Magyar Hirnök, 1958. január-június (49. évfolyam, 2-26. szám)
1958-04-10 / 15. szám
4 MAGYAR HÍRNÖK 1958. ÁPRILIS 10 Nyugati figyelő írja: RETHY LAJOS “LUXEMBURG GRÓFJA” VASADY IMRE a Budapesti Operaház művésze, Luxemburg Grófja szerepében FÖLDESSY LILLA szubrett-primadonna, mint Juliette, a kis model A FÁKLYA MÓRICZ ZSIGMOND REGÉNYE Két délszláv partizán Az egyiket Bora Kacsarevicsnek hívják. Most érkezett Los Angelesbe, ahol Merril Walker rendőrőrmester vendége. 1944 nyarán kapta a los-angelesi meghívást egy esürü szerbiai erdő közepén, ahol szerény partizán vacsoráját osztotta meg Walkerrel. Merril a romániai olajkutakat bombázta, mint az amerikai légierő pilótája. Visszatértében a németek lelőtték és Bora maroknyi partizán csoportja mentette ki az üldöző németek kezéből. Az amerikai légierő súlyos veszteségeket szenvedett a romániuai bombázás során. Kacsarevits és 45 partizánja 269 amerikai repülőt mentett meg a bombázás után. Amikor a német vonalon — hol harccal, hol furfanggal — végül keresztül vezette a megmentetteket, rádiózott az amerikai légierőnek, hogy küldjenek elegendő gépet a megmentettek elszállítására. Az amerikai generális nem hitte el a fantasztikusnak látszó üzenetet és csak egy kis gépet küldött a dolog kivizsgálására. Ma, a volt partizán amerikai polgár és Detroitban dolgozott, tnint vasmunkás. Amig volt munkája és mit ennie, nem jutott eszébe az amerikai pilóta meghívása. Tizenhárom év után most kapta meg- az Ígért vacso-, rát. De inkább munkát szeretne kapni... A másik partizán Szintén vasmunkás és Broz Józsefnek hívják. És ha eláru-í lom, hogy álneve Marshall Tito, akor az olvasó mindjárt ráeszmél, hogy neki jobban kifizetődött a partizán mesterség. C egy cseppet sem szerénykedett. Sőt! Aprópénzre váltotta minden valódi és kitalált partizán bravúrját. Róla is hallottunk az elmúlt héten. Ez esetben a Cadillac kocsik tulajdonosaivá1 gyűlt meg a baja. Nem tudva azt, hogy a használt úri jármű veket szegény ember is hajthatja, ha megvan a rávaló lefizetése. A Cadillac osztály zsákmányolja ki a világot, mondotta Tito marshall. Szomszédom, aki egyébként teherkocsit hajt egész nap, biztosan nagyon szégyenli magát. És el fogja adni a szuette, vén Cadillacot, nehogy Tito marshallt még jobban magára haragítsa. A rosszmájú délszláv disszidensek szerint Titónak “csak” Rolls Royce kocsijai vannak és Brioni szigeti paradicsomán ki vül még hat másik nyaralója és kastélya van. Szóval partizánja válogatja. Az egyiknek le kellett csúsznia, hogy a másik felcsúszhasson. Valameddig . . . Mert ettől jut eszembe egy kis história, amit nemréiben hallottam. A kommunista miniszter felesége álmatlanságban szenvedett. A legkisebb neszre mindjárt felébredt. Mióta pedig a magyar grófok forradalma óta egész éjjel búgnak a muszka repülőgépek Budapest felett, azóta meg igazán nincs nyugta. Azt mondja a férjének: “The Jóska, nincs annyi be'olyásod a pártban, hogy ráredd a muszkákat, hogy legalább éjszaka maradjanak csendben?” “Minél jobban vénülsz, annál rövidebb az eszed” — mordul rá a befolyásos bolsi miniszter, — ‘annyit már megtanulhattál volna, hogy ha a muszkák nem repülnek, akkor mi fogunk repülni !” Több csere-diák tanul ma Amerikában mint bármikor ezelőtt Tavaly több mint 40,000 külföldi diák folytatott tanulmányokat amerikai főiskolákon az Institute of International Education adatai szerint. Az intézet hozzáfűzi jelentéséhez, hogy a világ tanulóifjúsága valóságos Mekkának tekinti hazánkat. A számokból megállapítható, hogy a 40,066 diáknak körülbelül egy harmadrésze a Távol-Kelet országaiból indult el Amerikába és Kanada küldte a legtöbb diákot: 5,370-et. Utána számszerűit Kina, Ko;“ea, India, Japán és a Fülöp szigetek következnek. Kináíak több mint 3,000 polgára, Koreának és Indiának egyenként több mint 2,000 diákja tanul Amerikában. A távolkeleiek legnagyobbréáze mérnöki tanulmányokat végez, mert — úgy látszik — ilyen képzettségű ifjakra van leginkább szükségük. Az európaiak és a kanadaiak azonban általános műveltségre törekednek (irolalom, történelem és nyelvek). Földrajzi elosztás szerint ninden amerikai államban faluinak külföldi diákok, akik 136-féle országból sereglettek össze. New York államban él a 'egtöbbjük, számszerint 5,568. Utána California, Michigan és Massachusetts államok következnek. A főiskolák 60 százaléka fogadott be külföldi tanulót, te a legtöbb közülük az University of Michigan és a New York University hallgatója. Ez i négy intézet egyenként 1,000- 1,500 ilyen diákot fogadott be "a 1 a i közé. A diákság csereforgalma ermészetesen k é t i r á nyban négy végbe. Az elmúlt évben 1,887 amei’ikai polgár folyta;ott külföldön tanulmányokat. A legtöbb közülük Canadába ment, ami után Franciaország is Mexico következnek. Common Council Történt valami aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kő zólje velünk a hirt és mi szi vesen közreadjuk lapunkban Zilahy Sándor Magyar Vígszínháza Lehár Ferenc örökbecsű szép operettjével aratja a sikereket Kanadától és Chicagótól New Yorkig. Most végre lapunk olvasói is részesei lehetnek a nagyszerű élvezetnek, amit ennek a darabnak művészi előadása nyújt. Április 20-án, vasárnap délután Newarkon, a Református Teremben, április 20-án, vasárnap este New Brunswickon a Szent László Hallban, április 26-án, szombaton este pedig Passaicon a Szt. István teremben játszik Zilahy társulata, Vasady Imre operaénekes felléptével, aki a címszerepet ala-Ugy látjuk a lapokból s a gombamódra termő mimeographált kiadványok, tanulmányok, körlevelek, nyilakozatok, mosakodások s olykor, sajnos, gyalázkodások garmadájából, hogy a világba szétszóródott magyarság közéleti berkei lázban vannak. A láz okozója, mint mondják és írják, az egység hiánya. Milyen egységé? — kérdezheti a régi egyszerű amerikai magyal*. Hiszen mi úgy tudjuk, egységesek vagyunk abban, hogy a keresztre feszitett Magyarországnak teljes függetlenséget, a naponta nyomorgatott magyar népnek teljes szabadságot, nyugodt és félelemmentes életet kívánunk mindnyájan, sőt azért évtizedek óta dolgozunk is. Hol van tehát a baj ? Ott, mondják és írják, hogy ennek az egységnek ha meg van is, de nincs egységes képviselete. Mert az egységes képviseletnek volna tiszte, hogy a meglevő felfogásbeli egységet tökéletes szervezeti egységbe foglalja és képviselje. Ezt a képviseleti egységet viszont minden párt, minden árnyalat, minden mozgalom, minden alakulat, bizottmány, bizottság, közösség, kör, társulat, klub, sőt talán football csapat is csak a saját képére és hasonlatosságára tudja elképzelni úgy hogy mindenki más őhozzá csatlakozzék. Mert vannak például . . de hagyjuk. Tartunk tőle, annyi alakulatot és személyt kellene itt az északi*saroktól a déliig felsorolnunk, hogy a végén nem jutna hely arra a néhány mondatra, amit ezzel az egységes képviseleti lázzal kapcsolatban mégis csak szeretnénk egyszer elmondani. Ez pedig a következő: Nem tudjuk s nem is kutatjuk, hogy a második világháború és az 1956 októberi szabadságharc óta az Egyesült Államokba került magyar testvéreink szerint, nagy általánosságban legalább, melyik volna az az alakulat, csoport vagy személy, amely vagy aki körül tömörülni kívánnának. Mi csak egyet tudunk s ez az, hogy a régi s ide saját jószántából vándorolt amerikai magyarságunk sohasem fog felülni a biról székbe, hogy csoportok vagy személyek fölött ítéletet mondjon s a kitja. Havassy Mimi primadonna, Földessy Lilla szubrett, Horváth László Iván zeneszerző, Nagy Lajos éa Zilahy Sándor alakítják a többi szerepeket. Az újságok hasábos cikkekben számolnak be ennek a színjátszó gárdának és a “Luxemburg Grófja” c. remek operettnek sikeréről. Ennél szebb operett előadásában évek óta nem volt része az amerikai magyarságnak. A tökéletes együttest kitűnő énekes-táncos kórus egészíti ki. Lehár gyönyörű dalait mindenki ismeri, a darabot 34 nyelvre fordították már le. Kell-e ennél több “ajánmaga jóváhagyó pecsétjét ráüsse bármelyik alakulatra vagy személyre mindaddig, amig az uj emigrációk tagjai saját maguk között abbai meg nem egyeztek. Erre itt minden szabadságuk és minden lehetőségük meg van. És ha erte mégis képtelenek volnának, akkor ne csodálkozzanak azon, ha ez a mi régi és szerintük — de csak szerintük ! — politikai naivitásban szenvedő bevándorlóit s itt gyökeret vert magyarságunk távol tartja magát terméketlen s szerintünk értelmetlen és érthetetlen sőt bűnös és nem egy esetben olcsó politikai csatározásaiktól. Ez a magyarság ugyanis, hiszik vagy nem hiszik, a régi Magyarország képét dédelgeti lelkében még mindig s abban a hitben él, hogy ha egyszer törzsétől elszakadt, akkor nem ilyen vagy amolyan, kisebb Vagy nagyobb, fehér, fekete, rózsaszínű, zöld vagy vörös árnyalatú pártocskák és emberkék csete-patéján kérésziül szolgálhatja fajtáját és nemzetét, hanem egy minden csatározástól mentes olyan légkörben, ahol legkevesebb izgalommal legtöbbet tehet. Amig tehát ez a légkör az újabban jöttek között meg nem teremtődik, addig nem is fog felelni arra a kérdésre, hogy ‘Melyiket szeressük?” mert ha felelne, a helyzetet csak még jobban elmérgesitené. Egyszer már ugyanis fe-KOMMUNISTA EMLÉKMŰ A KEREPESI TEMETŐBEN November 20-án lesz negyven esztendeje, hogy megalakult a kommunisták magyarországi pártja. Ezzel kapcsolatban a központi bizottság határozatot hozott, hogy a Kerepesi temetőben feállitják a nagy kommunista mártírok emlékművét. A felállítás költségeit természetesen a magyar lakossággal akarják megfizettetni. Már most megkezdődött az “agitáció,” hogy mindenki adjon a “nemes” célra. A gyárak, üzemek, hivatalok pártbizalmijai írják össze az adakozók neveit és adományaik összegét. Mint agitációs jelszót közölték, hogy a “párt iránti hűség és a hazaszeretet kifejezője lesz az, hogy milyen nagy összeget adnak egyesek.” lelt s nem volt szerencsés vele. Jegyek kaphatók (előre váltva $1.15 és $1.35-ért) a következő helyeken: NEW BRUNSWICKON: Hajdu-Némethék éttermében, a Magyar Hírnök irodájában, Mrs. Bodnárnál, Mrs. Horváthnál, Paukék üzletében, stb. PASSAICON: Mrs. Barabásnál (Tel. PR 8-6594), Dr. Normann Frigyesnél (215 Third St.), Joe’s Magyar Import-üzletben (148 Market St.) és a többi szokott helyeken. NEWARKON: a magyar református egyház javára lesz az előadás. Ebbe a hibába nem igen hajlandó még egyszer beleesni. Végképen nem jelentéktelen pedig, hogy ez a befogadó hazájához kipróbált hüségü, elhagyott törzséhez mindig halálos szeretettel ragaszkodó milliós tömeg, amely a maga ma már több mint évszázados történelmével, megtisztult, önzetlen jóakarattal és cselekvő készségével szomorúan közömbös marade, vagy fel tud melegedni újra. Akik jót akarnak, azoknak ezt látniok kell, értékelniük kell s aszerint kellene cselekedniük. A régi amerikai magyarság erre vár s azért vár, hogy a felvetett “Melyiket szeressük” kérdésre minél előbb és örömmel válaszolhasson. BORSHY KEREKES GYÖRGY (“Testvériség”) ISTEN ÉS EMBER Mint ahogy a hegykoszorut Széttépi vad zivatar, TJgy tépte szét a háború Mindazt, mi szent és magyar. Amott Isten keze munkál, S mindent szépen helyre hoz. Emiit ember mutatja ki, Mily romboló, mily gonosz. Isten szebb életet alkot, Hol kár esik valahol, De az ember élet helyett Kegyetlenül öl, rabol. Bűn előtt mily szép volt rajta Az isteni képiség, Bűnben lemossa magáról Mindazt, mi isteni szép. Azt hiszi, hogy szépen élni Isten nélkül is lehet, Holott csak a Sátánnak ád Vért, életet, szellemet. Megkísérti utánozni A holdat, a csillagot, Miket Isten bölcs kezekkel Az égboltra kirakott. Isten nem teremt a földre Tudással oly nagyokat, Kik nagy titkát felülmúlják, Mit magának tartogat. így a vonzó erők titka Büntet irgalmatlanul, Végre műhold és mücsűlag. Kérkedő fejekre hull. (Hawaii) SZABÓ LÁSZLÓ Már nagyon messze jártak, Miklós még mindig lángoló arccall szégyelte, hogy előtte idegen színben tüntette fel magát: a kocsi, az előkelő beülés, hogy a falujabeli földesur hintó ja várakozott rá, ez mind föltétlenül valami hamis beállítás, ez mind nemtelen hencegés az idegen lány előtt, aki semmiről sem tudhat semmit . . , Nem, ezzel a lánnyal többet nem szabad . . . . . . találkoznia . . . s égett az arca: a testét sütötte a papné tekercs aranya . . . Erre végleg elcsüggedt, nem bírta tovább energiával, összeroskadt s úgy elterült a kocsi püha ülésében, mint egy beteg... Magában maradt, árvábban és szegényebben, mint valaha, mert most már nem volt semmije ... Még tegnap, mikor gyalog jött ezen az utón a kutyájával, bátor volt és komor s kemény... Ma nyomorult volt, reménytelen és bánatos . . . Egy kis hid jött s a lovak megcsöndesedtek, észrevette a kutyát, ahogy loholt a hintó után. Olyen gyöngéden nézett rá, még mindig a szivében volt, hogy hogy megörült neki reggel szegériy kutya ... az idegenben . . . Kis meghatott mosollyal nézett rá, s hajtott: nekem is ott volna a helyem kedves barátom: kilógó nyelvvel futni az ilyen kocsi után ... de én olyan poltron vagyok, hogy én bent ülök s téged, aki jobb vagy nálam, hagylak ott a porban loholni . . . Pattintott neki az ujjával, hogy vigasztalja. A kutya félreértette s egy merész vakkantássál, felugrott mellé az ülésbe. Elmosolyodott s a kocsisra lesett. Persze, szegény kutya . . . Megveregette a fejét s azért letessékelte, az ülésből, csak úgy a lába mellé engedte ülni, a kutya kivetette a nyelvét, hevesen lihegett s folyton ránézett komoly barna szemével. Matolcsy hirtelen elkapta a szemét róla: ez a szem Ugyanúgy néz, ckosan, komolyan, figyelmes gyöngédséggel s valamire várva, mint a tanítónő . . . A kocsis vieszanézetat a kutyára, de nem szólt. — Maga hol volt? Az állomáson? — kérdezte tőle. — Igen. — Kit vitt be? — A kisasszonyt. A pap szeme összerándult. Egy s más pletykát hallott már Ardayról, hogy minden héten uj kisasszonya van. Valami ijesztő érzéskapcsolódás fogta el, a papné, Arday, a pap, a buja férj, aki a felesége szemeláttára öleli a szobalányt . . . Égett és tüzelt a homloka. A zsebe égett, a papné pénze, szerette volna kidobni ... Nem visszaküldeni: eldobni, mint a mérges kígyót .... mielőtt ártana . . . A kocsis bizalmaskodva viszszaszólt s a lovaira intett: — Pedig ma mégeccer mekkő nekik járni . . . — Mit? — Az állomást . . . Megy az ur . . . A városba . . . Gyűlésre . . . Főkurátor, hát kell neki menni . . . Miklós tűnődve nézett maga elé s hirtelen eszébe jutott, hogy egyházmegyei gyűlés lesz holnap . . . a városban. Egész elfeledkezett volna róla ... De hogy Musán egy szó sem volt erről ... Hm. Ha ügyes ember volna, most a főgondnok úrral kellene bemennie. Nagyon bosszantotta, hogy még nem találkozott vele. Persze mindent elhanyagolt . . . Mikor először tett látogatást a földesurnái, az nem volt itthon s most tudta ugyan, hogy itthon van, de abban a lelkiállapotban, amiben ő volt az utóbbi időben... Mikor a faluba beértek, a kutya magától kiugrott a kocsiból. Miklós felrántotta a szemöldökét magasra . . . maga is úgy érezte, hogy nem illik neki, hogy ebben a kocsiban megy végig a faluján . . . Lám a kutya! Ember ez! Finom emberi lélek. Már olyan közel volt hozzá, egészen felebarátok voltak: együtt érező társak. (Folytatjuk) KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. Keretes nirdetéseket szerda estig telefonon is elfogadunk hozhatjuk ÁPRILIS 20-ÁN, VASÁRNAP KIRÁNDULÁS WASHINGTONBA a virágzó cseresznyefák és más nevezetességek megtekintésére RENDEZI a new brunswicki Magyar Amerikai Atléta Klub kulturális csoportja. JELENTKEZNI lehet a következeknél: Levay Antal magyar cipészüzletében (Easton Ave. Tel. KI. 5-2394) Badics Sándor villanyszerelőnél (Tel. CHarter 9-3577) SZERELTESSE ÁT Fűtőberendezését OLAJRA ! Tété*.en olaj égőt (.Oil Burner) *zén kazánjába rágj egy teljesen aj, moedrn olajkazánra cseréltetne ki a mostanit I K.ÉRJEN DÍJTALAN ARA.1ANLATOT1 OLAJ FOTOBERENDEZÉST RÉSZLETFIZETÉSRE IS ADUNK.! Bessenyei Albert Olaj fűtőberendezés és fűtőolaj szállító 586 Hamilton St. Tel. Kilmer 5-6453 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton is hálás köszönetét kívánunk mondani mindazoknak, akik szerető jó édesanyánk, a kedves nagyanya, dédanya, testvér és rokon: Özv. Kish-Varga Istvánná new brunswicki, 312 Seaman Street-i lakos, áldásos életének 80-ik évében, 1958 április 2-án bekövetkezett gyászos elhunyta és április 5-én New Brunswickon, a Van Liew temetőben végbement temetése alkalmából részvétnyilatkozatukkal felkerestek, vagy bármi más módon segítségünkre siettek. Drága halottunkat nagyszombaton temettük el, a gyászszertartás e napon csak a Gowen temetkezési intézetben volt tartható, tehát az engesztelő szentimise áldozat az elhunytért most s'zombaton, április 12-én lesz a Szent László r. k. templomban reggel 8 órakor. Hálás köszönetét mondunk a szertartást végző Ft. Borshy Gy. Engelbert, O.F.M., plébános urnák, valamint a temetkezőnek minden tekintetben előzékeny szolgálataiért. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik virrasztottak, akik a ravatalnál és a temetésen megjelentek, akik virágot küldtek és szentmisét mondattak, akik autójukat rendelkezésre bocsátották és a koporsóvivőknek, névszerinti Csengery Gyula, Barney Wahl, Csengery Tibor, Palágyi István, Benkő Menyhért és Varga Vendelnek. Külön köszönetét mondunk a következő Miami, floridai lakosoknak, akik az elhunyt ravatalára szánt virágra, illetve koszorumegváltás képen adakoztak: Mr. és Mrs. Tóth, Mr. és Mrs. Beck, M r. és Mrs. Szentpéteri, Mrs. Borsody, Mr. és Mrs. Kopász, Mr. és Mrs. Simonka, Mr. és Mrs. Rum, Mrs. Alföldy, Mr. és Mrs. Farkas, Mr. és Mrs. Béres, Mr. és Mrs. Kancs'ó, Mr. és Mrs. Prekop, Mr. és Mrs. Csupin, Mrs. Grezner, Mr. és Mrs. Fenyő, Mr. és Mrs. Wilbay, Mr. és Mrs. Ambrus', Mr. és Mrs. Varró, Mrs. Csanády, Mrs. Bolla, Mr. Bonasso, Mr. Kocsis, Mrs. Csutor és Mrs. Kocsis. Hálás köszönetét mondunk a Szt. László r.k. egyházközség tagjainak, valamint az egyház Oltáregyletének és Rózsafüzér Társulatának, amelyeknek az elhunyt hűséges tagja volt és amelyek a temetésen képviseltették magukat. Soha el nem múló hálával gondolunk mindazokra, akik gyászunkban velünk osztoztak, jószomszédainknak, barátainknak, akik segítségünkre siettek s bánatunkat bármi módon enyhíteni igyekeztek. A jó Isten fizes'se meg jóságukat, felejthetetlen drága halottunknak pedig adjon örök nyugodalmat a sírban, lelkének örök üdvösséget. 1958. április 10 A GYÁSZOLÓ CSALÁD MRS. ANNA ULYÁK és gyermekeik és családjaik Dayton, Ohio SZIGETY PÁLNÉ (Helen) és gyermekeik és cs. Miami, Fia. az elhunyt szerető gyermekei valamint 6 unoka, 10 dédunoka, testvére és más rokonsága (az óhazában) lólevél”? MELYIKET SZERESSÜK?
