Magyar Hirnök, 1964. július-december (55. évfolyam, 27-53. szám)

1964-09-17 / 38. szám

6. OLDAL MAGYAR RTOtfftl? Thursday. September 17, 1964 Az an?ol tankhajó Esso Norvay kigyulladt a tangeren Aden, Arábia előtt. A képet a H. M. S. An­­zióról készítették, mely megmentette az égő hajó személyzetét. s önkéntes Social Security biztosítás jobb lenne? WASHINGTON — Goldwa­­ter szén., aki hévvel rohan novemberi bukása elé, nem az elfő, de nem is az utolsó azok sorában, akik úgy vé­lekednek, hogy a Social Se­curity biztosítás rendje, mert a kötelező részvételen alapul, ellentétben van az amerikai szabad gazdálkodás szellemé­vel. A kötelező társadalmi biztosítás ellenzői eddig csak halkan hallatták szavukat, tudva azt, hogy ez pusztában elhangzó szó. Mégis most, mi­kor á nemzeti politikai szer­vezet mégmagasabb állására pályázik Goldwater, a halk szó automatikusan hangos szóvá erősödött és ezért most foglalkozni kell a kérdéssel: mi jobb a kötelező, vagy az önkéntes társadalmi biztosí­tás? 1 A republikánus elnökjelölt Így fogalmazta meg egy év­­vül ezelőtt elvi álláspontját: ::A Social Security legyen ön­kéntes .Akinek tetszik, fogad­ja el és aki nem fogadja el, az maga tud magáról gondos­kodni.” Azóta valamennyire l.gyengitette ily szózatát, de ez nem fontos, most nem Goldwater szenátorral vitá­zunk, hanem a kérdés érde­mét vizsgáljuk. Ma 75 millió dolgozó férfi és nő és 5.3 mil­lió munkaadó fizet biztosítási dijat —- Social Security adót 1— és körülbelül 20 millió azoknak a száma, akik nyug­dijat, hozzátartozó járadéko­kat, munkaképtelenségi jára­dékot kapnak a Social Secu­rity alapból. Amiről tehát itt szó van, az általános, nagy nemzeti érdek, csaknem min­den egyes amerikai családét érint. A kérdés alapos elem­zése feltétlen szükségesség. ❖ % ❖ Akik az önkéntes biztosí­tás mellett kardoskodnak, miért teszik ezt? Mivel indo­kolják meg állásfoglalásukat? Fő érveik melyek részben nagyonis helytállók — a kö­vetkezők: 1. A mostani kötelező So­cial Security rendszer súlyo­san megterheli a fiatalabb dolg aikat, viszont a:i öre­gebbeknek olyan előnyöket juttat, amelyet ezek egyálta­lán nem érdemeltek ki. Egy most nyugalomba vonuló há- 1 zaspár legfeljebb 3516 dollár Social Security adót fizetett be és ezzel jogot nyert 32,000 dollárnyi juttatásokra. Csak­nem tizszerannyit vesz ki, mint amennyit beadott. Hon­nan ered a különbözet? A j fiatalabb dolgoijók befizotá- I síéiből, amelyekre munkaadó­­' ik mindenkor rádupláztak. 2. A nyugdijak és egyéb juttatások a nagyobb jövedel­mű dolgozók millióinak nem nyújtanék eleget, mert az ! évi 4300 dolláron felüli kere­set számításon kivül marad. 3. A kötelező biztosítás rendszere megfosztj a az em- i borikét attól a lehetőségtől, hegv privát biztosiíá-3 utján, vágy más uton-mődon maguk gondoskodjanak jövőjükről, j lehetőségeik és szükségleteik mértékében. 4. Az önkéntes Social Se­curity -rendszernek nagy elő­­jnye lenne, hogy mindenki oly módon gondoskodhatna jövő­jéről, ahogyan jónak látja: be­lépne a Social Security biz­tosításba, vagy privát bizto­sítást venne ki, vagy megta­karításait bankba tenné, vagy részvényeket, bondokat vásárolna. Ily módon minden­ki maga vállalná a felelőssé­get a jövőjéért, nem hárítaná azt át a kormányra. * * * Ezeket az érveket sokszor latolgatták, komolyan ele­meznék politikusok, törvény­hozók, az ipari; és üzleti ér­­d kéltség képviselői, hivata­los és privát szakértők és nagyjában a következő nézet kristályosodott ki: Ha a lakosság millióinak szabad választására lenne biz­­va, hogy a S. Security biz­tosításban részt alkarnak-e venni vagy sem, az egész So­cial Security rendszer össze­omló ra, mindenki kárt szen­vedne s a legnagyobb károso­dás éppen azokat érné, akik­nek a Social Security juttatá­sokra legnagyobb szükségük lenne. A Social Security hivatal statisztikusai kiszámították, hegy mi lenne a következmé­nye az önkéntes biztosítás rendjére való áttérésnek, íme- A 30 éven aluli biztosi­­j tottaknak 15 százaléka kilép-I ne s ez a jövő évben már egy és fél billió dollár bevé­tel hiányt idézne elő. 1968- ban a Social Security alap­nak 18.8 billió dollár vagyon­állománya lenne, mig a mai rendszer mellett ez a vagyon, ez a tartalék 27.5 billió dol­lárt tenné ki. 1988-ban, ami­kor ä most 40-as éveikben le­vő dolgozók elérkeznének a ; nyugalohfiba vonulási korhoz, a Social Security alap csődbe jutná a biztosítottak befize­tései elvesznének. Persze ha 15 százaléknál többen ugrá­ltának ki a Social- Security biztosításból, a csőd még ko­rábban következne be. Ez az oka annak, hogy az cnk'híes Social Security biz-' tositásról mindeddig csak be­széltek, okoskodtak, vitatkoz­tak, e — azt még sehol nem vezették be. Mint ahogy el­­bépzelhetetlien a mai világ­ban önkéntes tűzoltóság a na­gyobb városokban, önkéntes rendőrség és elképzelhetetlen a kötelező katonai szolgálat vagy a kötelező iskoláztatás eltörlése. íy •>: * A kötelező Social Security biztosítási rendszer mellett szólnak a következő fontos té­nyek: 1. A Social Security bizto­sítás egyáltalán nem hozza az embereket kísértésbe, hogy jövőjüket, hogy úgy mondjuk, a kormány nyaká­ba akasszák. Millió és millió dolgozó és kereső ember rendszeresen ímegtakaritj a, jövedelmezően befekteti kere­setének egy részét, privát biz­tosítást is kivesz és ilyképpen igenis maga gondoskodik jö­vőjéről s a Social Security biztosítás csak kiegészítője az ön-gondoskodásnak. 2. A Social Security szinte ráneveli az embereket a lá­­adás jellegű egyéb biztosítá­sokra és megtakarításokra. Ez az az alap, amelyre min­den más gondoskodást építe­nek. 3. A Social S. biztosítás az alap vállalati biztosításokra is, amelyek már billiós mére­teket öltenek több ipari és üz­leti ágban. Köztudomású, hogy az újabban elsősorban a jövő biztonságra irányuló kollektív szerződésekben az, uniók a Social Security nyug­dijaknak megtoldását követe­lik és harcolják ki; a Social Security nyugdij összege minden számításban benno van. Nem lehet tehát azt ál­lítani, hogy a kötelező Social Security biztosítás háttérbe szorítaná a privát biztosítást. 4. Ha nem lenne Social Se­curity biztosítás, milliókat kénytelen lenne az állam, a megye, a város — az adófize­tő lakosság! '— szegényse­gélyben részesíteni és a sze­génysegélyezés, amely most körülbelül 2 billió dollárba ke­rül évente, 8—10 billió dollár évi kiadással terhelné meg a , nemzet összességét. Ma 2.2 millió a szegénysegélyezésben 1 részesülők száma, Social Se­curity nélkül ez a szám 8 mil­lióra nőne, 5. A sok millió esetben sze­génysegélyezést helyettesítő Social Security biztosítás nö­veli az emberek önérzetét és biztonságérzetét, milliókat megóv a megaláztatástól, hogy könyöradomány okért ri­deg hivatalnokokhoz kellene fordulniok. 6. Ami csekkeket visz ma a postás húsz millió ember­nek, az hamar a gazdasági élet vérkeringésébe jut, hi­szen a legtöbben bevásárlá­sokra fordítják. A fogyasztás növelése maga után vonja termelés növekedését és rend­kívül fontos annak kiemelé­se, hogy a Social Security csekkek révén ily módon a termelés növeléséhez, a nem­zet gazdasági erősbbitéséhez hozzájárulnak az öregek, a nem-dolgozók, nem-keresők is. Képzeljük el, hogy máról holnapra elmaradnának a So­cial Security csekkek. Olyan gazdasági válság állna be, amilyenre nem volt példa sem a 30-as évek depressziójában, sem azelőtt soha. ARANY ÉREM MÁSIK OLDALA WASHINGTON Az ame­rikai munkásságnak sohasem volt olyan fényes aranykora, mint most. Ezt bátran meg le­het állapítani, ha eltekin tűrik, először attól, hogy az aranycsőből vajmi kevés hull a r'm-sz2rvezctt munkások mirVióina és, másodszor, ha 'szánrVkcsan vagy gondatlan­ságból szem fiel tévesztjük a munkanélküliek se hegy sem gyérülő táborát. És ha nem ijedünk meg az automatikus gépek hallgatag hadának ost­romától ... Augusztusban a gyáripar- i ban — a nagy uniók vadász­­területén — a heti átlagos j munkabér 103 dollárral re- i kordmagasságba tört. A mun­­j kában állók összes száma 72.1. millióra nőtt s egy év óta a | gyáriparban 275,000 uj mun­kalehetőség nyílt meg. Ennek ellenére a munkanéküliek szám? a rendelkezésre álló mimkásrépesség 5.1 százalé­kára növekedett. Sztrájkok és a velejáró jövedelem kiesé­sek alig haladták meg bár­mely háboruutáni év bérvesz­­t őségéit. Annak ellenére, hogy az ál­talános kép ilyen kedvező, a munkásmozgalomban a han­gulat nem zavaratlainul de­rűs. Az automata gépek elő­nyomulása újabb munkanél­küliséget okoz, örökösen fe­nyeget egyik-másik amugyis hanyatlásban levő iparban, el­sősorban a szén- és szállítási iparban. Rontja a munkapiac helyzetét a fiatalok folytonos beáramlása is. A már is túl­zsúfolt piacom az újonnan je­lentkező fiatalok számára ne­héz helyet biztositani és ezek­nek 15 százaléka ma munka nélkül van. Az automatikus gépek a helyzetet még csak tovább ronthatják. A szervezett munkásság ve­zetőségeiben valami hiba van, talán a vezérek öregedé­se okából. Tény az, hogy csak nagyon kis mértékben sike­rül az úgynevezett fehérgal­lérosok beszervezése .és főleg ennek a mulasztásnak követ­kezménye az, hogy az unió tagok száma csak kevéssel nő A 23 éves Monica Campbell, a 25 éves Denny Digginssel kötött há­zassága után Londonban, igyekszik a dudán lejátszani a nászindu­lót. -Az olvasó ir STATE OF IOWA Mivel az iowai demokraták elfelejtették hivatalosan hitelesíteni Johnson elnök és Humphrey szená­tor nevét, a nevek elmaradtak az állam választási listájáról és lehet, hogy az iöwai-aknak be kell irniok jelölteik nevét. New Yorkból, Gyimesy Ká­sás Ernő kiváló, világszerte ismert festőművésztől, a Kül­földi Magyar Képzőművészek Világszövetsége elnökétől kap­tuk a következő kedves Írást: Az olvasó jogán irok. Igen kérem, az olvasónak is van­nak jogai. Nemcsak olvasni, kritizálni, hirdetni, előfizetni, hanem írni is. Az olvasó jo­gán tehát szabadjon nekem is megszólalni. Apám egy erdélyi kisvá­rosban volt kereskedő. Sok gyerek volt a tanitói háznál, igy aztán kereskedő-inasnak adták. Ahol tanonckodta a 4 esztendőt, ott lett segéd, az­tán tulajdonos. Több mint 4 évtizeden át. Mikor a huszas évek végén Amerikából ha­zalátogattam, sétára vitt. — Kortársait mutatta végig. | Legtöbbjük a főtéren sétált ( napi egy-két órát, a többiek 40—42 évi szolgálat után a családi ház erkélyén olvastak, pipázgattak, merjbhát nem volt még rádió, TV ... “Tudod ezek mit csinálnak ?: — mutatott a 60—65 éves nyugdíjasokra. — Várják a halált. Elmondják, itt fáj, ott fáj, kinek mi segít, de az éle­tük további értelme a hivata­los nyugdíj-korhatárral meg­szűnt. Nálunk nincs nyugdij, nincs korhatár. Megszoktam a kuncsaftokat, azok is engem, büntetés lenne, ha le;kellene huzni a rollót. A modern élet kijebb tolta az életkor határát. Még Ame­rikában is, ahol bizony erőnk elhasználódása, igénybevéte­lünk; önhajszolásunk tempója sokkal erősebb, mint az öreg Európában. * * * A pénteki szám kifogyott az újságosnál. Ilyenkor az em- j bér beszól a Népszavához, aj 80-as utcába, a magyar ne­gyedbe és kéri a hiányzó pél­dányt. Ezúttal Homoki Erzsébet vette fel a telefont, kitünő­en keverve az angolt a ma­gyarral (a szöveg zengzetes nyelvünkön, számok-cimek an­golul). Izsó bácsi nem volt a szerkesztőségben. Igen, itt kellett volna kez­deni a történetet 1 Székely Izsó — ezt a vidéki olvasók­nak emlitem — a newyorki szerkesztőség vezetője ember­emlékezet óta. Úgy hiszem, kétszer is megszolgálta a nyugdij korhatárt — de azért még mindig ott található min- ] den magyar ünnepségen, s a1 * i szerkesztőségi asztalnál is. A mai hétköznapon helyet­tese felel a telefonhívásra. — Izsó bácsi “csekappon” van. Az öreg szivet néha meg kell nézetni a doktorral. Azt az öreg szivet, amely az olvasót szolgálja túl a szerkesztősé­gi órákon, túl a vasár- és ün­nepnapokon, s messze túl a nyugdíjkorhatáron. Érettem és éretted, a ma­gyar olvasóért. Merthát az ol­vasónak is van szive. Mely megdobban, ha egy órára más veszi fel a telefont, vagy egy szürke hétköznapon üres a szék a szerkesztő asztala előtt. Székely Izsó ott volt fél év­század óta minden jelentős magyar eseménynél: a Kos­­sutih-szobor eszméjének szü­letésénél, megvalósulásánál, s egyesületek alakulásánál, bu­kásánál, átszervezésénél, há­borús. világesemények ferge­­tegében, családi ünnepségek intim öregeinél, az idegen­­nyelvű hirlapirás útvesztőjé­ben — éjszaka és nappal. egy-két év óta és 22.2 száza­iéi bal még ma is elmarad a múlt évi 25.2 százallékos lét­szám mögött. Ezek ja száza­­lékszámdk mutatják, hogy az amerikai munkásságnak csak negyedrésze volt uniókban tavaly és még kisebb része van szervezve jelenleg. Nem csoda, hogy az arany ér rrt műsiijt oldalát lesve fi­gyelő munkások már nem el­­sősorbrh tölbb bért, hanem több jövő biztonságot óhaj­­trrak s az újabb kollektiv al­kudozások során a szeniori­­tás, a korábbi nyugdíjas kor, a nagyobb penzió a fő köve­telések. mig korábbi években a magasabb béreken volt a hangsúly. Éppen a napokban a bányamunkások uniójának konvencióján egy rebellis cso­port dühcsen támadta a John L. Lewis székiéiben ülő Tony Boyle elnököt, amiért az uj kollektiv szerződésben a fce­­írJényszén bányászoknak el­sősorban béremelést és csak másodsorban fokozott jobb biztonságot harcolt ki. Emlé­kezzünk arra, hogy még né­hány évve ezelőtt, amikor az automobilipari unió vezető­sége magasabb munkabér he­lyett magasabb nyugdij köve­telését hangsúlyozta, az unió tagsága viharosan lehurrogta vezéreit, azzal a jelszóval, hogy több pénz az ember ke­zében jobb, mint magasabb nyugdijesekk ígérete és re­ménysége. A biztonság elsőbbsége uralja az újabb kollektiv al­kudozásokat. A minap az Ar­mour húsfeldolgozó vállalat­nál létrejött kollektiv szerző­désnek egyik pontja úgy szól, hegy azok a munkások, alkik­­n k munkáját autetíratikus gép pusztán pár gombnyo­másra redukálja, az addigi munkabért kapják, amit nem holmi gombnyomásért, ha­nem nehéz produkcióiért kap­tak. Egy Ford unió lokálban kő: kérdezés utján miegállapi­­tást nyert, hogy a 15 fontos kérdés közül első helyen sze­repeit a jobb nyugdij és a 13-ik helyre szorult a maga­sabb bér követelése. Nincsen ma se születés- se névnap. De rhiért kellene pi­­rqsbetüs ünnep ahhoz, hogy az olvasó köszönthesse a kró­nikást ? S ha ünnep is lenne ... vaj­jón saját lapja Írhatna arról, hogy egy órára “check-up”-ra ment a lap munkatársa ? Nem 1 . És ime, kérem, itt van az olvasó joga: hétköznapunk ■ szivdobbanása, együttérzése, i aggódása. Úgy érzem jogunk volt — minden jubeliumi al­kalom nélkül — hangot adni ennek ... Egv villanypóznára “mászott fel” a 21 éves Marline Bowman ko­csija. A lányt épkézláb állapotban mentették ki a kocsiból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom