Magyar Hirnök, 1965. július-december (56. évfolyam, 27-51. szám)

1965-07-15 / 28. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — MANVILLE — FRANKLIN TOWNSHIP (Sommai) HUNGARIAN WEEKLY Marked with MAGYAR HÍRLAP beolvadt lap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON B-5 ■_ ...... 1 J ■ ........u. . . _i____________'H -i—••---------------------------------------------' -............................ . . 1 5 1 ■ ■-. ■'■-■.-iiasaaiaLiu; ..5»-VOL. 56. ÉVFOLYAM — No. 28. SZÁM ÁRA 15c SINGLE COPY 15c »3 NEW BRUNSWICK. N. J. Thursday, July 15, 1965 KÜLFÖLDI DIAKOK AMERIKÁBAN Körülbelül 75,000 külföldi diák tanul amerikai főiskolá­kon, akik közül 6000 Afriká­ból érkezett, főleg az újon­nan függetlenné lett orszá­gokból. A külföldi diák megérkezé­sének első napjától kezdve, a főiskolák gondoskodnak arról, bogy jól érezze magát. Min­den diákhoz tanácsadót osz­tanak be, aki nemcsak tanul­mányaiban áll rendelkezésé­re, hanem magánéletét is megkönnyíti. Mielőtt a tanu­láshoz fogna, igyekeznek ve­le az amerikai viszonyokat és szokásokat megismertetni. Lakás, élelmezés, társadalmi érintkezés a főtárgyak. Csak nagyon kevés diák tér vissza Amerikából úgy, hogy tanul­mányait ne tudta volna elvé­gezni. A legsúlyosabb aka-. dály, amin át kell vergődniük, a nyelvkérdés, miért is az el­ső időben az angol nyelv gya­korlása a legsürgősebb fel­adat. A lakáskérdés megoldásá­ban nincs nagy különbség külföldi és amerikai diák igé­nyei között. Egyes egyeteme­ken sok diáknak teljes ellá­tást, vagy legalábbis lakást nyújtanak s ott nem tesznek különbséget tanuló és tanuló között. Sokan bútorozott szo­bát bérelnek, esetleg teljes el­látással, de a legtöbb ifjú — fiatalember vagy fiatal le­ány —, előnyben részesíti az olyan lakást, ahol maga is foglalatoskodhat a konyhá­ban. Ragaszkodnak a hazai ételekhez, úgy a maguk, mint vendégeik részére, akik gyak­ran honfitársaikból kerülnek ki. A legkeresettebb s legtöbb­re becsült ellátás az, amit az International House-ban nyer­hetnek a diákok. A legtöbb nagy városban alapítottak ilyen intézetet, a főiskolákkal kapcsolatban. Ezek megismer­tetik a külföldi diákokat az amerikai kulturális viszo­nyokkal és összehozzák a más országokból való közösséggel is. Sport, dramaturgiai, zenei és tánc-csoportok alakulnak ki, színházi, hangverseny elő­adásokat és kirándulásokat rendezve, a nemzetközi ba­rátság szolgálatában. A főiskolákon is vannak ilyen diák-klubok, ahol rend­szerint a demokratikus for­mák szabályai szerint minden­ki résztvehet az egyesület éle­tében. Az egyes községek, vá­rosok is szívesen szolgálják az idegenforgalom fellendíté­sét és különböző programokat dolgoznak ki a látogatók szó­rakoztatására és oktatására. Magánemberek és egyesüle­tek gyakran vendégelik meg a messziről jött embert és pél­dául Washingtonban 200 olyan szervezet működik, amely a külföldiek igényei­nek a kielégítését célozza. ACNS TURISTÁK ÖRÖME OKTÖBERIG WASHINGTON. — Junius 30-án, az amerikai költségve­tési év utolsó napján, úgy­szólván az utolsó órában John­son elnök aláírta a törvényt, amely megkurkitja a külföl­dön vakációzok által hazaté­résük . alkalmával magukkal hozott holmik vámmentessé­gét. Junius 30-ig az volt és — mint a következőkből kide­rül — még néhány hónapig az lesz a helyzet, hogy amit a turisák hoznak, abból 100 dol­lár értékű portéka vámmen­tes, mégpedig a nagybani árat számítva, amely az eladásnál átlag 167 dollárra nő. Más szóval: vámmentesen behoz­ható annyi áru, amennyit a turista külföldön 167 dollár rért vásárolt. Az uj törvény, amely júli­us 1-én lépett életbe, a vám­­mentességet lOO dollár bevá­sárlási, kicsinybeni árban szabja meg. Ez a fentiek sze­rint kevesebb, mint a 100 dol­lár nagybani ár, de több, mint amennyi kurtítást Johnson elnök ajánlott; Johnson 50 dollárra szerette volna a vám­­mentességet leszorítani — nem azért, hogy Amerikának több vámbevétele legyen, ha­nem avégből, hogy amerikai­ak idegen országokban keve­sebbet vásároljanak, kevesebb dollárt költsenek. A külföldi dollár—költés megszorítása nemzeti érdek azért, mert Amerika több okból, főleg kül­földi országok megsegítése okából, a nemzetközi financiá­lis kapcsolatban dollár-defici­tet szenved: több dollár megy LEGYEN OKOS! CSELEKED­JEN! Vegye meg azokat a dol­gokat, amik önt megilletik! Az AVON ügynökök óránként 2-3 dollárt is megkeresnek, szabad idejükben. Hivja fel: KI 5-1345, vagy Hl 2-2462 számot! Allen­town-Bethlehem környékén hív­ja 432-0916. ki, mint amennyi bejön ide­gen nemzetek amerikai bevá­sárlásai révén. Még egy kurtítás van az uj törvényben. A mostani hely­zet az, hogy a vakációzó ame­rikai, ha 100 dollár nagybani értéken alul hoz magával hol­mikat, jogosult a különböze­­tet hajó vagy posta utján el­küldeni: Például: ha magá­val hoz 50 dollár értékű árut, másik 50 dollár értékű árut feladhat hazai cimére. Ezt a kedvezményt az uj törvény megszüntette. Illetőleg, mond­juk igy: megszünteti. Mert az uj törvény nem lép azon­nal érvénybe, hanem csak ok­tóber 1-én. Ezzel a rendelke­zéssel a törvényhozó kong­resszus és az elnök kímélni akarták a már most külföldön levő turistákat és azokat, akik már elkészítették az idei szezonra vakációs programju­kat. Csak a nyári utazási, va­kációs szezon lejártával lesz a vámmentes behozatal meg­szorítva. A finom külföldi italok ked­velőit is sújtja, meglehetősen enyhén az uj törvény. Vám­mentesen a jelenleg, még ok-» tóber 1-ig, érvényben törvény szerint egy gallont lőhet be­hozni, október 1 után csak egy kvartot — a 100 dolláros értékhatáron belül. Aki ok­tóber 1. után mégis egy gal­lon itókát szeretne vámmen­tesen behozni, annak három választása van; vakációját a Virgin-szigeteken, Guam vagy Samoa szigeten kell töltse, mert — onnan továbbra is egy gallon lesz vámmentes. A Vir­gin Islands turistának még egy extra kedvezményt nyújt a törvény; 200 dollár bevá­sárlási ár a vámmentesség fel­ső határa. Eugene Black (közép) Johnson elnök speciális megbízottja Saigonban tárgyal 1 billió dollár segélyről és fejlesztési tervről Nguyen Cao Ky miniszterelnökkel. Jobbra Maxwell Taylor U.S. nagykövet,. Halló! Itt a Nép beszél! WASHINGTON. - Hogyan vélekedik az amerikai nép a vietnami és a dominikai ese­ményekről ? Sokan, hivatottak és nem hivatottak, beszélnek a nép nevében, de sokan van­nak azok is, akik úgy vélik, hogy senkisem beszélhet a nép összessége nevében, mert senkisem kérdezte ki a nép millióit, hogyan vélekednek erről meg arról a kérdésről. Az igazságot a középuton kell keresni. Az elnöknek alkot­mányos joga van arra, hogy az amerikai nép nevében be­széljen, a nép egészének meg­kérdezése pedig lehetetlenség. Ebből a kettős meggondolás­ból kiindulva, az egyik nagy, komoly washingtoni folyóirat elküldte riportereit az ország minden részébe, hogy puha­tolják ki, nem ugyan minden­kinek, de sokaknak felfogá­sát. Ennek a közvéleményku­tatásnak során kiderült, hogy a jelen két nagy politikai és katonai af férj ének dolgában a nézetek legalábbis sokrétű­eknek nevezhetők. Semmi je­le nem mutatkozik az egyhan­gúságnak, ami bizonyos or­szágokban kötelező. A fő kérdés: Amerika né­pének többsége egyetért-e Johnson elnök politikájával, az erős kéz politikájával? A hangosak hangját halljuk nap mint nap: az egyetemi diák­ság és tanáraik köréből. A csendesen gondolkodókat és halkan beszélőket szólaltatta meg a folyóirat, a legkülön­bözőbb foglalkozásokat űző, a tanultságot és politikai érett­ség legkülönbözőbb fokán álló átlag-amerikaiakat. A vietna­mi akció dolgában a nézetek nagy eltéréseket mutatnak, a dominikai beavatkozást leg­többen helyeslik. Olvassuk mármost, miképpen vélekedik az ezerarcú amerikai átlag­ember: DOMINIKA Uj ságiró, Nashua, New Hampshire: Nem szeretném, ha két év múlva, visszate­kintve a mára, szemrehányást kellene tennünk magunknak azért, hogy eltűrtük egy má­sodik Kuba, egy második orosz katonai bázis megterem­tését az amerikai érdekszféra cellos közepén. Farmer, Palacios, Texas: Én remélem, hogy mi hasz­nálni fogjuk fegyveres erőn­ket mindenütt, ahol olyan íelyzet áll elő, mint most Do­minikában. És azt hiszem, egfőbb ideje, hogy ne törőd­jünk azzal, hogy mit fog szól­ni a világközvélemény. Üzleti igazgató, San Luis, Obispo, California: Csak egy aggodalmam van: hogy ami­kor oly erélyesen igyekszünk Dominikából ki seperni a kom­munistákat, ne segítsünk ura­lomra fasiszta vagy fasiszta hajlamosságu elemeket. Meg vagyok győződve, hogy az amerikai nép többsége helyes­li Johnson elnök dominikai politikáját és akcióját. Pénzügyi szakértő, Chicago: Helyesen járt'hk el Domini­kában. Ugyanigy kell eljár­nunk mindenütt, ahol ameri­kaiak élete veszélyeztetve van. És ba kommunista fel­keléssel állunk szemben, a helyzetnek megfelelően kell cselekedni. Unió tisztviselő, Houston, Te­xas: Miit Dominikát, ugyan­úgy minden kis országot meg kell védenünk a kommunis­táktól. Irodaigazgató, San Jósé, Ca­lifornia : Johnson helyesen tette, hogy gyorsan beavat­kozott, de az az érzésem, hogy helyes lett volna, ha elő­zőleg elnyerte volna az Ame­rikai Államok Szervezetének egyetértését. Polgármester, Billings, Mon­tana: Nagyon helyes, hogy visszatértünk a Monroe Dokt­rínához. Remélem, hogy Do­minika után Kuba következik. Mi vagyunk, és mi kell hogy legyünk a fő hatalom a nyu­gati földtekén.'' Üzletember, Missouri: En­gem nyugtalanít, hogy a kom­munisták mindig elködösitik a helyzetet. Amikor Berlinben tünk fel arra, hogy Vietnam­ban készülődnek. Mialatt Vi­­csináltak krízist, nem figyel­­etnam kötötte le egész érdek­lődésünket, Dominikában pró­bálkoztak. Vájjon hol fognak legközelebb hirtelen: lecsapni? Mosoda-tulajdonos, Chica­go: Én azt hiszem, nem jár­tunk el helyesen Dominiká­ban, megszegtük azt az Ígé­retünket, hogy nem avatko­zunk be latin-amerikai orszá­gok belügyeibe. Üzletember, Birmingham, Michigan. Én helyeslem, hogy Dominikában beavatkoztunk, de attól tartok, hogy ilyen be­avatkozás, valahányszor, va­lahol Latin-Amerikában egy kormányt megbuktatlak, meg­haladja erőnket. Nem szabad erőinket szétforgácsolnunk. Vendéglős, Detroit: Nekem nem tetszik, ami Dominiká­ban történt, de elismerem, hogy Johnson nem tehetett mást, mint amit tett. üzletember, Lancaster, Ca­lifornia: Most, hogy bent va­gyunk és azok amerikai fia­talokat lelőnek, agyon kell verni őket és a törvényesség­ről ráérünk majd azután be­szélni. VIETNAM Borbély, Chicago: Diákok, fiatalok sokan demonstrálnak a vietnami háború ellen. Ezek­nek legtöbbje a kommunisták­kal szimpatizál. Én bízom kormányunk bölcsességében. Johnson és a katonaság veze­tői tudják, hogy mit kell ten­ni. A diákok békét akarnak. De tudniok kellene, hogy a békének ára van, a békéért harcolni kell, előbb vagy utóbb, idejében vagy későn. Ügyvéd, Lawrence, Mass.: A vietnami helyzet veszélyes, percek alatt harmadik világ­háborút robbanthat ki. Ez a kockázat, a veszély. De én egyetértek Johnson elnökkel, hogy igy kell cselekednünk. Vegyész, East Brunswick, N. J.: Én azt hiszem, nem kell aggódnunk, a koreai pél­da mutatja, hogy az ilyesmi nem okvetlenül vezet világhá­borúra. Elektronikus gyár igazgató, Baton Rouge, Louisiana: Elég volt nekünk egy Korea, most ne álljunk meg félúton. Egyetemi hallgató, Madi­son, Wisconsin: Én nem mon­dom, hogy ki kellene vonul­nunk Vietnamból, de a hábo­rút úgy kellene folytatni; hogy ne bombázzunk polgári lakosságot. Parkolóhely tulajdonos, Det­roit : A kínaiaknak meg kelle­ne üzenni, hogy maradjanak békén és hogy, ha elfogy a türelmünk, nem fogunk visz­­szariadni atombombák hasz­nálatától. Üzletember, Floyd County, Iowa Engem nyugtalanít, hogy a vietnami nép nem na­gyon törődik a háborújával. Miközben amerikai fiuk az életüket kockáztatják, az éle­tüket vesztik, a vietnamiak egymásközt marakodnak. Ügyvéd, Mamaroneck, N. Y.: Én azt hiszem, hogy a mi vietnami politikánk kezdettől fogva el volt tévesztve. Most tanácstalanul állunk itt, nincs visszakozás. Üzletvezető, La Crosse, Wis­consin : A vietnami helyzet re­ménytelen. Kár az emberekért és a pénzért. De hát mi el­­igérkeztünk és most nem tu-HOL KÉSIK A VEGYSZER A BÜROKRÁCIA KIIRTÁSÁRA ? BUDAPEST, (FEC). — Egy malmi munkás telket vett, hogy házat építtethessen ma­gának, de a bürokrácia útjá­ba állt és négyévi kitartó küz­delme hiábavaló volt. A buda­pesti rádió igy adja elő az ese­tet: 1961-ben Szurovecz Vendel megvásárolta Martonvásáron, a Felszabadulás utca 28. sz. telket, rajta egy bontani való házzal. A szomszédasszony, Veredi Györgyné azonban ki­jelentette, hogy a Szuroveczék által vásárolt teleknek ő a társtulajdonosa. Telekkönyvi szemle következett, melynek során a hatóság megállapítot­ta, hogy a telek tulajdonjoga kétnyolcad részben tényleg Veredi Györgyé és nejéé, ihat­­nyolcad részben Szuroveczé­­ké. Sok huzavona után elosz­latták a félreértést és éppen három éve engedélyt. kapott Szurovecz Vendel, hogy le­bontsa telkéről a düledező há­zat. Egy hónappal később a székesfehérvári járási tanács kiadta az építési engedélyt az uj házra. Nosza, nekilátott a martonvásári Építőipari Szö­vetkezet az alapozásnak. Jóko­ra pincét vájtak, terméskő­lábazatot készítettek. Mire mellmagasságig emelkedett a lábazat, a járási tanács Vere­­diék kérésére félbeszakittatta az épitkezést. Eddig 39 tárgyalás foglal­kozott azzal, hogy folytathat­ja-e Szurovecz Vendel az épit­kezést, vagy sem. A járási ta­nács ennek az évnek a tava­szán mégis csak felszólította Szurovecz Vendelt, készíttesse el ismét a tervrajzot. Tized­­milliméterre ugyanaz a terv­rajz készült el, mint három évvel ezelőtt. Máj. 10-én Szu­roveczék megkapták az enge­délyt a járástól, hogy folytas­sák az épitkezést. Végre! — lélegzett fel a család. De ko­rán, mert 12 nap múlva ugyanaz a szerv — mivel Ve­­rediék ismét fellebbeztek — felfüggesztette az engedély hatályát. A bíróság és a megyei ta­nács nyilván törvények és ren- * deletek alapján járt el. De örülhet-e Szurovecz Vendel annak, hogy a telekáron kívül eddig a következő költségei voltak az ügyben: fizetett 3560 forint perköltséget, 3300 Ft. ügyvédi munkadijat, 560 Ft-ba került az igazságügyi szakértő, 300 Ft-ba az ok­mánybélyegek. Útiköltsége 819 Ft. volt. 39 kiesett munka­napja is több mint 2000 Ft.; összesen tehát 7000 forint kár és a kiállott izgalmak követ­keztében tönkrementek az ide­gei. És még mindig nincs há­za. A pörben szereplő ház lá­bazatát a három év alatt be­nőtte a gyom. Jövőre már fák nőnek rajta. Vájjon hol ké­sik a vegyszer, amely nem engedi az égig nőni a bürok­rácia fáit?” — kérdi a pesti rádió riportere. NŐK SZELESEBB ALAPZATA WASHINGTON. — Hiteles, hivatalos megállapítást nyert, hogy a nők alapi szélessége meghaladja a férfiak azonos testrészének szélességét. Nem nagy a különbség, mindössze négytized incs: 14 incs és 14.4 incs — a nők javára. A hiteles megállapítás a U. S. Public Health Service országos egészségügyi hivata­lától származik. A hivatal fel­mért, vagy inkább lemért 7000 férfit és nőt, 18 és 79 éves kor közt, felvette a test különböző részeinek méreteit s ennek a vizsgálatnak lett legérdekesebb eredménye az alapi eltérés. Nem alapvető eltérés férfi és nő közt, mégis fontos. A ruhaiparnak és ruhakereske­delemnek, az orvosi készülék­­gyártásnak, a katonaságnak dunk kimászni a sárból. Üzletember, Fort Smith, Arkansas: Mint a második világháború frontveteránja, azt mondom: Bocsátkozzunk tárgyalásba és hozzuk haza a fiainkat. A vietnamiak kor­mányozzák a saját országu­kat. Sportüzlet tulajdonos, Ash­land, Oregon: Én úgy hiszem, a vietnami rizsföldek nem ér­nek meg egy világháborút. Mezőgazdasági gépkereske­dő, Valentine, Nebraska: Ha a kínai kommunisták megint azt csinálják, amit a koreai háborúban csináltak, hogy ránkszabaditják milliós nép­ségüket, atombombákkal kell lecsapni rájuk. Az oroszok nem fognak az ő kedvükért világháborút kezdeni. tudnia kell az átlagos férfi és női alapméreteket, hogy megfelelő, kényelmes, bizton­ságos nadrágot, szoknyát, al­­sónemüt, betegtolókocsit, stb. tudjanak rendelni, illetőleg gyártani. SZABAD SZÚ NEW JERSEYBEN TRENTON, N. J. - Eugene Genovese, a Rutgers állami egyetem 35 éves tanára, aki “marxistának és szocialistá­nak” nevezi magát, egy gyű­lésen élesen elitélte Amerika vietnami politikáját és hábo­rúját és kijelentette, hogy örülne, ha Vietnamban a kom­munista gerillák győznének. Hughes kormányzó körül­belül száz tiltakozó levelet ka­pott. Ezekre azt felelte, hogy ő ugyan határozottan ellene van Genovese elveinek és elő­­itéleteinek, de Genovese állá­sát az egyetemen nem politi­kai nézetei alapján tartja és az egyetemi katedráról nem hirdeti politikai elveit, tehát nem szegte meg a politizálási tilalmat. Szólásszabadságát nem lehet korlátozni, a taná­ri állástól nem lehet megfosz­tani, az egyetemen a vitatko­zás szabadsága alapvető jog. JELENTSÜNK ŐSZINTÉN! MOSZKVA — A “Kommu­nista” nevű folyóirat vezér­cikke írja: A szovjet sajtó­nak, a rádiónak és a televí­ziós állomásoknak, egyetlen hirt sem szabad elhallgatniuk, hanem minden hirt őszintén, szocialista értékeléssel, kell jelenteniük. ÉPÍTŐ és ASZTALOS. Házak épitésél és régi építmények javi­­tását, átalakítását vállalja. Épít­kezési kölcsönöket elintéz: Fenyő Tózsef. Telefon: CH 7-8484.

Next

/
Oldalképek
Tartalom