Magyar Hirnök, 1970. január-június (61. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-05 / 10. szám
Thursday, March 5, 1970 MAGYAR HÍRNÖK 5, oldal ' » Japán isméi a Felkelő Map országa Mérleg a mai Japánról az Expo 71 megnyílása előtt összegyüjtött, zsákolt kannákkal látható David P. Reynolds New Yorkban. Ő a feje a Reynolds Metals, kannagyártó vállalatnak. Hogy a használt kannák eldobását beszüntessék és ezzel segítsék a város tisztántartását, kijelölt gyűjtőhelyeken egy fél centet fizetnek kannánkint. TOKIO — A világsajtó — Is rajta keresztül természetesen a világközvéleménymind nagyobb érdeklődéssel fordul Japán felé. Ez az érdeklődés növekedni fog márciusban, amikor Tokióban megnyílik Expo 70, a világkiállítás, amely az egész világ előtt demonstrálni fogja a japán '“gazdasági csodát” s azt a tényt, hogy az ázsiai kontinens leggazdagabb országa és a világ harmadik legnagyobb ipari hatalma: Japán. Úgyszólván nem múlik el nap, hogy a világ vezető sajtó-orgánumaiban ne jelenne meg japán államférfi, kormányhivatalt képviselő személyiség, vagy nagyiparos nyilatkozata Japán terveiről és közvetlen jövőjéről: az Expo 70 közeli megnyitása különösképpen fókuszba hozta Japánt. Mindezekből a nyilatkozatokból és a hivatalos adatokból megállapítható, hogy Japán politikai visszahúzódott - ságának korszaka végétért. Mind inkább növekvő önbizalom és külpolitikai vonatkozásban mind merészebb lépések jellemzik Japán legutóbbi két esztendejét. Okinawa visszatérésének követ elése csak egyik jelképe volt annak az erősödő japáni vágynak, hogy minden tekintetben érjen véget a háborút követő megszállás korszaka. Hiroo Furnuchi, a kormányon lévő párt szóvivője, igy fejtette ki a japán kormány álláspontját az Expo megnyitása előtt Tokióba utazott külföldi újságírók csoportja előtt: — Úgy akarjuk kormányozni Japánt és irányítani ügyeit, mint tökéletesen független, önálló államét. Végülis a háború 25 esztendővel ezelőtt végétért. Túl ezen: Japán háború utáni korszakának egy fejezete is végétért. A gésák és cseresnyevirágok országa a világ harmadik ipari nagyhatalma lett. A japánok megszokták hazájuk gazdasági és technikai eredményeit és nincs többé kisebbségi érzésük sem az európaikkal, sem az amerikaiakkal szemben. Éppen az Expo 70 szédületesen nagyarányú előkészületei bizonyítják ezt._ A japán gazdasági csoda kövezte az utat a politikai erő iránti igény felé. Hitel-ügyleteken, gazdasági manőverezéseken, pénzügyi és politikai támogatásokon keresztül Japán ma abban a helyzetben van, hogy rendkívüli befolyást gyakorol saját kontinensére. Kész arra, hogy betöltse azt a vákumot, amelyet Amerika hagy maga mögött, ha csapatait kivonja Ázsiából. Az ázsiaiak csak idő kérdésének tekintik a vietnami háború befejezését és az amerikai csapatok távozását, amit egy másik nyilatkozat világit meg igen jól, Thanat Komán, thaiföldi külügyminiszteré: : — Az amerikai kivonulás Ázsiából biztosra vehető — mondotta legutóbbi sajtókonferenciáján — csak az időzítés és a visszavonás módszere bizonytalan. Japánnak nem célja, hogy vetélytársa legyen Washingtonnak, vagy Pekingnek. Saját szerepét úgy formálja, mint a vezető hatalomét két szuperhatalom alatt: a nemkommunista Ázsia politikai vezetője kíván lenni. Ezt a gondolatot nyíltan fejezte ki Kishi, Japán volt miniszterelnöke, legutóbbi ausztráliai látogatása alkalmával, amikor arról beszélt, hogy Japán nagyobb szerepet óhajt a maga számára az ázsiai kontinens külpolitikai és katonai kérdéseiben. Kétségtelen, hogy Kishi ma már mint magánember utazik és nyilatkozik, de sok esztendőn át kormányfő volt és befolyása nem lebecsülhető. Az sem köztudott tény, hogy a fivére Satonak, a jelenlegi miniszterelnöknek és a két testvér igen szoros kapcsolatban áll egymással. Kishi “magánemberként” tett nyilatkozatai gyakran tükrözték a hivatalos japáni kormánypolitikát. • Japán ujra-fegyverkezési politikája ugyancsak jelentős motívum az ország életében. Honvédelmi költségvetése viszonylag igen alacsony, minthogy 250-ezer főnyi katonasága nem hivatalos hadsereg, csak önvédelmi erő. De az ezzel kapcsolatos japán koncepciót egy másik nyilatkozat' fejezi ki: ez a nyilatkozat Ushiba japán külügyminiszterhelyettestől származik, aki ugyancsak a külföldi újságírók részére tartott sajtókonferencián mondotta a következőket : — Ezidőszerint Japán nem gondol ujra-fegyverkezésre, de ez nem jelenti azt, hogy szem elől téveszthetnénk helyzetünk rendkívüli bonyolultságát. Az amerikaiak lassan visszahúzódnak Délkelet Á- zsiából s a mi feladatunk az, hogy megakadályozzuk annak a régiónak kommunista befolyás alá való kerülését. Ázsiai országok gyakran bírálják Amerika jelenlétét az, ázsiai kontinensen, de ellenzik onnan való kivonulását is. Japánnal a helyzet éppen fordítva áll: nem bírálja Amerikát az ázsiai jelenlétért, de nem ellenzi a kivonulását sem. Éppen ellenkezőleg: azon dolgozik, hogy kiépítse a maga erőbázisát. Valószinü, hogy a közeli jövőben Japán elég erős lesz ahhoz, hogy szomszédai számára felajánlja azt a bizonyos védő “esernyőt” mindenfajta kommunista agreszszió ellen. Japán ipari körei egyáltalában nem riadoznak a katonai költségek emelkedésének lehetőségétől. Ezt ismét egy nyilatkozat világítja meg, a japán Mitsubishi nagy iparvállalat igazgatójának ez a megállapítása: — Ha politikailag kívánatossá válik, akkor mi abban a helyzetben vagyunk, hogy biztosítsuk az ahhoz szükséges pénzt. A japán gazdaság má| elég erős ahhoz, hogy megbirkózzék ezzel a kiadással is. Japánban nincs aggodalom gazdasági visszaeséstől; vagy még kevésbé depressziótól, éppen ellenkezőleg, japán gazdasági szakemberek mint kétségbevonhatatlan realitásról beszélnek arról az időről, amikor Japán termelése felülmúlja az Egyesült Államokét. Annak ellenére, hogy olykor sor kerül tüntetésekre és- utcai zavargásokra Japánban, a , kormány nem tart a szocialista ellenzék erejétől. Az ellenzék nem csak a parlamentben van kisebbségben, de a lakosságban is elenyésző a követőinek száma s azonkívül még ez a kisebbség sem egységes a legtöbb kérdésben. A japán expanzió legnagyobb ellenfele: Moszkva. A Szovjetunió minden erőfeszítésével azon dolgozik, hogy fokozza befolyását Ázsiában* és ebben a tekintetben mind erősebb vetélytársának érzi Japánt. Az Ázsiában betöltött szerepért folyó versenyben a konfliktus csak most kezd élesedni Moszkva és Tokió között, egyenes arányban a japáni ambíciók növekedésével. Ismét egy nyilatkozatot idézhetünk a mai Japán helyzetét mérlegelő cikk végére — ezúttal újra Hiroo Furnuchi, a kormányon lévő párt szóvivőjének szavait a külföldi újságírók előtt: — Ha egyszer Okinawa visszatért japán fennhatóság alá, akkor a Kurili szigetek képezik majd egyedül Japánnak olyan részét, amely idegen megszállás alatt van. É$ a legtermészetesebb dolog,; hogy azt is visszakapjuk. Az oroszok ugyanúgy nem tekinthetnek bennünket másodosztályú polgároknak, mint az amerikaiak sem. íme, gyorsfénykép a mai Japánról, az Expo 70 megnyitásának előestéjén. Sydney, Ausztráliában menekül egy tűzoltó, amint egy kétemeletes tűz által elpusztított épület külső fala összeomlik és a lángoló gerendák, tüzes téglák zuhannak az útra. A tűzkár meghaladta a $100,000-t. WWWVWVVWWWV VVWW VV \ »VV» VVVVVWWWWWWVWS W> VWVM HIRDESSEN LAPUNKBAN!
