Magyar Hirnök, 1950. július-december (41. évfolyam, 27-52. szám)

1950-08-17 / 33. szám

MERGED WITH THE WEEKLY REVIEW BEOLVADT LAP HETI SZEMLE VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM. THE OLDEST, LARGEST INDEPENDENT M. AGYAR PUBLICATION IN THIS STATE NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, AUGUSZT 17, 1950 PERTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN MOURER KEASBEY CHI JME CARTERET METUCHEN FORDS DUNELLEN TRENTON AND VICINITY tr— ~TMB IMWflflHMHl I I T TÍ l»»n H—r i mu HARC A BÉKÉÉRT A JAPAN feletti győzelem ötödik és a délkoreai köztár­saság megalakulásának máso­dik évfordulója volt e héten, amelynek során gratuláló sür­gönyváltás volt Truman elnök és Syngman Rhee délkoreai elnök között. Mr. Truman sür­gönye azzal a mondattal zá­rult, hogy “a győzelem biztos.” McArthur tábornok ezt már hetekkel ezelőtt mondta és má­soktól is hallottuk, de az Egye­sült Államok elnökének a szá­jából sokkal nagyobb a jelen­tősége. Ugyanakkor azonban a harctéri jelentések arról szól­nak, hogy az északkoreaiak 60-70 ezer főnyi hadsereget csoportosítanak össze a Taegu­­tól nyugatra eső frontszaka­szon egy Taegu elleni hatal­mas támadásra. Az amerikai csapatok feszültep várják a tá­madást, amely bármely pilla­natban megindulhat. A táma­dás megelőzésére és megzava­rására több kisebb amerikai támadást hajtottak végre ki­­sebb-nagyobb sikerrel, melyek mindig elkeseredett harcokkal és mindkét részről nagy veszte­ségekkel végződtek. Az elmúlt hét első felében az északiak­nak sikerült Pohang városát, Puzán után a második legfon­tosabb kikötőt elfoglalniok és a város közelében levő fontos re­pülőteret az amerikaiak sza­mára használhatatlanná ten­niük, de ezen kívül a front csaknem változatlan maradt. Az északiak nagy problémája a Naktong folyón való átke­lés, amely eddig több kisebb csapattal sikerült nekik. Kedden azonban 96 B-29 repülőgéppel o­­lyan bombazáporral árasztottuk el az északiak felvonulási terüle­tét, hogy az északiak eszeveszet­ten visszamenekültek a folyó túlsó partjára. nyolták és azokkal lövik úgy a délkoreai, mint az amerikai csapatokat. A hétfői gyűlésen India delegátusa egy hat nem­zetből álló bizottság alakítását javasolta, amelyben a Bizton­sági Tanács öt állandó és leg­jobban érdekelt tagja nem venne részt. Ennek a bizott­ságnak feladata volna valami­lyen javaslat kidolgozása a ko­reai probléma megoldására. E javaslat érdekében a U. N. tár­gyalásait csütörtökig elnapol­ták; Nincs nagy remény a siker­re, mert ahhoz az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió közt több megértésre volna szükség. NYÁR MAGYARORSZÁGI )N 1950-ben IRTA: BÉKE SSY IMRE A N. Y. TIMES egyik tudósító­jának jelentése szerint az amerikai csapatoknak egyik nagy nehézsége, hogy nem tud­ják, miért vannak és miért har­colnak Koreában. Egy másik tudósitó szerint egyre nagyobb a neheztelés és keserűség Ame­rikával szemben a koreai há­ború miatt. India milliói, e le^ velező szerint, nem úgy gon dolkoznak, mint mi és nem tud ják belátni, hogy miért kell Ázsia problémáiba beleavat­kozni. Ezek az indiaiak úgy vélik, hogy akár kommuniz mus, akár más valami a prob­léma, annak megoldását csak bízzák annak az országnak a népére és a koreai harcokból csak azt látják, a Times tudó­sítója szerint, hogy a nyugati­ak megint csak egy ázsiai or­szág városait és felvait gyújt­ják fel és ázsiai tömegeket mé­szárolnak le bombákkal. Egy harmadik Times tudósitó pedig azt jelenti Géniből, hogy a kommunizmus teljes győzel­mét Ázsiában csak több segít­séggel lehet megakadályozni s hogy ennek a gazdasági segít­ségnek az ára minden nap na­gyobb lesz. AZ EGYESÜLT Nemzetek frontján sem volt változás. Az amerikai delegátus nagy beszédben a Szovjetuniót okol­ta a koreál háborúért és betö­rőknek és rablóknak nevezte a Szovjetuniót diplomatikus, de félre nem érthető nyelven. Ang­lia delegátusa ugyanezt ismé­telte meg mérsékeltebb nyel­ven, de több gúnnyal, amire azután a szovjet delegátus pénteken adta meg a választ, amelyben semmivel sem ma­radt adósa támadóinak. A szovjet delegátus okmányok­kal, adatokkal és főleg ameri­kai újságokból vett idézetek bői “bizonyította,” hogy Dél­­korea volt a támadó amerikai segítséggel és biztatásra s vád­jaiban odáig ment, hogy az északkoreaiak fegyvereit is Amerika szállította, amennyi­ben Malik állítása szerint az Amerika által Délkoreának szállított fegyvereket az északi csapatok a déliektől zsákmá-KOREA a hazai fronton is kezd politikai zavarokat okozni. A koreai háborúért és a velejáró bajokért a Truman adminisztrációt és Roosevelt elnököt hibáztatják a republi­­(Folyt. a 4-ik oldalon) A “Reader’s Digest”-nek van egy rovata: “Life in These United States.” Valami lyen cí­met akartam adni ennek a cikk­nek: “Life in H u n g a r y.” Mert most egy pár látszólag apró dologról akarok Írni, csupa olyan­ról, ami érzé­kelteti az ame­rikai magyar olvasónak, mi­lyen is az élet ezekben a nyári napokban Magyarországon. Kezdem talán ott, hogy em­bertelenül forró nyarunk van az idén. Különösen a julius volt szinte elviselhetetlen. Csak New Yorkban csurgott rólam úgy a viz egyik nyáron, mint itt akár a vidéken is. Kevés volt az eső s ami volt — későn jött. Ez a szárazság egyszerre mezőgaz­dát csinált mindenkiből. Ha két ember találkozott, csak fölné­zett az égre és azt mondta: — Hát a gabonának ez már nem árt. Korábban érett, koráb­ban kellett aratni, csépelni, be­hordani -r- de jó a termés. De eső kellene a burgonyának! — Meg a kukoricának! — A szőlőnek jó lesz ez a me­leg. Nagy dinnyetermésünk is lesz a zidén. Nem tudom, honnan vette a városi ember a tudását, minek jó az eső és minek használ a nagy meleg, de városi emberek egyszerre mezőgazdasági szak­értők lettek. Persze, úgy vol­tunk ezzel, ahogy Mark Twain mondta: “Mindenki csak beszél az időről, de nem tesz róla sem­mit.” A paraszti ember, akivel beszéltem odakünn a vidéken, csak a fejét vakarta és azt mond­ta: — Hát több eső bizony elkelt volna . . . A terméssel nincs is baj: bő­ségesen lesz kenyere az ország­nak. A burgonya körül azonban tényleg baj támadt. — Olyan forró a föld, — pa­naszolta nekem egy parasztasz­szony — hoí ,y járni is alig tu­dunk rajta. 'Sok burgonya ott fulladt meg földeken; csak ap­rócskára n" ,ek. A gyümölcsöt is nagyon e áritotta a nap . . . Persze, ne i mindenütt volt ez igy. A Nyi bégben, ahonnan a legtöbb krun >ü jön, volt eső és jó lett a búr«, onyatermés. De a­­zért, visszaté vve a városba, é­­rezni lehetett hogy a városi em­bert nem ok nélkül aggasztotta az eső hiánya Van krumpli, de kevesebb, min t tavaly és gazdál­kodni kell vek !. JEgy-egy boltban egy vevőnek c :ak pár kilót mér­nek ki egyszer re. De az emberek tudják, hogy t mnek a szárazság a zoka, nem 1 ehet okolni érte senkit, akárh( ,} megtörténhetik és a vásárló as szonyokban kiala­kult valami s -ép, nyugodt fe­gyelem. Jut, amennyi jut a krumpliból, d> 3 majd mindenki tudja, hogy az ■ elosztás igazsá­gos, senkise ká p többet, mint a más ember. Azt mondta, ,n; «majd min­denki tudja . . ! .» Majd _ de nem mindenki. Azt SUgta nekem nagy titokzato san vaiaki, aki Pestről érkezet c Hévízre: * Vigyen m: lgával innen egy zsák lisztet. Nt ,m ]esz az idén. Meg aztán: cu ^rot is vigyen. Azt zárolni fogj ák. (Jegyre adják majd. Tudja ... a háború miatt. Negyven éves házasságunk a_ latt a mi háztai fásunkban nem hoardoltunk & 10ha semmit, se itt, se Amerikai )an> ge békében> se háborúban. V :llahogy mindig irtóztunk álioi, kivonjuk, magunkat olya gmi alól> ami mindenkit ér. M ;i nem gyüjtünk “készletet.” De- mint ujságirót érdekelt, mi va n a liszttel> mi van a cukonal. Bementem a bol­tokba. Előbb a v idéken, aztán itt Pesten. Kértem ^ mennyj Ksztet és cukrot vehe1.ek? Ugy néztek rám, mint a bo londra>- Amennyit tetgzik _ mondtak. Ha akartam , , ,, , . volna, szívesen eladtak volna , v , , , , , , , nekem lisztet es cukrot akar m;, , ,, „ T „ azsaszam. Záro­lás? Jegy? Rei . . , , .nek volt a repa­termes, annyi , , ’ , , . cukrunk van, (Folyt a ,Mk 0,da]0n) Vidéki Hirek az Óhazából A SOMSÁLYI bányatelepre uj, nagyteljesítményű gépek ér­keztek a Szovjetunióból. Az uj gépek segítségével a bánya dol­gozói termelésüket jelentős mér­tékben emelik. A VEREBI református temp­lom a háborúban erősen megron­gálódott. Most újjáépítették és átadták rendeltetésének. ECSEFALVA község a Rákó­­czi-féle szabadságharcban, 244 évvel ezelőtt elpusztult, templo­mával együtt. Az ott élő refor­mátus vallásu lakosságnak azó­ta nem volt módjában a templom újbóli felépítése. Most országos gyűjtést indítottak a református gyülekezetek között és ennek a­­lapján megkezdik az uj templom felépítését. A helység korábbi neve Pusztaecseg volt. B A L A T 0 NBERÉNYBEN megszervezték a baranyamegyei parasztgyerekek üdültetését. A gyermekek jól felszerelt üdülő­ben, szép környezetben töltik kéthetes pihenőjüket. Napjaik gondtalan, vidám játékkal, für­dőzéssel telnek el, de változatos szórakoztatásukról társasjáté­kok, könyvek, sporteszközök ré­vén is gondoskodnak, üdülőjü­ket a báb játszó csoportok is fel­keresték. A szeretetteljes bánás­mód eredménye, hogy a gyere­kek súlyban gyarapodva és meg­erősödve térnek vissza családi környezetükbe. BÉKÉS MEGYE állami gaz­daságaiban, termelőcsoportjai­ban, 'több iíiitít ezer h'oidbn vi­rágba borultak a gyapotmezők. Reggelenként hófehér a gyapot­­virág, délutánra rózsaszínűvé változik. A jó talaj munka, az öt­szöri kapálás és a kedvező időjá­rás jó eredménnyel biztat. Hol­danként 45 ezer érő gyapottőről 6-8 mázsa termést szed le pár hét múlva a felsőnyomási állami gazdaság. A MEZÖBERÉNYI “Dózsa” termelőszövetkezetben búzából 14, őszi árpából 17 mázsa volt a termésátlag holdanként. Ugyan­ott az egyéni parasztok csupán 8 mázsás átlagtermést takarítot­tak be. 66 mozgókonyhát állítottak fel vidéken Budapesten ma már több mint háromszázezer dolgozó étkezik az üzemi konyhákon. A népgaz­daság gondoskodik a vidéki ki­sebb üzemek és építkezések dol­gozóinak ellátásáról is és ezért eddig már 66 helyen állított fel mozgókonyhát. A többi között mozgókonyha létesült Szegeden, Baján, Salgótarjánban, Debre­cenben, Veszprémben, Székesfe­hérvárott, Győrött, ózdon, Fel­­sőgallán és Tapolcán is. A moz­gókonyhák nagy segítséget nyújtanak a dolgozóknak, külö­nösen azoknak, akik az ottho­nuktól távol dolgoznak, mert ol­csó, ízletes, meleg ételhez jut­nak. MEGINDULT A GYALO­GOSFORGALOM ÓBUDA ÉS A MARGITSZIGET KÖZÖTT Gyors ütemben közeledik befejezéshez a budapesti Sztá­­lin-hid építkezése, mely Ma­gyarország egyik legszebb híd­ja lesz. Az Óbuda és a Margit­sziget között hidrész már úgy­szólván elkészült, már az úttes­tet aszfaltozzák és igy ezt a részt meg is nyitották a gyalo­gosforgalomnak. Óbuda dolgo­zói már rövid gyalogsétával az uj hídon át juthatnak el a Mar­gitszigetre. A Sziget és a pesti oldal kö­zött is már szuságban hiányzik a főtartó, de már nem sokáig, mert he­tenkint 12 méteres hid-tagot emel be az “Ezüst-daru”; az utolsó főtartót még e héten be­emelik. A magyar hidmunkások lel­kes munkaversenyben építik az uj hidat, mely 928 méter hosszúsággal Európa leghosz­­szabb hídja lesz és amely végre megteremti az összeköttetést a két munkásvárosrész: Óbuda s Angyalföld között. Jól halad a munka és pillanatig sem kétsé­ges, hogy a hidmunkások telje­sítik vállalásukat: novembet 7-re elkészül az uj hid. 1905-ben tervezték - 1950-ben felépítik a győrteleki kultur­­otthont TAKÁCS Gábornak (269 S. 9th Ave.) öt dollár bírságot kel­lett fizetnie, mert egy “stop streeten” nem állt meg. High­land Parkon nagyon szigorúan veszik, ha valaki nem áll meg a stop” táblákkal megjelölt sar­kokon. Az ÁRKY PATIKA NYITVA VAN MINDEN VASÁRNAP IS EGÉSZ NAP GREENE CAPS a neve annak a híres kapszulának, amit fejfájás, hülés, idegzsába él rheumatikus fájdalom esetén me' legen ajánlunk Önnek. Az orvosi receptek nagyrésze a Green Kapszula alkotórészeit tar talmazzák a fent említett fájdal mák csillapítására. Pénzét visszatérítjük, ha neu nyer száz százalékos enyhülést. Jöjjön be még ma és vásárol jón egy doboz Green Kapszulái 50 centért. Ha meg akar erősödni és segi­­teni akarja az emésztését, kérjen RUTGERS SYKRA VAS BORT ÁRKY 81 French Street UGY a new brunswicki mint a perth amboyi sorozó bizottsá­gok 55-55 embert fognak orvosi vizsgálatra küldeni Newarkra e hó 24-én. Hétfőn 42 ember ment Newarkra városunkból orvosi vizsgálatra, de augusztus 31-ig csak nyolc katonát kell tényleges szolgálatra küldeni Fort Dix-be. amely 60 évvel ezelőtt minden amerikai egyház közül elsőnek karolta fel a bevándorolt magya­rok ügyét és elsőnek alakított külön magyar egyházkerületet, magyar szakosztályt nyitott a lancasteri egyetemen, a Magyar Reformátusok Lapját hivatalos lapjai közé vette fel és gondosko­dik annak kiadásáról dr. Tóth Sándor szerkesztése alatt. SZŰR Ferencnének (Stelton) a Szt. Péter kórházban e hó 6-án, PALEY Györgynének (Rt. 5) pedig a Middlesex kórházban e hó 2-án fia született. A REFORMÁTUSOK Lapja megindításának ötvenedik évét érte el most augusztus 15-én, a­­mely nevezetes dátumra nt. Tóth Sándor, a lap szerkesztője hívta fel figyelmünket szives le­velében. Az az amerikai Evan­gelical and Reformed Church, G. I. SZIMFONIKUS zenekar van alakulóban New Yorkban, amelyre felvesznek olyan volt katonákat, akiknek a G. I. Bill of Rights alapján zenei nevelésre van jogosultságuk és olyan vete­ránokat, akiknek zenei képzett­sége alkalmassá teszi őket egy szimfonikus zenekarban való játszásra. Érdeklődők fordulja­nak erre a címre: Herbert Gar­ber, c/o WCB Artists & Concert Management, Inc., 236 W. 55th St., New York 19, N. Y. len tmeg es a ........ ,, j. , jovo heten is mar szerdán kerül , ,, jükteh6takönf°mtata,Sra;Iíer­késöbben ked*me7e“ *g­dig való bekulde-PUSKÁS L., .. , , ,, Iihalyt választotta meg parancs ... T., -r, , mokanak a Joyce Kilmer Pőst . / T . . „No. 25, American tarto°tt’gyüléslult hét Gerdáján /en. A NYÁRI vakációk miatt la­punk ezen a héten is szerdán je-FIATAL nőt keresünk könnyű fő­zésre és házimunkára 4 szobás la­kásban 2 felnőtt és egy iskolásgyer­mek mellett. Referenciát kérünk. NB 2-6265 W. DR. G. R ez a név diPBERT HARDY> 93 Bayard 'zele« hétfö óta a átalakított alatti újonnan emeleti abla^laház e^ik első vpi PZPlőtt ekan- A néhány év- és özvegyén.bunyt Hardy Géza az, aki hossk fia> Géza Róbert nulás és kórfu éves szorS°s ta' nyitotta me/ázi gyakorlat után delőjét a fe‘ sebész-orvosi ren­­dy Géza Rotfi címen. Dr. Har­­záné öt gydert özv- Hardy Gé' gyedik, akirmeke közül a ne‘ városunkba1918-ban született iskolában v1 és a Szt- Lászld mit, majd^ezte a nyolc ele­schoolba, az itteni hiSh esztendeig itana Pedi£ né^ re járt. / Rutgers egyetem-toni D C-zután a washing­­versity o? Georgetown Uni­­vostani hallgatója voit négy évig, ahol 1943-ban “cum laude” kitüntetéssel kap­ta meg orvosi diplomáját. A “cselédkönyves” évét a new yorki St. Vincent’s Hospitalban mint bennlakó orvos szolgálta, majd a helybeli Szt. Péter kér­­háznak volt bennlakó orvosa 1945-ig, amikor bevonult a ka­tonasághoz és ott a Little Rock, Ark.-i Regional Hospitalban és a puerto ricoi 161st General Hospitalban mint, sebész szol­gált 1947 januárjáig, amikor visszatért a civil életbe. Attól kezdve bennlakó főorvos volt a University of Maryland Medi­cal Schoolhoz tartozó West Baltimore General Hospital nő osztályán, majd az általános sebészeti osztályon és ugyan­akkor az orvosi iskolában se­­bész-patologiát tanított. Mind­ezekből látható, hogy Dr. Ro­bert Hardy alapos felkészült­séggel, tapasztalattal és gya­korlattal nyitotta meg orvosi rendelőjét, amely minden bi-SZERETNE egy állandó jó otthoni? Gyakorlott házvezetőnőnek külön szobát adunk fürdőszobával. Jó fizetés a megfelelő nőnek. Egy gyermek és két felnőtt. Jó referen­ciákkal kell rendelkeznie. Telefo­náljon N. B. 2-1958 vagy 2-2044. zortnyal hamarosan a legkere­settebbek közé fog tartozni. B ARANYI Benjamin (230 French St.), aki csak néhány hónappal ezelőtt költözött váro­sunkba, szivszélhüdés következ­tében hétfőn hirtelen elhunyt. A boldogult hét évvel ezelőtt vo­nult nyugalomba a Knickerbock­er Toy Co.-nál sok éven át viselt munkájából, özvegyén kívül négy férjezett leánya gyászolja, akik közül csak Mrs. Angalét Ilonka lakik városunkban, mig a többi mind New Yorkban; to­vábbá három unokája és egy fi­vére az óhazában. Temetése most csütörtökön d. u. 2 órakor lesz a Gowen-kápolnából a refor­mátus vallás szertartása szerint. FRIDAY Péntek Miklós, Church streeti real estate és biz­tosítási ügynök volt a Kiwanis Club hétfői ebéd-gyülésén a fő­szónok a Roger Smith hotelben. Friday kedvenc szórakozásáról, tropikus madarak neveléséről beszélt és abból tudtuk meg, hogy ő maga kétszáz madarat nevel és tenyészt a Colonial Gar­­densben lévő házában, a házon (Folyt, a 4-ik oldalon) Győrtelek községben már jóval az első világháború előtt, még 1905-ben Farkas Bá­lint cipészsegéd agyában meg­született a gondolat: kulturhá­­zat kellene építeni. A gazdák­kal együtt sokat beszéltek, tárgyaltak arról, hogyan lehet­ne ezt az ötletet megvalósíta­ni. Végül gyűjtést indítottak. Évek hosszú surán át kupor­­gatták | filléreket, hogy együtt legyen az a pénz, aminek segít­ségével megszerezhetik a falu számára is a kultúrát, a kultur­­otthont. A pénz nagynehezen összegyűlt, de közben kitört az első világháború és a kulturház építése helyett hadikölcsönbe fektették a szájuktól megvont filléreket. Megtakarított pén­zük igy elveszett és a későbbi nehéz évtizedek során már csak álmodozhattak a kultur­­otthonról, azt megvalósítani so­ha nem tudták. A felszabadulás után a győr­­tleki zsellérek, nincstelen sze­gényparasztok földet kaptak a demokráciától. A falu kihever­te a. második világháború bor­zalmait, az ujgazdák meg­erősödtek. Farkas Bálint ugy gondolta, elérkezett az idő, hogy kulturotthont teremtse­nek a falu dolgozó parasztjai­nak. Nagygyűlést hívtak össze Győrteleken, itt ismertették a thon. tervét, amit nagy és#l fogadott a faíu lakossága. Egymásután álltak fel, ki gyalognapszámot, ki meg igásfuvart vállalt az épít­kezésnél. Volt, aki pénzt, volt aki terményt ajánlott fel. Az öszsegyült pénzen megvették a telket, az építőanyagot és meg­kezdték az építkezést. A kultur otthon már tető alatt van. A berendezésre sincs gond­juk. Értesítést kaptak, hogyha elkészül otthonuk, a felszere­lést a népművelési miniszté­rium rendelkezésükre bocsát­ja. ALÁÍRTÁK a magyar­svájci PÉNZÜGYI ÉS KERESKEDELMI EGYEZMÉNYT A Magyar Népköztársaság és a Svájci Szövetségi Köztársaság között 1949. decemberében gaz­dasági és pénzügyi kérdések tár­gyában megindult tárgyalások eredményesen befejeződtek. A tárgyalások során rendezést nyertek mindazok a függőben lévő pénzügyi kérdések, ame­lyek a há ború kihatásaként je­lentkeztek. A megállapodást a két kormány képviselői 1950. ju­lius 19-én írták alá. Ennek kere­tén belül uj egyezmény jött létre az áru- és fizetési forgalomról is, amely elősegíti a két ország gazdasági kapcsolatait. NYOLC MAGYAR SAK­KOZÓ KAPOTT “NEM­ZETKÖZI MESTER” CÍMET A Kopenhágában ülésezett Nemzetközi Sakkszövetség 76 sakkozónak, közöttük nyolc ma­gyarnak ítélte oda a “Nemzet­közi mester” címet. A következő nyolc magyar lett “Nemzetközi mester”: Barcza, Benkő, dr. Szili, Gereben, dr. Asztalos, dr. Nagy G., Vajda, Flórián. Tekintse meg Amerika legszebb gáz kályháját — a Maytag Dutch Oven-t üzletünkben MAYTAG és Thor vagy bármilyen más mosógép javítása és karbantartása gyári jótállással J. C. REDMOND 11 Ea*ton Ave. Tel. N. B. 2-7289 MI ÚJSÁG A FALUBAN?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom