Magyar Hirnök, 1954. július-december (45. évfolyam, 26-52. szám)

1954-10-07 / 40. szám

MERGED WITH L The Only Hungarian Newspaper in New Brunswick 111 agy (Ci .<s Bilit ap EGYESÜLT LAP HUNGARIAN JOURNAL Az Egyedüli Magyar Újság New Brunswickon VOL. 45. ÉVFOLYAM — NO. 40. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, 1954. OKTÓBER 7. SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUCHEN DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT Jaj a legyőzöttnek! Október 6-án minden eszten­dőben emlékünnepet ülünk. Em­lékezzünk arra a 105 évvel ez­előtti napra, amikor az öiikény 13 nemes élet vér áldozatát kí­vánta. Tizenkettőt a szabadság­­harc hős katonái közül Aradon végeztek ki, bitófán, s a tizen­harmadikát, Batthányi minisz­terelnököt Pesten, golyóval. Az ókorban hangzott el elő­ször s azután szállóigévé vált: zöttnek akkor is szenvednie kell “Jaj a legyőzöttnek!” A legyő­zöttnek akkor is szenvednie kell, ha igaz ügyért harcol, mert a győztes, mint valami vérivó szörnyeteg egyszerűen nem tud betelni az áldozatok szedésével. Volt a középkorban az embe­riségnek egy rövid korszaka, a­­mikor megbecsülték az ellenfe­let, ha az igaz ügyért harcolt. Nemes bajnoknak nevezték s visszaadták a kardját. Ha a baj­­vivásban az egyiknek eltörött a lándzsája, a másik lovag nem ta­lálta illőnek a fegyvertelen lemé­szárlását. Sajnos, rövid korszak volt. Nyomtalanul elmúlt. Ab­ban az időben még az emberek nemes eszmékért tudtak hevül­­ni, — és tudtak emberek marad­ni még a vértől gőzölgő csatate­reken is. Azt lehetett volna gondolni, hogy az emberiség tovább fejlő­dik. Ehelyett visszazuhant a kő­korszak vademberének színvo­nalára. Ezt jelenti többek közt az aradi 12 bitófa és a pesti vesztőhely. 1849 október 6-ának vértanúira emlékezve a minden­kori zsarnokokra gondolunk. A- zokra is, akik most fojtják vér­be a magyar szabadságot. A 105 évvel ezelőtti hóhér, Haynau csak tehetségtelen kezdő Moszk­va uj hóhérai mellett. A moszk­vai hóhérok csak egyetlen tö­megsírba — Katynban — 13 e­­zer lengyel tisztet tettek! Hogy a magyarok közül hányat végez­tek ki tartkónlövéssel, kötéllel, s hányán pusztultak el az uráni­um-bányákban, a hómezőkön, a szöges dróttal körülvett táborok­ban és a pincebörtönök mélysé­geiben, — ezt csak majd később tudjuk meg. Ha egyáltalán meg­tudhatjuk. Mert a moszkvai hó­héroknak vannak milliószámra halálos áldozataik, de temetőik nincsenek. Az orosz szteppéken nem emelkedik sirhalom . . . Emlékezzünk a 105 évvel ez­előtti tizenhárom magyar vérta­núra, de emlékezzünk a megszámlálhatatlanokra is. Aki­ket a vasfüggöny mögött gyil­koltak és gyilkolnak. A rab né­pek legjobbjainak veszi a vérét a világtörténelem legszörnyübb hóhérbandája. Azoknak a vérét veszi, akik szembenállnak a rendszerrel, akiknek a szeméből kiolvasható a szabadság utáni mérhetetlen vágyakozás. “Jaj a legyőzöttnek! “S ez még inkább áll arra, akit konc gyanánt dob­nak a vérengző fenevad étvá­gyának pillanatnyi kielégítésé­re ... Jaj a szegény magyar nép­nek! Az uj hadak útja? Lehet, hogy nem lesz harma­dik világháború; lehet, hogy lesz ... Ki tudna erre feleletet adni? S ha lesz, vájjon merre vezet majd a hadak útja? Erre éppen olyan kevéssé lehet fe­lelni. Vannak mégis jelek arra, hogy az uj hadak útja szokatlan vonalat követ. Erre az irányra még álmában sem gondolt Julius Caesar, Napoleon. De még a be­tegesen csapongó fantáziájú Hitler sem. Sok jel mutat arra, hogy az uj hadak útja az északi sarkon ke­resztül vezet ... Az amerikai kontinensen ebben az irányban szövik legsűrűbbre a radarháló­zatot. Az amerikai előőrsök, fi­­gyélő posztok majdnem az észa­ki pólus közvetlen közelében vannak. Úszó jégszigeten, a T- 3-on van a legészakibb légitá­maszpont s a gépmadarak állan­dóan keringenek szomorú földte­kénk eddig legmegközelithetet­­lenebb pontján . . . Ezen a ponton keresztül a su­nyi ellenséges támadás inkább várható, mint bárhol másutt. Igen, sok jel mutat arra, hogy a világteteje lesz az uj hadak útja. Nyugateurópa védelme * A németek bevonultak az É- szakatlanti Szövetség védelmi rendszerébe. A németek katonai kiképzését rövidesen megkezdik s ezzel nagy kő esik le a kommu­nista támadástól rettegő népek szivéről. A német kérdés megoldódott s hogy igy történt, abban Lon­donnak van igen jelentős része. Az angol diplomácia hirtelen ab­bahagyta halogató taktikáját. Eden angol külügyminiszter szinte órák alatt szaladta végig (Folyt, a 6-ik oldalon) KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Az intézmények élete legtöbb­ször a külvilág előtt úgy tűnik fel, mintha áz annak a két-há­­rom embernek a tevékenysége lenne, aki az üzletfelekkel való közvetlen érintkezést fenntart­ja. Ez azonban csak a látszat. Minden pénzintézetnél s igy a Magyar Savings and Loan Asso­­ciation-nál is a felelős és hozzá­értő férfiaknak egy testületé: az RADICS TAMÁS Igazgatóság az, amely a valóság­ban kiterveli és felelősséggel irányítja az intézmény életét. Ennek az Igazgatóságnak a tag­jait kívánjuk olvasóinknak kü­­lön-külön bemutatni. Mai számunkban egy olyan személlyel kezdjük meg ezt a be­mutatást, akinek rendkívül ered­ményes pályafutása egyik leg­nagyobb elismerésre méltó érté­ke a magyarságnak. Ez az em­ber a Magyar Savings and Loan Association egyik leglelkesebb igazgatósági tagja, New Bruns­wick közszeretetben álló ma­­gyarszármazásu postamestere: Radics Tamás. 1902-ben jött az Egyesült Ál­lamokba, mint gyermek. Törhe­tetlen akarattal és tudásvágy­­gyal, miután végigcsinálta a be­vándorlók közismert nehéz éle­tét, mindenkor tudott magának időt szakítani tudása továbbfej­lesztésére és a közügyekre. így történt, hogy aránylag fiatalon, 1926-ban, 28 évvel ezelőtt már ott volt a Building Loan Igazga­tóságában, hogy ezt az akkor még fiatal intézményt lelkes munkájával segítse és annak fe­lelősségét hordozza. El lehet mondani, hogy ez alatt az idő a­­latt nem volt olyan ügye ennek a pénzintézménynek, amihez Radics Tamás az ő hozzáértő se­gítségét, jóirányu tanácsát ne adta volna. 1943-tól, mint New Brunswick tanácsosa (Commis­sioner) és 1949-től mint posta­mester, élére került az egyik leg­fontosabb közintézménynek. Ki­­szélesedett látóköre és ismeret­ségi köre olyan erősséget adott a Magyar Savings and Loan Igaz­gatóságának, ami nagyban elő­segítette, hogy a kamatozó beté­tek ma már egyenként $10,- 000.00-ra biztosítva vannak. Ez a pénzintézet boldog és büszke arra, hogy Radics Tamás az igazgatói között van, és úgy hiszi, hogy üzletfeleinek bizalma csak fokozódik ez intézmény iránt, amelyet ilyen kiváló egyé­niség segít igazgatni! “March of Nickels” Nem a “March of Dimes”-ról, a tizcentesek jótékonycélu özön­­léséről van szó az alanti írásban, hanem ötcentesekről, nikkelek­ről, amik egy michigani házas­párhoz özönlöttek és vagy húsz­ezer dollárra rúgtak . . . A dolog igy töréntt: Egy fiatal michigani házaspár New Yorkban volt vakáción. Kí­váncsiságból felmentek a Co­lumbia televíziós állomására (CBS-Channel 2), ahol Garry Moore bemondó éppen előadást tartott, a közönség bevonásával. Az ifjú asszony az előadás során csupa kíváncsiságból kérdést in­tézett Moorehoz, aki felhívta a dobogóra azzal, hogy bemutassa a televízión a “szép arcú” asz­­szonyt a közönségnek. A bemu­tatás közben megkérdezte az asszonyt, hogy gazdag-e ? A fele­let az volt, bogy nem, de megvan mindene, ami kell. Moore a tele­vízió közönségéhez fordult, hogy már régen vágyott valakit gaz­daggá tenni s most itt az alka­lom: küldjön mindenki ennek el­éréséhez ez nicklit az asszonyká­nak ... És bemondotta a nevet és címet. . . Mire a házaspár hazaérkezett michigani otthonába, már el is felejtették New Yorkot, a tele­víziót és Garry Mooret. Pedig otthon már vagy húszezer levél várta őket, nicklikkel, 5-cente­­sekkel bélelve. Pár nap alatt 102 ezer levelet kaptak s a levelek még most egyre jönnek úgy, hogy alig győzik felbontani azo­kat. Az asszony kijelentette, a sze­­szerencséjük dacára nem fog megváltozni. Férje továbbra is HÍREK RABMAGYARORSZÁGBÓL VISSZAÉLÉS AZ ÁRVÍZ­­SEGÉLYEKKEL (FEP) Megbízható magán­értesülés szerint Magyarorszá­gon a lakosság körében nagy fel­háborodást keltettek azok a hí­rek, hogy a kormány nem osztja ki az árviz-károsultak részére gyüjött pénzeket közvetlenül a károsultak között, hanem hosz­­szulejáratu kamatmentes köl­csönöket folyósítanak belőlük. A lakosság példátlan visszaélésnek tartja ezt az eljárást. A gyűjtés­kor, — amikor is mindenki szí­vesen ajánlotta fel fizetésének í-5 százalékát, — szó sem volt arról, hogy az összegek befoly­nak az államkasszába és a kor­mány bankszerü üzletet óhajt végrehajtani velük. TERVTULTEJESITÉS A MARGITSZIGETEN Nemcsak az ipari és mezőgaz­dasági terveket szabja meg a rendszer, hanem még a virágok dolgozni fog, mint “salesman” s vesznek egy házat, pénzt adnak templomuknak s a többi pénzt gyermekeik i s k o Láztatására bankba teszik. Az aj ándék-nickelek adómen­tesek, mert minden 5 cent külön ajándéknak számit s a törvény szerint csak oly ajándék, után jár adó, melynek összege megha­ladja a 3000 dollárt. A coast-to-coast előadást vagy 30-40 millió ember látta s hall­gatta ... Ez a “March of Nickels” jobb hirdetésnek bizo­nyult magára az állomásra néz­ve, mint bármi más! MI ÚJSÁG A FALUBAN? A SZENT LÁSZLÓ r. k. egy­házközség arany jubileumi ün­nepnapja fényes külsőségek és méltó szertartásos keretek kö­zött folyt le múlt vasárnap . . . A délelőtt 11 órai nagymisén megjelent maga Most Rév. George W. Ahr trentoni püspök is, aki a fényes papi segédlettel végbement, gyönyörű énekes nagymise fénypontja volt. Az egyházközség plébánosa, Főt. Body J. Kapisztrán végezte az aranyjubileumi misét s a karza­ton az egygház énekkara elejé­től végig gyönyörű, erre az alka­lomra betanult énekeket énekelt. A szentbeszédet és jubileumi megemlékezést magyarul és an­golul Ft. Killian Csaba, OFM. mondotta. — Délután 1 órakor megkezdődött a Szent László Hall dísztermében az 550 terí­tékes diszebéd. Az asztali áldást Ft. Horváth Lőrincz mondotta, Takács József városi biró volt az áldomásmester. John A. Lynch polgármester üdvözlőbeszéde u­­tán George W. Ahr püspök ur emelkedett szólásra s keresetlen szép szavakkal köszöntötte az ünneplő egyházat s annak népét. Ft. Füzér Julián, a magyaror­szági ferences-atyák amerikai főnöke (Roeblingből) magyarul mondott szép emlékbeszédet, tatta ezután az egyház még élő alapitó tagjait, valamint volt és és jelenlegi elöljáróit és felol­vasta az üdvözleteket. Főt. Body KÉP A SZT. LÁSZLÓ EGYHÁZKÖZSÉG MÚLT VASÁRNAPI ARANYJUBILEUMI DÍSZ-BANKETTJÉRŐL Valóságos nyári kánikula volt múlt vasárnap, október 3-án, a Szent ^László Hall dísztermét azonban zsúfolásig megtöltötte a vendég­sereg az aranyjubileumi dísz-ebéden, amely méltóságteljesen, fegyelmezetten, példásan folyt le. A sikerült felvételt a Daily Home News szivességéböl közöljük s azon tisztán kivehetők a távoli föasz tálnál, Ahr püspök ur mellett és mögött ülő papok és díszvendégek csoportja is. J. Kapisztrán, az egyház plébá­nosa szép alkalmi beszédet mon­dott, kiemelve, hogy a bankett megrendezéséért, a finom éte­lek elkészítéséért és felszolgálá­sáért az egyház asszonyait illeti elismerés, akiknek meg is kö­szönte ezt a fárasztó, de oda­adással végzett szép munkát. Főt. Kish Gyula trentoni plébá­nos, az Am. Magyar Katolikus Liga országos elnöke mondotta a záróimát, mely után asztalt­­bontottak s a, Kára-Németh ze­nekar nagyszerű muzsikájára megkezdődött a táncmulatság, amely a késő esti órákig tartott. A beérkezett üdvözletek között volt egy Magyarországról jött levél is, Dancsecs Imrétől Szent­­gotthardról, aki 1916-tól 20dg gondnoka volt az egyháznak . . . üdvözletét küldte az egyház minden tagjának. Ft. Medvecz­­ky Medárd is levélben üdvözölte a jubiláló egyházat, mert más közbejött akadályok miatt sze­mélyesen nem jöhetett el. Com­missioner Shine városi tanácsos az East Orange-i Veteran Kór­házból küldte üdvözletét, el­mondva, hogy 50 évvel ezelőtt, a­­mikor a gyülekezet alakult és még a St. Peters templomban tartották a magyar miséket, c mint ministráns vett részt eze­ken, az első plébános mellett . . . Ft. Horváth István volt segéd­lelkész a távoli San Francisco­­ból küldte üdvözletét, ahol okt. 15-én szerel le' a Navy-ből, ahol mint chaplain teljesített szolgá­latot. (Folyt, a 3-ik oldalon) locsolását is tervszámokban je­lölik meg. A Fővárosi Parkfenn­tartó Vállalat a Szabad Nép au­gusztus 23-i közleménye szerint 40,000 forinttal több vizet lo­csolt el a tervezettnél. Miként le­hetséges ez? Úgy, hogy a Park­­fenntartó Vállalat az esős na­pokon is locsolja a margitszigeti virágokat. S mindezt a tervtel­­jesités nevében . . . Ugyanígy teljesiti tervét a Vállalat a vi­rágvásárlás terén. Miután a ki­utalt összeget nem tudták a nyá­ron elkölteni, igy vidékről hozat­tak a budapesti áraknál drágáb­ban virágot. A Parkfenntartó Vállalattal azonos tevékenységet fejt ki a Köztisztasági Vállalat is Budapesten: hasonló okokból locsolja az utcát esős időben. Mindkét vállalat tervjelentése a­­zonos: “Ismét túlteljesítettük a tervet.” SZERVEZETT KÖZDE­LEM A PARASZTOK ÉS KOMMUNISTA HATÓ­SÁGOK KÖZÖTT Egy kis magyar község, a he­vesmegyei Atkár, szegénypa­rasztjai idén tavasszal szerve­zett akció során visszafoglalták saját régi szőlőjüket, mely az e­­rőszakos tagosítás alkalmával került a helybeli kolhoszok tu­lajdonába. A Tanácsok Lapja (junius 28) szerint az első foglalások u­­tán “kialakult a küzdelem. E- gyik oldalon a “téesz” dolgozói, másik oldalon a megtévesztett dolgozó parasztok. A tanács se­gítséget kért a felsőbb szervek­től. Az ellenség azonban gyor­sabban rendezte sorait és meg­alakította a ‘hatos bizottságot’.” Rövidesen magasra ugrott a földfoglalók száma. “Április e­­lején már 38-an vettek jogtala­nul birtokukba földet a termelő­­szövetkezet szőlőjéből. A hónap végére 150-re rúgott a betolako­dók száma. Május első hetében a téesz asszonyai .már röstelked­­tek kimenni a szőlőbe. A betola­kodók leköpdösték, utszéli han­gon szidalmazták őket.” Ekkor azonban beavatkozott a kommunista karhatalom. A földjüket visszavevő parasztok közül többet letartóztattak és el­ítéltek. FELHÍVÁS A RÁKÓCZI S. E. NEW BRUNSWJCKI 19-IK OSZTÁLY TAGJAIHOZ Fiókosztályunk október 15-én, pénteken este fél 7 órakor tartja havi rendes gyűlését a So­merset utcai magyar reformá­tus egyház helyiségében, amely­re tisztelettel hívjuk a tagságot. Tagtársi tisztelettel: KOVÁCS ISTVÁN, elnök; FARKAS JÓZSEF, titkár. FELHÍVÁS A SZENT IMRE HERCEG EGYLET TAGJAIHOZ A New Brunswicki Szent Imre Herceg Egylet Főosztálya havi rendes gyűlését 1954. ok­tóber 15-én, pénteken este 8 órai kezdettel tartja a Szent László iskola gyüléstermében. Kérem a tagtestvérek szives megjelenését. Havi illetékek szedése szintén okt. 15-én, pénteken este 7 órai kezdettel lesz. Rendes havidij 75 cent és három haláleset: $2.25, összes havi illeték $3.00. Tagtársi tisztelettel: GÖDRI MIHÁLY, titkár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom