Magyar Hirnök, 1967. január-június (58. évfolyam, 1-26. szám)

1967-02-09 / 6. szám

Thursday, February 9, 1967 M>.2YAS ÍHÍN6JI 7. OLDAL Uncle Sant Texas-méretii költekeüése WASHINGTON — A szá­raz, rideg szám: 172 billió. Ennyit, vagy pár millióval és billióval többet vagy 'keveseb­bet fog a költségvetési elő­irányzat szerint költeni John­son elnök, illetőleg az Egye­sült Államok kormányzata, il­letőleg Amerika adófizető né­pe. Hogy tengersök pénz ez, azt nem is kell mondani, hi­szen mindnyájan tudjuk, hogy mennyi egy millió és — akár hiszi az olvasó, akár nem — vannak sokan, akiknek egy millió és egy billió egyet je­lent. Hiszen csak egy betű a /különbség ... De milliós és billiós számok­ban nem jártas ember is meg­sejtheti a 172 billiós költség­vetés nagyságát, ha egy pár összehasonlító adatot közlünk. Elnökeink George Washing­tontól Franklin D Rooseveltig, tehát 144 év alatt, ennyit köl­töttek az ország kormányzásá­ra. 172 billió majdnem három­szor annyi, mint amennyibe a második világháború első há­rom éve került. Több, mint amenyibe a koreai háború há­rom éve került. Vagy nézzünk körül a nagyvilágban. Az 50 millió lakosú Franciaország Nagy Kárólyának, Charles de Gaulle elnöknek, 93 billió ép­pen elég egy évre. Az angol kormánynak még kevesebb kell, 90 billió. Miért ilyen drága Amerika kormányzása ? Nem kis mér­tékben a vietnami háború é, az oroszokkal való fegyverbe zíési verseny miatt, De civil célokra is rengeteg billió var. előirányozva. Amerika á leg­jobb utón van a “népjólét állam” jelszóval jellemzett kormányzat felé, amelynek lé­nyege a szegényebb és a sze­gény néprétegek felemelése. A cél, mely felé igyekszünk az. hogy mindenkinek megélheté­se biztosítva legyen s aki ma­ga nem tud magán segíteni például munkanélküliség oká­ból, arról valamilyen formában a köz, a kormány gondoskod­jék, száz és száz módon, pél­dául olyképpen, hogy akinek jövedelme a szegénységi vo­nalon alul marad, nemcsak nt fizessen jövedelmi adót, ha­nem a kormány fizessen neki úgynevezett “negativ jövedel­mi” adót, egyszerűbben szól­va: toldja meg a jövedelmét; hogy amerikai nívón élhessen. Az amerikai életszinvona’ megköveteli azt is, hogy az emberek a városokban jó la­kásokban lakhassanak, a vá­rosok szebbek, modernebbek lehessenek. Az erre való tö­rekvés vezette az elnököt egy új lakásügyi és városrendezési minisztérium megteremtésére. Mennyi pénzre lenne szükség hogy az amerikai városok ide­ális lakóhelyeivé váljanak a népnek ? Ribicoff szenátor, aki korábban népjóléti miniszter volt, 10 év alatt 100 billió dol­lár szükségességét említi. És a polgármesterek ? Ők tizszer­­ennyit tartanak szükségesnek. És a négerek, akiknek élet­­színvonala ma tagadhatatla­nul nem-amerikai, 100 billiót remélnek kapni, ugyancsak 10 év folyamán . . . Mi egyébre kellenek még billiók? A világ leggazdagabb nemzete nem nézheti tétlenüi -hogy egyes népek éhesek, ron­gyosok; aihol szükség van, ott mindjárt jelentkezik segítő készséggel Amerika. A “bül földi segély” fejezet az ameri­kai költségvetésben 5 billió dollár. Űrrepülési és rokon technológia; 5,3 billió dollár KormányhivataÍnokok fizeté­se, 2,7 billió dollár, valóság­gal aprópénz ebben a texasi méretű költségvetésben. És ne feledkezzünk meg arról sem hogy Uncle Sam adósságot is. csinál, amit államadósságnak neveznek. Ez a tétel már el­érte a 335 billió dollárt s en­nek az adósságnak kamatai fejében 'évi 10,5 billió dollárt kell fizetni. Mr. John és Mrs. Jean dol­goznak és munkájukért pénzt kapnak. Nem úgy Uncle Sam ;neki — az Egyesült Államok kormányának — nincs más jö­vedelme, mint az, amit a nép­től kap: adók és adók. Az adó­fizető nép panasz nélkül fog fizetni 73,2 billiót, az ipari és üzleti vállalatok adója 33,9 billió lesz, összesen 168,1 bil­lió jövedelmi adó. És vannak még forgalmi adók (excise tax), ajándék- és hagyatéki adók, vámbevételek, mind bil­lió összegekben. És amikor a julius 1-én kezdődő uj költ­ségvetési év kiadási és bevéte­li tételeit az illetékes minisz­tériumok és más kormányiha­­fóságok összeszámították, ki­derült, hogy mindez az adóbe­vétel nem elég, 4,3 billió dol­lárral többre lesz szükség, hoigy az óriási civil és katonai kiadásokat fedezni lehessen Johnson, az amerikai nemzeti család feje, azt teszi, amit ilyen esetben minden más csa­ládfő tesz: kölcsönt vesz igénybe. Mégsem busul családfőnk. Van miből meríteni, mondja. Az amerikai gazdaság elbírja ezt a terhet, hiszen a nemzet összességének éj i jövedelme NEW YORK. — A törvény házából sétált ki, mint sza­bad ember, a gyilkos. Marvin Fitzgerald, 35 éves, és Billy Bűneibe, 27 éves és Bernardo Gonzales, 20 éves, gyilkosság vádjával terhelve álltak Char­les Marks bíró előtt. Mindhár­man bevallották, hogy reszt­vettek egy rablógyilkosság­ban. Vallomásaik szerint ez történt: Fitzgerald és Bunehe azt mondták Gonzalesnek, hogy találtak egy kitűnő alkalmat rablásra, mert nincs más üz­let a közvetlen közelségben és az utca azon a helyen nem nagyon forgalmas. Gonzales­nek tetszett a dolog, elhatá­rozták tehát, hogy megcsinál­ják a holdupot. Január 24-én — a múlt évben — oda men­tek, szétosztották a szerepet: Fitzgerald és Bunehe kint őrt álltak, Gonzales bement a bolt­ba, lelőtte a kereskedőt és ki­ürítette a kasszát. Hamarosan rendőrkézre ke­rültek és február 14-én az ügyész gyilkosság vádját emelte ellenük. Szerencséj ükre a bíróságon sok bűnügy halmozódott fel, hetek múltak el, a tárgyalás még nem volt kitűzve, amikor — junius 13-án — a Legfel­sőbb Bíróság elvi döntést ho­zott, amely szerint bűn vallo­más a bíróság előtt nem vehe­tő figyelembe, ha a vádlottat első kihallgatása alkalmával nem figyelmeztették arra, hogy 1. nem kötelesek egy szót sem szólni és 2. védő kirende­lését kérhetik. A Fitzgerald-Bunche-Gon­­zales trió esetében az történt, hogy a hallgatás jogára figyel­800 billió dollár felé közeledik, 800 billiós család elbír 172 bil­liós kiadást. Az évi 172 billiós költség­­vetés nem jelent ‘eddig és ne tovább”-ot. Lesznek még gaz­dagabb évek és lesz miből köl­teni még ennél is többet. A 800 billiós nemzeti jövedelem után remélni lehet 900 billiót aztán ... Itt meg kell állni egy pillanatra. Amikor elér­kezünk az 1000 billió nemzeti jövedelemhez, már nem 1000 billiót fogunk mondani, ha­nem egy trilliót. Mert 100C billió egy trillió. Jó lesz ezt már most megtanulni. meztették, de azt nem mond­ták nekik, hogy feltétlenül jo­guk van védő hibására vagy kirendelésére. A helyzet tehát most, ami­kor az ügy Marks biró elé került, az volt, hogy egy rab­lógyilkosság hárem résztve­vője gyilkossági vádat ao ügyiésznek el kellett ejtenie mert a febirósági elvi döntés minden bíróságra kötelező. Ami ezután következett, ér­dekes és tanulságos. Ez tör­tént : No. 1. Fitzgerald, mint sza­bad ember kisétált a törvény házából. No. 2. Bunehe a gyilkosság elkövetése idején feltételes szabadságon volt, a feltételek ellen vétett; ezért Marks bíró nem bocsátotta szabadon, a parole megsértése miatt ké­sőbb vonja felelősségre a bí­róság. No. 3. Gonzales alkuba bo­csátkozott az ügyésszel, má­sodfokú gyilkosságban bűnös­nek vallotta magát- Ennek a bűntettnek büntetése 20 év lehet, a büntetést Marks biró később fogja kiszabni. Ezután felmerül a jogi kér­dés, hogy No. 1 és No. 2 vég­leg szabadultak-e. Az alkot­mány előirása szerint egy em­bert egy bűncselekmény mi­att nem lehet kétszer perbe­fogni és elitélni. De az ügyész úgy vélkedik, hogy ha a két gyilkos ellen valamikor mégis sikerül bizonyítékot találni, például tanukat, akik őket a tett színhelyén látták, akkor igenis újra vádat lehet emel­ni ellenük, mert a másodszori vád (double jeopardy) esete nem forog fenn, az eredeti vád A GYILKOS KISÉTÁLT A HÁZBÓL Honfoglaló Árpád vezér óta hajós nép volt a magyar nép A római hóditök ezerhat­­száz—(kétezer esztendővel ez­előtt már kereskedelmi és ha­diflottát tartottak fenn a Du­nán. Árpád honfoglalói közül a katonanép lóháton úszta meg a folyókat, holmijaikat bőrrel bevont fagefendázatu csónakokon szállították át. A német császár hajóit megfúró Búvár Kund legendája és sok más adat bizonyltja, hogy az Árpádok koráinak magyarsága hamarosan megtanulta nem­csak az idegen hadihajók el­leni hadakozást, de a hajóépi­­tés mesterségét is. A pannonhalmi apátság ok­mányai utalnak arra, hogy a 11. század végén már rend­szeres volt a Duna-menti Vé­nek, Almásfüzitő, Komárom s az erdélyi Maros-vidéki só­tároló helyek között a hajó­­forgalom. Pest városa nem utolsósorban a hajózásnak kö­szönhette tatárjárás előtti gazdagságit. A pesti hajós­­céh főként a Szerémsóg hires boraival kereskedett. Növelte e régi város forgalmát az is. hogy a Pest és Buda között révek bonyolították le Kelet és Nyugat átmeneti forgalmát. Az egyik révhely Pest és a mai Tabán között, az Erzsé­­bet-hid helyién volt. Északabb­ra a maii Margit-hid helyén a balparti Jenöfalut kötötte össze révjárat a jobbparti Fel­vidékével. I. László király gályán jár­ta be a Balaton településeit. 1189-ben Itctszakállu Fri­gyes német császár Magyar­­országon át vezette kelet felé keresztes hadát. Délen, a Vas­kapunál egész flottáját III. Béla királynak adta, mert “úgy hallotta, hogy az al-du­­nai sziklák közt a föld elnyeli a Dunát, tehát úgysem vihet­ne gályáit tovább.” Hunyadi János idej ében a hadihajós fegyvernem már a gyalogsággal, lovassággal tel­jesen egyenértékű haderő volt. Naszádosainak döntő ré­sze volt az 1466. évi nándor­fehérvári diadal kivívásában. A hadi flotta tizenikétpár-eve­­zős naszád volt, vitorlázattak Huszonöt harcos, három ha­­jóágyu volt a fegyverzete. A hadihajó rajokat a folyam mindkét partján könnyű lo­vasság kísérte. Hunyadi Mátyás idején gyö­nyörű diszhajó jeient meg a Dunán. A velencei köztársa­ság állami diszihajója nyomán Mátyás luxus jachtját is Bu­­centaurusnak (aranygálya) nevezték. Pompás bútorok, gazdagon aranyozott termek, perzsaszőnyeges padlók tették világcsodájává ezt a dunai ha­jót. Olasz lant és magyar ko­boz muzsikája tompította a Bucentaurus fedélzetén a ne-1490 áprilisában, amikor “Becsnek büszke várában” Mátyás meghalt, a király te­temét a Bucentauruson rava­talozták fel. Pozsony, Győr Komárom, Visegrád várfokán ígyudörgés kisérte e hajó Bu­dára vezető vizi útját. Mátyás holta után a fekete sereg s a dunai hajóhad is bomlásnak indult. A naszádo­sok vajdáit (kapitányait) sem János király, sem Ferdinand nem fizette. A török világban a naszádosok főfészke, egyben a magyar hajóépités színhelye Komárom, a Vág torkolaté lett. Lenn az Alföldön a török fogta járomba a lakosságot: a hajóvontatás a török világ legkegyetlenebb robotja volt A budai török pasa 1683-ban magyar nyelvű leveleiben Így reccsent rá Cegléd, Nagykő­rös, Kecskemét főbírójára: “Parancsolom tinéktek, hogy mivel az Csillagos Vezér Ka­­pucsi Basája hozzánk fel ér­kezik, ez levelem látván, kül­­gyetek hajóvonókat. Kecske­mét kétszázötven, Kőrös két­százötven, Cegléd százötven embert. Az hajókat Földvár­tól Abonyig kell húznotok. Ha elmulasztjátok: karóba kell száradnotok . . .!” Forgassunk egy nagyot az idő kerekén. 1830-ban nagy napra virradt a felsődunai nép. Távoli falvak lakói tódul­alapján folytathatnák le a bűnvádi eljárást. * * * Marks bírónak tiz nappa’ előbb hasonló esete volt. Ak­kor Charles Wright, 23 éves Ilit előtte, Wright két asszony ellen erkölcsűlen merényle­tet követett el és mind a ket­tőt késszurásokkal meggyil kolta. Minthogy annakidejér a rendőrségen nem világosi­­tották fel, hogy védőt köve­telhet, a gyilkosság vádját el kellett ejteni, az erőszaktevé­sért azonban a biró elítélhet­te a vádlottat, mert ez ezt a vallomását a tárgyaláson ön­ként megismételte. 30—40 évi börtönt kapott Wright. POSTA SZOMBATON NEW YORK. - A Grand Central postahivatalban ezen­túl szombati napokon du. 6-ig fel lehet adni csomagokat és ajánlott leveleket. Hallotta mái... . . . hogy 1966. december 31- én az amerikai haderő sze­mélyzete 3,334,838 fő volt — OOOO-rel több, mint november­ben és csaknem félmillióval több, mint volt 1965 Szilvesz­ter napján. . . . hogy akinek nem elég drá­ga a Cadillac, vagy a Chrys­ler Imperii 1’,, az vehet egy Grand Mercedes német autót 26,582 dollárért. . . . hogy a múlt évben a tele­víziók hirdetési jövedelme 2775 millió dollár volt, 1Ö szá­zalékkal több, mint az előző évben. A rádiók bevétele 900 millió dollár volt, ugyancsak 10 százalékkal növekedett egy év alatt. . . . hogy a newyorki Fifth Avenue és a 91-ik utca sar­kán levő 66 szobás “lakást” Andrew Carnegie, az acélmil­liomos, egymillió dollár költ­séggel építtette 1900-ban. A házi személyzet 30 személyzet­ből állt. Téli napokon egy és fél tonna szén volt szükséges az egész ház fűtésére. A víz­vezeték csövei szinezüstbő! voltak készítve. Ma a New York School of Social Work a palota bérlője — ingyen-bérlő, 21 évre szóló szerződéssel. . . . hogy a Tammany nevet ma mindenki úgy ismeri, hogy ez a newyorki demokrata pártszervezet elnevezése. A név indián eredetű, a Delaware indiának nagy főnökének neve tak a Duna partjára, hogy lás­sák a csodát, az első dunai gőzhajót, amely Becsből Pest­re tartott. Menetideje 14 óra 15 perc volt. (Felfelé nehe­zebben forgott a hajókerék; 10 óra 20 percbe telt az ut.) Az első magyar gőzhajó 16 évvel előzte meg az első gőz­mozdonyt. FORTUNA SZESZÉLYE KOPPENHÁGA. — Meg­nyerte egy rádió-sorsjáték fő­nyereményét Holge Madson i dániai Odense lakosa. A fő­nyeremény: ingyenes szülés egy luxusklinikán. A nyertes Madson 82 éves, agglegény. hévízzel a mai Lukács fürdő ház evezői apátok nyikorgását. Santa Barbara, Calif.-ban föld-csuszamlás torlaszolta cl az utat. Készül a magyar korona mása BUDAPEST. — A Magyar Nemzeti Muzeum májusban nagyszabású történeti kiállítást rendez, amelyen bemutatják i honfoglalástól 1849-ig az ország gazdasági, társadalmi, politikái és művelődési viszonyait tükröző érdekességeket. Kiállításra kerülnek többek között a magyar történelem leg­féltettebb aranykincsei is: ezek bemutatására külön kiállítási kincseskamrát létesítenek. Látható lesz itt I. Géza király Konstantin bizánci császártól kapott koronája, az úgyneve­zett Monomachos korona, László király aranyhermája és számos ereklye az Anjou királyok korából, Mátyás király idejéből és a szabadságharc sok emléke. A kiállításra a Nemzeti Muzeum elkészítteti a magyar corona másolatát is, azét a koronáét, amelyet Szent István íirály II. Szilveszter pápától kapott. Az eredeti koronát s veié együtt a koronázási ékszereket; az országalmát, a jogart, a coronázó palástot és egy kardot 1945-ben a visszavonuló lémet csapatok rabolták el és nyugatra vitték. A kincsek césőbb az amerikai csapatok kezébe kerültek s ma is Ame­­■ikában vannak. A magyar 'koronáról eddig négy másolat készült. Ezek lözül egy a Vatikán múzeumában van — néhány évvel ez­­ilött több más értékkel együtt ellopták, de rövidesen meg­került s azóta fokozott gondossággal őrzik — egy másolat készült a kalocsai érsekség, egy a budavári Mátyás templom izámára. Jelenleg ez a három van meg; negyedik, amely a Nemzeti Muzeum birtokában volt, a második világháború idején eltűnt. A kiálitásra tehát az ötödik másolat készül. Barta László ötövösmüvész irányításával készítik el a magyar ko­rona másolatát színes 'lenyomatok, rajzok felhasználásával és a Nemzeti Muzeum szakértőinek közreműködésével. Különös gonddal vigyáznak arra, hogy a kövek színe azonos legyen ás a zománclapok is megfelelő technikával készüljenek. Mit tegyen a lány, ha molesztálják? NEW YORK. — Raven Novie 21 éves titkárnő kétszer kapott a bíróságtól feleletet arra a kérdésre, hogy mi­képpen kell egy fiatal lánynak, vagy akár egy öreg asszony-: nak, védekezni egy férfi illetlen viselkedésével, tolakodó magatartása ellen: Ne védekezzék, szaladjon cl. Szegény Raven, őt kétszer is megleckéztették. Decemberben a newyorki büntetőbíróságon két és fél övi börtönre Ítélték, mert egy bárban egy tolakodó férfi arcába könnygázt fecskendezett, vagyis — a törvény és a biró szavait idézve — merényletet követett el egy veszélyes fegyverrel. Most másodszor került tárgyalásra ez a szörnyű bűne, ezúttal Reuben Levy biró a probation report alapján meg­állapította, hogy ez a lány ijedtében használta az egyetlen fegyvert, amellyel rendelkezett, és ezért felfüggesztett bün­tetést mondott ki, azzal a hozzáadással, hogy próbaidő ki­szabását nem tartja szükségesnek, mert Miss Ravcnröl nem tehető fel, hogy mégegyszer meggyül a baja a tör­vénnyel. Minden jó, ha jó a vége? Nem. Könnyeit törölgetve siránkozott Raven: “Szép, szép, hogy nem csuktak le két és fél évre, de . . . én mégiscsak büntetett előéletű va­gyok!” Talán nem lesz büntetett előéletű. Fellebbezhet Levy biró bölcs ítélete ellen s lehetséges, hogy az enyhe ítélet után felmentő Ítéletet fog kapni. De még akkor is lesz szívfájdalma, több, mint amennyit agy fiatal lány elbír. Amióta decemberi elitélésének hire az újságokban megjelent, nem volt egy nyugodt napja. Gyalázkodó levelekkel árasztották el, a telefonja örökösen szólt, durva, goromba szavakat kellett hallania, elszen­vednie. És újra meg újra szidalmazták telefonon, bár kétszer is uj számot kapott. A postás pedig szeméremsértő leveleket hozott neki. A védője azt mondja: Raven ma nem az a lány, aki volt, nem is lesz az többé. Hitleri kegyetlenséggel üldözte Sir Maleolmot a jeepes rendőr NEW YORK. — Mercedes McCambridge, a régebbi évek hires rádió, film és színpadi sztárja, Lindsay polgármester­nél panaszt emelt és, ha nem kap elégtételt, még rendőri brutalitásokat vizsgáló polgári bizottság előtt is panaszt fog emelni egy rendőr ellen, aki oly kegyetlenül, kíméletlenül meghajszolta az ö kis Sir Malcolm kutyáját, egy 21 hó­napos. 12 font súlyú fehér West Highland terriert, amilyen kegyetlenül és kíméletlenül bántak emberekkel a fekete­­sgyenruihás SS-banditák; olyan kegyetlenséggel és kímé­letlenséggel, aminőnek csak rossz Hitler-filmekben voltunk tanúi. Óh, borzalom, mi történt? Az történt, hogy Miss Mercedes a lakása közelében 'evő parkba ment Sir Makóimmal, a szokásos reggeli sétára is Sir Malcolm nyakörvéről levette a pórázt, hogy köny­­nyebben szaladgálhasson a fák körül. Jött égy rendőr jeepen, meg akarta fogni Sir Maleolmot, de ö nem hagyta magát elfogni, szaladt erre, arra, a jeepes rendőr szaladt utána erre arra és csak akkor fékezte le a jeepjét, amikor az egyik első kerék már majdnem elgázolta a kis kutyát. Hát ez volt az SS és hitleri kegyetlenség. Először a rendőrálomásra ment panaszával Miss Merce­des. Ott azzal próbálták megnyugtatni, 'hogy képzelje el, gyerekek játszadoznak a parkban és ott szabadjára van engedve egy kutya. “Ez nem kifogás — mondta Miss Mer­cedes —r-, a parkban akkor nem voltak gyerekek, Sir Malcolm nem gyerekeket szalajtatott meg, hanem a rendőr szalaj­­tatta meg Sir Maleolmot. Nézzék, szegény még most is milyen ijedt, izgatott!” Miért nem tartotta pórázon a kutyáját? “Én tudtam — felelte Miss Mercedes —, hogy ez tilos és meg is fogom fizetni az 5 dollár pénzbírságot.” Sem a rendőrségen, sem a City Hallban nem kérdezték, hogyan jutott a kis West Highland terrier ilyen előkelő név­hez: Sir Malcolm. Mégis megmondta: néhai Adlai Steven­son nagykövet adta neki e nevet. Mercedes McCambridge 1950-ban Oscar-dijat nyert, mint kitűnő színésznő, nagy sikerrel szerepelt a “Who’s Afraid of Virginia Woolf’’ című szindarabban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom