Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)
1966-07-21 / 29. szám
6. OLDAL MAL VAR HÍRNÖK Thursday, July 21, 1966 Feljelentette magát egy fiatal bűnöző Billy Graham hatására BRÜSSZELI LEVÉL Irta: FÁBIÁN BÉLA Teljesen elégett az angol Alva Cape tankhajó New York kikötőjében Száműzték az “öregeket” a munkapiacról LONDON, Anglia. — Egy fiatal angol megjelent a rendőrség előtt, bevallotta, bogy negyven betörést követett el és elmondotta, hogy Billy Graham amerikai evangélista szellemi hadj ára tanaik hallása alatt le akar térni a bűn útjáról. — Tudom, hogy megbüntetnek — mondotta a megtért notórius betörő, Stephen Harvey két londoni városi bíró nak. — Szívesen megyeik a börtönbe, de ha kiszabadulok, újból kezdem az életemet. , A két városi bíró, aki meghallgatta Harvey vallomását a 40 betörésről és értesült a rendőrségtől, hogy a fiatalember már 15 éves kora óta bűnös életet folytatott és atyja kiutasította a házából éppen ezért a feslett élete miatt. Harvey atyját behívták a bíróságra ás megengedték neki, hogy cellájában beszéljen a fiával. Miután ez megtör témt, az apa újból jelentkezett a bíráknál: — Úgy tűnt nekem, mintha nem ugyanazon fiammal beszéltem volna — mondotta. — Á fiú teljesen megváltozott, alig tudom megérteni. Ha kiszabadul szívesen visszaveszem a háziamba. — A változás — mondotta i fiatal Harvey — az elmúlt hónapban történt bennem, amikor résztvettem Billy Graham egy esti beszédjén az Earl’s Court Arénában. Két barátjával ült egészen elől és any ka meghatották Crab am szavai, hogy “döntött Krisztus mellett”, mondotta a fiatalember. — Beszéde végén előléptem, tanén hátravittefc az evangélista emberei, kiknek mindent elmondtam magamról és kértem, hogy értesítsék a rendőrséget — mondotta Harvey. —■ Azok azt a tanácsot adták nekem, hogy adjam fel magamat, tegyek teljes és őszinte vallomást és kiérjem Isten segítségét. TŰZ A HERNYÓK ELLEN LONDON — A londoni repülőteret valósággal megszállták a hernyók. A környező bokrokat felgyújtotta a parancsnokság és az azokban fészkelő hernyók ekkor elpusztultak. WASHINGTON, D. C.. - Valamikor a spártaiak a hasznavehetetlen öregjeiket letaszították a Tajgetosz szikláról, hogy ne kelljen eltartaniuk őket. Szemben Athén humanista civilizációjával és nagy kultúrájával, ez a barbarizmus különösem hátborzongató. Valami ilyen Tajgebosz-fcomplex akkuit ki a mi amerikai Athéniünkben is: az u. n. “öregeket” száműzték a muhkapiacról. Az öt és féléve tartó csodálatos fellendülésnek ez az egyik sötét foltja. Ezt az emberi problémát könnyedén le- 3öprilk Íróasztalaikról a mi kitűnő törvényhozóink, akiket jobban érdekel a vietnami háború kiterjesztése vagy öszszezsugoritása, vagy a néger szavazatok megszerzése, mint az “öregeiknek” bélyegzett polgártársaik munkanélkülisége. Ezek 'az “öregek” tulajdonképpen két csoportba tartoznak. Az egyiket a nyugdijai kort elért évek szerint is valóban “öregek” képezik, a másikat a kb. 40—45 éves és azon felüli “öregek”. A nyugdijas korbeli öregek általában a 65 éven f elüli korkategóriáiba tartoznak, de csak általában, nem feltétlenül. A vállalatok — sőt egyes szakszervezetek — nyugdíj politikája ugyanis erőszakolja a korhatár leszállítását. Sók nagyvállalat már 62, sőt egyesek már 601 éves. korukban nyugdíjba küldik a munkásaikat. Mindezt azzal az ürügygyei, hogy helyet nyissanak a fiatalok számára. Ez önmagában helyes törekvés volna, ha nem lenne hamis humanizmus. Először is: a legtöbb 60- on felüli u. n. öreg nemcsak teljesen mumikáképes, hanem nagy tapasztalatainál és megbizihatóságánál fogva ér anynyit, mint 'egy begyakorlatlam fiatal munkás. Emellett ezek a munkaképes öregek, akik (65-ön felül) az amerikai népesség 10 százalékát teszik ki, az amerikai szegénység 20 százalékát jelentik. Ez is humanizmus? A Social Security nyugdíj nem elég, vállalati külön nyugdijat pedig nem mindenki kap! Ne felejtsük, nem minden vállalatnak van külön nyugdíjalapja és azt sem, hogy a 40—45 évi munkaidőt a munkás valószínűleg nem egy, hanem több vállalatnál töltötte el, legalábbis többségükben. így lehet, 'hogy az utolsó munkahelyén még nem szerezhette meg a nyugdíj jogosultságot. Ez nem a munkás vándortermészetéből, hanem az amerikai vállalati rendszer sajátosságéiból következik. Kivéve az igen nagy vállalatokat, a jelenlegi amerikai vállalatok többsége nem is létezett, vagy más formában létezett még 15—20 esztendővel ezelőtt is. A munkás kénytelen volt vándorolni, ment vagy megszűnt, vagy máshova költözött, vagy be olvadt, vagy más gyártási ág ra tért át vállalata. Kénytelen volt vándorolni az auitomati záció miatt is, valamint az egészen uj — két évtizeddel ezelőtt nem is létezett — gyártmányok bevezetése mi aitt is. De még ezeknél a nyugdijas'köru öregeknél is szerencsétlenebbek a 40—45 éves korukban munkájukból kiesett ‘öregek’, pontosabban: “nemfiialtalek”. Kiesésük okai ugyanazok, mint amiket az előbbi mondatokban soroltam fel. Ezek igazán a legjobb munkaerejűikben lévő nemfiatalok egyszerűen nem kapnak uj alkalmazást, mert öregnek tartják őket a vállalatok. Ha valaki, mondjuk, 15 éves korában munkanélkülivé válik, áldozatául esik az amerikai fiatalság kultusznak, “öreg” már, leírják, mint egy elavult gépalkatrészt. Ez vonatkozik a legtöbb esetben a ' fehérgalléros dolgozókra is, valamivel enyhébben az örökifjú nőkre, mint a férfiakra. Átképzés és ilyesmi eilrrJjletile'g — sőt 'kis mértékben gyakorlatilag is — segíthet ugyan, de a munkás, akiinek családja van, házat vett, stb. nehezen vándorolhat mondjuk Clevelandiból Oregon-ba, ahol véletlenül BENVILLE, 111. — Ennek az istenhátairnögötti illinoisi falucskának turista látványossága egy nagy sírkő a kis falusi temetőkertibein. Felírása elárulja szokatlan érdekességét. Itt nyugszik Robert Earl Hughes, aki 1926 junius 4-én született és 1958. julius 10-én halt meg. ő volt minden idők és minden népek leg nehezebb embere, testsúlya 1041 font volt. Annyi, mint akadna sziámiára egy megfelelő munkaalkalom. Ezek a 45 körüli munkások és tisztviselők tehetnek a legkitűnőbb szakemberek is (kivéve egészen speciális kis munkaköröket), még ma — a relatív muinkáshiámy korszakában — cm helyezkedhetnek el, ha csak nem valami ideiglenes, aiacsonyab'brendü munkakörben. Ez nemcsak kiáltó emberi [igazságtalanság, hanem a Iegrosszabbfaj ta pazarlás is nemzeti munkaerő-vagyonunkkal. Ha az Egyesült Államok elnöke, szenátorai, képviselői, főbirái, művészeti alkotói, sőt vállalati igazgatói is lehetnek nem-fiatalok, vagy éppen öregek, miért válik selejtté egy munkás vagy tisztviselő 4b— 15 éves korában ? Johnson élnek, Fulbrighi szenátor, sőt az örökifjúnak tűnő Robert Kennedy sem kapnának mundt, ha 'történetesen a munkapiacira fcényszerülrJéhe'jL A Civil Rights törvénybe nemcsak a feketék és a nők egyenjogúságát kellett volna bevenni, hanem legalább enynyire a munkaképességük teljében lévő 40—45 éves vénemberek alkalmaz látási előjogát is. Ez a diszkrimináció roszszabb, mint a nemek és fájok szerintii és erősen emlékeztet a spártaiak Taj getosz-receptjére. (...) (***) öt jól megtermett illinoisi fairmer testsúlya... Robert Earl Hughes normális, okos, élénk fiú volt, olyan mint a többi fiú a faluban. Nagy baja csak akkor támadt, hirtelenül és váratlanul, amikor sziamárkchö'gésiben megbetegedett, Attól kezdve a testsúlya elkezdett nőni, nőtt, egyre nőtt, szinte naponta nőtt. 10 éves korában 375 fontot nyomott. Az iskolába nem Brüsszel, 1966. julius hó. Istennek különös utjai van iák, a sorsnak különös véletlenjei. Vasárnap, harmadikéin es' e érkeztünk Brüsszelbe, este Töttössy Ernővel, a Szabadságharcos Szövetség belgiumi elnökével vacsoráztunk. Töttössy ügyvéd volt Budapesten, itt egy amerikai válla'aitot képvisel. Remekül beszél angolul, franciául, neme fül, kitünően prosperál. Éveken keresztül volt odahaza politikai fogoly, s nem feledkezett meg azokról, akik még mindig börtönben vannak. — Úgyis lehetne — mondja —, hogy mi volnánk börtönben odahaza s ők volnának a szabad világban. Átkoznánk őket, ha elfeledkeznének rólunk. Vasárnap van, nem lehet kapni New York Times és New York Herald Tribune európai kiadását s igy a londoni vasárnapi újságokat vesszük meg, közöttük a Sunday Express-et. Felmegyünk a szobánkba, felhívom Apponyi Gyurit, régi kedves barátomat, volt képviselőtársamat, kivel mindig barátsággal, sok harcban küzdöttünk együtt a magyar parlamentben, a magyar szabadságért és demokráciáért. Telefonja nem felel s később tudom meg, nagy sajna latomra, hogy Gyuri nincs Brüsszelben. Edna, ki a Sunday Expresset olvassa egyszerre felkiált: — Béla, olvassa gyorsan Sir William Hayternek a voll moszkvai angol követnek cilk két. Sir William Hayteir kisérte Kruscsevet Londonba, Krus csev első európai utján, 1956 tavaszán, mikor mi London ban Kruscsevet minden utján követtük. Krukc.sev mikor autójában meghallotta, hogy a tüntetők ütemesen kiabálják bu-bu-bu — Írja William Hay ter — azt kérdezte a követtől, hogy mit jelent a bu-bu-bu? Sir William Hayter megmagyarázta neki, hogy a tünetek neheztelnek rá s nem helyeslik a politikáját. Ezen Kruscsev elborult s mikor kérésünkre Sir Anthony Eden járhatott, mert az iskola egy mérföldnyire volt a család farmjától és a fiú óriási su lya miatt nem tudott odáig elvánszorogni. Nem is lett volna az iskolában elég nagy és elég erős szék a számára ... Hogy a fiú ne unja magát halálra, szülei néha felraktak egy truckra, úgy “szállitotbák” a közeli városokba. Hi -e ment és a kis faluban olyasmi kezdődött, ami addig ismeretlen és elképzelhetetlen volt: idegenforgalom, turistajárás. A fiú a farmház verandáján nehéz padján ülve közömbösen nézte' az árnulóbámuló jövevényeket. Egyszer szó volt arról, hogy a televízióban fogják őt mutogatni, de a TV-vállalat vezetősége meggondolta a dolgot, nem akkori miniszterelnök Krusc&evnél a politikai foglyok érdekében interveniált, papíron s megtudta, szives fogadtatás helyett miért fordult elene a londoni utca. Milyen boldog volnék, ha magyar barátaim ebből a fényből megtanulnák, hogy elméleti vitáiknál, tépelődésnél mennyivel többet érnek azok uz akciók, melyekről a diktátorok is kénytelenek tudomást venni. Európai utunknak itt Brüszszelben, mint Kopenh ágában és Stockholmban, rövidesen meglesznek a látható eredményei: nemcsak nyilvánosságot kapunk a magyar ügy és a magyar politikai foglyok számára, de sorra alakulnak majd a nem magyar polgárokból illő szervezetek, melyeknek feladata lesz a magyar ügy ihren tartása és a miagyar politikai foglyok támogatása. A belgiumi szervezet Tötfössy Ernő érdeme. Az első próbája lesz az. októberi ünnepség. Brüsszeli tartózkodásunk fénypontja volt Két'hly Anna, tfci a múlt hónapban Stockholmban a szocialista párt kongreszusán mondott beszédével figyelmeztette az európai munkásságot mi van a szovjet mosoly mögött. A forradalom hőseire nézve börtön és Szibéria. Kételytől hallottam az alábbi remek anekdotát. Malinovszky a szovjet haderőig főparancsnoka az elmúlt betekben Budapesten volt s romosak a magyar vörös hadiereget vizitálta, a gyárakat s. Kádár az utolsó gyárlátogatás után azt kérdezte Maliira vszky tói, hogy mi a véleménye a gyárakról. — A munkások nem dolgoznak —■ mondotta Malinovszky kategorikusan, — Ez igaz tábornok elvtárs — válaszolta Kádár — ez igy volt a regi világban is, az jralkodó osztályra akkor se lolgoztak. Kóthly — ezt örömmel láttam — egészséges, hisz a jövőben, hisz a magyar ügyben. Bárcsak volna annyi tiszta hit minden barátomban, mint Kételyben, s annyi optimizmus. merte vállalni a New Yorkba szállítás nehézségeit, kockázaát. Már 900 font volt a testsúlya, amikor katonaköteles torba lépett. Jelentkezett katonának. Megmérték és alkalmatlannak találták ... Csak 17 éves koráiban fogadta el egy cirkusz ajánlatát, hogy jó pénzért mutogatni fogják. Három évig vándorolt a cirkusszal faluról falura, városól városra és boldog volt, mert városokat látott, egy egész, addig tőle elzárt világot. Mount Vernon, Ind.-ban 1958 júliusában megbetegedett, néhány óra múlva a szive megszűnt dobogni. Orvosi csoda volt, hogy 32 éves koráig cipelni tudta egyre súlyosabb testét. A Norris-Thermador Corp. Los Angelesben hüvelyeket készít ágyulövedékek és rakéták részére, a vietnami háború céljaira, 1. Az első lépés, 20 láb hosszú acél-csövekből megfelelő hosszra vágják a hüvelyeket. 2. Lángvágóval nyílásokat vágnak a hüvelybe, melynél fogva felfüggesztik a repülőgépekre. 3. Á kész 500 fontos bombák hüvelyei ellenőrzésre várnak, miután elküldik azokat robbanóanyaggal való megtöltésre. William Wooldridge (bal) leteszi az esküt, mint az amerikai had sereg első főtörzsőrmestere, a Pentagonban. Az esküt Harold K Johnson tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke veszi ki. A VILÁG LEGNEHEZEBB EMBERE t
