Magyar Hirnök, 1969. január-június (60. évfolyam, 2-26. szám)

1969-02-20 / 8. szám

*>. oldal MAGYAR HÍRNÖK Thursday. Feb. 20, 1969 Artlritis betegek és kuruzslók NEW YORK — Az Arth-Biró Péter üzenete Bíró Péter, a New B—ms­­wijLcön és távolabbi vidéke-1 ken is jól ismert utazás, ügy­nök, — aki ebben a vausban a legrégibb és legnagyobb utazási irodának az elnöke, — jelenti, hogy a junius 5 és junius 28-án induló KLM jet­­gépekre, valamint a julius 9- én és 30-án, szintén a KLM jet-gepeivel menő társasuta­zásokra már ezideig is sokan jelentkeztek. Az óhazába látogatóba uta­zók figyelmét felhívjuk arra, hogy többé nem szükséges senkiitek Budapesten meg­szállni; mindenki a megérke­zés után azonnal utazhat vi­dékre rokonaihoz. Minthogy utasaink legnagyobb része ro­konok látogatására megy ha­za, amikor a repülőgép a Feri­hegyre megérkezik, valószí­nű, hogy a rokonok már mind ott várják őket a repülőtéren s azokkal együtt utazhatnak azonnal tovább, hazafelé. “Amikor velünk utazik az utas, nem zugügynökökkel van dolga, mert a mi irodánk csaknem egy félévszázadon át szolgálja már a közönsé­get és amikor az utasok visz- Szaérkeznek, minket bárme­lyik nap az irodánkban talál­hatnak, nemesi k akkor, ami­kór jegyekért a pénzt lefize­tik . . . Ne “kísérletezzen” seihki, jöjjön be hozzánk, vagy írjon azonnal nekünk: Biró Péter és Fiai, Inc., 109 French St:, New Brunswick, N. J. 0S9ÍV (Telefon: 201-846-1000). áolod * * * Elnök-áldozatra lesnek veszedelmes mániákusok WASHINGTON — Az FBI egyik listáján 138,000 elme­­hábóródott van feljegyezve, akik* miiid azért hivták fel magukra az FBI figyelmét, mert valamiféle jelét adták annak, hogy szeretnének hi­res emberekké válni valame­lyik elnök, vagy volt elnök meggyilkolása révén. Ez is oka annak, hogy az elnök sze­mélyének biztonságán őrkö­dő Secret Service 26 detektiv­­je nemcsak Nixont és család­ját óvja, hanem Johnsont, Eisenhowert és Trumant is. Amikor leveleit, vagy más Dostai küldeményeit cime­­:i, feltétlen Írja a helység­­íév után a postai ZIP CODE SZAMOT Legtöbb 1 e 1 e f o nkönyv 'eghálulsó sárga oldalán íel vannak sorolva az ill®­­tö körzet helységeinek pos­tai Zip-számai! Távolabbi Zip-számokért telefonáljon a postára. ritis Foundation of New York becslése szerint Amerikában több mint 16 millió férfi és nő szenved arthritisben. Ez a nagy. szám adja magyaráza­tát annak, hogy rengeteg ku­ruzsló és csaló kitűnő jöve­delemre tud szert tenni. Töbt mint évi 300 millió dollárrr lehet becsülni a becsapottak veszteségét. Az arthritis kínzó betegség s akik etben szenvednek, min­den lehető és lehetetlen mó­don próbálnak kínjaikon eny­híteni. Az orvosi kezeléssel, az aszpirinnal nem elégsze nek meg, különleges gyógy módokat hajszolnak és ebben “segítségükre” vannak pénz­­sóvár emberek. A kuruzslók és a hidegen számitó szélhá­mosok fantasztikus “gyógy­módokat” ajánlanak, drága pénzért, a szenvedőknek. Né­hány példa: Uránium alagút tgy középnyugati arthritis klinikán; ez nem más, mini egy elhagyott urániumbánya Színes villanykörte plasztik ernyővel; ára 50 dollár, érté­ke semmi. Az arthritis jelenleg nem gyógyítható, csak szimptomá enyhithetők. De ami tudva­levő, azt tapasztalás szerint mégsem tudja mindenki. Van­nak sokan, akik igenis bíz­nak gyógyító szerékben és ke­zelésekben és hajlandók azok­ért nagyobb összegeket is ál­dozni. A legnagyobb veszélj ennek kapcsán az, hogy ké­tes elemektől vásárolnak kül­földi orvosszereket, amelyek — mert belső vérzést és agy­­bántalmat okozhatnak — ti­lalom alatt állnak Ameriká­ban. Mint a kábítószer keres­kedésnek, úgy az arthritis el­leni szerek forgalmának is nemzetközi alvilági szerveze­te van. A nemzetközi üzérek “csodoszereknek” egész soro­zatát csempészik be Ameri kába. Ki tudja, hány áldoza tűk van a nagyon erős szerek­nek? Egy mexieói orvos f taexasi határ közelében arth­ritis klinikát vezet, amelyber a legújabb számlálás szerint hat amerikai páciens halálát lelte. Egymagában is sajnálatom az, hogy oly sokan esnek i csalók hálójába és oly sol pénzt veszítenek, de annál in­kább sajnálatosnak lehet ezt mondani, mert igenis van re­mény és lehetőség arra, hogy az arthritis átkától meg le hét menteni a szenvedők mil­lióit. Az Arthritis Foundation jelenti, hogy az amerikai la­boratóriumokban már sokai ígérő kísérletek folynak arth ritis elleni orvosszer előáll! fására. A súlyos, nyomoríts arthritis már ma is enyhít­hető, ha idejében veszik ke­zelés alá — orvosok. Remélni lehet — egyelőre csak a szu­­pex*-optimisták remélik, — hogy uj gyógyszerek és uj gyógymódok megteremtése ki fogja szorítani a piacró a kuruzslókat és szélhámoso­kat. Addig is az Arthritis Foun dation a -következő tanácso­kat adja: Forduljunk jónevü képzett orvoshoz, minél ha­marabb. Ne bizzunk olyan or­vosban, aki valami titkos for Alig van hét, hogy az oszt­rák, a svájci, a bajor lapok­ban ne jelenne meg hir: is­mét áldozatot követeltek a hegyek. Többnyire a német­ben “félcipős alpinistának” nevezett alkalmi hegymászók az áldozatok. Turisták, üdü­lők, akik nem ismerik a ma­gas hegyek világát, és úgy képzelik: egy nyári tóparti sé­tához mért öltözetben, tapasz­talatok és vezető nélkül is könnyűszerrel meghóditják azt az oly közelinek látszó festői, szomszédos csúcsot. Sokan fizetnek ezért testi épségükkel, életükkel. A he­gyek nem ismernek tréfát, vá­ratlan akadály, vagy csak akár az időjárás gyakori, hir­telen megváltozása katasztró­fához vezethet, s ritka, ha a? alpesi mentők még idejéber el tudnak jutni a szerencsét­lenül jártakhoz. A magas hegység azon­ban az “igazi” turisták, hegy­mászók számára sem olyan egyszerű lecke, mint ahogyan sokan képzelik. Közeledik a? első svájci alpinistaiskola megalapításának 30. évfordu­lója, és nem sokkal fiatalabb a két, ugyancsak hires osztrák iskola: Innsbruckban, Tirol fővárosában és Kaprunban már fenn, az Alpesekben. Fényképeken, filmeker minden olyan könnyűnek egyszerűnek látszik. Ügyesen fürgén másznak a sziklán a fiatalok, a biztositókötél mint valami teljeséggel feles­leges lom, lóg róluk. Igen, igy mozognak — ha már sok hó napon át mindent megtanul tak, amire ehhez a gyönyörű de igen veszélyes sporthoz szükségük van. Az alpinistaiskolák hallga­tói először járni tanulnak — már tudniillik a sziklán és í jégen. A tapasztalatok sze­rint ugyanis a legtöbb bal eset nem a nyaktörő szikiamé szások alkalmával történik hanem sokkal biztosabbnak látszó helyeken, ahol egyszer re csak kicsúszik g gyakoriak mulat vagy különleges gépel emleget. Ne higyjünk a rek­lámnak, amely szerint névleg felsorolt miszterek és misszi­szek a csodakura révén meg­szabadultak arthritises fáj­dalmaiktól. Ne higyjük szom szádunknak, hogy neki a cso­dakura jót tett: tudni kell hogy éppen a legkinzóbb reu­matikus arthritis jön éx megy, időnkint fájdalommen­tes, az enyhülés tehát magá­tól állt be. Ne dőljünk be i mesének, hogy az orvos szer­vezetek csak azért foglalnak állást a “szokatlan” szerek ée kezelések ellen, mert a kon­kurenciától félnek. ban láb — és a zuhanás a ha­lálba vezethet. Nem kevésbé fontos a helyes öltözködés Sokan megmenekülhettek vol­na szorult helyzetükből — de megfagytak fenn a váratlan hóviharban, mire utánuk másztak a mentők. A hátizsák megpakolása is csak látszólag egyszerű fel­adat — a célszerű munka itt is sorsdöntő lehet. A kezdi alpinista azután a mélységhez szokik és ha már edzett, kez­dődnek csak a tulajdonképpe­ni “szakórák” mászástechni ka, biztosítási módszerek, a jégcsákány használata stb Napról napra uj, mind nehe­zebb terepet ismernek meg a hallgatók, a mindennapos ed­zés egyszerre teszi őket ellen­állóba és szakképzettebbé Megismerik a térképolvasást csakúgy, mint a magas he­gyek növény- és állatvilágát hogy csak néhány példát em­lítsünk a tantervből. A vizsgát természetesei nem a tanteremben, hanem kint, a hegyekben kell leten­ni : egy hosszú, nehéz túrán adnak bizonyságot a hallgatók arról, mit tanultak az alpinis­taiskolában. Megvéd-e a bizonyítvány í balesettől? Természetesen nem. Régi, tapasztalt hegy mászók is gyakran járnak szerencsétlenül. A sokoldah képzettség azonban a mini­mumra csökkenti a baleset veszélyt, mondják Tirolban — és ez már nagy szó. Trudeau és Peking OTTAWA — Pierre Elliott Trudeau, kanadai miniszter­­elnök, utasította a stockhol­mi (Svédország) kanadai nagy­­követséget: lépjen érintke­zésbe kommunista K i n a stockholmi küldöttségével azoknak a megbeszéléseknek az érdekében, amelyek a két ország között diplomáciai kapcsolatok felvételéhez ve­zethetnek. HEGYMÁSZÓK ISKOLÁI BUZAFELESLEG ÉS tömegéhség WASHINGTON — Ameri­kának és a szabad világ más­­vezető országainak is nagy gondot okoz, hogy éhező vagy legalábbis nélkülöző milliók vannak a világ sok részében, Ázsiában, Afrikában és Dél- Amerikában. Az élelemhiány zavargásokra, felfordulások­ra és — ami talán a legve­szélyesebb — felforgató moz­galmakra vezethet. Emellett az is gondot okoz a nagy búzatermelő nemze­teknek, hogy országaikban óriási buzafeleslegeik vannak 3 emiatt az a veszély fenye­get, hogy a világpiacon leszáll a búza ára s ezt megsinylik a farmerek. Az idei termés jelentések úgy szólnak, hogy ezév junius- 30-ig a világ búzatermelése 10.8 billió bushel lesz, ami egymagában még nem jelení­tene piaci zavart, de — nagy buzafeleslegek vannak tárol­va Amerikában, Kanadában, Franciaországban és más or­szágokban, körülbelül 65 bil­lió bushel. Egy minneapolisi nagy bu­­zaszállitási vállalat elnöke úgy véli, hogy a búza ára a világpiacon az óriási termés­­felesleg miatt gyenge lesz, más szóval lemorzsolódása, várható. Kanada felől máris olyan | hangok hallatszanak, hogy az I Egyesült Államok és Francia­­ország olcsóbb árakkal nyom­ja a világpiacot. A kikötök elégtelensége is kedvezőtle­nül hat a kanadai búzapiacra. Süketek színháza NEW YORK — Február 24-én nyílik meg a National Theater for the Deaf a Long­­acre színházban. A süketek színháza orszá­gos körútra megy 12 szinész­­szel és 4íét beszélővel. Már eddig is nagy sikerrel ját­szott, többek között New Yorkban, a Hunter College­ban és a Vivian Beaumont színházban a múlt év tava­szán. A zenét “kőbe faragott hang” közvetíti. Ezt a készü­­'éket Francois Bashet tervez­te meg; a faragvány ritmikus lengései helyettesítik a han­got. Nigériai országul LAGOS, Nigeria — A ni­gériai kormány, 10 hónap után először, ismét megnyi- 1 tóttá az Onitsha és Enugu városok közötti, 65 mérföldes hosszúságú országutat: az or­szágút ellen intézett biafral támadások tovább folynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom