Magyar Hirnök, 1966. július-december (57. évfolyam, 27-50. szám)
1966-07-21 / 29. szám
Thursday, July 21, 1966 MAGYAR HÍRNÖK 7. OLDAL 1 WASHINGTON D. C. - Az A.MSz küldöttségét Jonh son elnök képviseletiéiben Walter J. Stoessel, az európai ügyeik államtitkára fogadta..A kihallgatást Dr. Bóky Zoltán készítette elő Williams szenátorral. A küldöttség tagjai: Fiók Aladár biró, AMSz országos elnöke, Béky Zoltán az igazgatóság elnöke, Kecskeméthy József igazgató, Füry Lajos országos titkár, Dr. Szász Zoltán külügyi titkár. A küldöttséget Tihanyi László titkár mutatta be az elnököt képviselő Walter J. Az általános emberi jogok biztosítását. Az abortusz törvény azonnali megszüntetését. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az AMSz teljes egészében támogatja Johnson elnök vietnámi politikáját. Kérte a több, mint hatszázezer magyart képviselő AMSz ne vében, hogy az elnök és a kormány a magyar sorskérdéssel foglalkozzon. A memorandumot Dr. Székely Imre akiinek a külügyi bizottság elnöke és Dr. Szász Zoltán külügyi titkár készátet-Stoessel államtitkárnak. te elő. Három éjszakán keresztül okoztak zavargásokat néger gangek Chicagóban. A rendőrség készenlétben. Amerika technológiai gyarmatává válik Európa Fiók Aladár átnyújtotta az AMSz memorandumát és nagyszerűen felépített beszédében külön is kiemelte a beadvány pontjai közül: Az orosz csapatok kivonását Magyarországról. A szabad választást. NEW YORK. — A Democratic National ‘Committee All Americans Council ja közzétette Lyndon B. Johnson elnök prokkmációját a “Rabnemzetek Hetével” kapcsolatban. Az elnök nyilatkozata a következőképpen szól: A kongresszus közös döntése 1959. julius 17-én felhatalmazza és felkéri az Egyesült Államok elnökét, hogy intézzen nyilatkozatot Amerika népéhez, julius harmadik hetét minden évben “Rialbnemzetek Hetének” nyilvánítva, mind addig, mig a világ valamennyi rabnemzete szabadságot és függetlenséget ér el. A szabadság és igazság eltulajdohithatatlan joga minden népnek és ezeket az alapvető jogokat jelenleg megtagadják számos népnek az egész világon. Az Egyesült Államok nemzetté alakulása óta szilárdan alkalmazkodott a nemzeti függetlenség és emberi szabadság elveihez és miután szigorúan őrködik ezen elveik felett, az Egyesült Államok alapvető politikája és megdönthetetlen célja marad, hogy ezeket az elveket fenntartsa és megvalósulásukat elősegítse a világ összes népeinél. Ezért én, Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok elnöke a hetet, mely julius 17- én kezdődik, 1966-ban, a ‘Rabnemzetek Hetének’ nyilvánítom. Felkérem az Egyesült Államok népét, hogy ezt a hetet ünnepelje meg megfelelő szertartásokkal és aktivitásokkal és kérem, hogy szentelje gondolatait az összes népek szabadságával és függetlenségével kapcsolatos törekvéseinek. Ennek tanúságára aláírom Stoessel államtitkár sokáig beszélgetett a küldöttség tagjaival és megígérte, hogy a legrövidebb időn belül személyesen terjeszti elő Johnson elnöknek a memorandum szövegét és a magyar sorskérdéseket. ezt az okiratot és az Egyesült Államok hivatalos pecsétjével látom el Washingtonban 1986. julius 8-án, az Egyesült Államok függetlenségének 191- :k esztendejében. BUDAPEST. — Vértesszőllős a Budapesttől egy órányi ’utóutra fekvő falu régészeti átkait lassacskán feltárja a tudomány. A kis dunántúli település három esztendővel ezelőtt került a nemzetközi tudományos étet érdeklődésiének középpontjába . Dr. Vértes László, a Magyar Nemzeti Muzeum tudományos főmuimkatársia a vértesszőllősi mésztuíabányábam ekkor talált rá az azóta híressé vált, 450,000 éves őisi emberi településre. A lelet “Európa legöregebb emberiének” úgynevezett primer dokumentumát szolgáltatta, a kutatók ugyanis együttesen találták meg az egykori embernek és szerszámainak, továbbá az akkori állatvilágnak maradványait. A majdnem félmillió éves tömegsír előbb 'az állatvilágról vallott. Dr. Jánossy Dénesinek, a Budapesti Természettudómányi Muzeum tudományos fömunkatársának vizsgálatai szerint a kürtő száznál több nagyobb és apróbb állat, köztük mintegy 20- 25 medve, 5—6 oroszlán. 8—IP farkas, 1—2 bölény és szarvas maradványait őrizte meg a késői utókornak. Most pedig a Vértesszőllősi emberi csontmairadvámyok tudományos feldolgozása is befejeződött. Dr. Thema Andor antropológus arra a megállapításra jutott, hogy a település egykori lakói az úgynevezett előemberek kategóriájába tartoznak. Ez a típus fél-WASHINGTON. - Bármennyire hihetetlenül hangúk is, közeledünk ahhoz a ponthoz, hogy Európa — technológiailag — az elmaradt földrészek sorába lép Amerikával összehasonlítva. Hogy egészen pontosak legyünk: nem egész Európa, csak szabad Európa. A szovjet ugyanis sokkal nagyobb lépésekkel halad előre a modern technológia terén, mint a gazdag nyugati államok. A technológiai szakadék, amely lassanként az Atlanti - óceánnál is komolyabb választóvonalat képez az öreg és az uj kontinens között, különösen két területen szembeötlő. Az egyik a hagyományos ipari technológia területe. Miközben az angol, német, belga , és francia ipari produktumok legnagyobb rész t ezen a hagyományos területen megközelíti, sőt itt-ott felül is múl ja az amerikait, egyre fenyegetőbben jelentkeznek az elaprózottság veszélyei. Amerika mint egységes egész lép lel Európával szemben, az európai államok viszont a magúik sokkal kisebb méreteivel és külön-külöm nemzeti érdekeikkel kezdenek versenyen kívül kerülni. Ezen a hagyományos területen tehát nem annyira a technológiai többutón helyezkedik el a még inkább 'állatnak, mintsem embernek tekinthető “emberfélék” lés a neandervölgyi ősember között. A vizsgálat szerint a vértesszőllősi előembernek primitiv és redőzetlen, de viszonylag nagy űrméretű agyveleje tehetett. Feltevések szerint Vértesszőllős őslakója Afrikából származott erre a vidékre. Az első amerikai ür-bébi HOUSTON, Texas. — James McDevitt repülő ezredest, aki 1965-ben a Gemini 4 űrhajó vezető pilótája volt, felesége újszülöttel ajándékozta meg. Ez azért érdekes, mert ez az első amerikai bébi, aki egy orbitőló apától származik. De az első ür-fcébit az orosz ürrepülőnő, Tyereiskova szülte, igy az oroszok ebben is megelőztek bennünket egy orbittal. Úgy látszik tehát, hogy az ür rettegett “besugárzása” nem olyan veszélyes, mint hitték. Még mindig az a fontos, amit itt a Földön csinálunk. ( # * * \ ÚJSZÜLÖTT — 75 DEKA A világ talán legkisebb és legsoványabb csecsemőjének született egy öthónapos gyerek a svédországi Lönköpingben. A bébi súlya születésekor 75 dekagramm volt, majd az orvos közlése szerint egy hét után 57 dekára fogyott le. lettudás hajtja előre Amerika ipari fölényét Európával szemben, hanem az öreg kontinens darabokra való széttagoltsága és egymás közti megegyezésiének, tudásuk, tőkéjük és technológiájuk egybefogásánaik hiánya. Lehet jó — mondjuk — az angol acél, le drágább az előállibása. Lebet jó — mondjuk — a német optikai gyártmány, de berendezései kezdenek elavulni és ezért drágábban produkál. És így tovább. Ezen egy módon 'ehetne segíteni éspedig, ha az európai államok — messze a Közös Piac amugyis megfeneklett célkitűzésein túl — egyesíteni tudnák termelő erejüket. Ha nagy európai trösztök alakulhatnának ki egyik vagy másik ipari ágazatban, közös gyártási és értékesítési programmal, ez a hátrány behozható volna Amerikával ízemben. De ennek hiányoznak a politikai feltételei, mert minden állam a maga keretei között akar maradni. A másik terület, ahol Ameri ka technológiai fölénye majdnem behozhatatlanná vált, nem a hagyományos, eddig gyártott ipari produktumot li jövőben Amierika ipari sztárok, amiilyen az ür gazdasági kihasználása, a nagybei jesitményü gyors légiközlekedés eszközeinek megteremtése és a computer-család tagjai. Ne legyintsünk erre azzal a fölényes mosollyal, ami ezeket az uj technológiai területeket még időelőttinek, vagy lényegtelennek tekinti. Az előbb felsorolt három terület önmagában olyan végtelenül nagy fölényt jelent a köze’i jövőben Amerikai ipari térjeszkedóse szempontjálból, hogy valósággal kihúzza a jövőt Európa ipari boldogulása alól. Az ür gazdasági hasznosá tájának egyik óriási fontosságú lépéséhez az európaiak még csak lendületet sem vettek, Amerika azonban már túljutott a gyakorlati megvalósításon. Ez az ür-mübolygók által közveti ttett hirszolgálati hálózat, aminek a TV- és rádióadások csak a kisebb jelentőségű — bár szintén igen fontos — részét képezik. Sokkal fontosabb azonban ennél a hirközvetités, amit Amerika ma már a Comsat hálózattal olyan tökéletesen megvalósított, hogy ugyanaz a hír, amit New Yorkban most hallunk, ugyanabban a pillanatban hallható a világ minden államában is. Ennek a jelentőségét akkor értjük meg csak teljejen, ha tudjuk, hogy a hírek eddig kábelek, vagy bonyolult rádió-összeköttetéseken keresztül juthattak egyik pontról a másik távoli pontra. A telefon-cisszeiköttetésekre órákat kellett várni, néha napokat is, ami az üzleti és politikai világban súlyos hátrányt jelentett. Ma már úgyszólván csak tárcsázni kell Londont, vagy Tokiót. Ebben csak a Szovjet fejlődött meglehetősen nagyot és de Gaulle látogatása alkalmával nagyjelentőségű segítséget biztosított Franciaországnak is azzal, hogy vállalta francia hírközlő -zatellita fellövését, amihez Franciaországnak nincs meg az eszköze. A másik ilyen óriási jelentőségű terület a modern, szinte hatalmas óoeánjáró hajókhoz hasonlítható befogadó képességű, igen gyors repülőgépek gyártása. Ebben a franciák és brittek megpróbálkozak kooperációt létesíteni a Joneorde nevű hangont üli gyorsaságú óriás repülőgép cicái Utasával, de ez még miniig csak terv, sőt a brittek a nagy költségek miatt valójzinüteg kilépnek még az első gyakorlati lépéseik előtt. Amerika később fogott hozzá ehhez a típushoz, de máris a megvalósulás előtt áll a technológiai beütemezése, úgyhogy az évtized végére már lesz ilyen hatalmas kapacitású két- esetleg háromszor hangsebességen túli repülőgépnük. De a ma forgalomban lévő modern modelleket is Amerikai szállítja Európának. A legtöbb nagy európai légi vállalat Boeing vagy Dakota gépekkel repül. A megrendeléseik pedig olyan hatalmas iramban érkeznek be, hogy egyedül a repülőgépiparunk 4—5 billió dolláros exportot lesz képes megvalósítani a következő években. Hangontuli ebességü óriásgépekben pedig 20—30 billióra becsülik a következő évtizedek exportját. Ez a modern légi közlekedés ma már nélkülözhetetlen a kontinensek közti érintkezésben és ebben a vitális technológiában Európa végzetesen lemaradt tőlünk. Egyedül a Szovjet halad itt előre, bár, természetesen, mind tőkebefektetés, mind a gyártási tudás és tapasztalat hiánya miatt sokkal messzebb jár mögöttünk, de mindenesetre a Nyugat előtt jár. A harmadik technológiai terület a computereké, ahol Eu rúpia teljesen lemaradt Amerikával szemben. Megint kérem, ne kicsinyeljük le a computerek szerepét. Eddig hajlandók voltunk valamiféle tudományos játékszernek tekinteni, vagy valami csodálatos technikai különcségnek, aminek döntő szerepéről azonban nem is álmodtunk. Már pedig a közeli évek ipari fejlődését és minden tudományos haladását nagyrészt a computernek fogjuk köszönhetni. Vagy mondjuk igy: computer nélkül olyan lenne a modern ipar, mint a 19. század ipara lett volna gőzgép nélkül. A computer ugyan nem energiát szolgáltat, hartem a gyártási folyamatnak olyan leegyszerűsítését és meggyorsítását biztosítja, hogy az a terme-, Az Amerikai Magyar Szövetség küldöttsége a külügyminisztériumban. Balról jobbra: Dr. Tihanyi László külügyi titkár, Rév. Kecskeméthy József igazgató, Walter J. Stoessel az európai ügyek államtitkára, Fiók Aladár biró, az AMSz elnöke, Ft. Dr. Béky Zoltán püspök, az igazgatóság elnöke, Dr. Szász Zoltán, AMSz külügyi titkára, Füry Lajos, AMSz országos titkára. I0HNS0N ELNÖK NYILATKOZATA A “RABNEMZETEK HETÉRŐL” ŐSEMBER A DUNÁNTÚLON FÁBIÁN BÉLA SIKERES EURÓPAI KÖRÚTJA NEW YORK. - Megírtuk, hogy dr. Fábián Béla volt magyar képviselő és a Politikai Foglyok Szövetségéinek elnöke feleségével európai körút ra indult, hogy az ottani köz véleményt mozgósítsa a még Szibériában tartott miagyar hadifoglyok és szabadsághiar■os leányok és fiuk érdeké ben. A túra első állomásáról, i stockholmi fogadtatásról már beszámoltunk. Most dr. Fábián a következőkben meg:rja dániai sajtókonferenciájának a részleteit. Kopenhága, julius hó....... 1923-bam voltam először Kopenhágábam. Az Interparlamentáris Unió itt ülésezett 3 én nemcsak a magyar parlamentnek voltam legfiatalabb képviselője, egyszersmind az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának is legfiatalabb tagja voltam. Volt némi írói és újságírói múltam s igy a mi csoportunk nagyszerű elnöke gróf Apponyi Albert engem bízott meg azzal, hogy a dán sajtóval az érintkezést megkeressem. Azt gondoltaim, hogy könynyü helyzetem lesz. Apponyi, a mi csoportunk vezetője fejjel magaslott ki a konferencia összes résztvevői között. Úgy szellemileg, mint fizikailag — az igazunk is magáért beszélt. Trianon igazságtalanságát nem lehetett tagadni. Az utódállamok képviselői védekezésben voltak, igazságunk tudatában mi magyarok voltunk a támadók. Csonka-Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország. Ez volt a jelszó, melyet hazulról magunkkal hoztunk. Egy becsületes dunai rendezés, az összes dunai államok közös érdeke. Békesség legyen, amely ne kényszerbékén alapuljon. Igazunk volt és mégis megbuktunk propagandánkkal, dacára Apponyinak 'és az igazságnak. Hogyan? Az első este fogadás volt a királyinál a gyönyörű királyi palotában. Az est szenzációja volt tíz kalotaszegi viseletbe öltözött román fába, állítólag rcmán képviselők leányai. Gyönyörűek voltak, mulatságosaik voltak, remekül táncoltak. Másnap reggel az egész sajtóban ők vo|tak az első oldal, mi rólunk, a magyar küldöttségről, Trianonról egy kutya se ugatott. Leégtünk. Ekkor tanultam meg: Nem lési költségeket szinte a gőzgép fellépésénél is nagyobb arányban csökkenti. Márpedig Európa computer piacát 80 százalékban amerikai cégek (ebből a 70 százalékot egyedül az 'IBM) uralja. Az egyetlen Anglián kívül komoly computer-gyártás nincs Európában, azaz ahol van, az amerikai vállalatoké. A Szovjet itt is igyekszik, de a computergyártás méreteiben miég messzebb maradt el Amerikától, mint az előbbiekben említett két technológiai területen. Ha hozzávesszük ehhez az atomenergia ipari hasznosi táját ( hajók, elektromos telepek, stb. szolgálatában), amiben Amerika szintén toronymagasan áll Európa fölött, vagy a tengervíz sótalanitását, ami az emberiség ivószükségletének biztosításában fcb. tíz éven belül élet-halál kérdést fog jelenteni és sok más egyéb, általunk alig ismert, vagy elhanyagolt technológiai újítást, bizony nem túlzás az, ha azt mondjuk, hogy Európa a modem élet, a közeljövő technológiájában, rövidesen teljesen Amerika gyarmatává válik és esetleg arra kerül a sor, hogy Amerika egy újabb Marshall-segiélyt, ezúttal egy technológiai Marshal 1 - tervet dolgozzon ki Európa jövőjének újbóli felépítésére. elég, ha az embernek igaza van. Az igazságot oly módon Veil feltálalni, hogy a sajtó annak közlésétől ne tudjon eile magukat a magyar anyák zárkózni. A sajtótól nem jóindulatot kell kiérni, anyagot kell neki adni. A sajtókonferenciát a Mercur Szálló nagy fogadótermében tartjuk. Időpont két óra. Jóval a kitűzött időpont előtt a fogadóterem zsúfolásig megtelt újságírókkal, rádió és televízió emberekkel. Jelen van az egész dán sajtó, az amerikai ügynökségek közül az Associated Press. ■>' Feleségem a vendéglátó, minden érkezőnek átad egy álL: talános ismertetést a magyarügyről, mindenkihez van egy kedves szava. Megkezdődik a pergőtűz. Kérdés: Mik a tervek a tizedik évfordulóra ? Fában: Mi nem szimpátiát kérünk a világtól. Szimpátiát eleget kaptunk. Mi 3.; szabad világtól . azt kérjük, lépjen közbe a magyar politikai foglyok érdekében. A szovjet vezetők az interveniáló államférfiaknak azt válaszolják, hogy a szovjet táborban nincsenek politikai foglyok. Akárhogy nevezik őket, foglyok, magyar foglyok vannak börtönökben Magyarországon és Szibériában. Szabadlábra kell helyezni őket. Ez elsősorban humanitárius kérdés. Tíz év elég volt. Meddig akarják fogva tartani őket. Hőseinket, akik az egész világ szabadságáért harcoltak ? Kérdés: Mit tehetünk mi a magyarokért ? Fábián: Adjanak nekünk teljes nyilvánosságot. Kérdés: Mit tehetünk mi októberben ? Fábián: Október mindenütt legyen egy nagy ja j kiáltás, szolidaritás a magyar néppel, az októberi gyerekekkel, kik miág mindig börtönökben vannak. Edna (a feleségem): Szabad nekem is néhány szót mondanom. 7000 magyar leányt deportáltak Szibériába. 14—18 évesek voltak. Most 24—28 évesek. Én nagyanya vagyok. Arra kérem a skandináv anyákat, gondolják behelyzetébe, kiknek lányai, fiai tíz év óta vannak Szibériában. A sajtókonferencia után a dán rádióban és a televizióban beszéltem. A már említett európai szétdaraboltság mellett ennek a lemaradásnak legfőbb oka az, hogy az európai államok nem fektetnek he elegendő összeget a kutatásba. Amerika egyedül többet áldoz erre a célra, mint Nyugat-Európa együttvéve és a Szovjet is hatalmas karéjt kanyarit ki sokkal kisebb nemzeti jövedelmiéből, mint a nyugati szabad országok. Másik ok a tudóshiány, amit részben az európai szakképzés ás kutatóintézmények kisebb állaimi segítése, részben az idéz elő, hogy az európai tudós Amerikáiba jön, ahol sokszorosan többet kereshet. E tekinetben a legnagyobb áldozat Anglia, ahonnan évenként mintegy kétezer tudós, kutató, lés nagykiészültsiéigü mérnök távozik az Egyesült Államokba. Nem mintha az európaiak nem tudnák megfizetni a tudósaikat, hiszen általában igen gazdagok, hanem mert erre tíem fektettek eddig súlyt. Az amerikai technológiai hegemónia tehát egyre kirívóbbá válik Európa fölött, ami végső fokon nem kedvező magára Amerikára nézve sem, mert elmaradt ipari partnerekkel nem tud egészséges együttműködést kiépíteni. Az Amerikai Magyar Szövetség küldöttsége a külügyminisztériumban
