Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1950-02-02 / 5. szám

K«.\otaK“'kM p. O. Box 27 MERGED WITH THE WEEKLY REVIEW BEOLVADT LAP HETI SZEMLE VOL. XLI. ÉVFOLYAM — NO. 5. SZÁM. THE OLDEST, LARGEST INDEPENDENT MAGYAR PUBLICATION IN THIS STATE • NEW BRUNSWICK, N. J., THURSDAY, FEBRUARY 2, 1950 ‘ PERTH AMBOY SOUTH RIVER MILLTOWN MOURER KEASBEY CHROME CARTERET METUCHEN FORDS DUNELLEN TRENTON AND VICINITY A A HARC A BEKEERT A HIDROGÉN-bomba körül az utóbbi hetekben oly hirtelen kivirult viták során folyton azt kérdezgettük ^agunktól, hogy vájjon tényleg az amerikai népnek oly sürgős-e ez a szu­­per-embergyilkoló szerszám, vagy csak az újságok kapták fel annyira más szenzáció hij­­ján? Ez a vita most eldőlt. Tru­man elnök kiadta az utasítást az Atomellenőrző Bizottság­nak, hogy fogjon hozzá a hid­rogén-bomba elkészítéséhez. Ezt a gyors döntést nem tudjuk máskép megmagyarázni, mint­hogy az már készen volt egy idő óta és csak a közvéleményt kellett elkészíteni hozzá. Bár az újságok szerint az elnöktől lefelé minden mértékadó köz­életi forum helyesnek vagy el­kerülhetetlennek tartja e dön­tést, a közönség egy cseppet sem lelkesedik érte. A hidro­génbomba, amely egy, két vagy több év múlva fog elkészülni, ha a természet pontosan úgy fog viselkedni, ahogy azt a tu­dósok teóriája kiszámította, abban fog különbözni az atombombától, hogy az nem* az atomok elhasitása, hanem négy hidrogén-atomnak az egye­sítése utján fogja felszabadí­tani azt az óriási energiát, mely az uránium-bombánál kétszer, ötször vagy talán százszorta nagyobb robbanást és pusztí­tást tud előidézni. Mivel az energiaforrások felkutatása az emberiség jólétének szempont­jából nagyon fontos, a hidrogén és minden más atom titkainak kikutatása szükséges és fontos, csak az a kár, hogy ezt a mun­kát majdnem kizárólag a rob­bantás és pusztítás ígéretével harangozzák be és^sok ember­ben azt a tévhitet keltik, hogy ezzel a bombával azután min­den problémánk, meg fog ol­dódni. Pedig semmit sem fog megoldani, mint ahogy az atombomba sem oldott meg semmiféle problémát. A hidro­gén-bomba esetében a helyzet még annyira sem kedvező amerikai szempontból, mint az uránium-bomba esetében volt. Ez ugyanis nem titok. Tudósa­ink egyhangúlag úgy nyilat­koznak, hogy a hidrogén-bom­ba teóriáját minden fizikus is­meri és igy csak a teóriának gyakorlati megvalósításáról van szó. Mivel a Szovjetunió épen olyan fontosnak tartja saját hazája védelmét, mint mi Amerikának védelmét, bizto­sak lehetünk benne, hogy ők is hamarosan hozzálátnak a szu­perbomba készítéséhez, ha ugyan már nem dolgoznak raj­ta. És ezzel egy lépéssel to­vább mentünk abban a fegy­verkezési versenyben, amely a történelem minden eddigi pél­dája szerint háborúval végző­dött. Vájjon mikor fogjuk tu­dósainknak azt az utasítást ad­ni, hogy sürgősen fogjanak hozzá egy oly terv kidolgbzá­­sához^ amely úgy a USA, mint a USSR szempontjából tisztes­séges és elfogadható és lehetet­lenné teszi egy ilyen háború ki­törését? tak annyit amennyit csak akar­tak ingyen, de még mindig itt van az ötvenmillió bushel. A kormány farmprogramja kö­vetkeztében 1948-ban 250 mil­lió dollárt veszítettünk a burgo­nyatermésen, az idén nyolcvan­­milliót fogunk veszíteni, miu­tán ezt a felesleget valószínű­leg el kell pusztítani. A szesz­gyárak is csak úgy hajlandók elfogadni ingyen, ha a kor­mány fizeti a fuvart, de ez még külön 15 millió dollárba kerül­ne. NÉHÁNY nappal azután, hogy a, franciák elismerték a saját maguk által felállított és “őfel­sége” Bao Dai vezetése alatt álló bábkormányt, a Szovjet­unió elismerte a forradalmi Ho Csi Minh kormányt. A francia kormány görcsösen ragaszko­dik Indokinához, holott a helyzete reménytelen és a for­radalmárok győzelme csak idő kérdése. Az indokinai háború költségei közben a francia ka­tonai költségvetés 35 százalé­kát emésztik fel és aláássák a francia gazdasági életet és ez­zel a kommunisták malmára hajtják a vizet nemcsak Indo­kínában, hanem Franciaor­szágban is. A NEW York Times Walter Sullivan levelezőjének érde­kes cikksorozatát közölte Dél­­koreáról e héten, amelyből ed­dig csak kettőt olvashattunk el. A tudósító szerint az ame­rikai gyámság alatt áho UV/iixl 1 reai kormány ugyanazon be­tegségekben szenved, mint Csang Kai-shek kormánya: korrupt, kegyetlen és semmit sem tesz a nép jóléte érdeké­ben. A rendőrség olyan hajme­resztő kegyetlenségeket követ el a “kommunisták üldözése” címén, ami a kommunisták kar­jaiba kergeti a megfélemlített lakosságot annál is inkább, mert úgy a rendőrség, mint a hadsereg tisztjei csaknem kivé­­(Folyt. a 4-ik oldalon) Az emigráció lélektanához IRTA: BÉKESSY IMRE Régen készülök könyvet írni az emigráció lélektanáról. Fel­nőtt életemből 18 esztendőt töltötem emig­rációban, ide­át Európában, A m e rikában, és megismer­kedtem az e­­m i g r á n s ok m i n d e n f é­­le fajtájával. Láttam olyanokat, akik örökre búcsút mondtak hazájuknak és megpróbáltak idegenben gyö­keret ereszteni. Láttam olyan emigránsokat, akik soha egy pillanatig nem adták fel a kon-» taktust hazájukkal és az idegen­ben csak “vendégként” éltek. Láttam “örök tervezőket,” a­­kikben az tartotta a lelket, hogy még jól körül se néztek az ide­genben, a nyelvet nem tanulták meg és kis kávéházakban, ven­déglőkben terveket szőttek ha­zajövetelükre. Volt például Bécsben a fehér terror idején egy kis társaság, amely úgy­szólván ki se pakkolta a koffer­jét és azt hitte, a Horthy-ura­­lomnak “holnap vége,” indul­hatnak vissza. Huszonöt évig tartott ez a “holnap,” sokan az­óta Amerikába kerültek, és egy­általán nem jöttek vissza. Az emigránsoknak azzal a ré­gi válfajával, amely egy vagy más okból soha nem készült vissza, nem kell foglalkoznom. Ezek a kivándorlók. Lélektanu­ké azér^(U;t£,u ivUTí;'-“»*“ szintén vizsgálat alá venni. Vájjon hányszor álmodtak magyarul ? Vájjon elfelejtették-e a magyar szót? Vájjon olyan könnyű volt-e “szivet cserélni annak, aki hazát cserél”? Az amerikai magyarság története ehhez a kategóriához sok adalékot szol­gáltatott. Mert hogy közel más­­félmillió ember, aki innen a magyar n a g y b irtokrendszer kényszere alatt elvándorolt, most is magyar lapokat olvas, “Magyar Házakat” tart fenn, második, sőt harmadik generá­cióban is még magyarul beszél: nem lehet véletlen. De a végle­ges kivándorló nem emigráns, a szónak abban az értelmében, a­­mellyel annyit foglalkozom, a­­mióta Horthy és Hitler engem is vándorlásra kényszeritett. A ki­vándorló végleg elrendezte az életét uj hazájában, aktuális óhazai problémák nem gyötrik, s ha használni akar hazájának, uj hazájában éppúgy használ­hat, mint a régiben. Két dolgot azonban sohasem fogok elfelejteni “régi emigrán­sokról.” Az egyik Párisban tör­tént. Éppen Hitler elől menekül­tem, amikor bevetődtem a hires párisi “Moszkva Vendéglőbe.” A Champs Elyi'éen, Páris egyik legelőkelőbb utcájában van ez a vendéglő. Tulajdonosa kis, sza­kállas, öregedő orosz ember volt. Fehér-otosz természete­sen, 1917-ben hagyta el hazáját. Mi pedig 1939-l>en találkoztunk. Beszélgettem vele a honvágy­ról. Érdekelt, vájjon érez-e ilyesmit. Franca polgár lett, meggazdagodott vendéglőjének hire-neve lett: .semmi panaszra oka nem lehetett. ÉS amikor azt kérdeztem, van-e honvágya, azt felelte, könnyel a szemében: — Uram» ez napról napra rosszabb lesz. Figyelmeztettem, hogy Orosz­országban bolsevizmus van, ott ilyen üzletre és vagyonra nem számíthatna. A kis orosz rám­nézett. eVgon<’ hozott, majd franciául, cU. .. • tussal, azt felelt ;e: — Uram, Oroszország csak egy van. Akkor ez az orosz már hu­szonkét éve élt: Franciaország­ban. Gazdag, boldog, megelége­dett embernek látszott. És ami­kor ezt a szót, “honvágy,” ki­­mondtam, tele lett a szeme könnyel. És tek intet nélkül tár­sadalmi helyzetére, vagyonára, nekem, az idegennek, aki éppen akkor kezdtem meg második (Folyt, a 2-ik oldalon) Vidéki Hirek az Óhazából “FÖLD VAGY HALÁL!” ALBERTKÁZMÉR- PUSZTA minden lakosának van színház­bérlete. A pusztaiakat autóbusz­­szal viszik be a győri színház e­­lőadásaira. NAGYKŐRÖSÖN és környé­kén analfabéta tanfolyam kez­dődött egyszerre húsz helyen. Hallgatói többnyire idősebb pa­rasztok, jelentékeny részük asz­­szony. A KURCAI uj öntözőmü lehe­tővé teszi Magyartéstől Mind­szentig az öntözéses gazdálko­dást. A VILLÁNYI állami gazda­ságban elkészültek az uj mun­káslakások. Minden lakásban villany, vízvezeték s egyéb tech­nikai felszerelés van. Az uj la­kásokba beköltöző ^ dolgozók a múltban vályogviskókban lak­tak. Ma teljesítménybér fejében dolgoznak és keresetük nem ma­rad el az ipari dolgozókétól. A SZÉN TGYÖRGYVÁRI “Kossuth” termelőcsoport világ­vevő rádiókészüléket és 100 kö­tetes könyvtárat kapott aján­dékba a kormánytól sikeres munkája jutalmául. SZABADSZÁLLÁSON meg­nyílt az első női erdőmunkás szaktanfolyam. A tanfolyam hallgatóit a csemetekerti és er­dősítési munkában képezik ki. A DIÓSGYŐRI-VASGYÁRI szimfonikus zenekar a minap a miskolci Nemzeti Színházban hangversenyezett. PETŐHÁZA községben (Sop­építését kezdték meg. OROSHÁZA uj autóbuszjára­tot kapott, amely közvetlenül összeköti Budapesttel. A GYŐRI vagóngyár dolgozói most avatták fel “József Atti­la” kulturotthonukat. Az uj ott­honban 2000 kötetes könyvtár, olvasószobák és játéktermek ál­lanák a dolgozók rendelkezésére. GYULÁN a munkás- és pa­­rasztmüvészek nagysikerű kiál­lítást rendeztek a müvésztele­­pen. Ezzel a harci kiáltással indult útnak 1949 október 24-én haj­nalban Calabriában 18 falu 20,- 000 földnélküli parasztja. Ásó­val, kapával, gereblyével “fel­fegyverkezve” vonultak, kibon­tott zászlók — vörös zászlók — alatt, szamár- és öszvérháton, a délvidéki bárók műveletlen, el­hanyagolt földjeinek elfoglalá­sára és megmunkálására. Melis­sa és a többi falvak házai kiü­rültek, a tűzhelyek kialudtak, öregek, fiatalok, asszonyok, gyermekek csatlakoztak az “éh­ség hadseregéhez.” Strongoli 2000 parasztja ta­lálta magát először szemben a helyi rendőrség kirendelt csapa­taival. “O terra o morte” — ki­áltottak a parasztok és tovább vonultak. “Föld vagy halál!” Hogy megértsük, mi minden van ebben a kiáltásban, ahhoz is­merni kell Oálabriát, kiéhezett falvaival, a komor hegyek kö­zött “felejtett” kenyérnélküli, barlanglakó parasztjaival. Ca­­labriát, ahol a falvak nagyré­sze iskola, patika, viz, világítás nélkül áll és a lakosság 50 szá­zaléka analfabéta. Berlingeri és Caluccio bárók — csak Calabriában van 44,000 holdjuk — XVII. századbeli pa­lotái a távoli városokban pom­páznak. Száz család birtokol 130,000 hektárnyi földet, de a tulajdonosokat évszámra nem látják a calabriaiak. * * * A paraszti földfoglalások már a háború után, 1945-ben meg­kezdődtek itt — félig-meddig LUJ- V tiij ciű formában. Az újon-’ nan választott De Gasperi-kor­­mány felvette programjában a “földreformot’ ’is. De 1948-ban a nagybirtokosok ellenállása fo­kozódott a földeket elfoglaló parasztokkal szemben, mert ott tudták maguk mögött a kor­mány támogatását. A munkás­pártok nyomására közben ké­szült hírhedt, forradalminak ép­pen nem nevezhető Segni-féle törvényjavaslat, amely végül a múlt év augusztusában került a minisztertanács elé, hogy azu-MI ÚJSÁG A FALUBAN? KORMÁNYUNKNAK retten­tő gondja van: vagy ötven­millió bushel krumpli van a nyakán, amelyet a farmtermé­nyek árának fenntartása érde­kében vásároltak össze és most nem tudják, mit csináljanak vele. Mindenkinek eladogat-Tekintse meg Amerika legszebb gáz kályháját — a Maytag Dutch Oven-t üzletünkben MAYTAG és Thor vagy bármilyen más mosógép javitása és karbantartása gyári jétállással J. C. REDMOND 11 Easton Ave. Tel. N B. 2-7289 NT. BÁLINT LAJOST, a helybeli- Első Magyar Refor­mátus Egyház lelkészét a New Brunswicki Presbitérium espe­resévé (moderátor) választot­ták meg a múlt héten. A New Brunswicki Presbitériumhoz Middlesex, Somerset, Union és több más közeli megyének 50 egyháza tartozik 19,000 tag­gal. A választás teljesen egy­hangú volt, bizonyítékául an­nak a.nagy tekintélynek és el­ismerésnek, amelynek nt. Bá­lint Lajos amerikai lelkész­­társai körében örvend. Tudo­másunk szerint ez az első eset, hogy magyar egyház vezetőjét és magyar lelkipásztort tisztel­tek meg ezzel a magas egyházi méltósággal, ami természetesen elsősorban nt. Bálint Lajos ér­deme, de egyúttal nagy meg­tiszteltetés az Első Magyar Re­formátus Egyház és az egész magyarság szempontjából. Bá­lint Lajos hét évvel ezelőtt jött körünkbe Milwaukeeből és ezen hét év alatt olyan építke­zési programmot hajtott végre $71,000 költséggel és olyan szervezési munkát végzett az egyháza életében, amilyenre nem igen találunk példát az amerikai magyar egyház törté­netében. Esperessé való meg­választása ennek a kiváló rrtun­­kának elismerése amerikai részről. VARGA Márton (35 Stanton St., South River) rövid beteg­ség után vasárnap elhunyt a Middlesex kórházban. Özve­gyén kívül gyászolják gyerme­kei: Mrs. Theresa Mcllvaine (South River), Mrs. Mary Reg­­nier (New Mexico), János (So­merville), hat unokája és fivé­rei: Varga Sándor (Franklin Park) és István, városunkban, családjaikkal. A temetés szer­dán reggel volt a Szt. István magyar r. k. templomból igen nagy részvét mellett. KÁLMÁN Lajos (Oakland Av., Lindeneau), városunk ma­gyar életének régi tagja, aki a Neilson St.-en sok évig üzletern­­ber volt, hosszú szenvedés után vasárnap elhunyt a Szt. Péter .kórházban. Temetése szerdán délelőtt volt a Gowen kápolná­ból és a magyar evangélikus templomból igen nagy részvét mellett. Kálmán Lajos 13 éves korában jött Amerikába a Veszprém megyei Vanyoláról szüleivel és azóta is körünkben élt. Szorgalmas, jóindulatú ember volt, aki harmonikus házaséletet él: és szép családot nevelt fel feleségével együtt. A gyászoló csalid gyászjelentése további részhtekkel szolgál. SOKÁN Ehira (222 Somer­set St.) és William O. Nobles (Los Alamos szombaton dél­után esküdtei egymásnak örök hűségét a név mexikói Albu­­querqueben, ahol mindketten az University of New Mexico hallgatói. A vőlegény, aki a hadsereg vetránja, júniusban végez mint fiúkus, a menyasz­­szony pedig, ,ki a háború alatt a Marine Grps tagja volt, pszichológiáttanul. BODÁN Margit New Bruns­­wickon! A new brunswicki Ma­gyar Am. Athlétikai Klub foot­ball csapatai nagyszabású műso­ros kabaréestélyt rendeznek feb­ruár 11-én, szombaton este 8 ó­­rakor a Szt. László Hallban. A rendezőség örömmel jelenti, hogy sikerült megszerezni Bo­­dán Margit kiváló színművész és népdalénekesnőt a közönség szó­rakoztatására. Bodán Margitot nem kell bemutatni, hiszen min­denki jól emlékszik még azokra a feledhetetlen percekre, ame­lyekben Bodán Margit részesí­teni szokj a hallgatóságát. Ismét elő fogja adni kedvenc dalain­kat. Azonkívül fellép Teghze Gerber Miklós, zeneszerző és népdalköltő aki csak néhány hó­napja jött Amerikába és már is meghódította a közönséget. Fel­lépnek még mások is különböző számokkal New Yorkból és New Brunswickról. A zenét Németh Testvérek hires rádió-zenekara szolgáltatja. Nagyszerű ételek­ről és frissítő italokról is gon­doskodik a rendezőség. Váltsa meg jegyeit előre Kopácsi Jó­zsefnél (36 Delafield St. Tel. N. B. 2-4915-J) vagy football csapatok tagjainál. Minden jel szerint élvezetes estélyre van ki­látás. MOLNÁR Ferenc (16 Meek­er Ave.) a Bakelite Corp. al­kalmazottja, szombaton vezet­te oltárhoz Miss Josephine Wojciechovyski-t (81 Richard­son St.), az Ethicon Suture La­boratories alkalmazottját a St. Joseph’s lengyel templom­ban. Molnár Erzsiké volt az egyik koszorusleány, Kovács Ferenc pedig az egyik vőfély. Az esküvő után a Hotel Pines­­ben volt fogadtatás. A nászút Miamiba vitte a fiatalokat, kik visszatértük után Molnárék portáján fognak lakni. A. NEW yorki 69-ik utcai magyar református egyház, dr. Takaró Géza temploma, a va­sárnapi istentisztelet után tar­tott közgyűlésen majdnem egy­hangúlag (csak három szava­zat volt ellene) úgy döntött, hogy az Evangelical and Re­formed Church Magyar Egy­házkerületéből kilép. Ez volt a 69-ik utcai ref. egyház vála­sza arra az undok hajszára, a melyet a magyar zsinathoz tartozó egyházak papjai és egeys tagjai dr. Takaró Géza ellen indítottak csak azért, mert dr. Takaró politikai fel­fogása nem egyezik meg azzal a maradi és sokszor reakciós (Folyt, a 2-ik oldalon) tán bizottságról - bizottságra vándorolva, a földnélküli pa­rasztok kárára és a nagybirtoko­sok javára megváltozott formá­ban nyújtsák be a szenátushoz. De a calabriai parasztok nem vártak tovább De Gasperi “föld­reformjára.” Még az ősszel be kellett vetni a földeket, ha ta­vasszal enni akarnak! így indult meg október 24-én a kiéhezett, nincstelen calabriai parasztok forradalmi megmozdulása. Minden reggel útra keltek és minden este újra visszatértek a megmunkált földekről falvaik­ba. Voltak, akiknek 20-30 kilo­métert kellett volna megtenniök a rossz köves utakon. Ezek a föl­deken maradtak és három nap a­­lat elvégezték az őszi szántás­vetés munkáját. 400 calabriai paraszt a Neto völgyében szán­tás előtt fát irtott az elfoglalt földeken. Tiz napon át kenyé­ren, hagymán éltek — kitartot­tak, mint a partizánok. Papanice, Ciro Marina, Cap­­ricci parasztjai mikor elvégez­ték a földek bevetését, sürgöny­ben közölték Segni földmivelés­­ügyi miniszterrel munkájuk e­­redményét. Kérték a “földre­form-tervező” minisztert, is­merje el a megmunkált földhöz való törvényes jogaikat. A válasz ismeretes. Vissz­hangzik tőle nemcsak egész O- laszország, de az egész haladó ❖ * ❖ világ. A válasz, a hírhedt “celere” (gépesített rendőralakulat) gázbombás, géppisztolyos rajta­ütése volt az ásóval, kapával “felfegyverzett” dolgozó parasz­tokon, férfiakon, nőkön. Az “e­­redmény,” október 29-én: 13 se­besült és három halott Melissa mellett, Calabriában. Utólag megállapították, hogy a lövések nagy része hátulról, menekülés közben érte a parasztokat. Melissa tragédiája után a tor­­remaggiorei gyilkosság követke­zett. A földfoglaló parasztok százával kerültek börtönbe, de a gyilkos rendőrök büntetlenül maradtak. De sem a munkásgyilkos kor­mány véres brutalitása, sem az egyház “tekintélye” nem tudták már megállítani a földfoglaló parasztok forradalmi mozgal­mát. Ott érezték maguk mögött a munkáspártokat, az olasz kommunisták és a baloldali szo­cialisták harcos támogatását, akik a sajtóban, a parlamentben, a szakszervezet utján küzdöttek velük és szereztek érvényt kö­veteléseiknek. Az olasz mezőgazdasági for­radalom tovább terjedt. Eljutott Foggiáig, ahol a földnélküli pa­rasztok egy hónapban csak 12 napot dolgoztak. Eljutott Lazio tartományba, hol 1,300,000 hold földből 500,000 hold 90 tulajdo­nos kezén van. Róma környékén is megszállták a parasztok Tor­­lonia, Doria és a többi történel­­(Folyt, a 4-ik oldalon) Az ÁRKY PATIKA NYITVA VAN MINDEN .VASÁRNAP IS .EGÉSZ NAP GREENE CAPS a neve annak a híres kapszulának, amit fejfájás, hülés, idegzsába él rheumatikus fájdalom esetén me* legen ajánlunk Önnek. Az orvosi receptek nagyrésze a Green Kapszula alkotórészeit tar talmazzák a fent említett fájdal mák csillapítására. Pénzét visszatérítjük, ha new nyer száz százalékos enyhülést. Jöjjön be még ma és vásárol jón egy doboz Green Kapszulái 50 centért. Ha meg akar erősödni és segí­teni akarja az emésztését, kérjen RUTGERS SYKRA VAS BORT ÁRKY MAGYAR IV J\ 1 PATIKA 81 French Street

Next

/
Oldalképek
Tartalom