Magyar Hirnök, 1967. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-09 / 6. szám

WASHINGTONI LEVEL írja: SPECTATOR Kis háború vagy nagy há­ború a vietnami háború? Ez is, az is. 1966-ban 7 billió dol­lárba került, 1967-ben körül­belül 19 billióval szerepel a költségvetésben és a jövő fi­nanciális évben, az 1968. évi költségvetésben, 24 billióval fog szerepelni. Ezek nagy szá­lnak, oly nagyok, hogy el sem tudjuk képzelni, mit jelente­nek. Mindenesetre tengersok pénzt nyel el ez a hadjárat, amelynek célja a kommuniz­mus további terjeszkedésének meggátlása, úgy, mint a ko­rábbi koreai és görögország’­­■yNe tovább!” akciók és az európai Marshall-terv. Sok­­pénzbe kerül ez a háború, de — van miből fedezni a költsé­geket. Még ha a 25 billiós vietnami költségeket vesszük számításunk alapjául, ez az amerikai nemzeti produkció­nak mindössze 3 százaléka. Ezen az alapon számítva, s koreai háború drágább volt. Annak, hogy a vietnami há­ború a nemzeti produkciónak és a nemzeti jövedelminek csak 3 százalékát emészti fel, nagy jelentősége van mind­nyájunk mindennapi életében Mert csak ezzel magyarázbai tó, hogy Amerikában, mialatt 10,000 mérföldnyire háborút visel, az élet megy a megszo­kott utón, csak csekély drá­gulás van, kevesebb, mint ko­rábbi háborúk idején, és nem volt szükség ár- és bér-rögzi­­tésekre. Az extra adó, amelyet Johnson elnök a kongresszus­nak javasol, kevesebb, mint a koreai adótöbblet. Egyszóval: a vietnami háború költségeit nagyjában a jövedelem több­letből fizetjük, amely az évek óta tartó gazdasági fellendü­lés következtében — több jö­vedelmi és egyéb adó formá­jában — a kincstálba befo­lyik. * * * Everett McKinley Dirkser iliinoisi republikánus szenátor emlékezik . . . “Amikor én a választók előlegezett bizalmá­ból bevonultam a szenátusba, 34 évvel ezelőtt, a kormány összes bevétele és összes ki­adása 3,3 billió dollár volt. Az uj költségvetés, a julius 1-én kezdődő financiális évre, több mint 172 billió dollár. Az ál­lamadósságra fizetendő ka­matok ebben a költségvetés­ben 14,2 billió dollárra van­nak előirányozva. Eszerint ma az államadósság kamatai négyszerannyit tesznek ki, mint a U. S. kormány összes kiadásai voltak 1933-ban...” A Kongresszusi Könyvtár rálicitál Dirksen mementójá­­ra: 1789-ben az Egyesült Ál­lamok kormányának bevéte-: le 5717 dollár volt, kiadása 5776 dollár. Deficit, állam/ adósság tehát már akikor is volt . . . * :Je 2*s A múlt évben Amerika né­pének össztermelése — áru-, termelés és szolgáltatások — t 739,5 billió dollár volt. A ke­reskedelmi minisztérium je­lentése szerint ez 5,4 százalék­kal több, mint volt az előző 1965. évben, levonva annyit amennyi az áremelkedésekre vezethető vissza, vagyis: a 3,4 százalékos többlet reális Az 1966 és 1965. évi dollár közti értékkülönbséget világo­san mutatják ezek a számok: A múlt, évben a nemzeti ter­melés az előző évvel szember 37 millió dollárral növekedett, de ebből 21,3 billió nem reális többlet volt, hanem az árak emelkedését mutatta. Mennyi lesz a mostani, 1967 évi nemzeti össztermelés? A minisztérium becsléssel szol­gálhat : valószinüleg és remél­hetőleg 796 billió dollár lesz. Ez, a folytonos drágulást szá­mításon kívül hagyva, 4 szá­zalékos reális többletet jelent. * * ❖ A munkaügyi minisztérium statisztikai osztálya szerint a múlt év utolsó két hónapjá­ban a nagybani árak nem emelkedtek. Az egész 1966. évben a nagybani árak emel­kedése az előző évvel szem­ben 1,7 százalékos volt. •i* í *!• A Federal Reserve Board most januárban, fennáll.'/i óta elsőizben, statisztikát tett közzé az amerikai ipari terme­lésről. Amit ez a jelentés, ez a számhalmazat mutat, azt túlzás nélkül fantasztikusnak lehet mondani. Száz és száz oldalon számok milliói állrgk glédában és csodákat mesél­nek. íme, mit mesélnek: Az utóbbi 15 évben Ameri­ka annyi uj ipari gépezetei teremtett meg, mint a gép. korszaknak, az ipari forrada­lomnak kezdete óta elmúlt 150 évben. így is lehet ezt mondani: Amerika az utolsó 15 évben megduplázta már addig is óri­ási ipari kapacitását, termelő­­képességét. Sehol a világon ehhez h-asönló ipari erő-növe­kedés nem volt. Amerika, mint ipari ország, az élen áll és ve­zető pozíciója továbbra is biz­tosítva vap. Ezt a gazdasági tudományban járatlan olvasó is könnyen megértheti a kö­vetkező példából: Tegyük fel, hogy a követ­kező 15 évben úgy Amerika mint a Szovjetunió megdup­lázza jelenlegi ipari kapacitá­sát. Ma az arány az amerikai és az orosz ipar közt 50:100, az amerikai ipar kétszer olyan nagy, mint az orosz. Mi lesz 15 év múlva, ha itt is, ott is megduplázódik az ipari kapa­citás? Az arány 100 :200 lesz. Amerika fölénye 50-ről 100-ra emelkedik. Egyszerű, mint az egyszeregy! | Ez a statisztika kizárólag az ipari termelés alakulását idé­zi és figyelmen kívül hagyja az. amerikai gazdasági élet más tényezőit: a bányászatot, a szállítást, az építést, a szol­gálatokat (orvos, ügyvéd, ga­zolin, állomás, tanítók, stb.) és a kormányzatok “produk­cióját”. Jó oka van annak hogy a gazdasági élet érveré­sét figyelő Federal Reserve Board ebben a statisztikában az ipari termelésre szorítko­zik. Ugyanis óriási fontossága van annak, hogy mi az ipari termelőképesség és mi adott időpontban az ipari termel­­lés. Minél előbb megközelíti a tényleges termelés a terme­lőképességet, annál valószí­nűbb, hogy a szükségleti cik­kek árai emelkedni fognak. Ennek jobb megértésébe:! hozzásegíti az olvasót egy példa: A koreai háború ide­jén a tényleges termelés el­érte a termelési képességnek 95 százalékát, vagyis minden gyár majdnem annyit gyár­tott, mint amennyi gyártásra be volt rendezve. Akkor az árak ugrásszerűen emelked. tök. 1958-ban pedig a gyárak kapacitásuknak csak 71 szá­zalékát tudták kihasználni, és ennek következménye gazda­sági válság volt, amelyet ki­­juélctea szóival recessziónak ORVOSOK ÉS KURUZSLÚK BÉKÉS EGYÜTTÉLÉSE A KOMMUNISTA KÍNÁBAN HONG KONG. — Kínából jött látogatók beszélnek a modern orvosok és a hagyományos orvoslást gyakorló csoda­doktorok békés együttéléséről, ami — a kinai kommunista párt “vonala”. Milliók vannak Kínában, akik makacsul ra­gaszkodnak a legalább 2000 éves orvoslási hagyományokhoz és csak az ezeket gyakorló gyógyászokhoz fordulnák. Oly erős a hagyományokhoz való ragaszkodás, hogy a párt nem avatkozik bele az uj és a régi vetélkedésébe. A régimódiak gyógyszereket kotyvasztanak növények­ből és gyökerekből, tigriscsontokból, hagymákból, tüszurás­­sal gyógyítanak. Pekingben csaknem valamennyi gyógy­szertár raktáron tart elixireket, amelyeket békából, kígyó­­bőrből, rózsákból és emberi méhhurokból készítenek. Csung-i a neve ennek a hagyományos orvosi gyakor­latnak. És annak, hogy a Csung-i nem küszöbölhető ki a kinai életből, az a magyarázata, hogy a 700 milliós ország­ban nincsen elég egyetemet végzett orvos. A doktorok szá­mát 100,000-re becsülik, ezzel szemben legalább 500 ezer kuruzsló gyógyit füvekkel és egyebekkel minden beteg­ségit, a büféstől a reumáig és a vakbélgyulladásig. Mao Ce­­tung már régebben úgy rendelkezett, hogy az egyetemet végzett orvosok tanulmányozzák a hagyományos módsze­reket; a tanfolyam hat hónapos. .Semmi jele nem mutatkozik annak, hogy a tudományos orvoslást elnyomják, és ha mos­tanában előfordul, hogy a garázdálkodó vörösgárdisták orvo­sokat is bántalmaznak, ezt csak azért teszik, mert az orvosok politikai téren “revizionisták”. A kotyvasztásokon kívül a Csung-i hagyománynak érde­kesebb változata a bőrnek tűvel szurkálása. Ennek az ősi orvoslási módnak modern angol neve van: acupuncture. Hong Kongban székel egy Kinai Acupuncture Szövetség. Az acupuncture valóságos csoda, azzal még oly esetekben is eredményt érnek el, amelyek máskülönben sebészeti be­avatkozást kivannak meg. Például; a Chinese Medical Jour­nal közlése szerint 1965-ben a vakbélgyulladás ellen tüszu­­rással kezelt páciensek 8 százaléka meggyógyult. Ez a kezelés olyan érdekes, hogy érdemes kissé részletesebben ismer­tetni. A Tao vallás tanításaira vezethető vissza. Eszerint két ellentétes., ellenséges erő uralja az ember életét, valamint általában a világmindenség életét: a yin és a yang. Yin jelenti a domb árnyoldalát, ez női erő, sötét, hideg és negativ. Yin-tipusu szervek: a szív, a tüdő, a máj és a vese. Yang a domb napos oldala, férfias, fényes, meleg és pozitiv. Yang­­tipusu szervek: a gyomor, a vékonybél és az epehólyag. A yin és a yang 14 titokzatos csatornán át keringenek a szervezetben. Ha ezeknek az ellenséges erőknek egyensúlya megbomlik, betegség áll elő. A gyógyításnak módja: az egyik erőt legyengíteni, a másik erőt felfokozni. Ennek módja a tűvel szurkálás. Az emberi testen, a bőrfelületen 365 pont van, amelyeken elérhetek ezek az erők. Hegyes tűvel, amely aranyból vagy ezüstből készül, szurkálják a yint vagy a yangot, aszerint, hogy melyik van túlsúlyban és melyik a gyenge. A tűk oly élesek, hogy szúrásuk nyomá­ban sohasem áll be vérzés vagy fájás. Politikai oldala is van a Csung-i és a modern orvos­­tudomány közti viszonynak. Csung-i a kinai nemzeti ha­gyománynak része, ezzel szemben a tudományos orvoslás idegen, nyugati behatásra, a misszionáriusok befolyására vezethető yíssíu. MA.*' VAR üíííNŐS Thursday, February 9, 1967 A Morales család, melynek feje három évig dolgozott Ausztráliá­ban, egy 1 éves kengurut hozott vissza San Gabriel, Calif.-ba. A 12 éves Emilia játszik vele. RotscH bíró szakított a múlttal SUSIE BARNAZACSKÓ HÁBORÚJA 2000 személyt befogadó kon-PÁRIS. — Tizenöt éve nem volt Párizsban olyan nagyje­lentőségű aukció, mint ami­lyenre a közelmúltban kerüli sor. Kétmillió dollár érték bor cserélt gazdát antik bútor szőnyeg, festmény, műtárgy Xétszáznyolcvankét válogatott tárgy került árverezésre s va­­'amennyi különlegesség a ma ga nemében. A Rothschild-csa­­lád bocsátotta aukcióra a nagyóitekii tárgyakat. Mindenki, aki értékeli eze két a ritkaságokat és megvan hozzá a pénze is, igyekezett résztvenni az árverésen. A; egész világról odasereglettek a gyűjtők, vagy azok megbí­zottai. A francia televízió külön adásban közvetítette a nagy eseményt, hisz olyan műkin­cseket is kalapács alá vettek amelyek egykor a Louvre fala­it díszítették. Az aukció vásárlói között természetesen, az amerikaiak képezték a’ főéi őt, de nyomuk­ban ott voltak a németek és más nemzetek gyűjtői is. Az aukció óriási esemény volt éí rejtély egyúttal. Miért kellett James de Rotsehildnak meg válnia a család évszázadok óta birtokolt műkincseitől: Van a rejtélyre válasz: a bá­ró szakítani akar a múltjává1 és környezetével. A 72 évei báró az utóbbi időben az ér­deklődés homlokterébe került amikor feleségül vette a 27 éves Yvette, a csinos jegy­szedőnőt. A báró akkor ismer­te meg a mademoisellet, mi­kor az udvariasan a helyére vezette. Meghatotta őt a kis­asszony lényéből sugárzó báj finomság s az iránta tanúsí­tott figyelmesség. Nyomban elhatározta, hogy feleségül ve­szi. A báró két év óta özvegy ember volt s igy semmi sem ben, nyugalomban, eredmé­nyesen az üzletet, amely em­lék tárgyakat és más aprósá­gokat szállít az 5 centes üz-i leteknek. Újabban változás történt, nincs többé csend rend és nyugalom az üzlet­ben. Áruk lehullnak az emel­vényekről, üveg és porcelán tárgyak törnek össze. Miutár ilyesmik naponta megismét lödnek, A1 hívta a rendőrsé­neveztünk. A vietnami hábo­rú éveiben a tényleges terme­lés az ipari kapacitásnak csak 91 százalékára emelkedett és igy nem érte el a koreai 95 százalékos emelkedést, amely nagyfokú inflációt, drágulást vont maga után. A mostani drágulást nem lehet nagyfo­kúnak nevezni. állt útjában boldogságának. A Eothshild-esalád nem nagy lelkesedéssel vette tudó­­násul a házasságkötést. A család egyetlen tagja sem vett részt az esküvőn és senki sem kisérte-, ki a France luxus­ra jóval nászutra indult “ifjú” járt. Világos volt, hogy a negmerevedett Rotschild-csa­­ád és társasága nem kivánja lefogadni a jegyszedő-kisasz­­izonyból lett bárónőt. Ezért lames de Rotschild, hazatérve nászutjáról, harcias támadás­ra lendült családja és társa­sága ellen. Megszakította a kapcsolatot mind a családdal, mind pedig baráti körével, a francia arisztokráciával és r bankvilág, a nagyipar, a poli­tikai-élet jeleseivel. Mindazok­kal tehát, akik fintorogva fo­gadták házasságát, akik nem Nincs többé rossz kocsi, mert és nem jöttek el az esküvőre vöt üdvözlő-táviratot se küld­tek. Ez tehát a titka a párisi aukciónak, amely tiltakozás ama társadalmi kör ellen amelybe beleszületett, amely­ben felnőtt, férfivá lett ér megöregedett James de Roth­schild báró. \ Ahhoz, hogy a báró hatá­sosan megszakíthassa kapcso­latait a családdal és barátai­val, el kellett hagynia palotá­ját is. Hátha akad aki később mégis csak betér oda, beküldi névjegyét és levizitel. A báró haragszik, nem akar megbo­csátani senkinek és nem akar­ja, hogy “neki megbocsássa­nak”. Bezárta tehát palotáját elhurcoltatta onnan az évszá­zadok óta összegyűjtött mű­kincseket és elárvereztette. G maga fiatal hitvesével egy modern lakásba költözött amelyet egyszerű bútorokkal rendeztetettt be. matoltak é3 semmi gyanú i dolgot nem találtak. Az egyik rendőrnek egy souvenir a fe­jére esett. A1 panaszkodott a rendőrök­nek: Az alkalmazottak nyug­talanok. Az egyik lány elsza­­’adt s még utolsó csekkjéért sem jelentkezett. Mi megy itt végbe? Ki, mi garázdálkodik itt?-Susie -Smith, aki kiismeri magát a szellemek világában, Po’tergeistot emleget. A Pol­tergeist lármacsináló szelle­met jelent, eredete német. Másként vélekedik egy ma­gát meg nem nevező hivatásos médium. Ő a halántékába nyomta a mutatóujját és ab­ban a pillanatban egy dino­­saurust látott, az ősidők ál­latóriását: az rejtőzködött a standokén és dobálta le az árukat. GHAlRLOTTE, North Caro­line. — Susie Sharpe, a Sup •eme Court bírája, elvi dön­tést hirdetett ki: North Ca­rolina államban whiskyt, giné és bármiféle pálinkát csak ott­hon szabad inni. Ezzel Susie Sharpe elindította a barna­­racskó háborút, amelynek már énekes-zenés csatakiáltá­­-,a van; Te jót akartál, Susie, De rosszat tettél, Susie! Azért rossz, amit Susie tett mert az azt jelenti, hogy nem ’ehet tovább büntetlenül Whis­kyt vinni a barna papírzacs­kóban a bárba és ott iddogál­­ni az üvegből. North Carolin: egyike a 10 úgynevezett “bar­­n-aza-cskó államoknak”, ame iyekben szeszesitalt csak üvegben szabad eladni, de nem poharanként. Az ilyen barna­­:aeskó államokban meghono­sodott az a szokás, hogy az :tal kedvelői a magukkal vitt üvegből isznak és a pohár vi­zet, amit a bárban és a kocs­mában felszolgálnak bojkottal­­ják. Susie Ítélete azt jelenti; hogy ezentúl ez tilos, szigorú­an kell értelmezni a törvényt: csak otthon szabad inni sze­szes italt. Akit ezután rajta­kapnak, hogy papírzacskóban vagy akár a nadrágzsebébe: whiskyt visz a bárba és ott az üvegből inni merészel, az kaphat (Susietől vagy a Sup­reme -Court akármelyik más férfi vagy női bírójától) £5 dollár, vagy akár 2000 dollár pénzbírságot és — óh borza­lom ! — kaphat két évi börtönt is. Ezek ijesztő adatok, de a szesz carolinai kedvelői nem ijednek meg a törvény és a Supreme Court árnyékától mert amióta a barnazacskó­­tilalom fennáll, áz átlagos bün­tetés a minimum volt: 25 do’ 'ár. Félreértés és Susie ellen: felindulás elkerülése végett meg kell jegyezni, hogy bort pezsgőt és sört fel lehet szol­gálni vendéglőkben és egyéb “nem otthoni ’ helyeken. Megindult a háború a “S-u­­sie-törvány” ellen. Az italked velők megalapították a CURE szövetséget, amelynek nem va­lami kúra, leszoktató kúra, a célja, hanem az, hogy kihar­colják az állami törvényhozó testületben az iszogatásnak Ilyes drasztikus korlátozását CURE teljes neve: Citizens, United for Realistic Enforce­ment. Felsorakozott a CURE ellen a száraz-barátok tábora, meg­alakult az ellenpárt: North Carolina Congress Against Whisky by the Drink. A ki­tűzött cél: harcolni azok ellen akik a barna zacskót törve nyesiteni akarják. Megszólalt a bár- és vend'ég­­lőtulajdonosok szövetsége is. Ezeknek sohasem tetszett a kényszer, hogy vendégeink­nek, akik whiskyt szeretnek, a hideg vízhez csak mixert ad­hatnak, de nem alkoholt. A Susie-törvény — amely éppen karácsonykor született meg és tönkretette a karácsonyi üz­letet — megtizedelte a vendé­geket. A Ship ’N Shore ven­déglő tulajdonosa bejelentet­te, -hogy a vendéglőt becsukja és csak akkor nyitja meg új­ra, ha a barnazacskó uj tör­vény által engedélyezve lesz. A White House Inn (Charlot ­te állami fávárosban) ősszel NEW YORK. — Joseph Lo- Curto 22 éves mechanikus a Transit Authority garázsában hajnali 3 óraikor egy földalatti gazolintar.k tartalmát vizsgál t-a, egy autóbusz vezetőj e nem látta őt, visszázott és az autó­busz maga alá temette a me­chanikust. Joseph LoCurto a Vietnam’ háború veteránja volt. Há­romszor megsebesült. Eloszui venciós termet nyitott meg, elenti, hogy a Susie törvény miatt eddig 15 konvenciót le­fújtak, azokat más államok­ban fogják tartani. Charlotte lakossága félmillió dollár jö­vedelemtől esik el a konven­ciók elmaradása miatt, mond­ta az Inn szószólója. A Beaöh> comber bár jelenti, hogy míg korábban esténként átlag 125 vendége volt, most jó, ha ket­ten ülnek le a bárpult előtt. Carl Wester, a North Cáro­dra Board of Alcohol Control gazgatója, a Susie-törvény /«delimében rámutat arra, bogy North Carolina állam­ban az alkoholkorlátozás régi lagyomány. Amikor 1938-ban i prchibiciót hatályon kívül lelyeztók, North Carolina ez ellen szavazott. A törvény összhangba van a hagyomány­nyal. A törvény korlátozza aZ alkohol fogyasztást. Mégis — tette hozzá az állami italhiva­tal igazgatója — North Caro­lina népe fejenként legalább annyi whiskyt fogyaszt, mint a többi 49 állam bármelyiké­­aek népe . . . Más a törvény és más a gyakorlat ... NEMZETKÖZI LAKÓHÁZ BRONX, N. Y. — huszonöt emeletes lakóház épült Broipc­­ban, Concours Village elneve­zéssel. Ott mérsékelt áron le­het öröklakáshoz jutni és, a lakóknak közvetlen közelben rendelkezésre állnak játszóte­rek, iskolák, tánctermek, rá­adásul még adókezdevményék­ben is részesül. És talán első helyen kellene említeni, hogy ez a nagy ház valóságos nem­zetközi gyülekezőhely, ahol egymás mellett élnek a leg­különbözőbb nemzetek fiaj, amerikaiak és idegenek, akik lem kevesebb, mint 18 külön­böző nyelvet beszélnek. Az öröklakások havi bére. meglepően alacsony — 82,50, tői 159,50-ig. Aki tulajdonába akarja venni a lakását, 1634 dollártól 3107 dollárig terjedő írat fizet. A cím: 158-ik utca, Bronx. Az iroda nyitva van a hét mun­den napján, kívánatra este is fogadnak érdekelteket, éviin,­­den információt megad: Jo­seph Brown: (516) 433-21242 telefonszámon. f * HOSSZÚ EMBER, HOSüZU ÁGY CHICAGO. — A . R. Gén­­nett, az ágy és ágynemű ke­reskedők országos szövetségé2 lek elnöke, megál)apitóttá; hogy az amerikaiak — lcig­­ilábbis a tipikus amerikaiak — minden tíz évben fél inccsel magasabbak lettek századunk eleje óta. A magasabb em­bernek hosszabb ágyra vári szüksége, mégis 19‘55-ig áz amerikai bútorgyárak a 100 év előtti ágyhosszhoz ragasz­kodtak s csak azóta gyárta­nak hosszabb ágyakat. Ami­­or elkezdtek hosszabb ágya­kat gyártani, 1955-ben, 749 millió dollár volt a bevételük, 1966-ban pedig 1,8 billió dol­lár. A többlet persze a népés­­:ég növekedésére is volt visz­­szavezethető, részben arra, hogy a hosszabb ágyaknak na­gyobb volt az ára. Most már j az ágyak egy harmada king­­size, illetőleg queen-size. golyót kapott a lábába. Má­sodszor az arcát fúrta át egy puskagolyó. A harmadik csa­tában mozsárágyu srapnellje oly súlyosan megsebesítetté a lábát, hogy azóta sántikált. Purple Heart és New York állami vitézség! érmet kapott a vitéz katona. És mint civilt érte utol a halál. Egyetlen gyermeke volt a családnak. Még nem tudják, hogy mi csinálja a ricsajt MIAMI, Fia. — A1 Laub­­heim húsz év óta vezeti, csend­get. Jöttek a rendőrök és szi­AUTÓBUSZ KEREKEI ALATT ÉLETÉT VESZTETTE A VIETNAMI HŐS 6. OLDAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom