Magyar Hirnök, 1954. július-december (45. évfolyam, 26-52. szám)

1954-11-25 / 47. szám

1 m 1 orunswicK HUNGARIAN JOURNAL ■ ------­VOL. 45. ÉVFOLYAM — NO. 47. SZÁM. THE OLDEST AND LARGEST HUNGARIAN PUBLICATION IN NEW JERSEY NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, 1954. NOVEMBER 25. _____________________________________ .______________________________:____________________!______a ---------------------------------------------------------------------------------.----------------------------------------------------------------r SOUTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN BOUND BROOK SOUTH PLAINFIELD METUC HEN DUNELLEN NIXON STELTON MANVILLE ÁRA 10 CENT--------------­­--------------------------------------------------------------------------------------------------------— ■ - ■ ■ ■ — ■ ^— ■ ............................................ —--■■■ - Vihar egy szó körül Coexistence az a szó, amelyik mostanában egyre gyakrabban fordul elő az újságok hasábjain és a legnagyobb viharokat ke­veri a politikai berkekben. Ma­gyarul együttélést, egymás mel­letti létezést jelent, és egészen pontosan a Szovjet és a nyugati szabad világ várható viszonyá ra értik. Más megfogalmazásban azt jelenti a coexistence, hogy a szabad világ és a Szovjet meg­férhet egymás mellett, nem szükséges mindjárt egymás tor­kának ugrani. Hozzátették még ezt a szót is, “békésen.” Tehát az uj külpolitikai vezérelv az, hogy békésen férjünk meg a Szovjettel, mert a másik megol­dás csak a háború lehetne, már­pedig a mostani atom- és hidro­génkorszakban a háború az em­beriség kipusztitásával egyenlő. Ahogy a kutya és a macska nézi egymást a küszöb két oldalán, az a coexistence, “békésen meg­férni egymással” — igy hangzik a vezérelv. Az angoloktól kap­tuk ajándékba, személy szerint Sir Winston Churchilltől. Wash­ingtonban még túlságosan új­szerűén hangzik, egyes politiku­sok fülét sérti, de — úgy látszik — már kormányprogram ... Az Elnök, a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter nyilatkoz­tak és tőlük telhetőleg dicsérték is. Knowland szenátor viszont hevesen támadta. Ő pedig a re­publikánus szentáorok vezére, tehát a kormánnyal kellene tar­­tania.Ugyanugy a kormánnyal kellene tartania Jenner szená­tornak is, de nem tehet róla, hogy ez a “coexistence” nevű csodapók neki sem tetszik. Azt mondta Jenner, hogy ez az a csapda, amelyiket az oroszok ta­láltak ki a szabad népek elvesz­tésére. A coexistence sorsa koránt­­sincs eldőlve, még sok vita lesz körülötte. Ha a kormány szán­déka sikerül, akkor az engedé­kenység politikája uralkodik majd Washingtonban a Szovjet­tel szemben, s ez minket köze­lebbről i sérint, mert a Vasfüg göny mögötti népek, köztük a magyar nép tragikus sorsának állandósulását is jelenti. De et­től függetlenül sem hihetjük azt, hogy az engedékenység po­litikája a Szovjettel szemben bármi jó eredményre is vezet­hetne. Szörnyű volna, ha Ameri­ka vezetőit egy pillanatig is megtévesztheti a most Moszk­vából nyugat felé áramló szirén­hang. A kutyából nem lesz sza­lonna. Nem vitás, hogy a Szov­jet időt akar nyerni, mert nem érzi magát elég felkészültnek. A céljai pedig ugyanazok ma­radnak, mint voltak tegnap, ta­valy, vagy egy évtizeddel ez­előtt. A világ népeinek leigá­zása. Az ókori római birodalom sje­­nátusában volt egy makacs em­ber, aki állandóan azt hangoz­tatta: “Karthágót pedig el kell pusztítani ...” Cato volt a neve ennek a szenátornak. Addig hangoztatta, amíg a római légi­ók el nem indultak Kárthágó fe­lé és el nem pusztították. A kommunizmus fertőző csi­ratelepét is el kell pusztítani. Hiába nem akarnak nekifogni, egyszer eljön az idő, amikor már nem lesz más választás. Mert a zsarnokság és a szabadság szel­leme nem fér meg egymás mel­lett békésen, ha a legcifrább szavakat találja is ki Churchill. Csak az a baj, hogy a Szovjet hatalmas annál nehezebben le­het megtörni, minél tovább vár­nak vele. Mert minden nap nye­reség számára. Minden nap a modern fegyverek hosszú sorát gyártják valahol s ezeknek a csövei erre felé néznek . . . S mi közben a világtörténe­lem legszörnyübb fenevadja Moszkvában szelíd dörmögésre igazítja a száját, jó volna, ha minél több amerikai gondolna arra a makacs vénemberre ott, az ókori Róma szenátusában. Tüzek az arab világban Lángol az arab világ. Észak­­afrikában a franciák ellen ko­moly háború folyik, Egyiptom­ban tovább tart a forradalom és Arábiában is elhangzik egy-egy fenyegető nyilatkozat s utána el­dördül egy-egy puskalövés. Az arab világ lázong. A nyu­gati hatalmak aggódva nézik a­­hogy az arab világban egymá­­után lángolnak fel a tüzek. Pakisztántól az Atlanti Óceánig. A nyugati politika intézői már mindent elkövettek, hogy a vi­lágnak ezen a részén szilárd helyzetet teremtsenek, de min­den igyekezet csődöt mondott s itt ott bumerángnak bizonyult. Úgy látszik a nyugati világ ve­­(Folyt, az 5-ik oldalon) KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Az ember csak akkor veszi észre, hogy elszaladt az idő, amikor számolni kezdi . . . 1900 már 54 évvel ezelőtt volt. Walyus József, akkor még 14 éves fiatalember hajója a new yorki kikötőben horgonyt ve­tett. Mint nagyon sok más uj­­hazát kereső magyart, őt sem várta senki a kikötőben. Felült egy vonatra és Bridgeport, Conn, városba érkezett. Ott hallotta a már előbb érkezett magyaroktól, hogy New Bruns­­wickban már sok magyar van, WALYUS JÓZSEF köztük egy Nagy Ferenc nevű jészivü magyar, akinek háza nyitva van a tanácsot kereső magyarok számára. Újra vo­natra szállt és 1900 november havában megérkezett New Brunswickba. Az előtte akkor még ismeretlen Nagy Ferenc s családja vendégszerető házá­nál szállt meg. Egy gumi-cipő gyárban kapott alkalmazást, ahol 1912-ig dolgozott. Jó vi­selkedése és szorgalmas, kitar­tó munkájának az lett az ered­ménye, hogy a házigazda jól­nevelt leányát, Nagy Erzsé­betet 1905 március havában feleségül vette. Boldog házas­életükből 3 gyermek született, két fiú és egy leány és ma már van 6 unokája is, akik közül kettő a haditengerészetnél szolgál. A Walyus család fiata­labb fia, József, már 25 éve a West Point-i katonai zenekar­ban van alkalmazva. Walyus fiatal korban hajla­mos volt a zenére. Zenetudásá­val is magára vonta a New Brunswick és környékén lakók figyelmét. Nem sok magyar volt ezen a vidéken, aki Wa­­lyust és zenekarát ne ismerte volna. 1912-ben a nyomdaiparban önállósította magát, miáltal egyházak, egyletek vezetőivel is megismerkedett. Nyomdája ma is 188 Easton Ave.-n van. Városunkban hosszú éveken keresztül énnekkarokat is ta­nított. Walyus Józgef megalapítá­sától kezdve tagja és igazga­tója a Magyar Building Loan­­nak. 1924-ben a “Heti Szemle” c. lap is Walyiis József tulajdo­nába ment át, miáltal hasznos szolgálatokat j tett az akkor alig 2 éves magyar pénzinté­zetnek. Minden erről szóló köz­érdekű cikk az első oldalon je­lent meg, ami nagyban elősegí­tette ennek a hiánytpótló pénz­intézetnek a r .vekedését. Walyus pontosan látogatja a Magyar Savings and Loan As­sociation igazgatósági gyűlé­seit. Megfontolt, tapintatos hozzászólásaival a gyűlés me­netét tekintélyesen elősegíti s annak tudható be, hogy a tag­ság 32 éven keresztül mindig újra beválasztja az igazgató tanácsba. A Szent László isko­la 40 éves jubileuma , A new brunswicki Szent László egyházközség néhai Szeneczey János alapító-plébá­nos idejében épült iskoláját 1914 szeptember 6-án szentel­te fel McFaul Jakab trentoni püspök. Azóta az Isteni Sze­retet Leányai apácarend tag­jai munkálkodnak ott a gyer­mekek lelki és szellemi előha­­ladásán. Ezt az áldozatos mun­kát akarja az egyházközség apraja-nagyja hálásan megkö­szönni és elismerni. Az iskolá­nak a negyven év alatt volt minden tanulója találkozni akar az őt tanító kedves nővé­rekkel. A , jubiláns ünnepség no­vember 28-án, vasárnap, a dél­előtt 11 órai ünnepélyes nagy­misével kezdődik, amelyen résztvesznek a jelenlegi kedves nővérekkel együtt mindazon életben levő nővérek, akik az iskolában valaha is tanítottak. Mise után 1 órakor csuán az ő részükre ebédet szolgálnak fel a Szülők Egyesülete tagjai a Szent László teremben. Ugyan­ott d. u. 2-től 4-ig fogadják a kedves nővérek a volt összes ta­nítványokat. Őt órakor vacsora lesz az iskola volt növendékei részére. Utána tánc éjfélig. Ze­nét a Kára-Németh zenekar szolgáltatja. ADJUNK HÁLÁT 3-SZOBÁS lakás a 22 Freeman St.-en kiadó. Érdeklődni ugyanott. OLAJOS hordók, olajos és szén kály­hák, jó állapotban, jutányos áron eladók. Megtekinthetők: 86 Plum St.-en. ASSZONY, vagy leány, általános há­zimunkára, kint, vagy bentlakással (külön szoba, fürdőszoba), magyar háznál, jó fizetéssel állandó alkal­mazást kaphat. — Telefonáljon: Hllcrest 2-1888. CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 25: HÁLAADÁS NAPJA... hagyományos, szép amerikai ünnep, amikor ki-ki a ma­ga vallása szerint fordul a Mindenhatóhoz s hálaimát mond mindazokért a javakért, amikben az elmúlt esz­tendő során része volt. ... De legfőképen hálát adunk a jó Istennek azért, hogy itt élhetünk, ebben a gazdag, nagy, szabad országban, az alkotmány és törvények által védett emberi és polgári jogaink teljes élvezetében, de­mokráciában, szabad emberek módján. . . . Imádkozunk s kérjük a jó Istent, hogy engedje megérnünk a napot, amikor egyszer minden ember a föld kerekén olyan féle­lemmentesen, olyan szabadon és olyan aránylagosan jó­létben élhessen, mint a legtöbb ember ebben az országban. Országos ünnep ,az amerikai “család ünnepe” Hála­adás Napja, amely talán mindennél ékesebben juttatja kifejezésre a mi amerikai életformánkat s az amerikai nép vallásosságát. Meyner kormányzó a magyarok között ROBERT B. MEYNER-t, New Jersey állam kormányzó­ját nagy lelkesedéssel és az őt megillető tisztelettel fogadta a New Brunswick-i magyarság MI ÚJSÁG A FALUBAN? A MAGYAR HÍRNÖK irodá­jának és könyvesboltjának át­költöztetéséről szóló multheti bej elentésünkbe hiba csúszott be, amennyiben uj címünk nem November 1-től, hanem Decem­ber 1-től kezdve érvényes . . . E hét végén már megkezdjük az átköltözést a 240 Somerset Street-re, lapunk barátjainak és jóembereinknek szívesen fel­ajánlott segítségével . . . A MAGYAR DEMOKRATA Férfi Kör polgárosodási esti iskolát kezd városunk magyar negyedében, ha legalább 20-an jelentkeznek a tanfolyamra. Az előadások angol és magyar nyel­ven lesznek s felölelik mindazt, amit egy polgárosodni szándé­kozónak tudni kell erről a hazá­ról, alkotmányáról, törvényeiről közigazgatásáról, stb. A tanfo­lyam teljesen díjtalan. Kérik, hogy mindazok, akik a közeljö­vőben szándékoznak polgáro­sodási vizsgára menni és akiket érdekel ez a tanfolyam, jelent­kezzenek a Kosa Agency irodá­ban (22 French St.) s közöljék nevüket és címüket, hogy az esti tanfolyam megkezdéséről érte­sítést küldhessen nekik a Demo­krata Férfi Kör kijelölt bizott­sága. — Az esti iskola céljára Biró Péter nemcsak helyiségét ajánlotta, de azt is, hogy szíve­sen részt vesz az oktatásban ő maga is, aki már ezelőtt is tar­tott polgárosító tanfolyamokat. AZ ATLÉTA KLUB kabaré­estjéről szóló multheti rövid be­számolónkban megírtuk, hogy erről még Írni fogunk ... Nos, a sikerült estélynek egyetlen hi­bája az volt, hogy túl rövid volt az este és az éjszaka . . . Nagy­szerű hangulatban folyt le ez a mulatság! Itt ünnepelték szüle­tés napjukat Szabó János, a Rich Appliance cég társtulajdo­nosa, felesége és barátai társa­ságában; Bálint Sándorné Har­vey St.-i honfitársunk; Bojszkó Anna Trentonból, aki Farkas honfitársunk meny asszonya. Varga Juliska szintén egy jó­­hangulatu születésnapi társa­sággal mulatott . . . Szegecski András nótás magyar legény is kellemesen gondol vissza erre a Kabaré Estélyre . . . Margitics Erzsikének is szép emlékei ma­radnak erről az estről . . . Valyai Jenő régi HAAC-tag szintén születésnapját ünnepelte itt . . . Biró Péter és neje vendégeikkel mulattak ezen az estélyen, Lő­­rincz Istvánnal és nejével, akik 3000 mérföldről jöttek New Brunswickra, hogy unokanénjü­­ket, Biróné asszonyt megláto­gassák. A Nagygeőcz, Ung me­gyéből Amerikába származott házaspár Saskatchewan-ban, Canadában lakik . . . Annyira megtetszett nekik a brunswicki magyarság szép mulatozása, hogy egy év múlva biztosan is-BEJELENTÉS Örömmel jelentjük olvasóinknak és üzletfeleinknek, hogy New Brunswick-i központi irodánkat és könyvosztályunkat uj, nagyobb, szebb és mindenképen alkalmasabb helyre költöztetjük: 1954 DECEMBER 1-től a “Magyar Hírnök Könyvesboltja” (FOREIGN BOOK SHOP) néven ismert könyv- és hanglemez üzletünk, valamint a Magyar Hírnök szerkesztősége és kiadóhivatala és lapláncolatunk központi irodája — amely eddig a FRENCH STREET 134 SZÁM ALATT VOLT — a SOMERSET STREET 240 szám alatt lesz, a Magyar Evangélikus Templommal csaknem átellenben, annak az emeletes kőháznak nagy üzlethelyiségében, amely épületben Ur­­bán Gyula közismert borbély-üzlete is van. Telefonszámunk a régi marad (CHarter 9-3791), a postán is meg­tartjuk szekrényünket (P. O. Box 27, New Brunswick, N. J.) de címünk 1954. november 1 után tehát megváltozik. Kérjük mindazokat, akik könyvosztályunkhoz Írnak, hogy levelüket a fenti dátum után a Somerset St. 240 alá címezzék. (A Magyar Hírnöknek szánt leveleket és küldeményeket lehet akár az uj címre, akár postafiókunk címére küldeni). mét itt lesznek körünkben... A HAAC Dalárdája is kitett ma­gáért ezen az estén! .Olyan szép összhangban, jól betanultan é­­nekelt a férfi-kar, hogy a közön­ség nem győzte őket tapsolni... Még ilyen szépen énekelni nem hallottuk a Dalárdánkat s ez egyrészt Kovács József profesz­­szor ur érdeme is, aki brilliánsul vezette és dirigálta ezt a kitűnő együttest és prezentálta azt a magyar nótacsokrot, amit ő irt át és tanított be erre az alkalom­ra .. . Mindent egybevetve meg­állapíthatjuk, hogy a HAAC- szok kabaré-estje kitünően sike­rült, hangulatos szép volt! . . .! DR. SULYOK DEZSŐ, a ma­gyarországi Szabadság Párt 1948-ban kimenekült vezére (182 Hamilton St. New Bruns­wick, N. J.) könyvet irt “A Ma­gyar Tragédia” címen s annak első része december elején jele­nik meg. A mü első része “A Trianoni Béke és Következmé­nyei” alcímet viseli s ébben a 600 oldalas kötetben a trianoni Magyarország történelmét tár­gyalja a szerző 1918-tól 1947- ig . . . Ára $5.00. Megrendelhe­tő, vagy megvásárolható lapunk könyvesboltjában is, a 240 So­merset St.-en. A DEMOKRATA Női Kör jubileumi vacsorája jó alkal­mat adott arra, hogy Kára Pé­­(Folyt, a 3-ik oldalon) múlt vasárnap a Szent László Hall-ban, a Magyar Női Demok­rata Kör 20-éves jubileumi ban­kettje keretében. Szűnni nem akaró taps köszöntötte az álla­mi, megyei és városi politikai és világi vezérférfiak kíséretében belépő Meyner kormányzót . . . Voltak sokan, hitetlen tamások, akik mindaddig nem hitték el, hogy a kormányzó eljön a ma­gyarság közé, amig csakugyan meg nem érkezett . . . akkor az­tán meghatódva és valóban megtisztelve érezte magát min­denki, hiszen a kormányzó ki­mondottan közénk jött, magya­rok közé, a mi vendégünk volt, a mi magyar asszonyaink és de­mokratáink meghívására jött el . . . Bizony, bátran mondhat­juk, hogy nagyon kevés ma­gyarlakta város van széles Ame­rikában — talán az egyetlen Cleveland (az amerikai magyar Debrecen kivételével) ahol az állam kormányzója a magyarok közé ment. . . (valamikor réges­­régen Moore kormányzó járt itt Amboyban a magyarok között, de ez évtizedekkel ezelőtt volt). A közös érdekekért együtt mun­kálkodó, nehezen dolgozó ma­gyar asszonyainké az érdem, hogy tiszteletet, megbecsülést (Folyt, a 6-ik oldalon) EGY KITŰNŐ állapotban levő olaj­kályha (3 szezonban volt használ­va; eredeti ára $105) csövekkel, $40-ért eladó. Úgyszintén 2 olajos hordó, olajjal együtt; $15.00. Meg­tekinthető a Magyar Hírnök irodá­jában, 134 French St. New Bruns­wick, N. J. MAGYAR RÁDIÓ­MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom