Magyar Hirnök, 1965. január-június (56. évfolyam, 1-25. szám)

1965-01-28 / 4. szám

6-IX OLDAL *1\nV*R »TTRNfíF Thursday, Jan. 28. 1965 Alan Ginzberg költő a tüntetők egy csoportját vezeti New Yorkban, mely követeli, hogy bocsássák szabadon a foglyokat, akiket mari­juana birtoklásáért tartóztattak le. Aid a nagy kolerajárványra emlékszik__ 109 évesnél fiatalabb nem lehet... A mi drága honatyáink — és a haza még drágább bölcsei WASHINGTON — Amikor a múlt évben a kongresszus könnyűszerrel, az uniók bér­harcaiból ismert fegyverek használata nélkül, felemelte saját tagjainak, a képviselők­­sét 22,500 dollárról 30,000 nek és a szenátoroknak fizeté­­dollárra, sokan sokallták ezt a. bőkezű fizetésemelést, vagy drágasági pótlékot, vagy ne­vezzük akárhogyan. Leghan­gosabban ellenezte a fizetés­­emelést Lausche okiéi szená­tor, a virginiai Byrd mellett a szenátus juniur spórolómes­tere. Ő megkockáztatta azt a merész állítást, hogy a sze­­nátori (és képviselői) tiszt­ség oly nagy tekintélyt köl­csönöz viselőjének, amelyért, ha kell, akár áldozatot is hoz­nak, illetőleg hoznának. Hogy mennyire igaza volt Lausche szenátornak, azt könnyen fel­ismerhetjük, ha ismerjük né­mely szenátusi választási kampány financiális oldalát. A hat évi mandátum idejére szóló 180,000 dollár szenátusi fizetés elnyerésére, példának okáért New York államban, a két versenytárs egyenkint két millió dollárt költött. De hagyjuk ezt a financiális vitát. Vegyük közelebbről szemügyre a kongresszus sze­mélyzeti financiáit. Hamar rájövünk arra, hogy 30,000 dollár évi fizetés — egy zacs­kó peanuts. Egy szenátor az adófizető népnek nem évi 30,000, hanem évi 357,000 goiroskodás övezi. — Azt tapasztaltam, hogy minél magasabban laknak az emberek, annál hosszabb éle­tűek. De a hegyi falvakban sem mindenki Matuzsálem — mondja Alikisijev. — Véle­ményem szerint az emberek­nek nem hosszú, szerény éle­tet kell élniük, hanem hosszú és jómódú életet. A tanulsár gokat leszűrtem vizsgálataim­ból. A remeteéletet nem,': de az egyszerű életmódot igenis hirdetem. Melyek azok a tanácsok, ja igen egyszerű. Birkahusle­­ves tésztával, kenyér, külön­böző hegyi füvek, sajt, juhtu­­ró, birkahús, semmi szesz, semmi dohány, kevés víz. Na­ponta csak egyszer-kétszer ét­keznek, általában keveset. Némely öregben olyan szívós az élet, hogy például Telmeko­­va Asura, aki most körülbelül 150 éves lehet, 24 kilósra aszott ősze. Érdekes, hogy sok öregnek nem él már sem gyereke, sem unokája. Még sincsenek elhágyatva, mert Dagesztánban az öregeket szinte vallásos tisztelet és dollárjába kerül, egy képvise­lőre évi 133,000 dollárt köl­tünk. Hogyan? — kérdi a jám­bor és bőkezű adófizető. Hát úgy, kérem szépen, hogy azon a 30,000 dolláron felül a hon­atya és a házabölcse még an­nak sokszorosát kapja kisegí­tő személyzetének fizetésére. Hogy hányszorosát, azt a sze­nátor, illetőleg a képviselő ál­lamának népessége határozza meg. Nagy népességű állam, például New York vagy Cali­fornia szenátora akár 170,000 dollárt is költhet irodai sze­mélyzetére, kisebb államok szenátorai csak körülbelül 100.000 dollárig mehetnek. Ami pedig a képviselőket ille­ti, több mint 50,000 dollárt költhetnek személyzetre, ha választókerületének félmilllió vagy több lakosa van. A szenátorok és képviselők személyzeteinek fizetése je­lenleg évi 35 millió dollár. Eh-1 hez még hozzá kell számítani a különböző bizottságok és al- j bizottságok személyzetének, fizetését, amely az évi 20,000 dollárt is eléri. Az országos törvényhozás, j illetőleg törvényhozók finan­ciális mérlegét összegezve, megállapíthatjuk, hogy a kongresszus “üzemi költsége” egy évre 107 millió dollár. Tiz évvel ezelőtt még “csak” 75 millió dollár volt. * * * :Jc Most nézzünk körül a tör­vényhozók házatáján, vagyis a Capitol szomszédságában le­vő épületekben, amelyekben a képviselők és a szenátorok vát irodái vannak. Négy ilyen ház, pontosában palota övezi a kongresszus kupolás palo­táját: Régi. szenátusi iroda­épület, Uj szenátusi iroda­épület, Longworth épület (a képviselőház egykori elnöké­ről elnevezye), Cannon épü­let (a képyeselőház korábbi vaskezii elnökéről elnevezve), és a legújabb, legnagyobb, legragyogóbb és egyben a leg­drágább képviselői iroda épü­let, amelyet nemrég avattak fel névadójának, a nemrég el­hunyt veterán képviselőházi elnök Sam Rayburnek szobra leleplezésével. Erről a Sam Raybum Buil­­dingről szóljunk először. Ez a hatalmas márvány palota, a hozzá tartozó, a Capitolhoz vezető földalatti vasúttal, 1220 kocsit befogadó garázs­­zsal, 122 mlilió dollárba ke­rült. 169 képviselő kap ebben a házban irodahelyiségeket. Amolyan előkelő irodaépület ez, amilyeneket minden nagy­városban látni lehet, többnyi­re felhőkarcolók formájában. Egy iroda épület 169 irodával — 122 millió dollár! Ameri­kát régebben a korlátlan lehe­tőségek hazájának nevezték, most bátran, de nem adófize­tő büszkességgel, a korlátlan költekezés hazájának is lehet nevezni. Amikor elkezdték tervezni a Sam Rayburn há­zat, 64 millió dollárra becsüli­­ték a költségeket, az korlát­lan szabadsággal 122 millió magasságba repült. * ❖ ❖ Most nézzünk körül bent a házban és az udvarban. 169 iroda, persze mindegyik több szobából áll. Egy-egy iroda kiterjedése 1600 négyzetláb, — több, mint sok családi ott­hon. Egy-egy ilyen iroda épí­tési és berendezési költsége 580.000 dollár volt. De ha hoz­zászámítjuk a hozzátartozó extrákat, subway, garázs, ker­tek, stb., bátran említhetünk irodánkint 721,000 dollár költ­séget. E sorok tisztelt olvasó­jának saját kertes családi há­za van, amelynek mortgage adósságát már régen megfi­zette. Mennyibe került a há­za? Ugye, 721,000 dollárnál, még 508,000 dollárnál is ke­vesebbe ! Lépjünk be Hon. Represen­tative irodájába. Mit látunk? A képviselő személyes irodá­ja szemkápráztatóan fényüzé­­ses: nehéz dupla ajtó diófából — még a beépített ruhaszek­rények falai is diófából, ne­héz faltól-falig szőnyeg, fal­ba épített páncélszekrény, falba épített iratszekrények. Közvetlenül a főnöki nagyiro­da mellett kitchenette, refri­­geratorral és minden konyhai kényelmi eszközzel, két mos­dószoba, nagyobb irodahelyi­ségek a személyzet részére, nagy fogadóterem. ❖ * * Ennyit a “belsőségről”. — Mit látunk kint az udvarban? 20x60 lábnyi uszoda, kék-fe­hér kockákkal kicsempézve. Testgyakorló terem, 112 láb hosszú, 40 láb széles, Zuhany­szobák, vizgyógyászati für­dők, gőzfürdő, öt étterem és cafeteria, nem 169, hanem 700 személy befogadóképes­séggel. Egy tucat ebédutáni pihenő-szoba, hangfogó meny­­nyezettel és hangfogó falak­kal. Kilenc bizottsági tanács­kozóterem, mindegyik emelet­­magasságú, padsorokkal, pá­holyokkal. Miután körülnéztünk a Rayburn palotában kivül és belül, rövidebben végezhetünk a Cannon és a Longworth há­zakkal. Ezek kevésbbbé fény­űzően vannak épitve és be­rendezve és renoválásra szo­rulnak. A kétszobás irodákat háromszobásokká fogják át­alakítani 18 és fél millió dol­lár költséggel. Maga a legfőbb épület, a Capitol, a kongresszus két há-Johnson elnök egy túrára viszi egy golfkocsin az LBJ ranchon a lá­togató kanadai miniszterelnököt, Lester B. Pearsont. A háttérben Dean Rusk amerikai és Paul Martin, kanadai külügyminiszterek. zának közös, kupolás palotája is örökkön-örökké renoválás­ra szorul s a legújabb javítási munkálatokra 22 millió dol­lár van előirányozva. ❖ :Jí Most látogassunk el a sze­nátorok privát irodáiba. Úgy a régi, mint az 1959-ben 25 millió dolláros költséggel épült uj szenátusi irodaház­ban minden egyes szenátor­nak öt vagy több szobából ál­ló privát irodája van. Itt is van iroda, testgyakorló te­rem, gőzfürdő, napozó. És a szenátorok használatára már régóta van földalatti vasút, nem kell azt a pár száz lépés utat a Capitolba gyalog meg­tenni. Az amerikai demokráciá­ban minden honpolgár egyen­lő, de a honatyák és a haza bölcsei egyenlőbbek. kutatják. Bár sikerült e je­lenség körülményeit felderíte­ni, a valódi élettani ok mind­máig ismeretlen. Azt megál­lapították, hogy az erősen trá­gyázott melegágyi földben termesztett uborkák nagy tö­mege lesz keserű. Ha ehhez a talaj és a levegő szárazsága járul és állandó erős napsütés éri, úgyszólván az egész ter­més megkeseredik. Okozhatja a keserű izt a túlságosan sok lótrágya használata, különö­sen homoktalajban, ezenkívül az is, hogy forró napsütésben hideg vízzel öntözik. Kissé agyagos földben termesztett, este, vagy korán reggel bő­ven öntözött és erős napsütés­ben szalmával vagy náddal árnyékolt uborka között rit­kábban akad keserű izü. • * * * KÉRDÉS: Mi a különbség az idegbántalom, az ideggyen­geség és az idegkimerülés kö­zött, vagy azonos fogalmak-e ? FELELET: A kérdezett fo­galmak egymástól eltérőek. Az emberek idegrendszeri megbetegedéséi részben szer­vi elváltozással járnak, rész­ben csak az idegrendszeri mű­ködés változik meg. A szervi elváltozásokkal járó idegrend­szeri megbetegedéseket neve­zik idegbántalomnak (neuro­­pathia). Az ideggyengeség (neurasthenia) alkati álla­pot, amikor a külvilágból ér­kező hatásokra a szokásostól eltérően jóval nagyobb reak­cióval válaszol a szervezet. Ezek az un. gyenge idegzetű emberek, akik pl. ajtócsukó­­dásra is összerezzenek, vagy könnyen sírnak. Az idegkime­rültség (exhaustio) átmeneti állapot, amelyet túlzott szel­lemi vagy fizikai megerőlte­tés vált ki. A testi és lelki fá­radtság olyan fokú lehet, hogy a beteg átmenetileg munkaképtelenné válik. KASPl-TENGERPART. — Ramazán Alikisijev belgyó­gyász. A dagesztáni “lak” nemzetiséghez tartozik, de be­szél még négy kaukázusi nyel­ven, sőt üzbégül is. Magas, iz­mos. Áprilistól októberig min­den reggel már hat órakor a Kaspi-tenger sós vizében úszik. Apja szokatlanul erős kolhozparaszt volt, egyedül megevett egy bárányt, ujjai közt összetörte a juh legkemé­nyebb csontját is. Alikisijev úgy beszél apjáról, mint mese­beli hősről, szinte sugalmaz­va, hogy a mese is lehet — igaz. Alikisijev másfél évtizede foglalkozik a hosszú élet tit­kának felderítésével. Hosszú életű ember annyirá sok van, az alig egymillió lakosú tar­tományban, Dagesztánban, mint semelyik más szovjet köztársaságban. Éppen ez ösz­tökélte a tudományos felderí­tő munkára. Járni kezdte a hegyi falva­kat. A sok évet megélt embe­rek leginkább az ezer méter­nél magasabban fekvő helye­ken találhatók. Kérdőíveket vitt magával, és ötven-hatvan választ gyűjtött be egy-egy aggastyánról. Kifaggatta őket táplálkozásukról, mun­kájuk természetéről, sőt, ne- t mi életükről is. Több mint j 640 száz éven felüli férfit és | nőt, több mint 16 ezer nyolc­van évnél idősebbet hallga­tott ki. — Hogyan tudta megállapi­tani, hogy valóban száz éven felüliek ezek az aggok? — Régen nem voltak anya­­könyvek. A mohamedán mul­­lahok sem jegyezték fél a szü­letéseket és halálozásokat. A legtöbb családban a Koránba jegyezte be az apa az újszü­lött nevét, születési idejét. Ez volt az egyik forrásom. S ezenkívül a történelmi esemé­nyek, amelyekről zajlásukkor mindenki tudott, tehát az ag­goknak emlékezniük kell rá, ha valóban éltek akkor. Ilyen volt a Samil vezette felkelés, amely jó száz éve ért véget Samil leveretésével és elfoga­­tásával. S a múlt évszázad második felében a nagy kole­ra járvány; Aki a kolera-jár­ványra emlékszik régibb, mint a járvány . . , Érdekes, hogy a száz éven felüliek egytől-egyik a mező­­gazdaságban túlnyomórészt az állattenyésztésben dolgoz­nak. Alikisijev megemlítette, a nála járt riportereknek, hogy vizsgálatai során megismer­kedett a 120 éves dargin nem­zetiségű Bahmudova Mumi­­nát asszonnyal, akit ma is fel­keres minden esztendőben. — Miért? Talán megtet­szett? Alikisijev elnevette magát. — Megtetszett, de nem ő, hanem a dédunokája, akivel a vizsgálat idején ismerked­tem meg: ő a feleségem. A dagesztáni öregek étlap-Jó ha tudjuk Forrás egy otthon pázsitján Peoria, 111.-ban. A legnagyobb hidegben is felbuggyan belőle a viz. KÉRDÉS: Mit, milyen erőt jelent a lóerő? FELELET: A lóerő nem erő, hanem a munkatelj esit­­ménynek a technikában hasz­nálatos egysége. Egy lóerő teljesítmény másodpercen­ként 75 méterkilogramm munkát jelent, tehát a telje­sítménye annak a gépnek, amely 1 másodperc alatt 75 kg súlyt 1 méter magasra emel, vagy ezzel egyenértékű munkát végez. Az elnevezés James Watt­tói, a gőzgép feltalálójától származik. Watt megállapí­totta, hogy egy igen erős igás­­ló 1 ló teljesítménnyel dolgo­zik; az átlagos erejű ló tel­jesítménye azonban ennek csak mintegy fele. * * * KÉRDÉS: Honnan ered a Magyarországot jelentő Hun­gária, Hongrie, Hungary? Van-e valami kapcsolata a hun népnévvel? FELELET: — A Magyar­­országot jelentő angol Hunga­ry, francia Hongrie, német Ungarn, román Ungaria, orosz Vengrija, lengyel Wen­­gry stb. névnek semmi köze sincs a hun népnévhez. Végső forrásuk az Onugor török népnév. Ez erédetileg tu­lajdonképpen a bolgár-török­­ség egyik részének volt a sa­ját neve. Minthogy azonban a magyarság hosszabb ideig élt együtt a bolgár-törökökkel — ennek emléke a számos tö­rök eredetű kölcsönszó a ma­gyar nyelvben —, idegenek a magyarságra is alkalmazni kezdték az Onugor, később pedig az ebből az alakból fej­lődött Ongur nevet. Ez az utóbbi alak kerülhetett át a szlávságba és lett belőle az ó-egyházi szlávban Ongrin, többesszámban ongri. A szláv nyelvekből aztán átkerült a név egyéb európai nyelvekbe, mégpedig az eredeti ongrin, ongri alakban. A név szláv alakja a továb­biakban az ó-felnémetben Un­gar, latinositva Ungarns, a többes számban Ungari ala­kot öltött. * * * KÉRDÉS: Mi az oka annak, hogy az utóbbi években egyre több a keserű uborka? FELELET: Az uborka ke­serűségének okát már régóta HALLOTTA MÁR . . . . . . hogy Skótországban az ősi nemzeti kelta nyelvet öt és egynegyed millió lakos kö­zül alig 90,000 érti. Írország­ban még kevesebb azoknak a száma, akik tudják az ir nyel­vet. Bartonville, Ill.-ban, szülei otthonában Kent Hannah-nak 5000 autórendszámtáblája van, köztük az igen ritka 1912-ből származó Sascathevan tábla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom