Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1945-09-15 / 11. szám

S. HÍRADÓ Demokrata fyy&cmefíujöáty és egyéb apróságok ülök a harcosok közé. Bakó Pál partizán mesél: — Nem volt nyugtuk a fa­sisztáknak ott, ahol a mi ala­kulatunk dolgozott. Hol a konyhájukat csíptük el, hol a lőszer szállítmányt. Éjszaka törtünk rájuk és ha ezt a tak­tikát már kitanulták, világos nappal perzseltük fel a fész­küket. Szlovák, orosz, magyar, szerb partizánok a legnagyobb baráti egyetértésben dolgoz tak. Mikor az orosz főhaderő­­felvonult, a mi munkánk be­fejeződött. Küzdelmeinkért bú­sás jutalmat kaptunk: az orosz hadvezetőség messze a front mögött helyezett el ben­nünket és Szluckban, ahrd üdülőtelepünk volt, valóságos hízó- és pihenőkúrán voltunk. — Mi újság itthon? — Ve­tem fel magam is :t kérdést: —. A romokat újra építjük és el­indítjuk az új életet, melyet legjobb hitünk szerint az em­berség és a demokrácia fog kormányozni. Üjra kérdez: — Jönnek-e a hadifoglyok? — Jönnek. És a magyar tár­sadalom mindent megtesz, hogy érezzék, az otthon várva vártg őket s most minden megmaradt kincsét odateszi eléjük. Az ég csillagosán ragyog már s a Munkácsy-utcai ker­tek felől még mindig hallszik a nótaszó: á villák lakói is ott szoronganak az ablakokban. Nem lehet betelni ezzel a dal­lal. A Szabadság éneke. , A Belváros kereskedőinek szép példája A Magyar Jövő egyik előző számában i már beticllieinitettük. hogy a Belváros keresltadői átérezve a Nemzeti Segély eéljait, önként! imieg,mozdultak a Nemzeti Segély munkájá­ban való részvétéire. Elhatá­rozták, hogy szakimánk'émt cso­portosulva, minden kereskedő havi forgailimánalk egy bizo­nyos százalékát vagy megha­tározott összeget a; Nemzeti Segélynek ad. Ez alkalommal már közölhetjük az első ado­­mányiokát is: Petrovics Mik lós 3000, Topoiánszky Sport 2000, Szértásy Gyula 1000. Mo! i ár Hugó 5000. Szimia-iné 2000, Búzás György 3000, Kemnenpv Pál 5000. Staub Hermann 10.000. Káldor Andor 5000 pen­gőt juttattak el ai Nemzeti Segély1 IV. Ikétrütet'i szerveze­téhez első libzzá .járul áskén t. Amidőn örömmel ál!lapítju:k rueg, hogy bejelentésünknek ilyen házmán és? ilyen szép eredménye lett reméljük, hogy a belvárosi kereskedők tFvékemyetrn. fogják' tovább folytatni akciójukat. N. Lakatos Imre elöljáró: „Budapest újra a Duna királynője lesz“ A YIII/1. tömb a kerületi Nemzeti Segély javára bállal egybekötött műsoros előadást ren­dezett a Múzeum-kávéházban. Az estély fényét emelte az orosz pa­rancsnokság tisztjeinek megjele­nése. Lakatos Imre kerületi elöl­járó megnyitó beszédével kezdő­dött u műsor. Szeretettel üdvö­zölte az orosz hadsereg megjelent tagjait. majd a következőket mondotta: Tavasz óta hosszú utat tettünk meg. Az. am t a nyole hónap alatt teremtettünk és kiharcoltunk, megfelel nyole évnek. Elértük ez alatt a nyolc hónap alatt,, hogy Budapest, ha nem is a Duna királynője még. de épülnek a romos lakások, üz­letek. követik az újjáépült házak, megindult a termelés, zakatolnak újból a gépek, a dolgozók elfog­lalták a helyeiket, vonatok men­nek s szorgalmas munkával elér­jük, ihogy egy új, jobb korszakot teremtsünk. Ez az új kor a dol­gozók kora lesz. A népi demo­krácia kora. Olyan demokráciát akarunk, amelyben mindenki dol­gozik és munkája jutalmául jót él Ne részvényeik hozadéka után éljenek az emberek, mint ahogy a nagybirtokok jövedelméből sem élnek már. Ha a szellemi és fizi­kai dolgozók egyaránt megértik ezt, akkor hamarosan eljön az idő és megvalósíthatjuk, hogy Pulin pest újra a Duna király­nője tegyen. — Ezután Molnárné ismertette a N. S. munkáját és célkitűzéseit, rámutatva arra. hogy a N. S. nemcsak gyermek­­védelemmel foglalkozik, hanem az újjáépítésért dolgozó üzemek munkásait is segíti. A N. S. po­litikán felül áll — mondotta. —­­A gazdag, nívós műsorból kiemel­kedett Kassai János operaénekes, Bécsi József hegedűművész, .lá­­ray Erzsébet előadóművésznő, Ki sze.ly Gyula rádiórendező saját szerzeményével, £akatos Gab­riella az Operaház ballerinája, Altorjay Edit, Nyikos Marika, Oáiosi Mária magyar nótaénekes­nő. a két Hunther-boy humoros akrobaták. Urbán Ernő ügyesen konferált, a rendezés és össze­állítás Schammer Sándor tömb­­megbízott érdeme. Beszédes Má­ria orosz nyelven köszöntötte az oresz parancsnokság tisztjeit. A befolyt jövedelemből a tömb öl árra gyermeke! ruházott fel tel­jesen. S. L.-né Az V. kerületi N. S. március-Szíu: a Nemzeti Segély egyik kerületi irodája. Orvosi ren­delés vau. Most sorozzák a gyermekeket a svábhegyi üdü­lőbe (Széchenyi-hegy, Dózsa­­hegyf). Vidám gyermek sereg vár az orvosra. Megkezdődik a rendelés. Az egészséges, de üdülésre szoruló gyermekeket előjegyzik. Pár nap múlva mehetnek a svábhegyi paradi­csomba. Hétéves kisfiú kerül az or­vos elé. Lábain rongyos, negy­venes férficipő. Olyan, mint egy csónak. (Nagy cipőben kisfiú.) Az orvos megjegyzi: — Ebben a cipőben nem me­hetsz az üdülőbe! A gyerek elsírja magát: — De nincs más cipőm ... — Majd lesz! — mondja mo­solyogva a Nemzeti Segély tit­kárnője. És már ki is utal a gyerek számára egy pár új lábbelit. Szerencsére még volt egy pár cipő és az pontosan illett a gyerek lábára.- * Két elemista látogatót ka­punk. Hat pengő 80 fillért hoz­nak. — Lapot szerkesztettünk »De­mokrata gyerek újság cím­mel — mondja a nagyobbik. — Ceruzával írtuk, három máso­lópapír segítségével. Kétszer írtuk le. A nyolc példányért hat pengő nyolcvanat vettünk be. Felajánljuk a Nemzeti Se­gélynek ... * Tömbmegbizott érkezik. Elő­adást rendeznek a Nemzeti Se­gély javára. A tömb lakói Somlay Artúrt szeretnék meg­nyerni a fellépésre. A Nemzeti Segély kerületi titkára meg­ígéri, hogy felkéri a művészt. Másnap már örömmel újsá­golja a tömbmegbizottnak, logy Somlay eljön. Villont fog szavalni... És a szombati előadáson öt­száz ember tapsolt a legna­gyobb magyar színésznek. * Egy nagyvállalat tulajdo­nosa érkezik. Felajánlja egy­napi bevételének 5 százalékát a Nemzeti Segélynek. — Azért adjuk, — mondja a kávés — hogy a Nemzeti Se­gély még többet adhasson. * Bizony, állandóan »még töb­beti- kell adni. Csecsemőknek, terhes anyáknak, napközi ét­kező otthonnak, az orvosi ren­delőnek, az érkező hadifog­lyoknak és egyéb intézmé­nyeinknek. * Kulturülés a Nemzeti Se­gélynél. A kulturális bizott­ság tagjai szólalnak fel. A probléma az, hogy milyen le­gyen a tömbelőadások vonal­­vezetése. Milyen legyen a mű­sor? Az egyik felszólaló csak ze­nei számokat akar. A ' másik kizáróan politikai ízű reakció­ellenes jeleneteket. A harma­dik azt szeretné, ha állandóan vidám magyar nóta lenne mű­soron. A negyedik sorozatos Bartók-Kodály délutánokat kí­ván. Az ötödik »békebeli« ka­barét kér. És így tovább. Az ülés tanulsága az. hogy ahány tömb. ahány kultúr­megbízott, ahány néző, mind mást akar, de valamennyiben átérzik, hogy lelkes munkával kell segíteniük, hogy előadá­saink még színvonalasabbak legyenek. Színvonalas műso­rainkban egyébként sok a vi­dám politikai szatíra, amelv ostorozza a reakciót, van sok Bartók-Kodály dal. operaária,­­hegedűszóló, magyar nóta, né­hány neves népszerű művész, sok fiatal tehetség, ünnepi szó­nok és hétrőlihétre fokozódó bensőséges szép siker... Palásti László Harc a háborús betegségek ellen — A háborúnak ugyan vége van, de a háború okozta be­tegségek még mindig nem múltak el — mondotta dr. Cu­kor István, a MÁV. podma­­niczkyutcai kórházának se­bészfőorvosa, amikor felkeres­tük és beszélgettünk vele a se­bészeti osztály folyosóján, egy műtété után. — Harcot hirde­tek liát a háborús betegségek ellen, különösen a háborús be­tegségek tévhiedelmei ellen. Cukor István dr- személye annál közelebbről érdekel, mert ő szervezte meg a Nemzeti Segély indulásakor az egész­ségügyi osztályt s a felszaba­dulás idején előtérbe került súlyos orvosi kérdések megol­dására az ő gondolata volt a tömb- és körzeti orvosi rend­szer bevezetése. A Nemzeti Se­gély az ő jóvoltából tehát ezen a téren is úttörő munkát vég­zett. — A nagyfokú vitaminsze­­génység folytán, ami a há<­­ború alatti és az óvóhelyi hiányos táplálkozás miatt lé­pett fel. — folytatja Cukor fő­orvos — még mindig nagyon sok avitaminózixsal, vitamin­­hiány okozta betegséggel ta­lálkozunk. ami gyakran furun­­kulusok és más mirigygenye­­sedések, pl. hónaljt mirigy­­genyesedés formájában je­lentkezik A háború tartama alatt szerzett sérülésekkel is keresik föl még mindig a műtő­orvosokat A szilánkok ugyan­is sok sebesültnél betokosod­­tak s így eleinte nem okoztak semmi különös elváltozást. Akiknek a sebesülése tiszta szilánk sérülésétől keletkezett, azok életük végéig elhordhat­ják testükbe zárva ezeket a szilánkokat. Akiknél azonban genyeclések léptek fel, azok­nak az orvost nyomban fel kell keresniök. Új sérülések is fordulnak elő, egy-egy bedög­lött gránát vagy-bomba késői robbanása folytán. — A nőknél külön is talál­kozunk egy speciális háborús betegséggel. Minden valószínű­ség szerint az idegkimerültség és ugyancsak az avitaininózis következtében fellépő vérsze­génység miatt gyakran egy­­egy sebészeti körbe vágó be­avatkozásra is szükség van. — De nem mulasztom el fel­hívni a figyelmet a nyári idő; járás alatt kihagyó, de a téli •hidegben újra előálló fagyo­sokra, amiknek kiújulását könnvebben megakadályozhat; juk, ha a betegséget a nyári hónapok alatt is kezelik, amire itt a fővárosban, a gyógyfür­dők igénybevételével kedvező alkalom kínálkozik. Az orvos ideie drága. Nem »MEGALAKUL A GULYÁSOK Adományok, darám Simon kis­iparos 5000.— pengőt juttatott el a Nemzeti Segélyhez a roham­­munkások és hadifoglyok meg­segítésére. — A kőbányaiúti do­hánygyár munkásai és tisztviselői nagysikerű előadást rendeztek, melynek jövedelmét, 5000 pengőt, teljes egészében a N. S.-nek en­gedték át. — Rozgonyj Cecilia dohánylőzsdetulajdonos 1000 pen­gőt adományozott a N. S.-nek. Egyben eddigi tagdíját, a válto­zott pénzügyi viszonyokra való tekintettel, önkéntesen a kétsze­resére emelte fel. KI TUD RÓLA? Szántó Lajos írót (Lőrinci. 1889) Budapestről vitték el 1944 októ­ber 20-án. Állítólag muílt év de­cemberében Bucheirwaildban volt. Értesítést kér: Somlyó Zsuzsi, VI., Szondy-u. 84. Hasur Gyula (1920. Pap Bor­bálái). Utoljára Maglód—Kcser alatt a 25. roham tüzéreknél volt, azóta semmi bír felőle. Értesítést kér felesége: Pest szent lörimc, Len- IceLutca 20. szám. KI tud Kifusz Béla tizedesről! (Szül. Büfakszenterzsébett 1919.) Állítólag márciusban Szombathe­lyen sebesülten kórházban feküdt. Értesítést kér: Kifusz Bélán é, B ii kkszen terzsébet. ban kezdte a tömbelőadásokat. Azóta ez a szervezet rendezte a legtöbb előadást. Augusztusban nyolc előadást tartottak. Ezeken az előadásokon művészi zenei szá­mokat, Bartók-Kodály dalokat, aktuális tréfákat, magyarnótákat és más színvonalas műsorszámo­kat adtak elő neves színészek és a tömbben lakó tehetséges ama­tőr színészek. A Szabad Nép Politikai Kabaréja a Nemzeti Segély IV. kerületi szervezete .javára a Belvárosi Színházban e hó 16-án, vasárnap d. e. Vili órai kezdettel matinét rendez. Budán is megindult már az élet. Budán pár hónappal ezelőtt még nagyon nehéz volt olyan társa­dalmi megmozdulást szervezni, amihez közönség, tömeg is kel­lett. De azóta szerencsésen meg­változtak a körülmények. Most már Budán is kezd lüktetni az élet. A N. S. I. kerületi szerve­zete végre megrendezte első tömbünnepélyét Csáky Istvánné és a 3. tömb lelkes hölgyeinek közreműködésével a szociáldemo­krata párt kultúrházában. — A II. kerületben az Ervin-utca 7. sz. alatt Marton Ödönné — Mar­git néni — rendezett gyermek­­délutánt a kerület gyermekei ré­szére. Rózsadombi penziójában megvendégelte az apró emberké­ket, akik hálából gyűjtést ren­deztek a N. 8. javára. 500 pengőt gyűjtöttek össze. SZAKSZERVEZETE...« Debrecen, szeptember Hatalmas erdő közepén van a tanya, ahol felkerestük a 12 éves Sanyi gyereket, aki már harmadik hónapja élvezi a nyaralást. — Hogy érzed magad? — kérdem a félmeztelen, barnára sült kis fickót. — Finoman — válaszolja élénken. — Úgy tessék rám­­nézni, hogy 12 kilót híztam, mióra itt vagyok. Mikor eljöt­tem Pestről, az ostrom után, ! nluan voltam, mint egy béka. De nem is megyek vissza töb­bé. Ha édesapám hazajön, neki is megírom, hogy jöjjön le ide. Nincs is szebb élet, mint a tanyai — mondja nagy ko­molyan, elgondolkozva. — Aztán mitől híztál mea? — Csudajó kosztom van — mondja igazi debreceni táj­szólással. (A beszédéről már észre sem lehet venni, hogy pesti gyerek.) — Minden más­nap csirkét vagy libát eszünk és nagyon gyakran sütünk süteményt. Aztán ha szomias vagyok, tejet iszom, vagy gyü­mölcsöt szedek a fáról. — Jó dolgotok van is itt nektek. — Hát még ha tetszene hal­lani az öcsémet, aki szintén itt van a közeli tanyán, — me­séli — neki már a könyökén nő ki a töpörtyű meg a disz­nóhús, mert tudnillik ők nem­rég öltek. Mi csak októberben fogunk. De milyen hízóink leszuek! — Aztán mit csinálsz itt egész nap? — Reggel kihajtom a tehe­net az erdőbe, ott lehasalok a fűbe és olvasok, vagy alszom délutánig. Azért hízom én is úgy, mint egy malac. — Aztán nem rossz ott egyedül az erdőben? — Dehogy vagyok egyedül, sokan vagyunk gulyások, ép­pen tegnap tartottunk gulyás­gyűlést. Elhatároztuk, hogy megalakítjuk a gulyások szakszervezetét. Tiltakozni fo­gunk ,ellen, hogy csak 18 éven felüli erdőben lehessen legeltetni. Kérni fogjuk, hogy már ötéjves erdőbe is lehessen vinni állatokat. Merthát nem igaz az, hogy az állat kidönti a fát. Igaz, hogyha bogárzik, odadörgölőzik a törzshöz, (le azért nem dönti ki. A szeme ragyog a lelkese­déstől és ha nem tudnám, el se hinném, hogy pár hónap­pal előbb mé°’ nesti sryerek volt... Somlyó Zsuzsa tartóztatjuk további kérdések­kel. mert Cukor főorvos máris újabb operációra készülődik. Munkásgyerekek egy fasiszta gróf kastélyában. A VIII. kerü­leti N. S. Alagra vitte üdülni a Ganz-gyár munkásainak gyerme­keit. A falu lakossága nemcsak a gyerekeket fogadta szívesen, ha­nem mindjárt megalakította a Nemzeti Segély helyi szervezetét is. A VIII. kerület vezetősége a falu szíves fogadtatásának vi­szonzásául a falu szegény gyer­mekeit ruhaneművel látta el. Halálozás. Sarkad) Sándor élete 63-ik évében, folyó hó 8-án elhunyt. Az elhunytban László Tiborné, a Nemzeti Segély mun­katársa édesapját gyászolja. Magyart fäa& A. Nemzeti Segély hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: GERŐNÉ FAZEKAS ERZSÉBET Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Munkácsy Mihály-u. 1*. Előfizetési ára 1 évre: 150 P-453507. Athenaeum. — Felelős Tál abér Ferena.

Next

/
Oldalképek
Tartalom