Magyar Hirnök, 1958. január-június (49. évfolyam, 2-26. szám)

1958-01-23 / 4. szám

SOUTH AMBOY — SOUTH RIVER — MILLTOWN — EDISON BOUND BROOK — SOUTH PLAINFIELD — METUCHEN DUNELLEN — NIXON — STELTON — MANVILLE MERCED WITH* BEOLVADT LAP lilag^aii’BŰhCap THE ONLY HUNGARIAN NEWSPAPER IN NEW BRUNSWICK AZ EGYEDÜLI MAGYAR ÚJSÁG NEW BRUNSWICKON VOL. 49. ÉVFOLYAM —v NO. 4. SZÁM THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY ‘■«üli*’20 NEW BRUNSWICK, N. «L, THURSDAY, - 195.8. JANUÁR 23 A Petőfi Színpad Brunswickon HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL POVL BANG-JENSEN ezt a nevet ne felejtsük el, majd egyszer talán a magyar történelem lapjain is helyet kap. Dán ember, aki az Egyesült Nemzetek Szervezetében dol­gozott, mint politikai tisztvise­lő, ha jól emlékszünk, évi 15,000 deliár fizetéssel. Né­hány héttel ezelőtt a világ­­szervezet őrsége a kapuig ki­sérte Bang-Jensent és tudtárk adta, hogy további intézkedé­sig nem léphet át az East River partján magasodó üvegpalota küszöbét. A magyar ügyben tanúsított kifogástalanul tisztességes vi­selkedéséért B^,ng-Jensen ellen vizsgálatot rendeltek el. Olyan világot élünk, amikor a tisztes­ség fogalmát nem mindenki ér­ti egyformán. Röviden a történet ez: Bang- Jensent, mint az Egyesült Nemzetek egyik főtisztviselő­jét a múlt évben beosztották a magyar ügyet vizsgáló külön­bizottság mellé. Ilyen minőség­ben Bang-Jensen hónapokon keresztül Bécsben tartózkodott és tevékenyen résztvett a ma­gyar menekültek kihallgatásá­ban. A menekültek túlnyomó ré­sze csak akkor mutatkozott hajla n d ó n a k tanúvallomást tenni a magyar forradalom részleteiről, ha otthon maradt hozzátartozóira való tekintet­tel a nevét elhallgatják, illetve semiféle hivatalos irattárban sem szerepeltetik. Bang-Jen­sen, látva, hogy különben a menekültek javarésze elriad a tanúvallomástól s igy a külön­bizottság munkája komoly ve­szélybe kerül, mefogadta a ta­nuknak, hogy nevüket soha senkinek ki nem adja. Ebből kerekedett a vihar. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében dolgozó kommunisták és társutasok mindenfélekép­pen hozzá szerettek volna jut­ni a magyar menekültek névso­rához, hogy azt aztán Kadá­­réknak továbbítsák, ajkik a ta­nuk otthonmaradt hozzátarto­zóin állottak volna bosszút. Bang-Jensen néni adta ki a névsort, még Hammarskjöld vezértitkárnak sem. Ez nem azt jelenti, hogy nem bízott meg a vezértitkárban. A kör­nyezetében nem bízott. Ilyen körülmények közt rendelték el Bang-Jensen ellen a vizsgála­tot. A vizsgálati jegyzőkönyv tanúsága szerint Bang-Jensen még hivatali páncélszekrényé­re sem bízta az iratokat, ha­nem minden éjjel magával vitte szállodai szobájába. A vizsgálóbizottság szerint ehhez nem lett volna joga. De to­­vábbmenőleg ahhoz sem lett volna joga BangJensennek, A MAGYAR HÍRNÖK Könyvesboltja és központi irodánk hétfő kivételével minden hétköz­nap reggel 9-től délután 5-ig van nyitva; csütörtök esténként pedig 8-ig. HÉTFŐN CSAK D. U. 5-7-ig tartunk nyitva, vagy pedig előzetes telefonhívásra 216 Somerset Street New Brunswick, N. J. hogy a magyar menekülteknek külön ígéretet tegyen — hang­zik a szentencia a vizsgálóbi­zottság részéről. (A vizsgáló­­bizottság elnöke az amerikai Ernest Gross nagykövet volt.) így tehát messze túllépte ha­táskörét. Az ENSz-palotában végbe­menő mesterkedéseknek csak annyiban van jelentőségük, hogy szegény, becsületes Bang- Jensen nyakát akarják törni. Gyűlölik, mert ő az oka, hogy az ENSz-bizottság jelentése el­készülhetett a magyar forra­dalomról és öt világrész népei­nek tudomására juthatott. Ez a különjelentés most ott van a világ könyvtárainak tízezrei­ben és semmiféle Szputnyik­­kutyával kikapartatni nem le­het. Az ő szemükben nagy bűnös Bang-Jensen. Ha ő nem Ígérte volna meg az abszolút titok­tartást, a különbizottság nem dolgozhatott volna kellő ered­ménnyel és valami silány, vér­szegény jelentés látott volna napvilágot. A bizottság különjelentése elitéli a Szovjetuniót a magyar forradalom során tanúsított gyalázatos viselkedéséért. Az ENSz-közgyülésnek határoza­taival együtt világtörténelmi dokumentum ez, amely még a Szputnyikot is túléli. Ezért kell elvesznie Bang-Jensennek. Ha van mód rá, mutassuk meg iránta érzett tisztelő sze­­retetünket. Amerikai rakéták Japánnak Stump tengernagy, a csendes­­óceáni amerikai haderő főpa­rancsnoka közölte, hogy az E- gyesült Államok levegőből légi­célok ellen kilőhető rakétákkal szerelik fel a japán hadsereget. A rakétákat á tokiói kormány kérésére szállítják Japánba. AZ AMERIKÁI Magyar Női és Férfi Demokrata Körök múlt hét szerdáján tartott közös gyűlésen nagy számban vettek részt a tagok, úgy a férfi, mint a női klub részéről. Megtárgyal­ták a szombaton, január 26-án rendezendő kabaré-bál kérdé­seit. Úgy Kára Péterné, a Női Kör elnöke, mint Köpencey Jó­zsef, a Férfi Kör elnöke a két kör szorosabb együttműködésé­nek fontosságát és ésszerűségét hangoztatta beszédében. Az est főszónoka, Com. Horváth Lu­kács városi tanácsos is arra kér­te a két kör tisztikarát és tagsá* gát, hogy tartsanak össze, ha­ladjanak egy utón, mert “össze­tartásban van az igazi erő.” Archibald Chas. a Social Securi­ty hivatal részéről volt jelen a gyűlésen, aki az aggokri nyug­díjról és hasonlókról tarottt elő­adást, majd utána minden kér­désre tájékoztató feleletet adott. A Női Kör az évi programjába két nyári kirándulást vett fel, rendeznek egy jótékonycélu bált Szörényi Éva, Szabó Sándor, Bárczy Kató, Dékány László és Kürthy Péter első együttes ven­dégszereplése, a new yorki “Petőfi Színpad” bemutatko­zása New Brunswickon úgy sikerült, ahogyan azt maguk a művészek és mi is vártuk. Min­den jegy elkelt, sőt, talán több is kelt el, mint amennyi ülő­hely volt. (18 széksbr volt, de még 24-ik sorba szóló jegyet is láttunk!) Maga az előadás igazán művészi volt; a díszletek is “vi­déki” színpadon régen nem lá­tott valóságos remekművek voltak: a nagy kép-ablakon át látható háttér, a budai Vár­heggyel és a Várpalotával, es­te kivilágított ablakokkal és a Dunapart nappali és esti lát­képével, emlékidézően csodás volt! Észre lehetett venni az egész előadás alatt azt, hogy a szereplők tudásuk legjavát ad­ták; nem tett különbséget szá­mukra az, hogy hol játszanak, hogy “vidéken” játszanak. (Nem úgy szerepeltek ők itt, mint például a Jávorral ittjárt floridai kommunista - klubot hirdető “nagynevű” színész, ki “nesze amerikai-magyar, ne­ked ez kell, neked ez is jó” el­gondolással a trágárságig me­nő ronda jelenetekkel “szóra­koztatta” «a szinházkedvelő magyarságot. Azt a magyar szinpártoló közönséget, ame­lyik zsúfolásig tölti meg a ter­met, valahányszor valami nagy­vonalú, nívós előadást hirdet­nek, de amelyiknek van elég kritikai érzéke ahhoz, hogy meg tudja mondani az előadás után, hogy becsapták-e, rá­szedték-e, vagy pedig valóban azt adták neki, amit Ígértek.) A Petőfi Színpad azt adta, amit ígért: Herczeg Ferenc “Kék Rókáját,” elsőrangú sze­replőkkel, kitűnő előadásban. Más szempont azután az, hogy mennyiben helyes, vagy hely­telen Herczeg “Kék Rókáját,” vagy Molnár “Doktor Ur”-ját színre tűzni amerikai magya­roknak, szülőhazájuktól 10, 20,. 50 vagy több éve távol élő, leumot fognak ünnepelni és egy szabadtéri mulatságot tervez­nek. — A gyűlésre süteményt a­­jándékoztak: Matusz Sándorné, Murvay Károlyné, Balka Mik­­lósné, Éles Ferencné és Horváth Mártonná, amit Bor Antal, Mrs. Elég és Schreter Ferencné szol­gáltak fel. MURVAY KÁROLY és neje 53 Kossuth Street-i rezidenciá­ján — abban a nevezetes ház­ban, ahol száz év előtt Kossuth ajánk errejártában egy éjsza­kát töltött — az elmúlt vasár­nap nagy vendégség, dinom-dá­­nom volt. Hármas születésna­pot ünnepeltek: Murvay Ká­rolyét, valamint Murvayék fi­ának, Viktornak a feleségéét, sz. Laday Mártáét és a kis uno­káét, Tóth Pauláét, Tóth Lajos és neje sz. Murvay Paula le­ánykájáét. Sokan keresték fel ezen a napon Murvayék ven­dégszerető otthonát, köszöntve az ünnepeiteket és ajándéko­sóvárgó-lelkü magyaroknak. Ne higyje azonban senki, hogy a nézőtér csakis azért telt meg teljesen, mert nagy­nevű színművészek híres iró hires darabját hozták ide! Nem! Azért is volt telt ház, mert az amerikai magyarság félévszázad alatt sem “szokott el” a magyar színháztól, mert voltak itt mindig magyar szi-Hydrogén-bombát akarnak a holdba lőni A Madridban tarott nemzet­közi Astronautical Kongresszu­son egy amerikai professzor azt indítványozta, hogy húsz millió tonna TNT-nek megfelelő ere­jű hydrogén bombát lőj jenek ki a Holdba. Ennek a a célja az lenne, hogy a robbanás idején megfigyeléseket eszközöljenek, hasznos ismereteket szerezze­nek. Más nemzetek tudósai is ma­gukévá tették a tervet, melynek megvalósítása érdekében nem­zetközi mozgalom indult. Robert Engstroem svéd mér­nök ezzel kapcsolatban levelet intézett az American Rocket So­­cietyhez, figyelmeztetve az ame­rikai rakéta-tudósokat a ve­szélyre, mellyel tervük megva­lósítása járna. Arra figyelmez­teti a Holdat bombázni akaró­kat, hogy a nagyerejü robbanás megbonthatja a Föld és a Hold vonzóerejének egyensúlyát. En­nek következménye az lesz, hogy megváltozik az apály és dagály játéka, amely a tenkereket sza­bályozza. Uj. árvíz következik és a földet elöntik a tengerek, mig a tengerekből majd uj száraz­földek emelkednek ki. Ez az uj özönvíz a bibliai katasztrófához hasonló méretű lehet — véli a svéd mérnök. Állításait tudo­mányos érvekkel támasztotta alá, úgy hogy a Rocket Society fontosnak vélte a levél ismerte­tését. kát hozva, szerencskivánatu­­kat fejezve ki valamennyiük­nek. Murvayék minden magyar megmozdulásból tevékenyen és áldozatkészen kiveszik részü­ket, ott vannak mindenütt, ahol értékes, nemes-célú mun­kában igazi munkálkodókra van szükség, akár egyházi, akár világi téren és megnyerő egyéniségük, jóságos, barátsá­gos természetük révén számta­lan barátot és tisztelőt szerez­tek maguknak ebben a város­ban és ezen a környéken. A jó Isten áldja meg egész család­jukkal őket s tartsa meg kö­zöttünk még nagyon sokáig, mert az ilyen magyarok alkot­ják a mi Magyar-Amerikánk gerincét! AZ ATLÉTA KLUB Női Osztályának január 8-án meg­tartott tisztújító közgyűlésén 1958-ra a következőket válasz­tották meg a tisztikarba: elnök Kovács Kálmánná, alelnökök: Varady Zoltánná, Puskás Fe­nészeink és színtársulataink, akik és amelyek, jól-rosszul, de mindenképen dicséretreméltó, őszinte igyekezettel ápolták a magyar színház-kultuszt, a magyar szót, magyar dalt, mar gyár művészetet és akik tehet­ségükhöz mérten mindig a leg­jobbat igyekeztek adni a hazá­jától messzire vándorolt, de az édes magyar szót “elsőt rebeg­­ve, végsőt sóhajtva” szivükből őriző magyaroknak! (Nem ide tartozik azután az, hogy pusztán nyerészkedési szán­dékkal néhány “társulat” oly­kor beleronditott ebbe a nemes igyekezetbe!) Amikor tehát nagy magyar művészek nagy sikereiről, telt házairól beszé­lünk most Magyar-Ameriká­­ban, adassák némi tisztelet és elismerés azoknak is, akik a kopott deszkákon közel 60 éven át előttük jártak és két nagy háború viszontagságai közepette is és a két háború utáni korszak zűrzavarain át is rendületlenül hirdették, dalol­ták, sírták, szavalták a magyar ázépirodalom és a magyar szini­­irodalom remekeit . . . ápolták az édes magyar szót itt, a messzi tengerentúl . . . A magyar színjátszás nem halt meg Amerikában. Példa erre az a legújabb vállalko­zás: a Petőfi Színpad és annak diadalmas, sikeres szereplése mindenütt, ahol megfordul. Ha ez a csoport és annak tagjai távol maradnak minden politi­kai- és elv-háboru szinterétől, vagy részeseitől s ha meg tud­ják tartani az irányt és színvo­nalat, amit terveikben lefek­tettek és megmaradnak ma­gyarságunk egymásratalálásá­­nak “nemhivatalos” közvetítői­nek úgy, ahogyan ezeken a si­keres előadásokon voltak, ak­kor nagy jövőt és sokkal na­gyobb sikert és elismerést jó­­lunk a Petőfi Színpadnak, mint azt akáy ők maguk is remélni merték volna! — Hozzanak jó darabokat s a magyarság nem fog elmaradni előadásaikról! — ikafalvi — rencné és Séra Istvánná, titkár Kolnhofer Jánosné, pénztár­nok Gödry Mihályné, levelező titkár Fenyő József né, szám­­vizsgálók Sütő Ferencné és Simkó Sándorné, sajtó-ügyek intézője Ifj. Hegedűs Mihály­né. Az uj tisztikar beiktatását Ifj. Hegedűs Mihályné, az el­múlt évi elnök végezte. A gyű­lésen megbeszélték az évi programot és terveket; 1958 során a HAAC komoly építke­zési tervek keresztülvitelére vállalkozott s ha minden tag és a magya r sportklub minden barátja összefog, ez sikerülni is fog. SZALAY GERGELYNÉ, sz. Simon Eszter hirtelen bekövet­kezett halála mélyen megren­dítette nemcsak a családot, de mindazokat, akik őt ismerték és szerették. 59 éves korában, tragikus hirtelenséggel ragad­ta magával a halál szerdán, január 15-én. Utolsó útjára so­kan elkísérték a szombaton, A SZOVJET kormány a “ma­gyar kormány” ezirányu kéré­sére “vállalta”, hogy a túlzsú­folt börtönök és internáló-tábo­­rok esetleges egészségi veszélyé­nek elhárítása végett a börtönök és táborok lakóinak egy tekinté­lyes részét ‘ideiglenesen” szov­jet büntetőtáborokba szállítja. A szállítást megkezdték ... Va­gyis: Kádárék ismét magyar rabszolgákat szállítottak a szov­jetnek, a vörösek háborús készü­­lődési programjának előrevite­­iére ... ( A sokmillió rabszolgá­nak nem kell fizetni, dolgoznak azok a sputnik-előállitási mun­kák fizikailag legnehezebb ré­szein ... a bányák mélyén, hó­sivatagok gyilkos fergetegé­­ben.) -------­BUDAPESTRŐL hivatalosan 500-családnak, de gyakorlatilag 74 billiós költség­­vetés ... 46 billió katonai célokra Eisenhower elnök január 13- án küldte el a kongresszusnak az uj költségvetést, amelynek előirányzati végösszege 73,934 billió. A katonai kiadásokat 45.8 billióval irányozták elő, ami a költségvetésnek közel 62 száza­léka. Ez' összegben a külföldi ka­tonai segély is benne van. A költségvetésre a bevételek­ben teljes fedezet mutatkozik, de a kormány kérte a nemzeti hitel­­képességnek 275 billióról 280 billióra való felemelését. Adóemelésről, vagy leszállí­tásról nincs szó a javaslatban. A nem helybeni levelek árát 3 centről 5 centre kívánják fel­emelni és más postadijaknál is uj emelést terveznek. Távlövegekre 1958-ben 4.3 billió kiadást tervez a kormány. A belügyi kiadásokat sokban le­szorították! hogy a költségvetés megtalálja fedezetét. De várha­tó, hogy a kongresszus nem min­den kiadásleszállitást fog jóvá­hagyni. január 18-án végbement teme­tésen, A Gowen temetkezési otthonban volt felravatalozva, koporsóját valóságos virágerdő övezte, jelezve, hogy mily so­kan szerették, becsülték ezt a jó magyar asszonyt. A Szt. László r. k. templomban d. e. 9 :30-kor megtartott gyászmise után, amelyet Főt. Borsy Gy. Engelbert, O.F.M., plébános végzett, a St. Peter temetőben helyezték örök nyugalomra. Bánatos férje, Szalay. Gergely, valamint gyermekei: Gyula és cs., József és esi, Eszter férj. Mrs. Francis Garrigan és cs. és Anna férj, Mrs. Russel Ver­­nooy (Osterville, N. Y.), hat unokája, fivérei, Id. Simon Ádárh és cs. és Simon János és cs. (az óhazában) és más ro­konsága és a család sok-sok tisztelője és barátja gyászol­ják. — Béke poraira! CZIRÓK KÁROLY (9 Clif­ton Ave.) Floridába készül au­­(Folyt. a 3-ik oldalon) 2,500 családnak a kitelepítését rendelte el a magas “kormány” . . . Csak a legszükségesebb in­góságokat vihetik magukkal a kitelepítettek, a többi holmijuk az állam tulajdona lett. Egyelő­re, amig lakást tudnak részükre vidéken szerezni, állami munka­táborokba szállították őket . . . | Gondolkozz ...| Az életnek vannak törvé­nyei, amelyeket megváltoztat­ni nem lehet. Ezek a törvények a természet rendjével együtt születtek s múlnak el. Ilyenek: 1. Az embernek joga van él­ni, mert nem emb^r teremtette az embert, hanem az Isten. 2. Minden embernek joga van rendelkezni mindazzal, ami az élete fenntartására szükséges. 3. Senkinek sincsen joga megvonni a másik embertől azt a lehetőséget, hogy önma­gát fenntartsa. Minden kornak van szégye­ne és dicsősége. Ne féljünk elő­venni az ítélet finomrafent bonckését és vágjunk bele án­­nak az elkényeztetett huszadik századnak a testébe, amely azt állítja magáról, hogy a kultúra és a civilizáció magasságaiban él és van. A m&i kor tényleg dicseked­hetik azzal, hogy a kultúra és civilizáció köntötíe alatt milyen vértelen és undorító tud lenni. Azután azzal is dicsekedhe­tik, hogy talán a világtörténe­lem során ennyi fejlődési lehe­tőség mellett még nem volt az emberiség milliós tömege ehy­­nyire korlátolt ítéleteiben és fonnyadt, tompa és elmaradott, mint ma! Talán azt, is mondhatjuk, hogy a mi korunkban válik el: vájjon szükséges-e embernek lenni a földön, kultúrával és civilizációval, vagy pedig pon­tosan elég egy egyszerű kis gnóm-tipus, mely csendesen megférhet az állat mellett. Ne vegyünk más tényt, csak azt az egyet, ami ma minden embert foglalkoztat. Rabság, munkarobot, vagy éles ellentét­ben: h munkanélküliségben az éhhalál, stb. . . .s ugyanakkor millió tonna számra sülyed el a föld termése a tengerben, vagy emészti meg a tűz. Jó volna, ha minden illeté­kes tudomásul venné azt, hogy “az embernek joga van NEM éhezni,” mert az Isten eleget teremtett és adott. Minél több ember éhezik, annál bizonytalanabb az élet, még itt Amerikában is. Ugyan itt ki a felelős? Ma az ember harcol az em­berért! Csak azért, mert élni akar, amihez pedig joga van! SPECTATOR ____________l1___________ ASZTALOSMUNKÁKAT: építkezési munkákat, házak, garázsok, kony­haszekrények építését, javítását szakértelemmel végezzük. Benko Bros. Tel. CHarter 9-7758 és Mllltown 8-1394-J. KULCHAR MIHÁLY borbélymester “Mike Barber Shop’1* borbély-üzle­tében gyors, előzékeny kiszolgálás­ban részesül! Címe: 12 Prospect St. New Brunswick. ÉPÍTŐ ÉS ASZTALOS. Házak, gará­zsok külső és belső átalakitá.át, va­lamint konyhaszekrények készíté­sét vállalja Fenyő József. Telefon: CHarter 7-8484. MI ÚJSÁG BRUNSWICKON? is, a férfiak pedig 25-éves juhi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom