Magyar Hirnök, 1970. január-június (61. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-05 / 10. szám

Thursday, March 5, 1970 MAGYAR HÍRNÖK 5, oldal ' » Japán isméi a Felkelő Map országa Mérleg a mai Japánról az Expo 71 megnyílása előtt összegyüjtött, zsákolt kannákkal látható David P. Reynolds New Yorkban. Ő a feje a Reynolds Metals, kannagyártó vállalatnak. Hogy a használt kannák eldobását beszüntessék és ezzel segítsék a város tisztántartását, kijelölt gyűjtőhelyeken egy fél centet fi­zetnek kannánkint. TOKIO — A világsajtó — Is rajta keresztül természete­sen a világközvéleménymind nagyobb érdeklődéssel fordul Japán felé. Ez az érdeklődés növekedni fog márciusban, a­­mikor Tokióban megnyílik Expo 70, a világkiállítás, amely az egész világ előtt de­monstrálni fogja a japán '“gazdasági csodát” s azt a tényt, hogy az ázsiai konti­nens leggazdagabb országa és a világ harmadik legnagyobb ipari hatalma: Japán. Úgy­szólván nem múlik el nap, hogy a világ vezető sajtó-or­gánumaiban ne jelenne meg japán államférfi, kormányhi­vatalt képviselő személyiség, vagy nagyiparos nyilatkozata Japán terveiről és közvetlen jövőjéről: az Expo 70 közeli megnyitása különösképpen fó­kuszba hozta Japánt. Mindezekből a nyilatkoza­tokból és a hivatalos adatok­ból megállapítható, hogy Ja­pán politikai visszahúzódott - ságának korszaka végétért. Mind inkább növekvő önbiza­lom és külpolitikai vonatko­zásban mind merészebb lépé­sek jellemzik Japán legutóbbi két esztendejét. Okinawa visszatérésének követ elése csak egyik jelképe volt annak az erősödő japáni vágynak, hogy minden tekintetben ér­jen véget a háborút követő megszállás korszaka. Hiroo Furnuchi, a kormányon lévő párt szóvivője, igy fejtette ki a japán kormány álláspontját az Expo megnyitása előtt To­kióba utazott külföldi újság­írók csoportja előtt: — Úgy akarjuk kormányoz­ni Japánt és irányítani ügyeit, mint tökéletesen független, önálló államét. Végülis a há­ború 25 esztendővel ezelőtt végétért. Túl ezen: Japán háború utáni korszakának egy fejeze­te is végétért. A gésák és cseresnyevirágok országa a világ harmadik ipari nagyha­talma lett. A japánok meg­szokták hazájuk gazdasági és technikai eredményeit és nincs többé kisebbségi érzé­sük sem az európaikkal, sem az amerikaiakkal szem­ben. Éppen az Expo 70 szédü­letesen nagyarányú előkészü­letei bizonyítják ezt._ A japán gazdasági csoda kövezte az utat a politikai erő iránti igény felé. Hitel-ügyle­teken, gazdasági manőverezé­seken, pénzügyi és politikai támogatásokon keresztül Ja­pán ma abban a helyzetben van, hogy rendkívüli befo­lyást gyakorol saját kontinen­sére. Kész arra, hogy betöltse azt a vákumot, amelyet Ame­rika hagy maga mögött, ha csapatait kivonja Ázsiából. Az ázsiaiak csak idő kérdésé­nek tekintik a vietnami hábo­rú befejezését és az ameri­kai csapatok távozását, amit egy másik nyilatkozat világit meg igen jól, Thanat Komán, thaiföldi külügyminiszteré: : — Az amerikai kivonulás Ázsiából biztosra vehető — mondotta legutóbbi sajtókon­ferenciáján — csak az időzítés és a visszavonás módszere bi­zonytalan. Japánnak nem célja, hogy vetélytársa legyen Washing­tonnak, vagy Pekingnek. Sa­ját szerepét úgy formálja, mint a vezető hatalomét két szuperhatalom alatt: a nem­kommunista Ázsia politikai vezetője kíván lenni. Ezt a gondolatot nyíltan fejezte ki Kishi, Japán volt miniszterel­nöke, legutóbbi ausztráliai lá­togatása alkalmával, amikor arról beszélt, hogy Japán na­gyobb szerepet óhajt a maga számára az ázsiai kontinens külpolitikai és katonai kérdé­seiben. Kétségtelen, hogy Kishi ma már mint magánem­ber utazik és nyilatkozik, de sok esztendőn át kormányfő volt és befolyása nem lebe­csülhető. Az sem köztudott tény, hogy a fivére Satonak, a jelenlegi miniszterelnöknek és a két testvér igen szoros kapcsolatban áll egymással. Kishi “magánemberként” tett nyilatkozatai gyakran tükröz­ték a hivatalos japáni kor­mánypolitikát. • Japán ujra-fegyverkezési politikája ugyancsak jelentős motívum az ország életében. Honvédelmi költségvetése vi­szonylag igen alacsony, mint­hogy 250-ezer főnyi katona­sága nem hivatalos hadsereg, csak önvédelmi erő. De az ez­zel kapcsolatos japán koncep­ciót egy másik nyilatkozat' fejezi ki: ez a nyilatkozat Ushiba japán külügyminisz­terhelyettestől származik, aki ugyancsak a külföldi újság­írók részére tartott sajtókon­ferencián mondotta a követ­kezőket : — Ezidőszerint Japán nem gondol ujra-fegyverkezésre, de ez nem jelenti azt, hogy szem elől téveszthetnénk hely­zetünk rendkívüli bonyolult­ságát. Az amerikaiak lassan visszahúzódnak Délkelet Á- zsiából s a mi feladatunk az, hogy megakadályozzuk annak a régiónak kommunista befo­lyás alá való kerülését. Ázsiai országok gyakran bí­rálják Amerika jelenlétét az, ázsiai kontinensen, de ellen­zik onnan való kivonulását is. Japánnal a helyzet éppen for­dítva áll: nem bírálja Ameri­kát az ázsiai jelenlétért, de nem ellenzi a kivonulását sem. Éppen ellenkezőleg: azon dol­gozik, hogy kiépítse a maga erőbázisát. Valószinü, hogy a közeli jövőben Japán elég erős lesz ahhoz, hogy szomszédai számára felajánlja azt a bi­zonyos védő “esernyőt” min­denfajta kommunista agresz­­szió ellen. Japán ipari körei egyáltalá­ban nem riadoznak a katonai költségek emelkedésének lehe­tőségétől. Ezt ismét egy nyi­latkozat világítja meg, a ja­pán Mitsubishi nagy iparvál­lalat igazgatójának ez a meg­állapítása: — Ha politikailag kívána­tossá válik, akkor mi abban a helyzetben vagyunk, hogy biz­tosítsuk az ahhoz szükséges pénzt. A japán gazdaság má| elég erős ahhoz, hogy meg­birkózzék ezzel a kiadással is. Japánban nincs aggodalom gazdasági visszaeséstől; vagy még kevésbé depressziótól, éppen ellenkezőleg, japán gaz­dasági szakemberek mint két­ségbevonhatatlan realitásról beszélnek arról az időről, ami­kor Japán termelése felül­múlja az Egyesült Államokét. Annak ellenére, hogy olykor sor kerül tüntetésekre és- ut­cai zavargásokra Japánban, a , kormány nem tart a szocia­lista ellenzék erejétől. Az el­lenzék nem csak a parlament­ben van kisebbségben, de a lakosságban is elenyésző a kö­vetőinek száma s azonkívül még ez a kisebbség sem egy­séges a legtöbb kérdésben. A japán expanzió legna­gyobb ellenfele: Moszkva. A Szovjetunió minden erőfeszí­tésével azon dolgozik, hogy fokozza befolyását Ázsiában* és ebben a tekintetben mind erősebb vetélytársának érzi Japánt. Az Ázsiában betöltött szerepért folyó versenyben a konfliktus csak most kezd éle­sedni Moszkva és Tokió kö­zött, egyenes arányban a ja­páni ambíciók növekedésével. Ismét egy nyilatkozatot idézhetünk a mai Japán hely­zetét mérlegelő cikk végére — ezúttal újra Hiroo Furnu­chi, a kormányon lévő párt szóvivőjének szavait a kül­földi újságírók előtt: — Ha egyszer Okinawa visszatért japán fennhatóság alá, akkor a Kurili szigetek képezik majd egyedül Japán­nak olyan részét, amely ide­gen megszállás alatt van. É$ a legtermészetesebb dolog,; hogy azt is visszakapjuk. Az oroszok ugyanúgy nem tekint­hetnek bennünket másodosz­tályú polgároknak, mint az amerikaiak sem. íme, gyorsfénykép a mai Japánról, az Expo 70 megnyi­tásának előestéjén. Sydney, Ausztráliában menekül egy tűzoltó, amint egy kétemeletes tűz által elpusztított épület kül­ső fala összeomlik és a lángoló gerendák, tüzes téglák zuhannak az útra. A tűzkár meghaladta a $100,000-t. WWWVWVVWWWV VVWW VV \ »VV» VVVVVWWWWWWVWS W> VWVM HIRDESSEN LAPUNKBAN!

Next

/
Oldalképek
Tartalom