthonába vasutas, Mavag- és postás gyermekeket vesz fel. A Szabadsághegyi »Kis Majestic«-ban elvállal 20 Mémosz és 20 vasutas gyermeket. Dorogon 200 ellátatlan bányászcsaládnak juttatunk élelmet. A Mátyás király-úti gyermekotthonban 40 helyet máris a nagyipari munkások rendelkezésére bocsátottunk. Ennek egy részét a csepeli munkások gyermekei már el is foglalták. Rákospalotán, az Istvántelki főműhely 400 rohammunkását, a rohammunka tartamára, vacsorával látja el. A Sümegről most felhozandó 4 tehén tejéből 25 litert a József Központ ólommérgezésben szenvedő kábelmunkásai részére biztosít naponta. Gyermekkonyháinkat általában öszszevonjuk és az így szabaddá tett konyhafelszereléseket olyan kulcsipari üzemekbe helyezzük át, ahol a munkásságnak házikonyhája nincs és ott napi egyszeri meleg étellel fogjuk ellátni az üzemekben dolgozókat. Az UWAG Magyar Szövőgyár R.-T. termelésének 35—35%-t a kereskedelmi minisztérium útján a vasutasoknak, illetve az Iparügyi Minisztérium útján az ipari munkásoknak] uttatjuk gyári áron. A Nemzeti Segély kötelezi magát, hogy központi, valamint helyi szervei minden erejüket megfeszítik, hogy minél nagyobb mennyiségben tudjanak élelmi szert juttatni a munkásversenyben győztesmunkások részére, a Szaktanács versenybizottsága véleménye zése alapján adni. Az UWAG termelvényeinek egy részét szintén, mint díjat kiosztjuk a verseny győztes munkásai, illetve gyermekeik között. ‘ A fentieken kívül, amelyek közvetlenül a Nemzeti Segély Központja kötelezettségét tartalmazzák és amelyeket fokozni fogunk, a továbbiakban kerületeinket felszólítjuk, hogy a Budapest, VI. kerület által indítványozott versenyt folytassák le, amely lényegében szintén az újjáépítésbe való bekapcsolódást célozza. Jutalom a rohammunkásoknak AMagyarRuggyantaárugyár 26legjobb munkását ajándékozta meg a Nemzeti Segély rózsaszínű ruhácska mutatja. Mellette Hitler egyik közkatonájának a tarisznyája már korántsem tartalmaz ilyen finom dolgokat — ezeket a tiszt uraknak kellett átengednie, ő csak egyszerűbb gyermekruhaneműt rabolt össze, akárcsak az a bajtársa, akinek gázálarca néhány olcsó trikóbugyival van teletömve. Hogyan feledhetné el bárki is a gyűlöletet a különféle Hitlerbrigantikat ábrázoló fényképek láttán ? ... Vérszopó, szadista ábrázatok, kapzsi,rablófintorral, ez meg itt üres halszemeivel a semmibe bámuló jeles képviselője a lelkiismeretétől hivatalosan megszabadított »magasabbrendű fajnak«. És hogyan feledheti el bárki is a gyűlöletet, aki tudja, hogy ezeket a szadistákat és rablógyilkosokat kimondottan azért szabadították rá a világra, hogy megvalósítsák Hitler agyrémét, az egész világ leigázását. Ezt pedig, Hitler saját szavai szerint, mindenekelőtt 20 millió szláv elpusztítása útján akarta megvalósítani. Ezért irtják úgy ezek a fenevadak a. védtelen kisgyermekeket. Moszkva, (1942. május.) G. Farkas Erzsébet A Magyar Ruggyantaárugyár ünnepélyes keretek között megjutalmazta a Nemzeti Segély által ajándékozott élelmiszercsomagokkal azt a 26 munkást, aki az elmúlt hónapokban a legjobban dolgozott. Ugyanakkor nyitották meg uj j onnan rendbehozott bölcsődéjüket és napközi gyermekotthonukat. Az ünnepséget az üzemi bizottság alelnöke a következő szavakkal nyitotta meg: •— Elvtársak ! Elvtársnők I Azért jöttünk össze, hogy két valakit ünnepeljen meg ez a gyár, két valakinek adja meg a tiszteletet, azoknak, akiknek a társadalom részéről a legnagyobb tisztelet jár : a dolgozó embert és a gyermeket. Összejöttünk, hogy megemlékezzünk a munkáról, a munkásról, a munkás édesanyjáról és a munkások gyermekeiről. Eljöttünk, hogy megjutalmazzuk azokat, akik a munka mezején megállották a helyüket. Ezeket a munkásokat munkástársaik emelték ki maguk közül, ők választották, ajánlották őket a megjutalmazásra. Most átadom a szót Geröné Fazekas Erzsébetnek, a Nemzeti Segély központi titkárának, aki eljött közénk erre az ünnepélyre, hogy az ajándékcsomagokat' a Nemzeti Segély nevében átadja. — Engedjék meg, — kezdte Geröné Fazekas Erzsébet beszédét — hogy ezúttal adjam át a Nemzeti Segély elnökségének és összes tagjainak üdvözletét a Magyar Ruggyantaárugyár munkásai és munkásnői részére. A Nemzeti Segély főcélul tűzte ki maga elé, hogy az újjáépítés nehéz munkájában dolgozókat segítse. Igyekszik elmenni mindenhová, ahol a rohammunkások kitűnő munkát végeznek, de először jött ide a Magyar Ruggyantaárugyárba, amely gyár 25 százalékkal felülmúlta az oroszok állal előirányzott termelési tervet és amely gyár munkásai magukra vállalták szabadidejükben a gyárépület előtt lerombolt százlábú híd felépítését. Ezek a munkások, akik a hídépítésért nekik járó jelentős összeget teljes egészében felajánlották a vasút újjáépítésére, külön dicséretet érdemelnek példát mutató cselekedetükért. Mi több, ez a gyár fontos gummiáruval látja el a MÁV-ot, tehát mindenkép az újjáépítésért dolgozik. Mint már mondottam, a Nemzeti Segély arccal fordul az újjáépítés felé. Nemrég indítottunk meg egy textilgyárat, melynek főcéjja, hogy elősegítse az Magyar Jövő 3