Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1950-03-09 / 10. szám

MERGED WITH THE WEEKLY REVIEW BEOLVADT LAP HETI SZEMLE VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 10. SZÁM. THE OLDEST, LARGEST INDEPENDENT MAGYAR PUBLICATION IN THIS STATE NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, MARCH 9, 1950 PERTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN MOURER KEASBEY CHROME CARTERET METUCHEN FORDS DUNELLEN TRENTON AND VICINITY HARC A BÉKÉÉRT A “VOGELER-ÜGY” IRTA: BÉKESSY IMRE Vidéki Hirek az Óhazából A SZÉNSZTRÁJK végétért és a puhaszénbányászok, nyolc hónapi kínos tárgyalás után is­mét bérszerződés alapján tér­hették vissza munkájukba. Az uj bérszerződés a bányász 8 órás napi fizetését 70 cfenttel $14.75-ra emeli, a bányatulaj­donosok pedig az eddigi 20 cent helyett harminc centet fognak minden tonna után a nyugdíj és jóléti alapra befi­zetni. Mivel a bányászok egy évben soha sem dolgoznak töb­bet 200 napnál, a keresetük nem fogja elérni a $3,000-t, mi a mai árak és adók mellett nem mondható túlságosan sok­nak. A bányászok “győzel­mét” nagy szomorúsággal ad­ták a közönség tudtára a rádió kommentátorok, valószínűleg azért, mert igen érdekes ada­tok kerültek napvilágra John L. Lewis jóvoltából: a bánya­­tulajdonosok 1939-ben minden bányász után $34 hasznot ke­restek évente. Ez a haszon 1948-ban már $733 volt min­den bányász után. Kell-e ennél ékesebb bizonyíték arra, hogy a bányászok követelése nem volt túlzott? Egy másik érde­kes adat: 404,00 amerikai bá­nyász 1948-ban 600 millió ton­na szenet hozott a felszínre. Ugyanakkor 736,000 angol bá­nyász csak 200 millió tonnát bányászott ki. Ezek a számok hivatalos kormánystatisztiká­ból valók. A bányász-sztrájk­nak vége, de megkezdődött az’ autómunkások bértárgyalása. Az autómunkások $125 havi nyugdijat és béremelést kér­nek, amit az automobilgyáro­sok lelkesen ellenezni fognak. A BELpA szocialisták és kato­likusok már több mint egy hete verekszenek az utcákon bevezetéséül annak a most va­sárnap esedékes szavazásnak, amelyen a belga nép el fogja dönteni, hogy Lipót királyt to­vábbra is a fenébe kivánja-e vagy vissza szeretné ültetni a trónjára? Nehéz elhinni, hogy ilyen kérdés még ma is vita tár­gyát képezheti, de még nehe­zebb lesz elhinni, ha a belga nép netalán úgy szavazna, hogy neki király kell. AZ EGYESÜLT Nemzetekben annyit vitatott vétó kérdését a hágai nemzetközi bíróság elé vitték “tanácsadó vélemény” céljából. A bíróság 12:2 arány­ban úgy döntött, hogy a vétó használata az alapszabályok (charter) értelmében nem kor­látozható. A UNIVERSITY of California igazgató-tanácsa azt kíván­ja, hogy minden tanára és in­struktora kommunista-ellenes hüségesküt tegyen le. A tanári, kar ezt annyira ellenzi elvi okokból, hogy a hüségeskü meg tagadása mellett foglalt állást, legutóbb pedig 300:1 szava­Az ÁRKY PATIKA NYITVA VAN MINDEN VASÁRNAP IS EGÉSZ NAP GREENE CAPS a neve annak a hires kapszulának, amit fejfájás, hiilés, idegzsába él rheumatikus fájdalom esetén me­legen ajánlunk Önnek. Az orvosi receptek nagyrésze a Green Kapszula alkotórészeit tar talmazzák a fent emlitett fájdal .mák csillapítására. Pénzét visszatérítjük, ha nett nyer száz százalékos enyhülést. Jöjjön be még ma és vásárol jón egy doboz Green Kapszulát 50 centért. Ha meg akar erősödni és segí­teni akarja az emésztését* kérjen RUTGERS SYKRA VAS BORT ÁRKY 81 French MAGYAR PATIKA Street zattal úgy döntött, hogyha bármelyiküket az eskü megta­gadása miatt elbocsájtanák, úgy valamennyien otthagyják az egyetemet. A diákok a taná­rok mellett álltak ki. JUDITH Coplon-t és Valentine Gubicsevet az esküdtbiróság összeesküvés és kémkedés meg­kísérlésében bűnösnek találta. A biró csütörtök délelőtt, lap­zárta után fogja az Ítéletet ki­hirdetni, de az utolsó sitót va­lószínűleg a legfelsőbb biróság fogja kimondani. Amig ez meg nem történik, a perrel érdemi­leg nem akarunk foglalkozni, de annyit megállapíthatunk már most, hogy a közönség ezt a pert is úgy Ítéli meg, mint a Vogeler és többi kémpereket: politikai és világnézeti alapon. Az egyik tábor helyesli az Íté­letet, a másik nem látja a vá­dat bebizonyitottnak. Van egy harmadik tábor is, amely pon­tosan tudja, hogy .Gubicsevet 45 évre fogják elitélni, hogy azután kicserélhessék Vogeler 15 évével. A sok nemzetközi kémpert még bonyolultabbá te­szi a legújabb szenzáció: a bol­gár Michael Schipkov ügye, ki az amerikai követségen tolmács volt. A washingtoni State De­partment ennek a Schipkovnak nagy vallomását tette közzé szombaton, amelyben Schipkov leírja, mint kényszerítik a kom­munista hatóságok az ártatlan foglyokat el nem követett bű­nök bevallására. A kínzás nem kínzás vagy bóditó szer, hanem szakadatlan kérdések utján történik Schipkov szerint, akit a State Department halottnak vélt, mert újra a kommunisták kezébe került, miután kilenc hónapig az amerikai követség épületében élt. Egy napra rá, hétfőn azután Schipkov a bol­gár biróság előtt jelent meg, jó egészségben és mindent “beval­lott,” jó és méltányos bánás­módról tanúskodott, a kínzás­ról szóló vallomást megtagad­ta és hozzátette, hogy az ame­­(Folyt, a 2-ik oldalon) Nem látok semmi okot arra, miért ne gondolkodjunk józan ésszel, logiku­san, higgadtan azon a kém- és szab otázspe­­ren, amely “mint Voge­­ler-ügy,” any­­nyi izgalmat okozott Ame­rikában, hogy a külügymi­nisztérium több jegyzékben fog­lalkozott vele, sőt előzetes meg­torlásul már be is csukatta a new yorki és clevelandi magyar konzulátust. Ennél azonban to­vább mepve, a State Department megtiltotta az amerikai állam­polgároknak a Magyarországra utazást és ezzel elvágta az utolsó lehetőséget Amerika magyar­jai számára is, hogy körülnéz­zenek az óhazában. Ha ebben az ügyben véleményt formált az Ítélet előtt is már az amerikai külügyminisztérium, mi akadá­lyozhatná az egyszerű embert abban, hogy puézta “horse sense”-szel elmondja a maga vé­leményét? y Nézzük csak, mi ennek az ügynek a lényege? A magyar hatóságok azzal vá­dolták Vogeler Róbertét, az a­­merikai International Telegraph & Telephone Company bécsi igazgatóját, amerikai állampol­gárt, Edward Sanders angol ál­lampolgárt, ennek a társaságnak magyarországi alkalmazottját és néhány magyar állampolgárt, hogy kémkedtek és a társaság magyar gyárának termelését igyekeztek csökkenteni. A ma­gyar állampolgárok közül az e­­gyik az ITT magyar leányválla­latának, a Standardnek vezér­­igazgatója volt, a másik a ma­gyar iparügyi minisztérium ne­hézipari főosztályának vezető­je. Ez a kettő a Magyar Kommu­nista Párt tagja is volt. A per többi vádlottja körülbelül az, amit Amerikában “small fry-” nak szoktak nevezni: a régi rend szárazra vetett halai, volt fasiszták. Még a nevüket se ér­demes említeni. Bennünket most itt különben is csak annak az amerikai és angol állampolgár­nak az ügye érdekel, aki miatt, — ha egyáltalán lehet — az a­­merikai-magyar viszony még jobban megromlott. Lényegileg úgyis ők voltak a per fősze­replői. Az amerikai külügyminisz­térium és a sajtó egyrésze nem az ügy érdemi részével foglalko­zott, hanem annak formai jogi oldalával. Felpanaszolták, hogy a vizsgálati fogság három hó­napig tartott, az idegen állam­polgárok nem érintkezhettek konzulaikkal és Vogeler nem vá­laszthatott amerikai ügyvédet, sőt annak, mint “megfigyelő­nek” beutazási vízumot se adtak Magyarországra. Az igazság azonban sohasem formai kérdésekben fordul meg. A kérdés az, hogy5igazak-e a vá­dak, vagy sem. De mielőtt to­vább mennénk, nézzük meg kö­zelről ezeket a jogi formai kér­déseket, > van-e bfennük valami nagyon szokatlan, még soha nem létezett jogsértés? Ami a vizsgálati fogság hosz­­szuságát illeti, minden elsőéves jogász tudja, hogy az európai j ogban nincs és s<jha nem volt a vizsgálati fogság időben korlá­tozva. Ez különbözhetik az ame­rikai jogszokástól de igy van és ezt nem a Vogeler-ügy számára találták ki. Apró kis sikkasztási ügyekben ültek emberek régeb­ben vizsgálati fogságban és még jó eset volt, ha abból bizonyos időt beszámítottak a büntetésbe. Főbenjáró büncselekmónyek e­­setében — és ezek közé tartozik a kémkedés — Amerikában sin­csen “bail” és a vizsgálati fog­ságnak nincs időbeli határa. Ju­dith Coplon, az Amerikában le­tartóztatott kémnő hónapokig volt vizsgálati fogságban. Hogy Vogeler a három hónap alatt nem érintkezhetett az ame­rikai konzullal, s ezzel sérelem esett az amerikai-magyar kon­zuli egyezményen, annak az ilyen főbenjáró ügyben és az a­­dott kiélezett külpolitikai hely­zetben aligha van jelentősége. Az egész világon jogszabály, hogy a vádlottnak sehol sincsen joga ügyéről az üygön kívülálló embernek közléseket tenni. Mi­ről győződhetett volna meg tehát az amerikai konzul? Nyilván ar­ról, hogy Vogelernek nem esett fizikai bántódása. Aki Vogelert ezekben a napokban a tárgyaló­teremben frissen, élénken, igen jó testi állapotban látta, az nem hiheti, hogy valami más benyo­mást tett volna a konzulra. Marad az amerikai ügyvéd bevonásának kérdése a védelem­be. Nincs olyan' ország, amely megengedi, hogy külföldi ügy­véd képviseljen vádlottat a biró­ság előtt. Az amerikai jog se en­gedi meg, minden ország ügy­védjei tiltakoznának az ellen, hogy külföldről jöjjenek ügyvé­dek és elvegyék a kenyerüket. Annak, hogy az amerikai ügy­véd nem kapott vízumot, hogy mint “megfigyelő” vegyen részt a tárgyaláson, az az elhamarko­dott rendelkezés az oka, amellyel a külügyminisztérium ítélet előtt bezáratta a clevelandi és new yorki konzulátusokat és megtiltotta az utazást Magyar­­országra. Vízumok mindig köl­csönösségen nyugszanak. Ma­gyar állampolgár se kap vízu­mot Amerikába. A kölcsönös vi­­zummegtagadás logikusan érvé­nyesült Vogeler ügyvédjének e­­setében, aki számára a State De­partment, ugylátszik, kivételt akart statuálni. De ami a “meg­figyelést” illeti, a tárgyaláson résztvett az angol és amerikai követség két-két képviselője. Ez a négy ember bizonyára ugyan­azt a benyomást nyerte a tár­gyaláson, mint amilyent az ügy­véd nyert volna, tudniillik, hogy a , tárgyalás perrendszertien folyt le s a vádlottak saját anya­­nyelvükön mindent elmondhat­­(Folyt. a 4-ik oldalon) HORTOBÁGY. A mezőhegye­­siek versenyfelhívása után a hortobágyi állami gazdaság dol­gozói is megkezdték a szocialis­ta versenyt. Még ebben az évben kapnak öt Univerzál traktort, 13 harminckétsoros vetőgépet, öt traktoros fűkaszát és két hat­méteres fűkaszát. A Hortobágy­­ról a gémeskutak már eltünedez­tek, mindenütt építkeznek és fo­lyik a munkaverseny ott, ahol azelőtt a szikkadt legelők felett a maradiság terpeszkedett. BATTONYÁN 200 olvasókör működik. A KISVÁRDAI gépállomáson megalakult a női traktoros bri­gád. A gépállomások női dolgo­zói már eddig is bebizonyítot­ták, hogy a munka minden terén egyenlő értékűek a férfiakkal. A NAGYSIMONYI állami ál­talános iskola szülői munkakö­zössége, Vas megye legjobb ilyen szervezeteként, rádiót kapott a­­jándékba jó munkájáért. NYÍREGYHÁZÁN megnyi­tották a megyeház dísztermében a Munkásmozgalmi Intézet ván­dorkiállítását. MINDEN FALU TELEFONT KAP A magyar falvak telefonhá­lózatának kiépítése egy évvel ez­előtt kezdődött meg. Az 1949-es programmot 43 százalékkal tel­jesítette túl a falu-telefonbri­­gád, amely ezt az eredményt két­millió forintos költségcsökken­téssel érte el. Az egy falu-tele­fonra előirányzott 12,600 forin­tos költséget sikerült 8700 fo­rintos átlagra leszorítani. A fal­vak telefonnal való ellátása az ötéves terv első évében változat­lanul nagy lendülettel folyik. Az önálló közigazgatási szervvel rendelkező helységek kivétel nél­kül megkapják a telefonállo­mást. Az ötéves terv további é­­veiben pedig a tanyai települé­sek kerülnek sorra: mindenütt lesz telefon, ahol a telep létszám az ötvenet meghaladja. MI ÚJSÁG A FALUBAN? mm ■■■i»; i ■■i 17"■ 'V fi..1... ..T i ■ i —ist.. ■■ ——■■■■■ ■■,il.===Mli ft.fc'.i.ii liil«i;.la .................................. « ■ a d» s^sssssss — A MAGYAR Izraelita Hit­község e hó 13-án és 14-én, hét­főn és kedden, Rummage Sale-t rendez a 71 New St. alatt levő templom alatti helyiség­ben. Jó használt ruhák és ház­tartási cikkek kerülnek kiáru­sításra rendkívül olcsó árakon. A ruhafélék különösen alkal­masak az óhazába való küldés­re vagy itteni használatra. TÖBBSZÖR megjósoltuk, hogy az Amerikába menekült s szökött, magyar emigrációnak nem lesz nagy jövője, de soha­sem gondoltuk volna, hogy ez a dicstelen jövő ilyen hamar el­érkezik és hogy a még dicstele­nebb múlt leleplezői ugyaneb­ből az emeigrációból kerülnek ki. A leleplező ezúttal dr. Su­lyok Dezső, aki csak néhány hónappal ezelőtt vált meg a Népszavától, a leleplezett pe­dig Varga Béla r. k. főesperes, a magyar nemzetgyűlés volt el­nöke, most pedig az u. n. Ma­gyar Nemzeti Bizottmány el­nöke. A leleplezés abból az alkalomból történt, hogy Varga Béla főesperes a testvériség he­tében a keresztény és zsidó és más vallások összefogásának szükségességéről beszélt, a Bi­zottmány pedig fennkölt sza­vakkal elitélte a “faji, vallási és nemzetiségi alapon” való ül­dözéseket. Erre Sulyok Dezső idézi Varga Bélának, mint a kisgazdapárt országgyűlési kép viselőjének a magyar parla­mentben 1941. julius 1-én el­mondott állítólagos beszédét, ameyben Sulyok szerint a fő­esperes ur töbek között: köve­telte az összes magyar zsidók deportálását és a zsidókérdés végleges rendezését, mert a szónok szeirnt az állam és egy­ház közt a béke helyreállításá­ra a zsidók deportálása az egyetlen eszköz; követelte, a zsidók földjeinek azonnali el­vételét és felosztását; kijelen­tette, hogy csak a félvéreket is­meri el magyarnak, a zsidókat nem; hogy aki zsidónőt vesz el feleségül, annak viselnie kell tettének következményeit; hogy elismeri az antiszemitiz­mus jogosságát, mert jó ma­gyar nem is lehet más mint an­tiszemita; és kijelentette azt is, hogy ő maga is antiszemita, mert a zsidó materializms nem egyeztethető össze az ő ke­resztény leikével. Sulyok azt állítja, hogy e beszéd után Baj­csy Zsilinszky Endre nem állt többé szóba a fennkölt lelkű főesperessel és köszöntését sem fogadta. Az ilyen beszédek miatt másokat Sulyok szerint felakasztottak Budapesten, de Varga Béla, akit az oroszok Budapest elfoglalása után fog­ságba vetettek, “ennek a be­szédének elébetárásával kény­­.szeritették őt, hogy mint enge­delmes szolgájuk akaratuk végrehajtója legyen.” A meg­döbbentő leleplezés Göndör Ferenc Az Ember cimü lapjá­nak március 4-iki számában jelent mge és ha az abban fog­lalt állításokat Varga Béla nem tudja minden kétséget kizáróan megcáfolni, az nemcsak Varga Béla, de az egész Nemzeti Bi­zottmány lába alól kirúg min­den erkölcsi alapot. Mert ne felejtsük el, hogy az ilyen ná­cik okozták a háborút, Magyar­­ország pusztulását és milliók halálát. NATIONAL Democratic Club of N. J. név alatt uj de­mokrata párt alakult szomba­ton David T. Wilentz volt ál­lamügyész vezetésével, mely­nek célja az összes Hague-elle­­nes demokratákat egyesíteni s a demokrata pártállami irányí­tását átvenni. Nyolc megyei ve­zető és négy kongresszusi kép­viselő csatlakozott már az uj demokrata klubhoz. IFJ. RÉVÉSZ Sándor (Ra­ritan Twnship) autójába há­tulról beleszaladt egy teherau­tó a múlt pénteken hajnalban az Albany streeti hídon és meg rongálta. SZŰR Pál és öt rendőrtársa a múlt szombaton ünnepelték 25- ik évfordulóját annak, hogy 1925. március 4-én rendőrré nevezték ki őket. BEDI Imrénének (211 New St.) február 28-án fia; CSUR­­BÁK Istvánnénak (English­­town) és FODOR Sándornénak (Raritan Township) e hó 1-én; FARKAS Kálmánnénak (168 Albany St.) e hó 5-én és TÓTH Sándornénak ( W o o d b ridge Ave.) 6-án leánya született a Szt. Péter kórházban. HA VALAKI netán elfelej­tette volna, az uj hajtási és automobilengedélyeket e hó vé­géig ki kell váltani.' Az enge­délyiroda minden nap d. e. 9-től este 6-ig, szombaton délig van nyitva. A SALVATION Army e hó 10-én, pénteken ünnepli meg 70-ik évfordulóját annak, hogy 1880. március 10-én Commis­sioner George Scott Railton hét üdv hadseregbeli nővel partra­szállt New Yorkban Angliából, hogy hosszú évek nélkülözései, üldöztetés, gúnyolódás és kitar­tó munka után megalapítsák a mai Salvation Armyt. 1897- ben, a nagy depresszió idején, amikor éhező emberek fagytak halálra Amerika utcáin, a Sal­vation Army már táplálta, ru­házta és szállással látta el a rászorulókat. Az egész ország­ban, ahol csak Salvation Army állomások vannak, meg fogják ünnepelni ezt a napot. Váro­sunkban a 42 New St. alatti “citadellában” a partraszállást fogják korhű jelmezekben le­játszani. Az ünnepségen min­denkit díjtalanul szívesen lát­nak. KÉT héttel ezelőtt megírtuk, hogy Hogya Sándorné (500 Parker Road) mint mulatta vé­gig a lakodalmat Hogya Mikló­­séknál Hamiltonban, Kanadá­ban. Most azután Glevelandból tiltakozó levelet kaptunk, a melyben Kendy Andrásné, szül. Pataki Piroska írja, hogy “mi is ott voltunk abban a la­kodalomban, én a férjemmel, a testvérem, Pataki Sándor és ne­je, Oláh Jóska és neje, nem is beszélve a Fehérékről Port Harborból és a sok Hogyákról. (Folyt, a 4-ik oldalon) Magyar-Francia válogatott vivómér­­kőzés Budapesten A II. magyar-francia vivó­­mérkőzés nagy magyar sikert hozott: az olimpián a világ rangsorban első helyen végzett Franciaország válogatottjait a párisi 8:8 után most Budapesten 10:5 arányban legyőzték a ma­gyar yivók. A mérkőzés után Artigas francia világbajnok a követke­zőket mondotta: — A magyarok nagy meglepe­tésünkre igen sokat fejlődtek az epévivásban. Balthazár telje­sen megérdemelten győzött le mindkettőnket nagyszerű ide­geivel. Azt tudtuk, hogy kardví­vásban a magyarok verhetetle­nek. A tőrvívást megérdemelten nyertük mi és kellemes meglepe­tés volt a számunkra Gouny ket­tős győzelme. A magyarok győ­zelmüket teljesen megérdemel­ték. Tournqn, a franciák vezetője és versenyzője igy nyilatkozik: — A magyar vivők sokkal jobban versenyeztek, mint leg­utóbb Párisban. Megérdemelték a győzelmet. Csak gratulálhatok a tökéletes rendezésnek, köszö­netét mondok a pompás fogad­tatásért és ellátásért. Remélem, hogy jövőre Párisban sikerül visszavágnunk. MOZIAUTÓ A MAGYAR FALVAKBAN Amikor a székesfehérvári Népnevelési Központ moziautó­ja begördült Pákozd községbe, percek alatt körülvette a község apró népe. Az autó a nagyven­déglő előtt állt meg és a két gép­kezelő bevitte a vetítőgépet az üres nyári terembe. Közben né­hány felnőtt is összeverődött s egyikük a gép felé bökve meg­kérdezte : — Mire való az a masina, tes­sék mondani ? — Filmet vetítünk rajta. Jöj­jenek el maguk is hét órára. El is jöttek szépszámmal s mire az óra el .ütötte a hetet, zsú­folásig megtlet a nagyterem. A falut járó moziautókig hosszú volt az ut. A falumozi­­szolgálat tavaly április 17-én kezdődött meg s az első időben bizony szekéren, meg vasúton vitték a gépeket, filmeket. Volt úgy is, hogy szamárfogaton. Ma már egyedül Fejér-megyét két gépkocsi járja négy hangosgép­pel s április óta 846 előadást tartottak. A legtöbb helyen a la­kosság 50-60 százaléka nézi meg a filmeket és olyan község is a­­kad, ahol egy-egy nap 4-5 előa­dást kell tartani. Negyed nyolckor kezdődött az előadás. Előtte a kocsi kísérője rövid ismertetést tartott a vetí­tésre kerülő filmről. Azután el­sötétült a terem és amikor az első fénysugár rávetődött a vá­szonra, olyan csönd tá madt, hogy a légy zümmögését is meg lehetett volna hallani. — Ünnep volt ''ez kérem — mondta Hegedűs Imre 7 holdas gazda. Nehezen mentek haza aznap este a pákozdiak. Legszíveseb­ben azt vették volna, ha a mozi­kocsi ott marad náluk örökre. A GYÖNGYÖSHERMÁNYI gépállomáson női traktoros bri­gádot szerveztek. A brigád nyolc tagból áll. Tekintse meg Amerika legszebb gáz kályháját — a Maytag Dutch Oven-t üzletünkben MAYTAG és Thor vagy bármilyen más mosógép javítása és karbantartása gyári jétállással J. C. REDMOND 11 Easton Ave. Tel. N. B. 2-7289

Next

/
Oldalképek
Tartalom