Magyar Hirnök, 1960. július-december (51. évfolyam, 27-51. szám)

1960-09-08 / 36. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERGED WITH • BEOLVADT LAP THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 51. ÉVFOLYAM NO. 86. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY .»• NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, - 1960. SZEPTEMBER 8 Összes csatlósait és csahosait hozza magával Hruscsov az ENSz szeptember 20-iki közgyűlésére, igy tehát Kádárt is, aki nem miniszterel­nök ugyan, tehát nem kormány, illetve államfő, hanem csupán a párt vezére, de ilyen kicsisé­gek nem zavarják a vasfüggöny mögötti vizeket. Hogy Hruscso­­véknak milyen mértékben sike­rül megzavarniok az ENSz vi­zeit, — az a jövő zenéje. Kádár János csak parányi báb a Hruscsov kezében s még parányibb a világpolitika szín­padán. Ebből a szempontból je­lenléte alig több a semminél. Minket, magyarokat, mégis ki­hoz a sodrunkból az a hir, hogy Kádár esetleg idejön, ide mer jönni. Az 1956-os forradalom Ma­gyarországának első számú szov­jet cinkosa nem egészen négy év múlva be meri tenni a lábát Amerikába és itt, mint “nemes eszmék bajnoka” tetszeleg az el­ső számú világfórumon, ahol jó­­néhány Ízben határozatilag meg­bélyegezték a szabadságharc el­­tipróit, igy Kádárt is._ -------­Vájjon akad-e a népeknek ebben az előkelő testületében valaki, aki Kádár Jánosnak és gazdájának, Hrus­­csovnak odavágja, az egész vi­lág fülehallatára: gyilkos! Vagy engedik, hogy learassák a vörös céloknak megfelelő pro­paganda-hasznot s majd a mar­kukba röhögve távozzanak? E- rősen tartunk attól, hogy igy lesz. Az egész Amerika, sőt az egész szabad világ megvetése kellene kisérje ezeknek a szovjet embereknek minden lépését, mert az amerikai magyarok fel­háborodásának bármilyen kife­jezése sem elég. A magyarok tüntetése egymagában nem elég, — az amerikaiak felháborodásának megnyilatkozását szere tnők most látni. Vannak-e vájjon amerikai tömegek, amelyek nem tudják megbocsátani Hruscsovnak, hogy az Egye­sült Államok elnökével oly dur­ván viselkedett Párizsban? Vannak-e amerikai tömegek, amelyek megmozdulnak nem­csak a három centes béremelés, hanem a népek szabadságának érdekében is? Mi, magyarok tüntethetünk, pár százan, vagy akár pár ez­ren is, de ezzel, de ezzel a tör­ténelem nem vesz más fordu­latot, ahogy azt már tapasztal­tuk. De ha tüntető amerikai tömegek lepik el az ENSz palo­ta tájékát, ennek a világvissz­hangja egész más lehet. A ma­gyarok tüntettek már legalább százötvenszer a sztálini és hruscsovi bűnözők ellen. Meg­próbáltuk felrázni az amerikai­akat, magunk mellé állítani őket, de — valljuk be — ez nem sikerült, még a forrada­lom napjaiban sem. A párizsi egyetemi halgatók 1956 októ­berében és novemberében ki­mentek az utcára s tüntetett az egész szabad Európa ifjúsága, de a Hunter College hallgatói az avenue másik oldaláról néz­ték, amikor az amerikai ma­gyarok felvonultak a szovjet delegáció elé. Talán tiz-tizenöt amerikai diákón kívül a többi nem érezte, hogy Budapesten az utcákon nemcsak ennyi tör­ténik: szovjet harckocsik gá­zolnak halálra gyermekeket, asszonyokat, férfiakat. Nem akarták, vagy nem érezték a történelem viharát. S ha most sem érzik meg, mi magyarok erről nem tehetünk. Csak ab­ban reménykedünk, hogy egy­szer majd rádöbbennek mu­lasztásukra és az ifjúság ellen­állhatatlan lendületével gon­dolkodóba ejtik Hruscsovot és cinkosait. ✓ HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL BIZONYÍTOTTA ISTEN LÉTÉT . . . (FC) A “Könyvtáros” cimü folyóiratban jelent meg az alábbi cikk: “. . . Örömmel kell üdvözöl­ni azt a kisérletet, amelyet a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kezdeményezett. A könyvtár néhány fiatal — a filozófia, etika és vallástudomány kér­dései iránt érdeklődő — olva­sója kérésére vitát szervezett “Etika és vallás” címmel. A könyvtár vitavezetőnek Barna László főiskolai tanárt kérte fel, a vitán résztvevők meghívását a kezdeményezők vállalták. Eredetileg 8-10, har­madik és negyedikes diák rész­­v,telét jelentették be, de az an­két napján már jóval a meg­kezdés előtt 15 diák sétált fel és alá a könyvtár előtt. Megkérdezték, hogy értékeli a marxizmus Voltaire filozófiá­ját. Az egyik legaktívabb vitá­zó hivatkozott Voltairenak ar­ra a kijelentésére, hogyha nem volna Isten, ki kellene talál-ELADÓ: televízió, jégszekrény, 2 sző­nyeg, hálószoba bútor. Cím: 144 Paterson St. New Brunswick (hátul az udvarban). ni. Bizonyította az Isten létét és szükségességét azzal, hogy Ady is istenhivő volt és hogy a (Folyt, a 4-ik oldalon) Ha nem ez volt a Brunswick­­környéki sokszoros gyilkos igazi neve s ez csak felvett név — amint ezt több újság irta — hogyan “ismerhettek” rá még­is egyes tanuk, akik levélben és személyesen is egyre-másra jelentkeznek, hogy még Euró­pából, Magyarországról isme­rik Fekecset? A kérdést annak nyomán tesszük most igy fel, hogy ol­vastuk a Katolikus Magyarok Vasárnapja c. lapban (mely­nek szerkesztője több Fekecs­­cikket és cikkrészletet vett át tőlünk a forrás megjelölésével) — hogy jelentkezett egy tanú, aki hazulról ismeri Fekecs Miklóst, Elmondotta, hogy “Fekecs Budapesten, a Toldy Ferenc reálgimnáziumban vé­gezte középiskolai tanulmá­nyait. Az egész iskolában Fe­kecs volt az egyetlen tanuló, aki angolul és franciául be­szélt. 1953-ban érettségizett. Ugyanebben az évben halt meg az apja, aki 30 évig szolgált a pénzügyőrségnél és ezredesi rangig jutott el. A kommunista kormány Fekecs Miklós apjá­nak disztemetést rendezett, ahol a szónok úgy emlékezett meg az elhalt pénzügyőri ve­zetőtiszt fiáról, hogy: ‘Éppen olyan jó kommunistát neve­lünk a gyerekből, mint ami­lyen az apja volt.’ A kommunisták meg is tar­tották ígéretüket és Fekecs Miklós az érettségi után tiszti iskolába került. Mint hadna­gyot, mert tehetségesnek és megbizhatónak nyilvánították, a kémelháritóhoz osztották be. 1955- ben került börtönbe, állí­tólag 15 évi fegyházra Ítélték, de erről biztosat mondani sen­ki sem tud. Érdekes az, hogy 1956- ban, amikor a szabadság­­harc kitört, elsőként sikerült el­hagynia a börtönt, de úgy lát­szik csak azért, hogy nyugat felé elsőként hagyja el Ma­gyarországot is. Az az informá­torunk, aki hazulról ismeri Fe­kecs Miklóst, a hatszoros gyil­kosság szörnytettével kapcso­latban a következőket mondot­ta : — Ki tudja, hogy otthoni előéletében hány hasonló gyil­kosság terheli lelkét? Hiszen állandóan revolverrel járt és igen veszélyes beosztású tiszt volt. Informátorunk arra kért, hogy neve maradjon ismeret­len, mert egyáltalán nem biz­tos afelől, hogy azok, akik Fe­kecs valódi kilétét és múltját feltárják, nem hivják-e ki ma­guk ellen a magyarországi kommunista hatalom bosszú­ját ...” * Mi a neve, igazi neve-e ez, vagy felvett név, nem fontos. Egy megrögzött gonosztevő, akire a villanyos-szék vár. Érdekes megemlíteni, hogy a múlt héten sok amerikai • lap első oldalon közölte azt a fény­képet, amit az Elizabethi kór­házban fekvő Fekecsről készí­tett egy ügyes riporter. Fekecs szemei nyitva vannak s szinte látni lehet a képen, hogy ébe­ren figyeli, mi megy végbe kö­rülötte. Az ápolónők utasítására -uj­jait már mozgatja, aszerint, hogy milyen utasítást adnak neki. Tehát már eszméleténél van, hall és nen sérült meg az agya annyira, hogy ne értene meg mondatokat. Érdekes rm ■'^líteni azt is, hogy Middlesex megye nem hajlandó a kórházi számlát fi­zetni, mondván, hogy Fekecs az öngyilkossági kísérletet ott követte el Union Countyban, tehát azt 'a megyét terheli a számla. Fekecset egyébként a napokban átszállítják egy Middlesex megyei kórházba.-K A januári North Brunswick-i négyes gyilkosság akkori uj­­ságtudósitásait olvasva sze­münkbe ötlik egy részlet: va­laki jelentette, hogy a gyilkos­ság utáni órában látta azt a bizonyos taxit s benne a gyil­kost, amint megállt a Somerset St. sarkán New Brunswickon, az egyetem kapuja közelében s valakivel “beszélgetett.” A rendőrség akkor kérdést inté­zett az újságok utján a közön­séghez: ki beszélgetett a taxi vezetőjével (Fekeccsel, amint azt most már tudjuk), de sen­ki sem jelentkezett. Érdekes ezt a kérdést most még egyszer feltenni és “feszegetni.” A “koronatanú” még nem jelentkezett. Tüntetés New Yorkban a a hóhérok idejövetele ellen Az Egyesült Nemzetek őszi ülésszakának megnyitására a világ két legsötétebb alakja is jelezte idejövetelét: Kruschev, a Szovjetek diktátora, Buda­pest véreskezü hóhéra fel akar szólalni a UN-ben s előzetes híradások szerint szeptember Senator Kennedy szept. 15-én Jersey-be jön Senator John Kennedy de­mokrata elnökjelölt szeptem­ber 15-én New Jerseybe jön és több városban fog beszédet tartani. KENNEDY SZENÁTOR Délután 2 órakor New Brunswickon, az uj bírósági épület előtt nagy demokrata rally lesz, amelyen alkalmunk lesz elnökjelöltünket szemé­lyesei! meghallgatni. Ez a rendkívül megnyerő modorú, kedvesen mosolygó arcú, nagy­­müveltségü és fiatal elnökjelölt minden színpadias, előre ki­tervezett hókuszpókusz nélkül beszél a választókhoz és elbe­szélget akárkivel, aki közelébe jut. Legyünk ott a brunswicki demokrata rally-n minél töb­ben, adjunk méltó fogadtatást ennek az embernek, aki — könnyen meglehet, sőt valószí­nű! — 1961 januárjától ennek a hatalmas országnak az elnö­ke lesz. Van mondanivalója bőven és amit mond, okosan, értelmesen mondja. Voltunk egy sajtóértekezle­ten a múltkoriban, ahol a kér­dések egész seregét adták fel neki s ő minden kérdésre “to the point” nagyszerűen meg-19-én táján érkezik meg New orkba. Ugyanekkor jön, hírek szerint, Kádár János is, a má­sik budapesti hóhér, a mai kommunista Magyar ország “feje,” az 1956-os szabadság­­harc utáni idők legelvetemül­tebb hazaárulója. New York és környéke ma­gyarsága, más rab-nemzetek itteni fiaival együtt hatalmas tüntetést rendez szeptember 11-én, vasárnap délután 3 óra­kor az orosz delegáció Park Ave. és 68-ik utca sarkán levő épülete előtt, tiltakozásul ezek­nek a hívatlan vendégeknek idejövetele ellen. Tiltakozó fel­iratú táblák és tüntetők töme­ge fogja kiáltani vasárnap, hogy ezeknek a hóhéroknak nincs és nem lehet helye Ame­rikában, a szabadság hazájá­ban, se egy napra, se egy perc­re .. . ide ne jöjjenek, még ak­kor se, ha az Egyesült Nemze­tek gyűlésére jönnek, ahová joguk van jönni. Akkor inkább a UN tegye át székhelyét más országba, de ezekre a gonosz­tevőkre itt semmi szükség sincs! Nem Amerika hivatalos -vendégeiként jönnek, tehát még testi biztonságuk sincs itt. (Nem fogják őket titkosrendő­rök és egyenruhás közegek ez­rei védeni, mint Kruschevet ta­valy ősszel!) A vasárnapi tüntetésre soha nem látott hatalmas tömegek felsorakozása várható, annál is inkább, mert ez most már nem­csak a magyarság ügye: egész Amerika és az egész szabad felelt. Tudja, hogy milyen fel­adat, milyen szerep vár rá a Fehér Házban s mik ennek a követelményei és azt is jól tud­ja, készen vannak a tervei rá, hogy milyen téren mit kell ten­nie, mit tervez tenni. Ez pedig ennek az országnak minden la­kóját érdekli, sőt, a világ min­den népe kíváncsian lesi, vár­ja, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke s milyen ter­vekkel indulnak az elnökjelöl­tek neki a nagy választási küz­delemnek. Csütörtökön, szeptember 15- én délután 2 órakor New Brunswickon az uj bírósági épület előtt találkozunk! MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? A MAGYAR NŐI Demokra­ta Kör tisztikara augusztus 29-én rendkívüli gyűlést tar­tott és elhatározta, hogy a Pines étteremben tartandó szo­kásos évi demokrata vacsorán, amelyet a Middlesex Megyei Demokrata Nők rendeznek és amely az idén szombaton, szeptember 14-én este lesz, a kör testületileg részt fog venni. Ugyancsak részt vesz a kör a Roger Smith Hotel-ben szep­tember 20-án (a kör havi ren­des gyűlése előtti este) tartan­dó nagy Demokrata Rally-n. A kör tisztikara felhívja a tag-KÉT-CSALÁDOS HÁZ, New Bruns wickon, közel mindenhez, eladó. Tel. Kilmer 5-1755. 1955-ÖS, 8-hangeres, 2-ajtós Ford autó $595-ért eladó. Tel. CH. 4-0946# ság figyelmét arra is, hogy aki ismer valakit, aki polgár, de még nincsen beregisztrálva, vagy aki címet változtatott, de nem jelentette be a Választási Irodán, vagy pedig aki a me­gyében 6 hónapja lakik már, de nincs beregisztrálva, jelent­sék a kör elnökénél, vagy alel­­nökénél, hogy szeptember 29 előtt regisztrálható legyen s szavazhasson az őszi elnökvá­lasztáson. A Női Demokrata Körnek azon tagjai, akik részt óhajtanak venni akár a Pines­­ben, akár a Roger Smith Hotel­ben tartandó nagy demokrata összejövetelen, jelentsék szán­“KENMORE” automatikus mosógép (egészen uj) és egy kisalaku jég­szekrény, halálozás miatt eladó. Érdeklődni: Klliper 5-2245* dékukat a tisztikar akármelyik tagjánál. SÍRÓ OLGÁT, Siró István és neje, 420 Graham St., H. Park-i lakosok leányát érte a “Miss Highland Park 1960” szép kitüntetés a szokásos évi Highland Park Outing alkal­mával, amit minden évben ilyenkor rendeznek. Szépség­királynővé magyar leányt vá­lasztottak az idén. Gratulá­lunk! AZ ATLÉTA KLUB szep­tember 10-én, szombaton este 8:30 órai kzedettel a HAAC székházának gyönyörű dísztér-3 SZOBA fürdővel házaspárnak vagy két férfinek kiadó a French Street­­en. Tel. Kllmer 5-4664« mében tartja a Labdarugók Szezonnyitó Bálját. A Kára- Németh zenekar fogja a jó talpalávaló huzni ezen az őszi bálon, amelyre sokan készülőd­nek úgy helyből, mint környék­beli városokból. Ahogyan kezdjük a szezont, olyan lesz az végig . . . kezdjük hát el jól, mulassunk egy jót és nagyot az Atléták szezonnyitó bálján! BÍRÓ PÉTER, a Middlesex Megyei Választási Tanács tag­ja felhívja lapunk utján is a magyarság figyelmét arra, hogy az őszi választáson csak az szavazhat, aki be van re-ÁLTALÁNOS házimunkára, hétfő, szerda és pénteki napokra reggel 9- től d. u. 3-ig asszonyt keresek. Tel. KI 5-1271. gisztrálva. Akik lakást változ­tattak, vagy 1960 november 8 előtt betöltik 21-ik életévüket, vagy mostanában költöztek ide és hat hete egy városban, hat hónapja az államban lak­nak, vagy akik házasság foly­tán vagy másképen nevet vál­toztattak, szeptember 29-ig je­lentkezzenek regisztrálásra a Board of Elections hivatalban, vagy a Városházán, vagy pe­dig a Biró Irodában (98 French St.). (Folyt, a 3-ik oldalon) FIATAL ügyes nő restaudant kony­hájába tálalásnál segédkezéshcz felvétetik . Telefon: CHarter 9-9863. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak építő­iét és régi építmények javítását ét átalakítását vállalja. Építkezési kölcsönöket elintéz: Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. világ ügye! Elnökünk pár hó­nappal ezelőtt nem mehetett el Tokyoba, az utolsó percben le­fújták útját. Kruschevnek és Kádár Jánosnak se ajánlatos idejönni . . . ezt kell a vasár­napi tüntetéssel úgy nekik, mint kormányunknak és a köz­véleménynek tudomására adni. Anélkül, hogy bármilyen súlyos következményekkel já­ró cselekedetre biztatnánk, vagy bujtogatnánk olvasóin­kat, őszintén és nyíltan megír­juk véleményünket (mint ahogy már hetekkel ezelőtt is vezércikkünkben utaltunk er­re) : a legnagyobb szemtelen­ség és merészség Budapest hó­hérai • részéről az, hogy ide akarják dugni az orrukat, ide ebbe az országba, ahol a ma­gyar szabadságharcnak sok­sok ezer menekültje van . . . ide, ebbe a hazába, ahol a “felszabadító” orosz seregek elől menekültek sok hányódás után végre hazát találtak an­nakidején. Ki garantálja, ki áll jót azért, hogy testi épségük­ben bántalom nem esik?. Ki vé­di meg őket a tömeg dühétől? Az elkeseredés', a gyűlölet oly­kor nem ismer határt, kordá­ban n,em tartható s ha édes­anyjára, testvéreire gondolva — akik odaát szenvednek a vörös rabságban, vagy akiket ezek a hóhérok gyilkoltattak meg — valaki valami borzal­masat követ el, rajtunk ne ke­ressék a hibát! A hiba ott lesz, ha beengedik Amerikába eze­ket a gazembereket... ha ide­merészkednek. Nemcsak a magyar, de a vasfüggönyön be­lül nyögő népek sokasága: len­gyelek, németek, bugárok, ro­mánok s ki tudná felsorolni hány nemzet itteni fiai éreznek határtalan gyűlöletet Kruschev főhóhér és apró bohóc-hóhérai iránt . . . gyűlöletet, amit kiol­tott emberi életek ezrei, száz­ezrei igazolnak, gyűlöletet, amit embermilliók rabságban­­tartása igazol . . . gyűlöletet, amint, jaj, de nehéz fékezni, ha a szívsebek felszakadnak! * Vasárnap, szeptember 11-én délután 3 órára legyen ott New Yorkban, a Park Ave. és 68-ik utca sarkán mindenki, aki úgy érzi, hogy véleméyét, állásfog­lalását a hóhérokkal szemben nyilvánítani kell, testvérei irán­ti kötelessége nyilvánítani! Mi­nél erősebb, minél hangosabb lesz ez a “vélemény-nyilvání­tás,’ ’ez a vasárnapi tüntetés, annál valószinübb, hogy a hó­hérok meggondolják, s nem mernek majd idejönni, vagy kormányunk fogja idejöttüket letiltani. Donna dühöng... 140-mérföldes s e b es s é gü szélvésszel közeledik az orkán (hurricane) Amerika partjai felé. E sorok Írásakor Floridá­tól mintegy 300 mérföldnyire jár délkeleti irányban az or­kán, aminek a meterológusok ABC-sorrendben (lévén az idén ez, a negyedik) Donna nevet adtak. Lehet, hogy min­ket, északiakat elkerül majd, vagy elveszti erejét, mire ide­ér, de “szelét” azért érezni fogjuk hétfőn, vagy kedden. “FEKECS’’

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom