Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-09-15 / 11. szám
Hitler bizalmasa leleplezi a nácik bűnhalmazát és megdöbbentő terveit Érdekes részletek a „gyűlölet bibliájdu-ból Rauschniny »Hitler bizalmasa voltam« című könyve illegálisan bejárta már egész Európát. Akiár a fegyvefleket, vagy a partizánok lőszerét, úgy csempészték a szerb hazafiak ezt a művet országhatárokon át. A norvég ellenállási mozgalom hősei és a francia maquisardbk ebből még jobban tanultak gyűlölni. Hitler hajdani bizalmasa elmondja benne, hogy a náci banditák milyen tervek szerint óhajtották berendezni a világot. A keresztény vallás kiirtása náci program Egvik legfontosabb programpontjuk a keresztény vallás kiirtása volt. Darré »parasztminiszter«?' feladata volt, hogy gazdagyűléseken, mezőgazdasági kiállításokon és ártatlannak kendőzött parasztmulatságokon az óger mán vallást proponálja ol^mód/m. hogy a gazdáknak kézzelfoghatóan tudomásukra kell ad ni, ha hű marad keresztény felekezetéhez, nem részesülhet Darré miniszter úr támogatásában. A templomjárónak nem ját sem kölcsön, se adóengedmény, se más segítség. A kereszténységgel való leszámolás indokolása nagyon egyszerű: a vallás megköveteli lelki ismeretet: lelkiismeretes emberekre vedig n fasizmusnak nem. volt szüksége. Uralmuk fenntartását csak könyörtelen gyilkosoktól és harácsoló banditáktól várhatták. Hitler ezt igv fogalmazta me »A lelkiismeret nem más, mint az ember megcsonkitá sa, nekem egész emberekre van szükségem. „Meg kell semmisíteni a magyarság öntudatát“ Hitler hajdani magyarorszá gi rajongóinak — mert nem lehet őket magyaroknak ne vezni — betéve kellene tudnia e förtelmes sorokat. Hitler el képzelése szerint a' magyarországi kisebbségek és társa dalmi osztályok egymásrauszításával meg kell semmisíteni az egész magyarság nemzeti öntudatát és szolida. rítását. A nemzetet székel kell ténni egymás ellen acsarkodó csoportokra. Olyan légkört teremteni, melyben megbénul a közigazgatás, üres frázissá válik a jogbiztonság. A magyar gyáripart teljesen fel kellett volna számolni s az így munkanélkülivé vált proietártöinegeket vagy a német gyáripar felé irányítani, vagy visszaszorítani a mezőgazdasági munkához. A magyar értelmiségnek csak alárendelt munkakört hagyott meg a hitleri elképzelés. A vezető pozíciókat a Volksbund tagjai szállták volna meg, valamint a Németországból jövő náciszervezők, akik már eleve kidolgozott etnográfiai térkének alapján a német betelepülés újabb hullámat zúdítottak volna Magyarországra. A háború vezetésére vonatkozólag Hitlernek ugyancsak »újszerű« elképzelései voltak. Szerinte a háború egyetlen eszköze a kíméletlen terror. Ennek a terrornak az eszközei a lakónegyedek kíméletlen bombázása, a bacillusháború, a gáz, de legelsősorban az úgynevezett ötödik hadoszlop, mely zendülésekkel, szabotázsokkal, a tisztességes vezetőférfiak le gyilkolásával olynn rémuralmat teremt, mely lehetetlenné tesz minden ellenállást. Az ötödik hadoszlop minden országban az elégedetlen és tehetségtelen ségiik, vagy gazságaik miatt mellőzött politikusok körében talál ta meg segélycsapatait. Ezekről a kétes politikusokról Hitlerek pontos kartotékokat vezettek: van-e az illetőnek piszkos adóssága, kivel és hol szokott kártyázni, ki a barátnője s a hölgy hogyan használható fel zsarolásra; a természetellenes hajlamú politikusokról külön listát vezettek, valamint olyan katonatisztekről, kiknek reakciós beállítottsága és zilált anyagi viszonyai valószínűvé tették, hogy jó pénzért minden árulásra képesek. Szörnyű álmok . . . Európa germanizálását igen »egyszerű« eszközökkel óhajtották megoldani. Mindenekelőtt a nagy lengyel és orosz síkságot akarták »népteleniteni«. A néptelenítés megvalósítását a lehető legrövidebb időre tervezték s a. néptelenítés tempójának megfelelően szórták volna szét a német telepeket a gazdag, búzatermő vidékeken. így már érthető, hogy miért volt szüksége Hitlernek az úgynevezett embergyárakra. Ezekhez a példátlan nagy kiterjedésű telepítésekhez millió és millió nációm adattól puffadó németre lett volna szüksége. Az embergyárakban a hitlerifjak és a hitlerleányok szabad szerelemben éltek. Egyetlen parancs volt: szaporodni, szaporodni! Mert a hitleri vágyálom szerint nemcsak Ukrajna, a Volga-síkság és Besszarábia kincses földje várt a német telepesekre, hanem Dél-Amerika beláthatatlan földterületei, a mexikói olajvidék és az afrikai partok, hol Anglia megtörése után Dönitz úr óhajtotta megteremteni az egész világon uralkodó német tengeri kereskedelmet. E szörnyű álmokat a demokratikus hatalmak ökle zúzta össze. Elsősorban a Vörös Hadsereg, mely áldozatos nemzetvédő háborújában előbb a fasiszta ármádia győzhetetlenségéről szóló babonát, majd a német fegyvereket törte öszsze — véglegesen. A magyar olvasó számára ez a most megjelenő könyv mégis aktuális. fíauschning műve való súgás ellenezérum, a köztudat-)‘ évtizeden át fertőző náci, pestissé' szembenw Gál György Sándor 376.535 szama újjáépített mozdony elindul első útjára A MÁV dolgozói megfeszített erővel, éjjel-nappali rohammunkával, szilárd munkafegyelemmel dolgoznak, hogy az ötszáz mozdonyt és tízezer vasúti kocsit az év végére átadják a forgalomnak. Résztvettünk egy mozdonypróbán, amelyen azt tapasztaltuk, hogy újjáépített mozdonyok minőségileg is megfelelnek a követelményeknek. 11 NEM FELEJTENEK A HADIFOGLYOK . . Jönnek haza hadifoglyaink. Bármerre járunk is, mindenhol találkozunk azokkal, akik épp most érkeztek meg messzi útjukról. Rendszerint olyan volt katonák ezek, akik még az egyezmény létrejötte előtt útrakeltek, hiszen a Szovjet unió nagylelkű ajándékának gyümölcse nem érhetik be ilyen hamar. Hosszú útról jött emberek, megviseltek éfáradtak. De a szeme mind nek egyformán csillog, mindben ugyanaz a kérdés tükröződik: mit és kit találok meg? Kit és hogyan’ Látom, ahogyan lázas érdeklődéssel fo rognak jobbra, balra, minden érdekli őket, ami azóta történt, mióta elkerültek hazájukból. * Ha megszólítok egyet-egyet azzal a készséggel felel kérdéseimre, amiben benne vau a hazatérő minden boldogsága szeretete. És mindegyiket ha talmas vágy hajtja: mennél előbb megtudni, mi van a csa Iáddal? Látják a romokat és fogukat csikorgatják. Ezt tették hát velünk! Ezért hajszoltak minket gisz kos érdekeikért a frontra, hogy azután még az egész országot is odadobják a pusztításnak -- mondják. Nem győznek eleget beszélni a lelkiismeretlenségról, amivel Magyarországot feláldozták a németek és nyilasok. Fáj nekik minden, ház. minden rombadöntött épület. A Margithíd lábánál könnyet láttam egy 40 éves férfi szemében a vízbe lógó híd roncsainak láttán. Jönnek haza és látnak cs amit látnak, abból tanulnak is. Egy fehérmegyei gazdaemberrel találkoztam a minap. Megviselt katonaruhában, szenvedésektől barázdált arccal al' előttem és beszél, beszél, mint akinek most egyszerre megnyílt a lelke: 1 — Végtelen nagy boldogság nekem, hogy újból itthon tehetek. Legszívesebben cgy percet sem időznek itt, de mar is rohannék a falumba. Négy éve már, hogy elhajtottak, mert dehogy is mentem volna én. Pedig akkor még nem is tudtam, milyen pokol az, ami rám vár. Nem hittem én nekik egy percig sem, de hát parancs jött, hát mentem. Azután megismertem a háborút. Csak annyit mondok, ha az én kis családomnak valami baja esett, azalatt, míg én odavoltam, annak két sváb fogja megadni az árát! Látom benne az indulatot és tudom, hogy sohasem fogja megbocsájtani és elfelejteni, amit velünk, magyarokkal tettek a németek, a reakciós rendszer csatlósaikká alacsonyított és egyben kiszolgáltatott nekik. * Egy másik hadifoglyot a villamoson hallottam beszélni. Azt mondja: — Nem így kellene harcolni a nyilas bitangok ellen. Én mondom, fel kéne akasztani őket, de még azt is, aki védi őket. Nem felejtem el soha. hogy hátulról lövöldöztek bennünket, ha nem voltak biztosak a parancsaik teljesítése felől. Csak az ő bűnük az is, hogy ilyen szegények vagyunk. Azok a volt katonák, akiket sikerült paranccsal háborúba vinni minden kis nép nagy barátja, a Szovjetunió ellen, ma már tisztán látnak. Ma már tudják, hogy a fasiszta ideológia csalt és hazudott, hogy akiket ellenségként állítottak be, az barát, s aki barátként szerepelt, az csak az ország tönkretételén fáradozott. Tudják, hogy őrizni kell házukat a hazugságoktól. Ezek az emberek hatalmas segítséget jelentenek az ország újjáépítésében, de nemcsak fizikai munkájuknál fogva, hanem szellemi ' téren is, ők azok, akik sokat láttak és levonják ennek következményeit, tudják, hogy építeni kell a tiszta, erőskezű, népi demokráciát. Erdős Magda Sötétbarna füst gomolj og haragosan ... Szabályos időközökben erős pöfögéssel fehér gőz száll az égbolt felé. A mázolok már befejezték munkájukat, olajosképű szerelők utolsó simításokat végzik a 376—535. szánni mozdonyon. Benkő Tibortól, a próbát ellenőrző mérnöktől megtudjuk, hogy a 376—535-ös kistípusú, negyvenhattonnás gép, amelyet a püspökladányi fűtőház küldött be javításra. Aknasérülést kapott a kazán, a légnyomás teljesen szétnyomta a sátort. Szinte napok alatt varázsolták. újjá ezt a mozdonyt a főműhely dolgozói. Pár percnyi munkát végeznek még a Westinghouse-szivattyún. Küldönc jön az irodából és jelenti, hogy indulhatunk; Józsefvárosig szabad a vonal. Bándy László mozdonyvezető egy pillantást vet a fesz* * mérőre; tíz légkör nyomási jelez. Megragadja a gőzszabályozót, a hengerből sisteregve vág ki a gőz. Az Északi főműhelyben újjáépített száznyolcvanadik mozdony elindult... a hajunkat. A mozdony kerekei vidám dalt csattognak... Elrobogunk Rákos-állomás mellett. Benkő mérnök figyelmeztet: — Most próbáljuk ki a mozdonyt maximális sebesség mellett! A mozdpnyvezető teljesen megnyitja a gőzszabályozót. Tekintélyes sebességgel száguldónk. Az apró házak és a mezők csak színes foltoknak látszatnak. A mozdonyvezető i szolgalatról beszélgetünk Bándy Lászlóval. Tizenhat éve teljesít szolgálatot, fizetése nem haladja meg a havi háromezer pengőt. A közellátás sem úgy megy. mint ahogyan kellene. Nagy felelősség nyomja a vállukat, roppant testi és szellemi munkát végeznek. Bándy László beszéd közben sem feledkezik meg munkájáról. kötelességéről. Egy percre sem veszi le szemét a pályáról. Csak néha vet egy-egy futó pillantást1 a mérőműszerekre és az armatúrákra. Pár perc múlva berobogunk a rákoshegyi állomásra, ahol a fékpróbát tartják meg. Aztán tűzbiztonsági szempontból vizsgálják meg a füstszekrényl — Nincs komoly baj, mehetünk vissza! Í31 Nyolc-tíz kilométeres sebességgel kattogunk keresztül a Józsefvárosi Rendezőpályaudvar váltó rengetegén. Összeroncsolt. kilőtt mozdonyok inellett visz el utunk. Benkő Tibor röviden vázolja a próba célját; üzem közben vizsgálják meg a mozdonyt. A mérnök számára legfelelősségteljesebb, legnagyobb körültekintést és szaktudást igénylő munka a mozdonypróba ellenőrzése. Amerre elhaladunk, mindenfelé a fasiszta pusztítás njromait látjuk. A kiégett gyárépületek. összetört gépek mind újjáépítésre várnak. Közben a kezdeti sebességet egyre növelik. Kihajolunk a korláton, magunk előtt látjuk az ezüstszalagként végtelenbe futó sínpárt. Játékos szellő cibálja 1 E sorok írója Kövecses Lajos vizsgálólalakatossal felkapaszkodik a mozdony »mellére«. Egy képzel kapaszkodunk meg az átmelegedett fogantyúban. Szabad jelzés, fütty, indulunk^ vissza ... Növekszik a sebesség. füst marja a szemünket, korom és forró vízcseppek hullanak az arcunkba, néha kavicsszemcsék is felpattannak. Kövecses Lajos féllábbal a levegőben lógva — dolgozik. Figyeli a gép működését Menet közben vizsgálja a hajtóművet a dugattyúkat és a tolattyúkat Húsz-huszonöt perc múlva már bent is vagyunk a főműhelyben. Csatornás vágányra állunk és most alulról vizsgálják meg a mozdonyt. A fékrudazattal vau egy kis baj, de a szerelők percek alatt helyrehozzák a hibát. Kormos arccal, olajos kézzel lelépünk a mozdonyról.. Élbúcsúzunk a mozdonyszemélyzet-' től és Benkő mérnöktől, aki siet az irodába, hogy megírja a jelentést, amely szerint a 376—535-ös átadható a forgalomnak. Szergényi Pál Partizánok dalolnak a városligeti villanegyedben Gyönyörű szál férfiak masíroznak az őszi fényben fürdő Andrássy-úton. Kétszáztizenhét ember. Vállasak, naptól, széltől cserzettek, az arcukon vidám, tiszta ragyogás. A szlovák hegyek magyar partizánjai érkeztek Budapestre. -A Nemzeti Segélj- kiküldöttje a szervezet székhazába vezeti őket és a Munkácsy-uteai központ pillanatok alatt valóságos táborhellyé változik. A harcosok végighevernek a pázsiton, a fák árnyasán ütnek tanyát és a csendes polgári kertnegyed hallgatásait felveri harsogó nótaszó: a fiuk a partizánindulót éneklik. — Ez igazán gyönyörű volt, fiúk! — móndom lelkesen. — Tudtok-e még valami szépet? — Hátha még akkor hallaua bennünket szerkesztő úr, mikor jóllakottan nótázunk. — Éhesek vagytok? ‘ Elsöprőerejű szalvalókórn» válaszol: — Éhesek vagyunk! Ahány ember csak kapható e késő délutáni órákban, mind ennivaló után futkos. A Nercheti Segély konyhájának tűzhelyén begyújtottak és a szakácsok — számolva a fiúk nem mindennap i étvágyával — óriás kondérokban kavarhatják az estebédet. A konyha rekordidő alatt kiméri a 217 háromszoros adag bablevest és tojásos galuskát. Vacsora után, hogy itt is, ott is felparazslanak a cigaretták, oda-Magya." Jövő 3