Magyar Hirnök, 1969. január-június (60. évfolyam, 2-26. szám)

1969-02-20 / 8. szám

HUNGARIAN WEEKLY Merged with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap No. 8. SZÁM VOL. 60. ÉVFOLYAM 'MIA 20c—SINGLE COPY 20c NEW BRUNSWICK. N. J 53 Thursday. Feb. 20 1969 SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Somerset) THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK---------o---------AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON Adó-nemfizetési forradalommal fenyegetőznek a kongresszus tagjai WASHINGTON — Az adó­zás terén újabban gyakran hangzik el a harcias Forrada­lom jelszó. Nem holmi jámbor adófizetők, hanem — többek közt — a pénzügyminiszter és az országos adóhivatal ve­zetői vették fel politikai szó­tárukba az ijesztő szót, ami anál inkább meglepő, mert éppen ezek a kormányzati fő­­tisztviselők lehetnek legin­kább tisztában azzal, hogy ha az adófizetők sztrájkba lép­nek, elakad a kormányzat szekere Washingtonban és mind az 50 államban. Ilyképpen duplán ijesztő az adó-nem-fizetési forradalom fenyegetése, amely a kong­resszus felől hangzik el. Kongresszusi képviselők és szenátorok tiltakoznak, tün­tetnek, méltatlankodva kiál­toznak Maryland állam adózá­si törvényének és rendjének egyik szakasza ellen, Arról van szó, hogy a kong­resszus tagjai, akik a Wash­ingtonnal határos Maryland állam Montgomery megyéjé­ben laknak, kötelezhetők-e ar­ra, hogy Maryland állami, Montgomery megyei adót fi­zessenek. ' A megye határozott igen­nel felel erre a kérdésre, hi­vatkozással arra, hogy a kongresszusnak több tagja a megyében lakik; az ország­utakat, iskolákat igénybeve­szik éppen úgy, mint a me­gye iés az állam többi lakosai. Miért lennének tehát ők kivé­ve a helyi adó fizetésének kö­telezettsége alól? A Washington és Maryland közt támadt konfliktusnak ér­dekes politikai mellékzöngéje van. Ha a kongresszus tagjai elismernék, hogy ők Mary-LADY LISA horoszkóp és_ jel­lem-olvasó. Ez a hozzáértő nö mindent megmond önről a ho­roszkóp-kép alapján, habár soha­sem látta önt azelőtt. Több nyel­ven beszél, magyarul is. Vizit órák naponta (vasárnao is) rég­nél 10 töl es*e 8-ig. Bővebb in­­forroácóért hívja 494-1955 szá­mot. Címe: 59 Lincoln Highway (Rt. 27 — • a.Terry Ave. és Parso­nage R&. között) Edison. N. J. land állam lakosai, hogyan lenne ez összeegyeztethető azzal a ténnyel, hogy ők a sa­ját államuknak lakosai, amely állam népe küldte be őket az országos kongresszusba ? Leghangosabban tiltakozik a nézet ellen, hogy ő Mary­­!and lakója, Olin Teague te­xasi demokrata képviselő. Nemcsak tiltakozik, hanem fenyegetőzik is, megtorlással fenyegetőzik. A megyei iskolák föderális financiális hozzájárulást kap­nak és Teague képviselő en­nek a pénzsegélynek mecrvo­­rását helyezi kilátásba Mont­gomery megyének. Hogy a harcias texasi képviselőnek sikerülni fog-e a megyét “mé­résre megtanítani”, az kétsé­ges. De tény az, hogy a kép­viselő mái’ perben áll a me­gyével, amely 194 dollár 8~ cent megyei adót és kamatot 's büntetéspénzt akar rajta behajtani. Mr. Goldstein, Maryland ál­lam fő finánca, ad; mondta: “Mi szeretjük és tiszteljük a honatyáikat és a haza bölcseit, akik nálunk vesznek ki la­kást, de az elvből nem enged­hetünk. hogy aki a mi közszol­gáltatásainkat igénybe veszi, űzesse, mint mindenki más, a nálunk előirt adókat.” Victor Oowyord, Montgo­­merv menyét képviselő ma>"r­­’andi szenátor nem csinál tit­kot abból, hogy Teague és más kongresszusi tagok fe­nyegetése ijedelemmel tölti d. Mielőtt az adóforradalmár FRANKLIN TOWNSHIP-ben. Colonial, 3-há!ószobás. 1 Vi fürdős ház, garázzsal, teljes pince, nyi­tott tűzhely, sok egyéb. Közel Rulgers-hez, iskolákhoz és N.Y.C. buszhoz. Ára $28,000 (FHA becs­­'»se S77.750). Csakis közvetlen érdeklődők telefonáljanak: 247- ‘'633. NEW BRUNSWICKON. heti 5 napra megbízható takarítónőt ke­resek. Telefonáljon: 545-2062. --acrv '’47-4778 számra. NEW BRUNSWICKON. 318 Seaman St. alatt gyönyörű 4- szobás lakás, magyar családnál kiadó, fűtéssel, középkorú házas­párnak. tépviselők és szenátorok csakugyan megkurtitanák az iskolák szövetségi támogatá­sát, mégiscsak jobb lenne ta­karódét fújni: állami tör­vényt hozni, amely a kong­resszus tagjait mentesiti ál­ami, megyei és városi adó fizetése alól, mondja Craw­ford szenátor. Nem úgy Roy Staten, a szenátus többségi vezetője. Ő ódakiáltja a kong-News politikai és gazdasági folyóiratban Alastair Buchan az angol Imperial Defense College parancsnoka, aki tiz év óta a londoni Institute of Strategic Studies igazgatója, érdekesen nyilatkozott a US. világpolitikai helyzetéről és célkitűzéseiről és nézetei most annál inkább figyelemre mél­tóak, mert Nixon elnök kije­lentette, hogy szeretne vele eszmecserét folytatni az ame­rikai külpolitikáról. Buchan fejtegetései abban a tételben csúcsosodnak ki, hogy Amerika nem vállalhat­ja a világ rendesinálójánaK szerepét. Amerika tekintse magát inkább a fejlett álla­mok csoportja centrumának. Ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok szemet hunyjon a világ elmaradóit népeinek nyomora és nélkülö­zései felett. De jelenti azt, hogy Amerika csak azoknak a nemzeteknek vezére lehet, amelyeknek politikai, és szo­ciális probléma,! azonosak. Ezeknek az állami csopor­toknak a legfontosabbjai- Nyugat-Európa és a csendes óceán parti államai. Melyek a világnak azon ál­lamai. amelyekhez ne nyúljon Amerika keze? “Én nem lá­tok semmi okot arra — mond­ja Buchan —, hogy Amerika beavatkozzon Afrika ügyeibe A Karibi-tenger térségében sem kell Amerikának ura'ko­­dó szerepre törekednie. Ann a Földközi-tengőn térséget il­leti, ott igenis eszüikséges az Egyesült Államok hatalmá­nak jelenléte, de ott nagyobb j resszus tagjainak, akik a me­gyei iskolák szövetségi segé­lyének megvonásával fenye­getőznek: “Uram, ez közönsé­ges zsarolás!” Mi lenne itt a helyes meg­oldás? Talán annak kimondá­sa, hogy a kongresszus tag­jai, akik Maryland államban laknak, nem Maryland állam­nak, hanem a saját államuk­nak lakói. szerepet kell vállalnia Nyu­­gat-Európának is.” Latin-Amerika ? A dél- és közép-amerikai országok még sokáig súlyos problémákkal fognak küszködni, főleg a túl­népesedés miatt. De külső ha­talom ezeken a problémákon és gondokon aligha segíthet másként .mint intelligens mó­don nyújtott támogatással. A Közép-Kelet. Miért vau Amerika ott? Talán azért, mert az orosz is ott van? Ta­lán az arab olajat akarjuk a gazdag nyugati ipar számára biztosítani? A szovjet nem akadályozhatja az arab or­szágokat abban, hogy olaju­kat jó áron adják el. Indiában Amerikának és a szovjetnek osztozni kell a fe­lelősségben, hogy ez az óriási ország és nép ne essék Kina hatalmába. Délkelet-Ázsia, Vietnam. Veszélyeztetné Amerika érde­keit és biztonságát ha ezt a térséget a kínai kommunisták megkaparintanék? Mr. Bu­chan nézete felelete érdekes: Ez a térség legyen nyitva a nagyhatalmak befolyása szá­mára, de egyetlen nagyha­talom se jusson legfelsőbb uralkodó pozícióba. Ameriká­nak szóba kellene állnia, meg­egyezésre kellene jutnia kom­munista Kínával. Az az érzé­sem, mondta Buchan, hogy ilyen irányú tapogatózás les Varsóban, ahol az am éri ka' és a kínai nagykövet a közel­jövőben uj megbeszélésekre készül. Mi hátrány származhat ab­ból, ha Amerika és Kina ver­sengenének -befolyásért Thai-­Hong Kon§ vagy Peking Az influenza, amelyet. mi Hong Kong fiúnak nevezünk. Oroszországban Peking flu. Az oroszok jobban tudják: a járvány csakugyan Kínából indult ki. Fekete Fesztivál CHICAGO — A University of Illinois caanpusán nsost ért véget egy 6 napig tartott ki­állítás, amelynek címe ea volt: Fekete Fesztivál. A ki­állításon amerikai neger írók költők képzőművészek és ze­nészek munkáit állították ki. A kiállítás jövedelmiét a sze­gény sorsú illinoisi néger csa­ládok felsegélyezésere íendiá­­ják majd. földön (Sziámbán) és Maláj­­országban? Az sem. árthat., ha a versengésbe a Szovjet­unió és Japán is betársul. Persze ez nem jelenti azt., hogy megengedhető .lennie, hogy az egyik vagy a másik hatalom felforgathatja Thai­földnek, vagy a többi délke­let-ázsiai országnak kormány­­zatát, politikai és szociális rendjét; ez elkerülhetetlen­né tenne egy nagy háborút. Figyelembe kell venni azt a jelentős tényt, hogy Japán hamarosan ipari szuperhata­lommá fog fejlődni. Amerika és Japán közös biztonsági po­litikája garanciája lesz a jö­vőben Délkelet-Ázs'a ‘védel­mének uj katonai támadás el­len. Világháború, atomháború veszélye fennáll? E’rre a kér­désre Mr. Buchan azt felelte, hogy 1914-ben Európában,. 1950-ben Koreában, ISét jú­niusában a Közel-Kéted*» -vil­lámcsapásként váratlan ut tör­tek ki háborúk. MUNKAALKALOM HOST»!®: "AVON CALLING! As 'Avor* hívja önt is. meri a rvecgiőveke­­ieit kereslet és újabb emelési. te­rületek több képviselő? iíényel­lek. Szolaálja ki vevóioitee* sajé* ügynöki területén. Lepjen akció­ba azonnali Otthonát ej történt» megbeszélésért telefonáljOTU -New Bnnswickon 545-0980*. Perth ' rr.bovban Hl 2-2462. A.Heniown­­nethlehsm környéken 432-09 U» sxámra. Amerika nem lehet a világ rendőre - mondja az európai politikai elemző WASHINGTON — A U.S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom