Magyar Hirnök, 1962. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)

1962-07-19 / 29. szám

3 MAGYAR HÍRNÖK 1962. JULIUS 19 A grófi kastély titka REGÉNY (Folytatásokban) Irta: BODONYI ZSIGMOND MUNKÁSSORBAN Eleonora gyermekkori barát­nőjénél, báró Gyergyóynénál elég szívélyes fogadtatásra ta­lált. A báróné szintén grófi csa­lád sarja. Atyja gróf Sallay Aladár, nagyobb uradalomnak volt a birtokosa és miután té­kozló életmódja folytán tönkre­ment, barátja befolyása révén megyei hivatalnok lett. Hálából és viszonzásul á gróf a vele egyidős, öreg barát­jához, báró Gyergyóy László­hoz adta nőül egyetlen leányát, Irént. A vidám kedélyű grófnő ha­mar meghozta atyjának ezt az áldobzatot, sorsába beletörő­dött már annál is inkább, mert lánykori udvarlója állandóan vendégeskedett a bárói háznál. Az öregedő báró, aki mellesleg szenvedélyes vadász is, nem vette nagyon szivére neje hűt­lenségét. Mindennél többre be­csülte ritka szép szarvasaggan­­csait s hogy egy-két szarvval kevesebbje, vagy többje volt, az nála nem számított . . . Egész napon át a kastélya Koszorúk, csokrok, vágott és cserepes virágok minden alkalomra FRANKLIN FLOWER SHOP magyar virágüzlet 93 DOUGLAS AVENUE Somerset (Franklin Township) New Brunswick, N. J. Tel. Kilmer 5-4234 A. Simko & Sons menti erdőt bújta. Eleonórát a táj vadregényes szépsége vonzotta főképpen a báróékhoz, mivelhogy a báróné iránt annak férjhezmenetele óta nem visltetett valami külö­nös rokonszenvvel. Lelkében sehogysem bírta megbocsátani barátnője érdekházasságát, — hogy csupán önző érdekből ment nőüil az öregedő férfihez. Eme érzésének gyakran kife­jezést is adott és csak a régi baráti köteléknek s a kényszer­nek volt tulajdonítható, hogy Eleonóra másutt, mint a baró­­nénál nem lelhetett — szándé­ka szerint ideiglenesen — me­nedéket. Alig két napi ottidőzés után a báróné fölhasználta az eg;'? düllétüket és megkérdezte Ele­onórát : — Elikém, drágám, meddig szándékozol nálunk időzni? A grófnőt a hirtelen fölvetett tapintatlan kérdés láthatóan meghökkentette. Hirtelenében nem is tudta mit válaszoljon és csak némi gondolkozás után fe­lelte: — Ha terhedre vagyok, úgy még ma távozhatom. — Azt éppen nem óhajta­nám, de szeretném tudni . . . — Miért, kérlek? — Tudod szivem, hogy őszinte legyek, az uram előtt nem merem föltárni titkodat, sem elűzésedet hazulról és ne­kem is végtelen kellemetlen az ügy. — Neked? Mennyiben? — Akárhogy vesszük a dol­got, Elikém , mégis csak er­kölcstelen . . . — Ugyan! És ezt te mondod nekem , — szólt nekihevülten a grófnő, — te, aki szeretőt tartasz az urad mellett? ! — Kikérem magamnak; .. Nincs jogod ahhoz, hogy ven­dégszeretetemmel visszaélj és sértegess — ripakodott a báró­né Eleonórára, akit módfelett felháboritott barátnőjének vi­selkedése és alig bírta magát türtőztetni, hogy haragjának méltóképpen kifejezést adjon. A bárónénak most vendége, férjének nővére, gróf Óváryné érkzett. Beléptekor a báróné bemutatta Eleonórát: — Gróf Borovszky Eleonóra, — szólt a bemutatás. Kezetfogtak. — Sok szépet hallottam én önök felől, Iréntől is, — hallat­ta megjegyzését és a bárónéhez fordult: — Képzeld, Irénkém, tegnap este itthagyott a szakácsnőm! — (Folyt, köv.) Mgyar fegyverek és fegyverkészitők Magyarországon először Hu­nyadi János utolsó csatájában használták a katonák a tüzelő fegyvert. S rá alig egy félszá­zaddal Hunyadi Mátyásnak, — az “igazságos” királynak — már messzi földön hires ágyu­­öntői és fegyverkovácsai voltak. Ágyukkal a két Kolozsvári testvér pozsonyi műhelye látta el Mátyás király hires fekete­seregét. Ezeket az ágyukat rend­szerint hat bivaly húzta. Tehát bizonyos tekintetben nemcsak az ügyes tüzérektől függött a harcok sikere, hanem a biva­lyoktól is. A magyar fegyverkovácsok is nagy hírnévre tettek szert, nem­csak az ágyú-gyártók. Budán, Rozsnyón, Késmárkon, Pozsony­ban olyan puskákat készítettek, amelyekért a muszka cár épp úgy versenyzett, mint a litvánok fejedelme. Aki mást nem készí­tett, csak kardot, az nem szíve­sen vette, ha fegyverkovácsnak címezték, szigorúan elvárta, hogy kardcsiszárnak szólítsák. A kurucok idejében Thököly Imre fejedelem muskétásait a lelkes és ügyes szepesi fegyver­­kovácsok látták el kitűnő pus­kákkal és pisztolyokkal. Nagy Rákóczi Ferenc fejede­lemnek pedig a munkácsi udvari kovácsok csinálták a kiváló ka­rabélyokat és kétcsövű piszto­lyokat. De sok dicsőséges harcot is láttak azok a karabélyok! . . . A magyar szabadságharcban, 1848-ban Kossuth Lajos kor­mányzónak Gábor Áron volt a hires ágyuöntő mestere, aki a székely faluk és városok szép­­hangú harangjaiból öntötte a hires ágyukat Kézdivásárhe­­lyen. Ezeknek kiváló fegyver­­gyárosa pedig nem volt más, mint Gárdonyi Gézának édesap­ja: Ziegler Sándor Mihály, aki a szabadságharcban a halálfe­jes légió parancsnoka volt. Aztán jöttek az első világhá­ború ágyú- és fegyverszörnye­tegei. A messzehordó ágyuk, a 42-esek (a belőlük kilőtt lövedék 42 centiméter átmérőjű volt), a gépfegyverek, golyószórok. Itt mutatkozott be a kegyetlen gáz­okádó ágyú, a lángszóró, a repü­lőgépről ledobott bomba és a tű­zön vizen keresztül törtető, sen­kitől meg nem ijedő tankok. Szinte rossz is ráfgondolni a vi­lágháború temérdek fegyveré­re ... És szomorúság lepi meg egyben szivünket, amikor e­­szünkbe j útnak azok az ártatlan hősök, akiket ez a sok kegyetlen fegyver sírba temetett, család­juktól, hazájuktól örökre elvá­lasztott ... Milyen jó lenne, ha a világon élő összes embereknek semmi már fegyverük nem volna, csak az az egyetlen egy, amelyet az egy igaz Isten kezünkbe adott: a SZERETET! . . . A HÉT (Folyt, az 1-ső oldalról) rében! Sem a kommunista la­pok, se más amerikai magyar újság soha annyi kárt nem csi­nált a magyarságnak és az egyetemes magyar ügynek, mint ez a kiadvány! Ez a ke­reszténynek álcázott sajtóter­mék elsősorban keresztény ma­gyarok között kezdett fejeket szabdalni, fejeket leütni pró­bálni! (Csak próbálni, mert le­ütni nem tudott egyet se, sőt!) És nekiment mindennek és min­denkinek, ami és aki valamit is számított az elmúlt kb. 50 év alatt a mi “Magyar-Ameri­­kánkban.” Nem utolsó sorban a mi Amerikai Magyar Szö­vetségünknek, melynek hitelét és jóhirnevét a könnyen elbo­­londithatók körében valóban si­került is oly alapossággal le­rontania, hogy azok a Szövet­ség anyagi és erkölcsi támoga­tását sietve be is szüntették. A kommunista-ellenes front ed­digi legerősebb amerikai ma­gyar bástyáját, a mi Magyar Szövetségünket pontosan ak­kor sikerült ezeknek az ele­meknek aláaknázniok, meg­­gyengiteniök, amikor erre az erős bástyára a legnagyobb szükség mutatkozott. Lelke le­gyen rajta annak, akinek eb­ben bármilyen része volt! A “Magyar Szó” és kapcsolt részei, minden ren­dű és rangú kommunistái pedig halmozhatják az adatokat bő­ven, van mibö’ . . . Ellenünk! Mindnyájunk ellen! “Olyan fegyver került a kezükbe, amit százezer dollárért sem tudtak volna máskép megvenni” — idézzük a jó Father Galambos örökbecsű szavait ... A “Ma­gyar Szó”-ék cikksorozatának következő fejezeteiben bizo­nyára lesz bőven szó a keresz­tény napilaposokról és hetilap­juk cikkeiről is. Lesz adathal­maz-felhasználás, fejek hez­­vagdosás még bőven. Hála érte azoknak, akik nyomdába adták ostoba, meggondolatlan írás­gyakorlataikat, “cikkeiket” ... Hogy a “Magyar Szó”-ék ilyen csődről írhatnak ma, ebben sok része, főrésze van egynémely derék keresztényünknek, ál­dott jó magyarunknak! Záradékul megemlítjük itt még azt, hogy a vörösek adatgyűjtéséhez és adathalmazához a mi lapjaink évtizedek óta legfeljebb azokat a cikkeket szolgáltatták, ame­lyekben róluk és az ő sötéthát­­terü “Magyar Szó” cimü lap­jukról rántottuk le megannyi­szor a leplet. Tehát ellenük so­rakoztattuk az adatokat. Min­den más “adat,” amit szolgál­tattunk olyan volt, amit mások, máshelyen már megírtak, ki­nyomattak, elkövettek. Vád te­hát minket sem ezért a cikkün­kért, se bármely másért nem érhet! Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban A választójog körülbástyázása Szavazati jog nélkül a pol­gárnak nincs beleszólása a köz­ügyekbe. A demokrácia első feltétele, hogy a szavazati jog szabad gyakorlásának korlátá­it ledöntse. Amerikában tulaj­donképen csak a Délen állanak fenn ilyen korlátozások, ame­lyek kezdettől fogva állami fel­hatalmazáson alapultak, az Alkotmányban foglalt garanci­ák ellenére is. Csak 1957-ben gondoskodott az amerikai kongresszus arról, hogy a kor­mány felhatalmazást nyerjen az Alkotmány ez alapvető elvé­nek kikényszerítéséről. Az 1957-ki Civil Rights Act felhatalmazta a szövetségi kormányt, hogy bírói eljárást indítson a helyi és állami ha­tóságok ellen, amelyek a szava­zásra jogosult polgárokat elü­tik joguk gyakorlásától. Bizonyos, hogy a Délen a né­gerek sem a szavazást megelő­ző regisztrálásnál, sem a vá­lasztásoknál nem szerepeltek abban az arányban, amely számuk szerint megillette vol­na őket. Hiányos iskolázottsá­guk, a jobboldali szélsőségek erőszakoskodásai és nemtörő­dömségük voltak az okok. Az amerikai kormány igyekszik most mind a hármat megszün­tetni. Bírói eljárás az első célrave­zető eszköz. Törvény elé állíta­nak tehát mindenkit, aki jog­talanul avatkozik be a válasz­tások lefolytatásába. A bírósá­goknak kell dönteniük olyan esetekben is, amikor az állami vagy helyi szabályok szembe­helyezkednek a szövetségi tör­vényekkel és ez bizony néha igen hosszadalmas éljárás. A másik eszköz a törvényes korlátozások megs züntetése. Az Alkotmány megengedi ugyan az egyes államoknak, hogy maguk határozzák meg a szavazati jog feltételeit, de ezek a megszorítások nem irányulhatnak bizonyos színű­ek, vallásuak vagy nemzeti­ségűek ellen. A harmadik módszer a fel­világosítása és közoktatáson alapszik. Két évre dolgoztak ki tervet, hogy a négereket ma­gukat rábírják arra, hogy szavazati jogukkal minden körülmények között éljenek. Az emberbaráti szervezetek legnagyobbrésze köz remükö­­dik a terv kivitelében s néhány nagyobb közalapítvány gon­doskodik a pénzügyi fedezet­ről. Remélhető, hogy már a leg­közelebbi általános választá­sok alkalmával érezhetővé vá­lik a négerek fokozottabb részvétele a közügyekben. Ha ez megvalósul, meg fog változ­ni a Dél társadalmának össze­tétele és a Kongresszus képe is, amelyben a déli államok képvi­selői gyakran helyezkedtek szembe a nemzet többségének az akaratával. American Council (Az Amerikai Magyar Szö­vetség minden politikai irá­nyon felül, kizárólag a ma­gyarság egyetemes érdekeinek elismertetéséért fáradozik az­által, hogy befolyásos amerikai körökben teremt értékes össze­köttetéseket. A fenti levél is bi­zonyítja, hogy igyekezete nem hiábavaló. Mivel a Szövetség kizárólag önkéntes adomá­nyokból tartja fenn magát, mentesítsük adományainkkal a munkáját akadályozó, állandó anyagi zavaroktól és gondok­tól!) JULIUS BORBÉLY ÜZLET 240 Somerset St. közel a Louis Streethez Tisztaság, figyelmes, pontos kiszolgálás. Női, férfi, gyer­mek hajvágás, beretválás. Fej és arcbőrm aszalás, haj­festés, shampoo. Urbán Gyula Hazai elismert borbély és fodrász mester GYÁSZJELENTÉS Mélységes fájdalommal, de a Mindenható Isten szent akaratában keresztényi lélekkel meg­nyugodva jelentjük a szerető jó édesanya, nagy­anya, dédanya, testvér, sógornő, rokon és jóbarát, a Vezsprém-megyei Vinár községi születésű és Amerikába 60 évvel ezelőtt kivándorolt ÖZV. ID. FESLER IMRÉNÉ született Takács Anna áldásos életének 83-ik évében, 1962 junius 28-án, a halotti szentségek magáhozvétele után bekövet­kezett gyászos elhunytát. Drága halottunkat a Gowen temetkezési in­tézetben ravataloztuk fel s onnan kisértük őt utol­só útjára julius 2-án reggel, a Szent László római katolikus templomban megtartott engesztelő szentmise áldozat után a St. Peter temetőbe, ahol örök nyugalomra helyeztük. Béke lebegjen áldott porai felett! Az Örök Világosság fényeskedjék neki! New Brunswick, N. J. (369 Livingston Ave.) 1962 julius 13. A GYÁSZOLÓ CSALÁD GYÁSZOLJÁK: szerető gyermekei: ANNA és férje Resh István és cs. és IFJ. FESLER IM­RE és felesége Ethel és cs.; unokái: Krau­­szer Miklósné sz. Resh Anna és cs.; — Peter­son Ericné sz. Fesler Joyce és cs.; — Pel­­lichero Jánosné sz. Fesler Patricia és cs.; — 9 dédunokája, — testvérei: Özv. Gyarmaty Lajosné és cs., Horváth Józsefné és cs. és Sabo Józsefné és cs., sógorai: Horváth Jó­zsef és Sabo Ferenc; — úgyszintén kiterjedt rokonsága úgy itt, mint az óhazában és a csa­lád sok-sok jóbarátja. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton is hálás köszönetét kívánunk mondani mindazoknak, akik mély bánatunkban részvétnyilatkozatukkal felkerestek s szivünk fájdalmát enyhíteni igyekeztek. Hálás köszönetét mondunk a temetési szertartást végző Father Piuls és Father Lukács r.k. lelkipásztor uraknak és a szertartásban segédkező többi kedves papoknak, valamint a Gowen temetkezési intézetnek a minden tekintetben megelége­désünkre végzett kitűnő szolgálataiért. Hálás köszönetét mondunk továbbá mindazoknak, akik vir­rasztónak, akik a ravatalnál és a temetés'en megjelentek, akik virágot küldtek a ravatalra, akik szentmisét szolgáltattak, akik autójukat a temetéskor rendelkezésre bocsátották és a koporsó­vivőknek, névszerinti Horváth Vilmos, Varga Lajos, Mikula Ist­ván és Kotyuk Zoltánnak. Hálás köszönetét mondunk a Szűz Mária Egylet, a Rózsa­füzér Társulat és a Magyar Női Demokrata Kör tagajainak, akik szervezetüket, melyeknek az elhunyt tagja volt, testületileg kép­viselték a ravatalnál és a temetésen és drága halottunkért imád­koztak, ----valamint mindazoknak a jószomszédoknak és barátok-' nak, akik gyászunk legnehezebb óráiban bármi módon segítsé­günkre siettek, mellettünk állottak s ezzel is kifejezésre juttat­ták az elhunyt és irántunk érzett szeretetüket. A jó Isten fizesse meg mindnyájuknak a jóságát, felejthe­tetlen emlékű drága halottunknak pedig adjon örök nyugodal­mat a sírban, lelkének örök üdvösséget! A GYÁSZOLÓ CSALÁD KITŰNŐ FÜTŐ OLAJAT rendelésre pontosan házhoz szállít a Varga Oil Go. FRANKLIN PARK, N. J. Tel. 297-2200 I vagy: AX 7-2202 A New York-i Független Magyar Ref. Egyház hírei Lelkészek: Csordás Gábor Ladányi Zsigmond Templom: 229 E. 82. utca KERTI ÜNNEPÉLYEK — Most vasárnap julius 22-én a new yorki egyház magyar Női Köre és a Férfikor kerti ünne­pélyt rendez a népszerű Szi­várvány zenekarral a cliffsidei testvéregyház 76 Palisade Ave. mögötti templomkertjében. A passaici egyház templomkert­jében julius 29-én a keleti kör­zethez tartozó református egy­házak és nőegyletek a rádiós istentiszteletek fenntartására magyar találkozót és szabadté­ri zenés ünnepélyt tartanak. Mindkét alkalomra bérelt autó­busz indul a 229 East 82-ik ut­cai templomból az istentisztele­tek után. HÁZASSÁGKÖTÉS •Stfuftká­­csy Emil és Gort'vay Olga new yorki lakos egyháztagok Wa­shington Ville-i szép tóparti otthonukban julius 14-én La­dányi Zsigmond lelkész eSketé­­si szolgálatával barátaik, roko­naik, testvéreik, Mrs. Horváth Mára, ifj. Kurn Árpád tanuk gratuláló jelenléte előtt házas­ságot kötöttek. GYÜLEKEZETI HÍREK — Nt. Mrázik István fiatal lelki­­pásztor junius 20-án Bécsbőí New Yorkba érkezett, julius 15-én igét hirdetett a 82-ik ut­cai templomban. Néhai Bodnár Imréné Ujpál Julia emléke, a 8 évvel ezelőtt elhalt néhai Tóth Ferenc emléke julius 15-én templomi kegyeletben része­sült. Ifj. Makay Árpád, Huttka Miklós templomdiszitő munká­val segítették az egyházat. Az angol Nőikor Horváth Istvánné utján $200 adományt adott. Néhai Horosz Vince, néhai Kö­­röskényi Elek emlékére rádiós­istentiszteletre és kegyeleti szolgálatra Bartók Géza, Mrs.: Boross Telentől rádiósszolgála­­tokra adományt kapott a gyü­lekezet. Mrs. Martin-Csegzi5; Eszter jótékonyságáról is is-, mert new yorki lakos beteg.* Julius 11-én Ladányi Zsigmond' lelkipásztortól látogatást ka­pott. J KI TUD RÓLA? | — LEBED A AUGUSTIN és fe-j lesége sz. Ludl Aloisia nyomait kutatja nevezettek egyik csa­ládtagja. Lebedáék 1904-5 ,tát jan vándorolták ki Amerika-' ba Brünnből, Austria-Magyar4 országról (a mai Csehszlová­kiából) s előbb Chicagóban,­­vagy Chicago környékén éltek' majd Tékas államba költöztek, ahol Lebedának, állítólag, sör-, gyára volt. Az asszony 1919 éat, 1922 között halt meg, férje még előbb. ./.-."äjfr. ■ ti-AjÜt»? ■ ;VvV- \ M Í8í Aki nevezettekről tud, vag^ hallott valaha is valamit, á legcsekélyebb útbaigazítással és információval is sokat segít­het egy bonyolult családi ügy» ben. Értesítést érré: ■ a címre kérnek: László I. Dienes, 2lé Somerset St., New Brunswick, N. J. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot! Születésnapi és névnapi üdvözlőkártyák MAGYAR SZÖVEGGEL kaphatók lapunk könyvosztályán Borítékkal 15c FOREIGN BOOK SHOP 216 Somerset Street NeV Brunswick, N. J. Magyar-Angol, vagy Angol-Magyar ____ HITELES FORDÍTÁSOKAT úgyszintén NÉMET és román nyelvű okiratok, bizonyítványok angolra fordítását, vagy bármilyen hivatalos okmányok gyors, pontos, szakszerű elkészítését vállalja lapunk KÖZPONTI IRODÁJA 216 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK, N: J. Tel. CHarter 9-379X László I. Dienes, Notary Public of New Jersey SZERELTESSE ÁT ;• Fűtőberendezését ii OLAJRA! < > Tátessen olaj égőt (Oil Burner) szén kazánjába! rtf, egy teljesen aj, 1 ’ moedrn olajkazánra cseréltesse ki a mostanit I , , KÉRJEN DÍJTALAN ARAJANLATOTI OLAJ FŰTŐ­BERENDEZÉST RÉSZLETFIZETÉSRE IS ADUNKI Ü BESSENYEI ALBERT és Fia « Olaj fűtőberendezés és fűtőolaj szállítók < > 586 Hamilton St. Tel. Kilmer 5-6453 < > A RUTGERS “ ...» « :i *' • , ... j ■ 'ü f _ ilJf. •; vÁ.f>5 •'rf < ‘ CHEVROLET "OK." HASZNÁLT AUTOMOBILJAI A LEGMEGBÍZHATÓBBAK! ., •'■Sj 'f-- . ; -. ' ' • Áj,' • :& -y : <: V ÍD f • * j H / (í •• QK RUTGERS Q|( CHEVROLET UIV [ ''■■ ' pi' Használt kocsi telepe — Könnyű GMAC részletek! , 70 WOODBRIDGE AVE. HIGHLAND PARK, N. J. Telefon CHarter 7-1124 — Nyitva reg. 9-től este 9-ig, Szomb. 5-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom