Magyar Hirnök, 1961. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1961-05-25 / 21. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE Second Clase postage paid at New Brunswick, N. J. MERCED WITH • BEOLVADT LAP ^imguak'BMiap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR UJSAG NEW BRUNSWICKON VOL. LII ÉVFOLYAM — NO. 21. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY 80 NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1961. MÁJUS 25 Találkozás Becsben — Kelet és Nyugat határán, ahol lefékez a párizsi express­­vonat, mint a nemes paripa, amelynek rozsdás szög fúró­dott a patájába. A nyugati utas számára Bécs az utolsó állomás — aki még tovább akar menni, annak a szive már nem könnyű. Idáig élvezet volt, ami ezután következik: feladat, kötelesség és egy kicsit teme­tőbe indulás. Bécs még áll. Bécs valahogy mindig megúszta. Kétségte­len, hogy Bécs nem hagyta ma­gát, de ezen kívül a Nyugat mindig is érezte, hogy köteles­ségei vannak vele szemben. Idáig nem hatoltak el a tatá­rok és a törökök is ott hagyták a zápfogukat. Bécs dacol az idővel, a történelemmel. Bécsben még élnek öregek, akikben a császárváros emléke egyre fakul s azóta születtek sokan fiatalok, akik uj problé­mákról beszélgetnek a barokk­­kávéházakban. És ezek az öre­gek és fiatalok találkoztak a történelem egy pillanatában, amikor oly forrón magukhoz ölelték a magyar forradalom menekültjeit. Szive volt akkor Bécsnek. Talán először a történelemben. Vagy legalább is, akkor látta meg a világ először, hogy van szive. Mi magyarok, akkor lát­tuk először. Kennedy és Kruscsev itt találkozik a napokban, hogy “megismerkedjenek egy­mással.” A “semleges” Bécs valószínűleg alkalmas hely er­re, a hires város lakói már megértek egy-két csodát. Ven­dégül látták ők már Kruscsevet, aki el akart menni ebbe a vá­rosba, hogy az osztrákok há­láját a világ nyilvánossága előtt is elkönyvelje. Az osztrákok udvariasak voltak hozzá, de fagyosak, amilyenek csak ők tudnak len­ni, ha valakit utálnak. Nem va­lószínű, hogy ezúttal is ra­jongnak majd érte. Az “ismerkedés eredménye” aligha nem nulla lesz. Volt és még van egy régi nyugati té­tel, . hogy beszélgetni kell a szovjet emberekkel, mert az­alatt legalább nem folyamod­nak semmi erőszakos eszköz­höz. Ezt a tételt a szovjet ve­zetők már csak az Isten tudja hányszor döntötték meg, de azért vannak nyugati állam­férfiak, akik makacsul hisznek benne. A szovjet vezetők beszélget­nek és cselekszenek, a kom­munista tanok dinamikája sze­rint, “jobb belátásra” nem hajlanak, mert a kutyából sza­lonna nem lesz. Kruscsev, miközben beszél­get és ismerkedik, nem pa­rancsol megálljt a földalatti és föld feletti kommunista erők­nek, mert be akarja — és saj­nos, be is tudja — bizonyítani a világnak, hogy háború nélkül is lehet nyerni. Erre a legutóbbi példa Kuba és Laos. Bécs előtt állva, kénytelenek vagyunk keserűen megállapi­­tani mi is, mint ahogy tették már annyian mások, hogy Ken­nedy stratégiája valahol félre csúszott. Az elnök határozott felfogása volt, hogy addig nem hajlandó Kruscsevvel talál­kozni, amig a szovjet diktátor nem szolgál erre rá, tehát nem enyhíti a hidegháborús feszült­séget. A “személyes diplomácia” úgy látszik, nem dobható sut­ba, ahogy azt még nemrégiben Washingtonban oly meggyő­ződéssel hirdették. Rusk kül­ügyminiszter lassan felveszi a néhai Dulles iramát, Johnson alelnök éppen most járta be egész Délkeletázsiát és Ken­nedy elnök gyors egymás­utánban — Ottawa után — Pá­rizsba és Bécsbe látogat. Vájjon eszébe jut-e Kenne­­dyinek majd Bécsben, hogy nem messze van oda a magyar határ, amelyen belül néhány évvel ezelőtt Kruscsev a törté­nelem egyik legaljasabb gaz­tették hajtotta végre? Ha eszé­be jut sem említi, mert az is­merkedésnek illem szabályai vannak. A Demokrata Nem­zetiségi csoportok feje Sen. Hubert H. Humphrey Minnesota állami szövetségi szenátort nevezte ki John M. Bailey, a Democratic National Committee elnöke a párt Na­tionalities Division-jának elnö­kévé, G. Mennen Williams mi­­chigani kormányzó helyébe, aki Washingtonban helyettes külügyminiszter lett. MÁJUS 27-ÉN SZABADSÁGTÜNTETÉS LESZ NEW YORKBAN! A katholikus és protestáns egyházak, a Szabadságharcos Szövetség és a Volt Politikai Foglyok Szövetsége teljes erő­vel dolgoznak annak a tünte­tésnek sikerén, melyet a szov­jet delegáció épülete előtt ren­deznek május 27-én, szomba­ton d. u. 3 órakor New York­ban, a Park Avenue és 68-ik utca sarkán. A katholikus templomokban Slezák Imre, New Yorkban Gáspár Jánoc, Passaic, Huber Antal, Carteret, Lányi Vince Woodbridge és Máriaföldi Lu­kács New Brunswickon tartot­tak megrázó beszédeket pa­pok és a parasztság üldözéséről Magyarországon s kérték hí­veiket, hogy tömegesen jelen­jenek meg a május 27-ki tün­tetésen, mert szavuk ez alka­lommal helyettesíti az üldözöt­tek jajkiáltását, kiknek nincsen módjukban panaszkodni és se­gítségül hívni a világ lelkiis­meretét. Kovács Imre new yorki re­formátus lelkész múlt vasár­napi szónoklatában elmondot­ta, milyen üldözésnek vannak kitéve Magyarországon és Er­délyben a protestáns papok és kérte, hogy még azok is jöjje­nek el a tüntetésre, akik eddig bármely okból távoltartották magukat. A Szabadságharcos Szövet­ség május 20-án New York­ban értekezletet tartott, ame­lyen Dálnoki Veres Lajos tá­bornok vezetésével egyhangú tapssal fogadták Fábián Béla felszólalását, aki azt mondotta: “Ha mi nem hallatjuk hangun­kat az utcán, a világ süket ma­rad s elnémul az otthoniak jajgatása, mely nemcsak az egekhez, de a földiekhez is se­gítségért kiált.” Ez az egyhangúság, mely mellett elhallgat minden ki­­sebb-nagyobb egye netlenség, remélhetővé teszi, hogy a szom­bati, május 27-iki tüntetésen mindenki, akirjek szive van, résztvesz és ezzel a részvételé­vel kifejezésre juttatja háláját az Istennel szemben, hogy itt élhet ebben az országban s nem a mai Magyarországon, a szenvedések földjén. A magyar asszonyok, mint mindenkor, mdst is fokozott mértékben veszik ki részüket az impozánsnak induló meg­nyilatkozásban. Júniusban kilövik a második amerikai világ-ür utast Jólinformált helyről szárma­zik az a hir, hogy az Egyesült Államok junius 26, vagy 27-én kilövi a világűrbe a második asztronom-tudóst, még pedig John H. Glenn, vagy Virgil J. Grisson személyében. A Mer­cury-program hét asztronomja közül rájuk esett most a válasz­tás, de hogy kettőjük közül ki lesz a következő löveg utasa, az még nem biztos. A második löveg célja alap­jában véve ugyanaz, mint az elsőé volt. Az 500-millió dollá­ros Mercury-program kereté­ben még két, esetleg 3 Red­­stone-löveget küldenek ki a vi­lágűrbe a Shepardéhoz hasonló kapszulával. És mig Gagarin orosz “Space Columbus” állító­lagos (?) útja csak egyszer kerülte meg földgömbünket, az amerikai légürutasok leg­alább 3 orbitban fognak körül­menni a földgolyó körül. Rev. Leslie J. Carey az Amerikai Magyar Református Egyesület district managere Nt. Kecskeméthy József ,az Amerikai Magyar Református Egyesület központi titkára Rév. Leslie J. Carey-t (Nt. Kerekes J. Lászlót) nevezte ki az egye­sület New Jersey-i és Kelet- Pennsylvaniai szervezési kerü­letének managerévé. A Washingtonban székelő 65 éves Református Egyesület jelenlegi vagyona 11 millió dol­lár, tagsága pedig meghaladja a 44,000-et. New Jerseyben összesen 22 osztálya van az egyesületnek. Rev. Carey személye jól is­mert New Jerseyben és általá­ban itt keleten. A debreceni Református Theologia elvégzé­­ses után ösztöndíjjal jött az Egyesült Államokba a prince­­toni egyetemre. Pennsylvániá­­ban, Connecticutban, Wiscon­­sinban szolgált magyar refor­mátus gyülekezeteknél, a Perth Amboy-i Kálvin János reformá­tus egyháznak is lelkésze volt, legutóbb pedig a Manville-i Református Egyháznak. A Re-LESLIE J. CAREY formátus Egyesületnél Nt. Fe­­renczy Pál helyét fogja betöl­teni, aki a keleti körzet főfel­ügyelője lett. Elveszthetik “mene­kült jogukat” a hazalátogatók (FEC) A régi menekültek kevés érdeklődést mutatnak a budapesti kormány állampol­gársági és utiokmány rendelete iránt. Úgy vélik, hogy akik fel­ülnek a csalogatásnak és “kon­zuli útlevelet” kérnek és kap­nak, előnytelenebb helyzetbe ke­rülnek, mint amilyenben ezideig voltak. Kiteszik magukat annak, hogy menedékjogukat a befoga­dó ország bevonja, sőt még tar­tózkodási engedélyt sem kap­nak. Nem is beszélve arról, hogy egy magyar “konzuli útlevéllel” utazni Nyugateurópában — még a genfi egyezmény alapján kiállított utiokmánnyal szemben is — nagyfokú korlátozást je­lentene. Franciaországi menekültek­kel történt meg a következő e­­set: a “Magyarok Világszövet­sége” meghívására társasutazást rendeztek. A résztvevők zöme nem menekült, hanem rég kiván­dorolt magyar volt. Néhány 1956-ös menekült is érdeklődött, högy garantálják-e a visszaté-MEMORIAL DAY KEDD, MÁJUS 30 Hősök Napja 800 AMERIKAI ÜNNEPEL­TE KOSSUTHOT IOWÁBAN Tudomásunk szerint öt pos­tahivatal, vagy kisebb telep vi­seli Kossuth Apánk nevét szer­te az Egyesült Államok terüle­tén. New York, Pennsylvania, Indiana, Mississippi és Iowa ál­lamban találhatjuk ezeket, ma­gyar azonban alig lakik a kör­nyékükön. Az Iowa állam észa­ki részén levő Kossuth-megyé­­ben sem él magyar honfitár­sunk, viszont a 26,000 lakosú és 28 járásra felosztott várme­gye székhelyén, a 6,000 lélek­számú Algonában tudatosan ápolják a Kossuth kultuszt. Az Amerikai Magyar Szö­vetség kezdeményezésére ala­kult ottani Kossuth County Historical Society május elején rendezte évi bankettjét, melyre rést. A válasz kedvező volt: “A- ki a láttamozást megkapta, me­het és vissza is térhet.” Többen nem hittek ennek, de néhányan mégis elutaztak. Ezeket vissza­térésükkor a francia határon fi­gyelmeztették, hogy ideiglenesen engedélyezik ugyan beutazásu­kat, de a párizsi magyar követ­ségtől szerezzenek útlevelet és annak alapján tartózkodási en­gedélyt, mert politikai menedék­jogukat elvesztették. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? A SZENT JÓZSEF magyar görögkatolikus egyházközség nyitja meg az idei nyári pikni­kek sorozatát azzal a majális­sal, amelyet most vasárnap, má­jus 28-án rendez saját piknikhe­lyén, a St. Joseph’s Grove-ban (22 Bradley Drive, Edison). A Kára-Németh rádiózenekar szol­gáltatja a jó magyar zenét, lesz finom enni és innivaló bőven s az igazi jó magyaros hangulat Sem fog elmaradni. Mindenkit szives szeretettel hívnak és vár­nak. New Brunswickról, a High St.-i templom elől d.u. fél 1 kez­dettel rendszeres autóbuszjárat lesz, amiért nem kell külön fizet­ni a vendégeknek. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak épité­­sét és régi építmények javítását és átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefons CHertey 7-8484. A UNION CARBIDE plasz­­tic-gyár a múlt pénteken, má­jus 19-én sikerült estéllyel ün­nepelte régi munkásait, akik hű­séggel dolgoznak a gyárnak. A 29 ünnepelt között a következő magyarok nevét találtuk: Faze­kas János (River Rd.), Horváth János (80 Tunison Rd.), Pusz­­tay György (Metuchen), Homa József és Koncsol István. MAURER PÉTER és neje házasságuk 18-ik évfordulóját ünnepelték. A TRIANGLE gyárnál a múlt csütörtökön végétért a há­romhetes sztrájk. 19 nap után közel 600 munkás tér vissza KÖNNYŰ házimunkára megbízható not keresünk, heti 2 napra. Telefo­nálón: CH. 6-3465. munkájába, miután az Unióban 325:92 arányban megszavazták a munkábaállást. GYURAN P. LAJOS, Kath­leen Pl. Nixon-i lakos 64 éves korában május 18-án meghalt. A Johnson & Johnson gyár No. Brunswick-i telepének ca­­feteriájában, mint főszakács dolgozott. Gyászolja felesége, férjezett leánya Mrs. Raymond Peterson, fia Ifj. Gyurán Lajos (Spotswood), és más rokonsága. Hétfőn temették. GYARMATI LAJOS és neje, 21 Woerner St.-i lakosok fia, Gyarmati István Lajos az Edi-VILLANYSZERELÉSI munkák szak­szerű elvégzését vállalom. Minden munkát inspektoltatok. Berbás László villanyszerelő, 355 Somer­set St. Tel. KI 5-8913. son-i St. Matthews templomban örök hűséget esküdött Horváth Jane Borbálával, Horváth G. János és neje, 17 Woerner Ct.-i lakosok bájos leányával. HAKLÁR FERENCNÉ, 121 Somerset St.-i lakos szemoperá­ción esett át s párnapi kórház­­bániét után hazatérhetett ottho­nába, de még mindig kezelés a­­latt van. —...... RADÓ ISTVÁN, 34 Hardy St.-i lakos május 10-én elje­gyezte Patricia Staples, 28 Pine Ave. Freehold-i lakost.- SZÜLETÉSNAPJUKAT ün­nepelték : Gottwald László NÉGY ÉS FÉL-szobás lakás kiadó. Azonnal elfoglalható. KI. 5-0725 (d.u. 5 és 6 között telefonáljanak). (múlt szombaton), Németh Evelyn és Karl (Highland Park), Kapáló Mary, Kapáló Ferenc és Dernier Richard. Az Atléta Klub múlt szombati Pöttyös Bálján kaptak szüle­tésnapi felköszöntőt a követke­zők : Révész Béla, Petrovics József és Németh Lajos, a Ká­ra-Németh zenekar négycsilla­gos kontrása. A PÖTTYÖS BÁLBAN ünne­pelték házassági évfordulóju­kat múlt szombaton este az At­létáknál a következők: Kish Károly villanyszerelő és neje (7-ik évfordulójukat), — Lé­­(Folyt, a 3-ik oldalon) KIADÓ 5-sobás lakás és egy bútoro­zott szoba, junius 1-re. Érdeklődni d. u. 5 óra után CHarter 6-0061 te­lefonszám hívásánál. népnek némi választ adni. Chicagóból Sinkó János, a köz­szeretetben álló gyáros és neje, Sinkó Jolanda, az Am. Magyar Szövetség országos alelnöke utazott ki a több mint 400 mér­föld távolságra levő Algonába. Kossuth érdemeinek méltatásá­ra a Szövetség központi titká­rát, Báchkai Bélát kérték fel, aki Washingtonból utazott Io­­wába erre az alkalomra. Hosszabb előkészítés után ekkor történt meg egy rézből remekbe készült magyar cimer átadása, mely ezentúl Kossuth County hivatalos jelvénye. A három láb magas és a két an­gyallal 4 láb széles cimert a megyei hivatalok székhelyéül is szolgáló uj Court House már­vány lépcsőházában ,a bejárat­tal szemben helyezik el, meg­felelő magyarázó szöveggel, mely a cimer történelmi fejlő­dését, valamint az egyes mezők magyarázatát tartalmazza. Másnap Law Day lévén, két csoportban több mint 500 high school növendéknek magyaráz­ta el Báchkai titkár a magyar cimer jelentőségét és Kossuth államférfiul géniuszát. Kitért arra is, hogy ha amerikai ve­zető körök a magyar szabád­­ság-próféta itt jártakor megér­tették volna hivó szavát — ak­kor nemcsak sohase tört volna ki a nemzet-emésztő polgárhá­ború, de talán a két világhábo­rú is elkerülhető lett volna. Nem is szólva arról, hogy Ke­­let-Európa közel 100 . millió Amerika-barát népe őrizhetné keleti határainkat ahelyett, hogy a szomszédos Kubában épülő orosz rakéta-kilövő állá­sok veszélyeztetik ma biztonsá­gunkat. Az Amerikai Magyar Refor­mátus Egyesület nagylelkűsége folytán valamennyi Kossuth megyei könyvtár és középiskola megkapta a közelmúltban el­hunyt new yorki neves festő­művész, Raskó Aurél élethü Kossuth képét, mely berámá­­zottan fogja hirdetni ezentúl a megye “keresztapjának” hal­hatatlanságát. Ugyancsak meg­kapták Kossuth amerikai be­szédeinek Nt. Sebestyén Endre szerkesztésében m e g j e 1 e nt gyűjteményét. A nagy patrió­tánkról elnevezett iowai me­gye igy ezentúl még büszkébb lesz Kossuthra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom