Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)
1966-08-18 / 33. szám
6. OLDAL MASYAR HIRNÖR Összeesküvők kerestetnek NEW YORK ES CONNECTICUT MAGYARJAI, FIGYELEM! Augusztus 20.-án Szent' István napján délután 6 órakor sókat Ígérő szórakozás adódik minden magyar számára a Connecticut államban lévő Prospect község Cooke streeti Volmar’s Grove futbalpályáján. Miss Connecticut, Miss Prospect és Miss Soup Box Derby jelenlétében itt és ekkor mérik össze erejüket a newyorki Hungária és a Torrington-Waterbury Ali Stars labdarugó csapatai. Előtte, délután 4 órakor a “B" csapatok mérkőznek. A futbaltornák után este 8 órakor Waterburyben, a North Main Street 1181 szám alatt lévő Turn Hallban táncmulatság lesz, még pedig a német sógorok rendezésében és bajor , stílusban. Hopszassza, hopszassza, juhé! A két mérkőzésre a belépődíj 1 dollár 50 cent, diákoknak 1 dollár. A gyerekek nem fizetnek. A táncmulatság antréja$ 2.50, de ebbe már a gyomor örömeinek az árai is bele vannak számítva. Mindenki anynyit ehet, amennyit akar. A Hungária csapatát a newyorki Hungarian Reformed Church esperes lelkésze: Csordás Gábor nagytiszteleiü ur vezeti, ő kért meg arra, hogy noszogassam egy kicsit a magyarokat, jöjjenek ei erre a sport- és társadalmi eseményre. Már hogyne noszogatnám, amikor olyan kiváló magyar kéri, mint Csordás nagytiszteletü ur. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy én is ott leszek. Akár azt is Írhatnám, hogy ÉN. Mert ki látott már olyan futbalkapust, aki rj f/ebl ( i mérkőzésen 29 gólt engedett be a kapujába. Igaz, már régen történt, még Magyarországon. Az újságírók kapuját védtem a színészek ellen. Hozzá igen derekasan. Szó se róla, állandóan kaptam az erősítést. Hordták a fröccsöket, annyira hordták, hogy a mérkőzés végére már akkor sem emlékeztem. Késeibb mondták, hogy 29:8 arányban kikaptunk, de csak azért, mert a színészek kapusa csak szinészszfröccsöt ivott: szódavizet, — tisztán. Sajnálhatják, hogy ezúttal nem én leszek a kapus, viszont azért megcsodálhatnak. Ingyen. Mellesleg szólva, ezen a téren Csordás nagytiszteletü ur is ritka jelenség. Pap létére is rúgta a labdát Poughkeepsieben. (Zárójelben hozzáteszem, hogy nem sokkal jobb eredménnyel, mint jó magam.) Erre azt mondja Takács Ernő, a Torrington- Waterbury egyik legnagyobb reménysége, az egyébként is kitűnő védőjátékos, hogy abban az időben, amikor még a bagodsikerre, mezítláb és a marhalegelőn, a kapujukat a katolikus káplán védte és a csatársort az AVO hadnagya irányította. A szentéletü férfit, mármint a káplán urat a járási párttitkár még üdvözölte is. Szószerint :gy: — . . ., végül üdvözlöm a klerikális reakció igen tisztelt képviselőjét, a tisztelendő káplán urat. Nagy gőzfej lehetett a párttitkár elvtárs. Hogy tévedés ne essék, nem én, nem is a nagytiszteletü ur, vagy Takács Ernő a legnagyobb és a legvonzóbb számok, hanem Takács Imre, aki a múlt hónapban járt odahaza, Magyarországon, de hamar kiutasították. Állítólag azért, mert nem ette meg a mákosrétest. De ez csak olyan hiábavaló beszéd. Az igazat majd ő mondja el a tetthelyen, vagyis a báli vacsoraközben. Én beharangozóul csak arra utalok, hogy nincs a világnak még egy magyarja, aki olyan cifrán, olyan gyönyörűen tudná szidni a dicsőséges hazai rendszert, mint ő Némi zamat kedvéért olykor elkeríti a ponciusát minden kommunistának, akit eddig erre a keserves világra szült az a kedves jó édesanyja. Érdemes! lesz meghallgatni. Ha paraszti fajtám életének az írója1 lennék, egyik hősöm Takács1 Imre lenne. A másik a 76 esztendős Hőgye bácsi, őt is meghívtam Prospeotbe. — El is megyek, — mondta, — ha az a szomorú szerkesztő ur is ott lesz, aki mindig olyan bubánatos cikkeket ir. — Miért, —• kérdeztem, — mit akar a szerkesztő úrtól? — Példálodzni szeretnék neki. — Minek? — Hát csak annak okából, hogy olykor igen elanyátlanodik a cikkeiben. Úgy ir, mint akinek nem jutott krumplifőd. — Aztán mirőn példálódzna neki? — Hát a literes üvegről, amely félig van pálinkával, ő biztosan azt mondaná, hogy az üveg félig már üres, magam meg azt tartanám, hogy félig még tele van. Hiszen tudom, hogy egyre megy a dolog, de miért ne lenne félig tele, amikor igy is lehet. Hát filozofálni aztán tud Andris bácsi. Magyar paraszti bölcsességét tanítani kellene az iskolákban. Ha már igyis-ugyis mindekit invitálok, Homoki Erszébetet is megkérem, hogy jöjjön el New Yorkból. Akár lelki klinikát is tarthat, hiszen ez a szakmája. A Morrisban lakozó Bócza Elek bátyám úgyis régen tudni szeretné, hogy a 63 esztendős Trézsi nénémből hogyan lehetne három 21 éves fehérnépet csinálni. Szóval váltani szeretne az öreg. Erre azt mondhatná Homoki Erzsébet, hogy az ilyesminek semmi köze a lelki tanácsadáshoz. Holott dehogy nincsen. Elek bátyámnak igen nagy lelki mengnyuvásra szolgálna, ha tudná a módját. Szóval csak jöjjön el, kedves Homoki Erzsébet azzal az életvidám, bokorugró természetéve. Waterburyba, a vasútállomásra akár érte is megyek, ha telefonál előbb. (Hívószám: Torrington, Conn. 482- 8005.) Persze, a helybelieket is hívom. Máriássy Barni, Németh Kálmán, Műik Feri, Talabér Pista, Vida Jóska, Sipos Dömi, Element Bandi, Fadgyas komám, Szőke Miska, miniszter Karvajszky, Marcsók Bandi, meg a többiek, gyertek el mind, asszonyostól, gyerekestől. Aki ott lesz, arról mind irok az újságba, csak a nyakamat ki ne törjétek később. Nagytiszteletü Ferenczy Pál uram, nem ártana a bridgeportiakat is megmozgatni egy kicsit és maguk is ott Wallingfordban: Ujfalusy és Szegedi uraimék, meg ti is Kedves Gubek János, szedjétek össze a magyarokat és gyertek. Császár uram Warenvilleben, ki a kuckóból. Aikkorákat nevethet, hogy belereng az a helyes kis pocakja. Az otthon járt magyarok uj vicceket is hoztak. Kettőt elmondok csalogatónak. A rendőrórmester eivtárs Múlt kedden gyenge föld, engés volt Budapesten környékién a fővárostól délre. A földrengést észlelték Taksonyban, Zuglón, Csepelen, Soroksáron és Kőbányán. * * * Kállai Gyula a Miniszteria nács elnöke az Országházban fogadta Maurice Couve de Murville francia külügyminisztert ós kíséretét. A fogadtatáson résztvett Péter János külügyminiszter, Szilágyi Béla külügyminiszter helyettes és Valko Márton páriu magyar nagykövet. A francia külügyminiszter a budapesti francia követség épükében egyik este dicsvacsorán látta vendégül Kállait. * * * Dr. Járdányi Pál, a kiváló zeneszerző, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának osztályvezetője hosszas betegség után meghalt. Mindössze 46 éves volt. * * * A Velencei-tó és környékén hatalmas üdülőtelepek építését tervezik a tuirista-forgabemegy a százados elvtárshoz és megkérdi tőle, hogy az Ave Mária rokona-e az Ave Cézárnak. — Miért kérdi — Körözik talál a gimnázium előtt. Azt kérdi az egyik a másiktól, hogy tudod-e, hogyan Írják a gimnáziumot, Dehogy tudja. Megszólal erre az előbbi: — Gyere, akkor vigyük a hallottat a posta elé. Aztán Károlyi Gyuszi, meg Darázs uram Winstedben: összeszedni a magyarokat, aztán gyerünk. Végül azokat invitálom, akik még nem vettek részt semmiféle összeesküvésben, de van hajlandóságuk hozzá. Már az izgalom kedvéért is. Ha már ennyire együtt leszünk a német sógorokkal, eldönthetnénk a hazaiak jövőjét. Mivel Habsburg Ottót, a1 volt trónörököst haza engedték Ausztriába, alighanem hamarosan ő lesz a köztársasági elnök. Ha Kádár Jánost megválasztanánk melléje alelnöknek, gyerekjáték volna visszaállítani a volt Ostzrák- Magyar Monarchiát. Kádár Jánostól nem kellene félni. Nem lenne nagyobb hatalma, mint Szukamónak, Indonézia elnökének van fteuhartó, a vasöldü tábornak mellett. Tehát tettre magyarok. Befejezésül dicsekszem egy kicsit. Aki a zelmondottaknál tud mulattatöbb programot, élvezetesebbet és jobbat, megeszem Kruscsev mesternek azt a cipőjét, amellyel az Egyesült Nemzetek közgyűlésén az asztalt verte. Csak kérjék el tőle . . . BOGNÁR JÓZSEF lom növelése céljából. Az agárdi vitorlástelep teraszáról jól látható- az egész környék, a vadregériyes nádas, a tó felett keringő sok szer vizimadár, a tavon a vi hárrail küszködő vitorlás, t egy vízibusz is, amely törté netesen zuhogó esőben vitt tu . istákat a közeli Szunyog-szi get halászcsárdájába, ebédre. A tó északi partján, Pákozd alatt tízezer személyes üdülő telep épül, vendéglátó kombi nátokkal, üzleti hálózattal. A partvédelem is megkezdődött: Agárd és Gárdony között kél és fél kilométer bosszúság ban már betonfal védi a partot, A nádas egy résziét is feltöltik, anélkül, hogy a madárrezervátumot, ezt a védett területet kisebbitenék. A közműfejlesztéssel egyidőben a tó déli partján horgásztanyákat is építenek, korszerű stílusban. AL-SZERELEM TOKIO. — A Kájoto közelében lévő Biwa-tavon romantikus hajlamú fiatalemberek csónakot bérelhetnek, melyekhez szép lányok is tartoznak. A csónakokat bérbeadó vállalat ezt a reklám-feliratot he’yezte el a csónaklházban: “Viselkedjen úgy, mintha kisérőnője és maga szerelmespár lennének!’’ A beavatottak azonban tudják, hogy csak teoretikus értelemben szabad úgy viselkedni, mintha szerelmespár ülne a csónakban, mert a kísérő hölgyeknek joguk van — és ilyen kiképzésben is részesültek — a túlzottan tolakodó és illetlenül viselkedő fiatalembereket a vízbe dobni. A KUBAIAK ÉRDEKÉBEN WASHINGTON — Az adminisztráció uj javaslata a kongresszus előtt: adják meg a kubai menekülteknek az állandó letelepedési minősítést, hogy később amerikai állampolgárokká váljanak. r| tenyédi válogatottat vitte Johnson elnök a Fehér Házban beszélget Harold Wilson angol miniszterelnökkel. Apró hírek az óhazából Thursday, Aug. 18., 1966 Egy magányos tűzoltó még oltja a parazsat, amely megmaradt Clevelandban egy tánchall felgyujtása után. A csúcskonferencia után is tovább tart a huzakodás a tömb-szövetségesek között BUKAREST, Románia. — A királyi palota előtt a román fővárosban, melyet jelenleg a román államtanács foglal el, hat “Tcbaiika”-limuzine állott meg. Európa vörös vezéreit hozták, párt és kormányfőket, kül és hadügyminisztereket, a “Varsói Paktum” csúcskonferenciájára. Negyven perccel az érkezés után, Novotny, a csehszlovák főnök félig futva érkezett vissza a parkolóhelyre és láthatóan feldühödve szállt ismét a “Tehaifcá”-jába. Utána a többi delegáció is egymásután elhagyta a királyi palotában székelő konferenciát. Csak a szovjet delegátusok tartottak ki a házigazdánál, Ceausescu, a román kommunista párt vezérénél. Csak három óra múlva intézkedett Brezhnev, szovjet párt-főtitkára, hogy ugyancsak “Tchaika” kocsija előálljon, mig a kíséretében levő Ceausescu egy Mercedes 600 autóba .szállt. ... ; A keleteurópai NATO, a Varsói Paktum, ismét a maga csatasorába akarta állítani a blokktörő Romániát. De ,á román párt-titkár Ceausescu keményen kitartott amellett, amit de Gaulle egy héttel azelőtt Moszkvában javasolt: — Európa államai, ahelyett, hogy mozdulatlan katonai tömbökbe merevedj enék, mint egyenjogú hatalmak dolgozzanak együtt. Ceáusescu követelte, hogy a szovjet csapatok, melyek ma 20 hadosztállyal állnak Kelet Németországban, négy hadosztállyal Magyarországon és két hadosztállyal Lengyelországban, vonuljanak vissza, saját országukba. A szovjet csapatoknak más országokban való állomásoztiatása, aminek költségeit a Varsói Paktum összes országaira elosztanak, túl drága. Azonkívül: — A Nyugattal való kereskedelmet fel kell élénkíteni. Ez különösen a csehieknek tetszett, mivel remélik, hogy ezáltal felesleges gépi berendezéseiket el tudják adni a nyugati piacokon. A moszkvai vezetők ezzel szemben a Vietnam-i háború kiélesedésé vei kapcsolatban azt követelték, hogy a Varsói Paktum sorait zárják szorosabbra. Az elvtársak végül egy háromezer szavas nyilatkozatban hajlandóik voltak fegyvereket felajánlani Észak Vietnamnak, az amerikaiak ellen, de semmiképpen sem tudtak megegyezni a legfontosabb pontban, a felosztott Németországban. A Varsói Paktumot 1955- ben állították fel, kilenc nappal azután, hogy Nyugat Né metországot felvették a NATO-ba. A Paktum 11-ik pontja szerint a Varsói Paktumot ismét feloszlatják, amint a NATO megszűnik. Franciaország kiválása a NATO katonai szövetségébőlg; 1966 junius 30-án, mindenekelőtt Románia reményeit növelte naggyá, hogy a Varsói Paktum 11-ik paragrafusát meg lehet valósítani és a méregdrága Varsói Paktum megszűnik. Mégis Franciaország hadjárata a NATO ellen, Nyugat Németország ellenzésére talált, ami által Nyugat Németország az Egyesült Államok legerősebb szövetségesévé válik. Románia hadjárata a Varsói Paktum ellen viszont Kelet Németország ellenzésére talált, miáltal Ulbricht a Szovjetunió legfontosabb szövetségesévé válik. Ulbricht, Kelet Németország párt és állam-vezetője védekezik a keleti katonai blokk bármilyen gyengítése éllen, mely egyelőre biztosítja számára a status quo-t és formálisan garantálta a számára a berlini falat.- A románok . felismerték, hbgy blokk-torésükbal Németországban -keil megindulniuk. Még junius 11-én, égy Pitestiben tartott beszédében Ceausescu megfogadta, hogy keményen fog harcolni azért, hogy Európa államai között uj és jobb viszonyok jöjje nek létre s ennek előfeltétele az, hogy minden népnek meg legyen a joga saját sorsának eldöntésére. — És ebben a keretben — mondotta Ceausescu — az első lépés, hogy megoldást találjunk a német kérdésben. A Varsói Paktum a mostanit megelőző konsultativ-konferenciáján, 1965 januárjában Románia megakadályozta, hogy a végnyilatkozatban Nyugat Németországot a béke veszélyeztetésével vádolják meg. Ezév májusának közepén Ceausescu, 'külkereskedelmi miniszterét Cioara-t Nyugat Németországba küldte, hogy felajánlja Bonninak a diplomáciai kapcsolatok felvételét. Ugyanekkor a román párttitkár embereit a keleti államokba is elküldte, hogy megnyerje azokat a Varsói Paktum fellazításának. Magyarországon és Bulgáriában errenézve biztatást kapott, a Szovjetunióval szó rosabban összefüggő Kelet Németországban, Leng yelországban és Csehszlovákiában azonban mereven elzárkóztak a katonai szövetség fellazítása elől. Ez utóbbi három országnak a helyzete ugyanis erősen külömbözlk a délkelet európai államok helyzetétől. Ezek képezik háború esetén az első érintkezési pontot a Nyugattal, mig Magyarország, Románia és Bulgária egy lehetséges hadszíntér szélén fognak feküdni. Azonkívül fenyegetve érzik magukat Nyugat Németország esetleges területi követelései miatt. Junius 6-án a Varsói Paktum külügyminiszterei összeülitek, egy egykori cári szerető kastélyában, a moszkvai Spiridonovka-palotában, hogy egy közös nyilatkozatot hozzanak létre előre, a most Bukarestben tartott konferenciára nézve. Ezen a találkozón Manescu román külügyminiszter megkísérelte, hogy egy formulát juttasson a közös nyilatkozatba a katonai blokkok fellazításáról. Amint azután ÜMetnémieit kollégája, Ulbricht embere, Winzer arra kezdett célozgatni, hogy Manescu “elárulja a kommunizmus ügyét” és “hátulról ledöfi társait”, Manescu azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja a termet, azonkívül, hogy a további megbeszéléseken nem vesz részt. A moszkvai pártfőncfcnek Brezhnevnek kellett közbelépnie Manescu megnyugtatására. Manescu ezután nem is maradt tétlen. Azt ajánlotta, hogy átrgy adásaikra hivják meg Albániát, mely 1962 óta távoltarlotta magát. Ez a törekvés egyébként hatástalan maradt, maga Albánia utasította vissza. Tizenkét nap múlva, a tervezettnél háromszor annyi idő után, a keleti külügyminiszterek ismét távoztak, dolguk-végezetlenül. A közös nyilatáozatból nem lett semmi. Most a Varsói Paktum bukaresti csúcskonferenciáján a keleti elvtársak ismét kénytelenek voltak meghallgatni Ceausescu párttitkár nézeteit az európai biztonságról. Sőt Ceausescu odahatott, hogy román vezérkari tisztek mutogatták a csucs-elvtársaiknak Európa térképét és tartottak nekik előadást, — ezúttal nem ideológiáról — hanem Európa földrajzáról. A konferencia előtt egy héttel Ulbricht nem engedélyezte a kletnémet kommunisták és a nyugatnémet szociáldemokraták közötti vitát. Ez a csúcskonferencián elegendő volt Ceausescunak arra, hogy agyba-főbe dicsérje a szociáldemokratákat és “tiszta szivből” javasolja a velük való együttműködést. UJibricht-ot különben is erősen cólbavette Ceausescu más oldalról is. — Jó — mondotta —- ha Ulbricht annyira ragaszkodik a Varsói Paktumhoz, ám fizesse annak fenntartásában Románia részét is. Az oroszok megkísérelték a közvetítést a konferencia feloszlása után is. Egyrészt e pillanatban nem tudják megengedni a Varsói Paktum és Kelet Németország gyengítését, másrészt igen szükségük van Romániára. Ugyanis Románia az egyedüli állam a keleti blokkban, mely támogatja a Szovjetuniót azon panaszában, hogy Kelet Németország, Csehszlovákia és Lengyelország tulkeveset fizetnek a nyersanyagdkért, amit a szovjettől és Romániától kapnak és még hozzá igen rosszul fizetik, amit fizetnék.
