Magyar Hirnök, 1964. július-december (55. évfolyam, 27-53. szám)
1964-09-17 / 38. szám
6. OLDAL MAGYAR RTOtfftl? Thursday. September 17, 1964 Az an?ol tankhajó Esso Norvay kigyulladt a tangeren Aden, Arábia előtt. A képet a H. M. S. Anzióról készítették, mely megmentette az égő hajó személyzetét. s önkéntes Social Security biztosítás jobb lenne? WASHINGTON — Goldwater szén., aki hévvel rohan novemberi bukása elé, nem az elfő, de nem is az utolsó azok sorában, akik úgy vélekednek, hogy a Social Security biztosítás rendje, mert a kötelező részvételen alapul, ellentétben van az amerikai szabad gazdálkodás szellemével. A kötelező társadalmi biztosítás ellenzői eddig csak halkan hallatták szavukat, tudva azt, hogy ez pusztában elhangzó szó. Mégis most, mikor á nemzeti politikai szervezet mégmagasabb állására pályázik Goldwater, a halk szó automatikusan hangos szóvá erősödött és ezért most foglalkozni kell a kérdéssel: mi jobb a kötelező, vagy az önkéntes társadalmi biztosítás? 1 A republikánus elnökjelölt Így fogalmazta meg egy évvül ezelőtt elvi álláspontját: ::A Social Security legyen önkéntes .Akinek tetszik, fogadja el és aki nem fogadja el, az maga tud magáról gondoskodni.” Azóta valamennyire l.gyengitette ily szózatát, de ez nem fontos, most nem Goldwater szenátorral vitázunk, hanem a kérdés érdemét vizsgáljuk. Ma 75 millió dolgozó férfi és nő és 5.3 millió munkaadó fizet biztosítási dijat —- Social Security adót 1— és körülbelül 20 millió azoknak a száma, akik nyugdijat, hozzátartozó járadékokat, munkaképtelenségi járadékot kapnak a Social Security alapból. Amiről tehát itt szó van, az általános, nagy nemzeti érdek, csaknem minden egyes amerikai családét érint. A kérdés alapos elemzése feltétlen szükségesség. ❖ % ❖ Akik az önkéntes biztosítás mellett kardoskodnak, miért teszik ezt? Mivel indokolják meg állásfoglalásukat? Fő érveik melyek részben nagyonis helytállók — a következők: 1. A mostani kötelező Social Security rendszer súlyosan megterheli a fiatalabb dolg aikat, viszont a:i öregebbeknek olyan előnyöket juttat, amelyet ezek egyáltalán nem érdemeltek ki. Egy most nyugalomba vonuló há- 1 zaspár legfeljebb 3516 dollár Social Security adót fizetett be és ezzel jogot nyert 32,000 dollárnyi juttatásokra. Csaknem tizszerannyit vesz ki, mint amennyit beadott. Honnan ered a különbözet? A j fiatalabb dolgoijók befizotá- I síéiből, amelyekre munkaadó' ik mindenkor rádupláztak. 2. A nyugdijak és egyéb juttatások a nagyobb jövedelmű dolgozók millióinak nem nyújtanék eleget, mert az ! évi 4300 dolláron felüli kereset számításon kivül marad. 3. A kötelező biztosítás rendszere megfosztj a az em- i borikét attól a lehetőségtől, hegv privát biztosiíá-3 utján, vágy más uton-mődon maguk gondoskodjanak jövőjükről, j lehetőségeik és szükségleteik mértékében. 4. Az önkéntes Social Security -rendszernek nagy előjnye lenne, hogy mindenki oly módon gondoskodhatna jövőjéről, ahogyan jónak látja: belépne a Social Security biztosításba, vagy privát biztosítást venne ki, vagy megtakarításait bankba tenné, vagy részvényeket, bondokat vásárolna. Ily módon mindenki maga vállalná a felelősséget a jövőjéért, nem hárítaná azt át a kormányra. * * * Ezeket az érveket sokszor latolgatták, komolyan elemeznék politikusok, törvényhozók, az ipari; és üzleti érd kéltség képviselői, hivatalos és privát szakértők és nagyjában a következő nézet kristályosodott ki: Ha a lakosság millióinak szabad választására lenne bizva, hogy a S. Security biztosításban részt alkarnak-e venni vagy sem, az egész Social Security rendszer összeomló ra, mindenki kárt szenvedne s a legnagyobb károsodás éppen azokat érné, akiknek a Social Security juttatásokra legnagyobb szükségük lenne. A Social Security hivatal statisztikusai kiszámították, hegy mi lenne a következménye az önkéntes biztosítás rendjére való áttérésnek, íme- A 30 éven aluli biztosij tottaknak 15 százaléka kilép-I ne s ez a jövő évben már egy és fél billió dollár bevétel hiányt idézne elő. 1968- ban a Social Security alapnak 18.8 billió dollár vagyonállománya lenne, mig a mai rendszer mellett ez a vagyon, ez a tartalék 27.5 billió dollárt tenné ki. 1988-ban, amikor ä most 40-as éveikben levő dolgozók elérkeznének a ; nyugalohfiba vonulási korhoz, a Social Security alap csődbe jutná a biztosítottak befizetései elvesznének. Persze ha 15 százaléknál többen ugráltának ki a Social- Security biztosításból, a csőd még korábban következne be. Ez az oka annak, hogy az cnk'híes Social Security biz-' tositásról mindeddig csak beszéltek, okoskodtak, vitatkoztak, e — azt még sehol nem vezették be. Mint ahogy elbépzelhetetlien a mai világban önkéntes tűzoltóság a nagyobb városokban, önkéntes rendőrség és elképzelhetetlen a kötelező katonai szolgálat vagy a kötelező iskoláztatás eltörlése. íy •>: * A kötelező Social Security biztosítási rendszer mellett szólnak a következő fontos tények: 1. A Social Security biztosítás egyáltalán nem hozza az embereket kísértésbe, hogy jövőjüket, hogy úgy mondjuk, a kormány nyakába akasszák. Millió és millió dolgozó és kereső ember rendszeresen ímegtakaritj a, jövedelmezően befekteti keresetének egy részét, privát biztosítást is kivesz és ilyképpen igenis maga gondoskodik jövőjéről s a Social Security biztosítás csak kiegészítője az ön-gondoskodásnak. 2. A Social Security szinte ráneveli az embereket a láadás jellegű egyéb biztosításokra és megtakarításokra. Ez az az alap, amelyre minden más gondoskodást építenek. 3. A Social S. biztosítás az alap vállalati biztosításokra is, amelyek már billiós méreteket öltenek több ipari és üzleti ágban. Köztudomású, hogy az újabban elsősorban a jövő biztonságra irányuló kollektív szerződésekben az, uniók a Social Security nyugdijaknak megtoldását követelik és harcolják ki; a Social Security nyugdij összege minden számításban benno van. Nem lehet tehát azt állítani, hogy a kötelező Social Security biztosítás háttérbe szorítaná a privát biztosítást. 4. Ha nem lenne Social Security biztosítás, milliókat kénytelen lenne az állam, a megye, a város — az adófizető lakosság! '— szegénysegélyben részesíteni és a szegénysegélyezés, amely most körülbelül 2 billió dollárba kerül évente, 8—10 billió dollár évi kiadással terhelné meg a , nemzet összességét. Ma 2.2 millió a szegénysegélyezésben 1 részesülők száma, Social Security nélkül ez a szám 8 millióra nőne, 5. A sok millió esetben szegénysegélyezést helyettesítő Social Security biztosítás növeli az emberek önérzetét és biztonságérzetét, milliókat megóv a megaláztatástól, hogy könyöradomány okért rideg hivatalnokokhoz kellene fordulniok. 6. Ami csekkeket visz ma a postás húsz millió embernek, az hamar a gazdasági élet vérkeringésébe jut, hiszen a legtöbben bevásárlásokra fordítják. A fogyasztás növelése maga után vonja termelés növekedését és rendkívül fontos annak kiemelése, hogy a Social Security csekkek révén ily módon a termelés növeléséhez, a nemzet gazdasági erősbbitéséhez hozzájárulnak az öregek, a nem-dolgozók, nem-keresők is. Képzeljük el, hogy máról holnapra elmaradnának a Social Security csekkek. Olyan gazdasági válság állna be, amilyenre nem volt példa sem a 30-as évek depressziójában, sem azelőtt soha. ARANY ÉREM MÁSIK OLDALA WASHINGTON Az amerikai munkásságnak sohasem volt olyan fényes aranykora, mint most. Ezt bátran meg lehet állapítani, ha eltekin tűrik, először attól, hogy az aranycsőből vajmi kevés hull a r'm-sz2rvezctt munkások mirVióina és, másodszor, ha 'szánrVkcsan vagy gondatlanságból szem fiel tévesztjük a munkanélküliek se hegy sem gyérülő táborát. És ha nem ijedünk meg az automatikus gépek hallgatag hadának ostromától ... Augusztusban a gyáripar- i ban — a nagy uniók vadászterületén — a heti átlagos j munkabér 103 dollárral re- i kordmagasságba tört. A munj kában állók összes száma 72.1. millióra nőtt s egy év óta a | gyáriparban 275,000 uj munkalehetőség nyílt meg. Ennek ellenére a munkanéküliek szám? a rendelkezésre álló mimkásrépesség 5.1 százalékára növekedett. Sztrájkok és a velejáró jövedelem kiesések alig haladták meg bármely háboruutáni év bérveszt őségéit. Annak ellenére, hogy az általános kép ilyen kedvező, a munkásmozgalomban a hangulat nem zavaratlainul derűs. Az automata gépek előnyomulása újabb munkanélküliséget okoz, örökösen fenyeget egyik-másik amugyis hanyatlásban levő iparban, elsősorban a szén- és szállítási iparban. Rontja a munkapiac helyzetét a fiatalok folytonos beáramlása is. A már is túlzsúfolt piacom az újonnan jelentkező fiatalok számára nehéz helyet biztositani és ezeknek 15 százaléka ma munka nélkül van. Az automatikus gépek a helyzetet még csak tovább ronthatják. A szervezett munkásság vezetőségeiben valami hiba van, talán a vezérek öregedése okából. Tény az, hogy csak nagyon kis mértékben sikerül az úgynevezett fehérgallérosok beszervezése .és főleg ennek a mulasztásnak következménye az, hogy az unió tagok száma csak kevéssel nő A 23 éves Monica Campbell, a 25 éves Denny Digginssel kötött házassága után Londonban, igyekszik a dudán lejátszani a nászindulót. -Az olvasó ir STATE OF IOWA Mivel az iowai demokraták elfelejtették hivatalosan hitelesíteni Johnson elnök és Humphrey szenátor nevét, a nevek elmaradtak az állam választási listájáról és lehet, hogy az iöwai-aknak be kell irniok jelölteik nevét. New Yorkból, Gyimesy Kásás Ernő kiváló, világszerte ismert festőművésztől, a Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége elnökétől kaptuk a következő kedves Írást: Az olvasó jogán irok. Igen kérem, az olvasónak is vannak jogai. Nemcsak olvasni, kritizálni, hirdetni, előfizetni, hanem írni is. Az olvasó jogán tehát szabadjon nekem is megszólalni. Apám egy erdélyi kisvárosban volt kereskedő. Sok gyerek volt a tanitói háznál, igy aztán kereskedő-inasnak adták. Ahol tanonckodta a 4 esztendőt, ott lett segéd, aztán tulajdonos. Több mint 4 évtizeden át. Mikor a huszas évek végén Amerikából hazalátogattam, sétára vitt. — Kortársait mutatta végig. | Legtöbbjük a főtéren sétált ( napi egy-két órát, a többiek 40—42 évi szolgálat után a családi ház erkélyén olvastak, pipázgattak, merjbhát nem volt még rádió, TV ... “Tudod ezek mit csinálnak ?: — mutatott a 60—65 éves nyugdíjasokra. — Várják a halált. Elmondják, itt fáj, ott fáj, kinek mi segít, de az életük további értelme a hivatalos nyugdíj-korhatárral megszűnt. Nálunk nincs nyugdij, nincs korhatár. Megszoktam a kuncsaftokat, azok is engem, büntetés lenne, ha le;kellene huzni a rollót. A modern élet kijebb tolta az életkor határát. Még Amerikában is, ahol bizony erőnk elhasználódása, igénybevételünk; önhajszolásunk tempója sokkal erősebb, mint az öreg Európában. * * * A pénteki szám kifogyott az újságosnál. Ilyenkor az em- j bér beszól a Népszavához, aj 80-as utcába, a magyar negyedbe és kéri a hiányzó példányt. Ezúttal Homoki Erzsébet vette fel a telefont, kitünően keverve az angolt a magyarral (a szöveg zengzetes nyelvünkön, számok-cimek angolul). Izsó bácsi nem volt a szerkesztőségben. Igen, itt kellett volna kezdeni a történetet 1 Székely Izsó — ezt a vidéki olvasóknak emlitem — a newyorki szerkesztőség vezetője emberemlékezet óta. Úgy hiszem, kétszer is megszolgálta a nyugdij korhatárt — de azért még mindig ott található min- ] den magyar ünnepségen, s a1 * i szerkesztőségi asztalnál is. A mai hétköznapon helyettese felel a telefonhívásra. — Izsó bácsi “csekappon” van. Az öreg szivet néha meg kell nézetni a doktorral. Azt az öreg szivet, amely az olvasót szolgálja túl a szerkesztőségi órákon, túl a vasár- és ünnepnapokon, s messze túl a nyugdíjkorhatáron. Érettem és éretted, a magyar olvasóért. Merthát az olvasónak is van szive. Mely megdobban, ha egy órára más veszi fel a telefont, vagy egy szürke hétköznapon üres a szék a szerkesztő asztala előtt. Székely Izsó ott volt fél évszázad óta minden jelentős magyar eseménynél: a Kossutih-szobor eszméjének születésénél, megvalósulásánál, s egyesületek alakulásánál, bukásánál, átszervezésénél, háborús. világesemények fergetegében, családi ünnepségek intim öregeinél, az idegennyelvű hirlapirás útvesztőjében — éjszaka és nappal. egy-két év óta és 22.2 százaiéi bal még ma is elmarad a múlt évi 25.2 százallékos létszám mögött. Ezek ja százalékszámdk mutatják, hogy az amerikai munkásságnak csak negyedrésze volt uniókban tavaly és még kisebb része van szervezve jelenleg. Nem csoda, hogy az arany ér rrt műsiijt oldalát lesve figyelő munkások már nem elsősorbrh tölbb bért, hanem több jövő biztonságot óhajtrrak s az újabb kollektiv alkudozások során a szenioritás, a korábbi nyugdíjas kor, a nagyobb penzió a fő követelések. mig korábbi években a magasabb béreken volt a hangsúly. Éppen a napokban a bányamunkások uniójának konvencióján egy rebellis csoport dühcsen támadta a John L. Lewis székiéiben ülő Tony Boyle elnököt, amiért az uj kollektiv szerződésben a fceírJényszén bányászoknak elsősorban béremelést és csak másodsorban fokozott jobb biztonságot harcolt ki. Emlékezzünk arra, hogy még néhány évve ezelőtt, amikor az automobilipari unió vezetősége magasabb munkabér helyett magasabb nyugdij követelését hangsúlyozta, az unió tagsága viharosan lehurrogta vezéreit, azzal a jelszóval, hogy több pénz az ember kezében jobb, mint magasabb nyugdijesekk ígérete és reménysége. A biztonság elsőbbsége uralja az újabb kollektiv alkudozásokat. A minap az Armour húsfeldolgozó vállalatnál létrejött kollektiv szerződésnek egyik pontja úgy szól, hegy azok a munkások, alkikn k munkáját autetíratikus gép pusztán pár gombnyomásra redukálja, az addigi munkabért kapják, amit nem holmi gombnyomásért, hanem nehéz produkcióiért kaptak. Egy Ford unió lokálban kő: kérdezés utján miegállapitást nyert, hogy a 15 fontos kérdés közül első helyen szerepeit a jobb nyugdij és a 13-ik helyre szorult a magasabb bér követelése. Nincsen ma se születés- se névnap. De rhiért kellene pirqsbetüs ünnep ahhoz, hogy az olvasó köszönthesse a krónikást ? S ha ünnep is lenne ... vajjón saját lapja Írhatna arról, hogy egy órára “check-up”-ra ment a lap munkatársa ? Nem 1 . És ime, kérem, itt van az olvasó joga: hétköznapunk ■ szivdobbanása, együttérzése, i aggódása. Úgy érzem jogunk volt — minden jubeliumi alkalom nélkül — hangot adni ennek ... Egv villanypóznára “mászott fel” a 21 éves Marline Bowman kocsija. A lányt épkézláb állapotban mentették ki a kocsiból.
