Magyar Hirnök, 1950. január-június (41. évfolyam, 1-26. szám)

1950-02-02 / 5. szám

2 MAGYAR HIílNöK 1950. február 2. Magyar Hírnök Beolvadt lap a “HETI SZEMLE” Politaikai, társadalmi, szépirodalmi és minden párttól teljesen függetlenül álló hetilap. _ KORMOS HUGO szerkesztő Magyar Herald Merged with “WEEKLY REVIEW” Political, Social, Literary and Non­partisan Hungarian Weekly Journal Devoted to American Hungarians. HUGO KORMOS Editor 400 North Second Ave., Highland Park, N. J. Telephone: N. 3. 2-2861 P. 0. BOX 371, NEW BRUNSWICK, N, J. PAPP GÉZA, lapképviselő és munkatárs 17 Llewllyn Place, New Brunswick, N. J. Tel: Charter 7-1040 Megjelenik minden csütörtökön. Published Every Thursday Előfizetési ára egy évre: $3.00 Subscription Rate: $3.00 per Year ŰNTERED AS SECOND CLASS MATTER AT THE POST OFFICE AT NEW BRUNSWICK, N. J., UNDER THE ACT OF CONGRESS, MARCH 3, 1889. MI ÚJSÁG A FALUBAN? (Folyt, az 1-ső oldalról) világnézettel, amely amerikai magyar papjaink nagy részé­nek jellemvonása. ISTVÁN Antal és neje leá­nya, Alisz (Piscataway) és Russell S. Leary, Jr. (North Brunswick) a múlt hét szerdá­ján házasságot kötöttek Na­thaniel Brittingham biró laká­­sáp. Sipos Dorothy és Joseph Georgiana voltak a tanuk. A fiatal házasok 1948-ban együtt végezték el a high schoolt és mindketten a Squibb gyár al­kalmazottai. A Virginia Beach­­en eltöltött'nászút után a meny­asszony szüleinél fognak lakni mindaddig, amig a Wood-" bridge Ave. nixoni részén épülő házuk elkészül. VARGA Veronika Margitot (207 French St.), a Dreier sportüzlet irodai tisztviselőnő­jét eljegyezte ifj. Varga József (Erie, Pa.), villanyszerelő. Az esküvőt őszre tervezik. A POSTAMESTERI hivatal körüli versengés még mindig tart, miután kitudódott, hogy a Civil Service Commission előtti vizsgán Friday-Péntek Miklós lett az első 84 ponttal; Radics Tamás ideiglenes postamester pedig^ a második 78 ponttal. Friday-Péntek háborús’ * vete­rán, amiért neki tiz pont előny jár, ami benne van a 84 pont­jában. Szokás szerint az első három nevét szokták felter­jeszteni az elnökhöz, aki vi­szont a helyi demokrata párt jelöltjét szokta kinevezni. A helybeli demokrata vezetők Radics kinevezését ajánlották, a veteránok viszont Friday- Péntek Miklósért harcolnak, ki republiknus és ezért nem sok esélye van a demokrata jelölt­tel szemben. “HEART Month,” a szív hó­napja lett február, mert e hó-JÓ HASZNÁLT autók JUTÁNYOS ÁRAKON 1941 PLYMOUTH 4-ajtós Sedan, rá­dióval, fűtővel és minden egyébbel teljesen felszerelve. Nagyon megéri $450 1939 STUDEBAKER Club Coupé. Jó kerekek,’rádió, fütő és minden más­sal ellátva. Jó vétel. $295 , 1949 MERCURY 2-ajtós Club Coupé. Mindennel teljesen felszerelve. Szép és olyan jó mint az uj. Ne mulassza el ezt az alkalmat. $1595 ÉS MÉG SOK MÁS KÖZÜL VÁLOGATHAT Minden kocsink elő van készitve téli hajtásra DEITZ MOTORS, Inc. 7th és Raritan Aves. N. B. 2-4431 nap elsején kezdődött meg az a gyűjtési kampány, amelynek célja államunkban $531,500 összegyűjtése a szívbetegségek elleni harc megindítására. Az összes haláleseteknek több mint fele szívbaj áldozata ál­lamunkban. Az összegyűjtött pénzt klinikák felállítására szándékoznak fordítani, hcfgy minden községnek legyen kli­nikája a szívbaj elleni védeke­zésre és annak kezelésére. A DANBURY-i (Conn.) lel­­készegyesület hét tagja kilé­pett, mert nem tetszett nekik, hogy az ottani zsidó rabbi már 17 éve tagja volt ennek a lel­készegyesületnek, amely több aktuális kérdésben a testvéri­ség és liberalizmus, szellemé­ben foglalt állást, örömmel halljuk, hogy Hartó András, volt south riveri és három éve a south norwalki (Conn.) ^ma­gyar református egyház lelké­sze és az ottani lelkészegyesü­let elnöke, úgy a saját, mint lelkésztársainak nevében fel­háborodásának adott kifeje­zést a hét magát keresztyén­nek nevező lelkész eljárása fe­lett, akit nt. Hartó András sza­vai szerint “hitük tanai helyett türelmetlenséget és bigottságot hirdetnek.” A SZT. JÓZSEF Lyceum most szombaton, február 4-én tartja szenzációsnak ígérkező kabaré és táncmulatságát. A zenét a Németh Testvérek ze­nekara szolgáltatja. Beléptidij 75 cent. E kitűnő mulatságon fellép Eőryné Pauk Margitka, Varga Gyula és mások. A fi­nom ételeket az oltáregylet asszonyai készítik. Ha jól akar mulatni, most szombaton este, legyen ott a Szent László te­remben. KISH Józsefnének (Linde­­neau) a múlt hét csütörtökén a Middlesex kórházban fia szü­letett. MÉG a menekült magyar po­litikusok által alakított Ma­gyar Nemzeti Bizottmány is szükségesnek tartja figyelmez­tetni a világ magyarságát, hogy a szétszórtan élő menekült magyarok között igen sokan vannak, akik a ^kommunista rendszer “kegyetlenkedéseit és visszaéléseit” arra használ­ják fel, hogy a nácizmus em­bertelen rendszerét igazolják, sőt azt újból népszerűsítsék. Erre mi már régóta figyelmez­tettük olvasóinkat. A leghan­gosabb kommunista handaban­dázók alól rendszerint volt ná­cik bújnak ki, ha csak egy ki­csit megvakarjuk őket. Az eiiigráció lélektanához DR. SÁNDOR László, akit 1944-ben avatták orvossá Pé­csett és csak másfél évvel ez­előtt jött Ameerikába, Bridge­­porton, ahol a St. Vincent kórház bennlakó orvosa volt, lakásában felakasztotta ma­gát. Semmiféle Írást nem ha­gyott maga után, minden Írá­sát elégette és senki hozzátar­tozójáról nem tudnak itt Ame­rikában, mig az óhazában édesanyja és nővérei laknak. Az öngyilkos orvos mindössze 29 éves, nagyon jó megjelenésű férfi volt, de úgy látszik, Ame­rika nem váltotta be számára a hozzáfűzött reményeket. A UNION-Middlesex-Morris és Somerset megyék uj tele­fonkönyveinek kiosztását meg­kezdték. Az uj telefonkönyv­ben 118,000 változás van, ami körülbelül a felét teszi ki a könyvben levő összes telefon­számoknak. A változásokat javarészt költözködések, a szol­gálat megszüntetése és uj tele­fonok beszerelése képezi. Cranfordnak 7,400 telefon­száma közül például 70 száza­lék uj, amit a> diai (önműködő kapcsolás) telefonra való átté­rés tett szükségessé. Cranford­­ban ugyanis ez a diai-szolgálat e hó 18-án fog megkezdődni. A sok változásra való tekintet­tel a telefontársaság felkéri az előfizetőket, hogy az uj könyv kézhezvétele után gondosan nézzék meg, hogy nevük, ci­­mük és számuk helyesen van-e a könyvben. YAGER Ferenc és neje (41 Division St.) a napokban leu­taztak Floridába leányukkal és unokájukkal egy kis jól meg­érdemelt pihenésre. Yágerék Miamiba is ellátogatnák, ahol felkeresik a new brunswicki magyarokat is. J. SCHWARTZ már 1904 óta szolgálja ki azokat a magyarokat akik szeretik a szép és jó bútorokat jutá­nyos árak mellett. ► Ha a George streeten jár, menjen be a 292-es számba és nézzen körül . . . vagy jöjjön el a régi üzletbe, a 288 Burnet St. alá, ahol már 1904 óta áll ez a bútorüzlet. (hlff]| Schwarl^) “JÓ BÚTOR, 1904 ÓTA” 292 George St. (FOOD FAIR-rel szemben) Két Üzlet 288 Burnet St. (HIRAM ST. után) NEW BRUNSWICK BENEDIKT Jó,?, s e fék nél Lia.cJZj£->aO>l 4 dAX)dlU“UUa, , \ LVcti ltci.il JL U VV ltox** jJ ) -lXxCV'i J U ideje nem volt munkatár­sunk. A házigazda meg is kí­nálta egy kis finom muskotály borral. De amikor a kollektor már a harmadik pohárral csúsztatta le, a szívélyes házi­gazda odaszólt a feleségéhez: “Asszony, fizesd ki előre két évre!” Csak nem azért, hogy ne fogyjon oly erősen a bora? A KIS unoka megörvendez­­tetésére egy bárányt vett az egyik helybeli előfizetőnk. Mi­kor hazahozták a vásárról, egyelőre a pincébe tették le a bárányt. Másnap azután neki­­gyürkőzött barátunk, hogy majd kiviszi a jószágot. Sarok­ba is szorította, szép szóval is tartotta a bárányt, de az nem volt kézhez szokva és úgy or­ron lökte a gazdáját, hogy az leült a pince közepére. A gyár­ban a barátok nagyon kikér­­• éeztétf előfizetőnket, hogy mi­től dagadt meg úgy az orra, de az csak azt hajtogatja, hogy: “Na, én majd husvétkor neve­tek, mikor levágjuk a bárányt.” MAKRÁNCZY Gyula 33 éves trentoni farmért nagyon felbőszítette, hogy özvegy édes anyja késői kimaradásaiért megdorgálta. A fiú édesany­jára támadt, mire az idősebb fiú, a 46 éves Makranczy Dá­niel édesanyja védelmére köz­belépett. Az anya a szomszé­dokhoz menekült s onnan rend­őrök kiküldését kérte és amikor azok reggel 7 órakor megér­keztek, Gyulát betört kopo­nyával holtan találták a ház mel­lett. Alig ötven lábnyira a halot­tól, néhány óra múlva ráakadtak Dánielre, aki egy hordó mögé bujt. Kays ■ ^ LINOLEUM ÜZLETE 103 FRENCH ST. VENETIAN BLINDS ABLAK ROLLÓK Minden ablakra! (Folyt, az fső oldalról) emigrációmat, a)t az örök lec­két adta, hogy jhaza csak eg.y van. > A másik eset jós Angelesben történt velem. Egy Magyar Ház-i estélye nfijggattam a leg­öregebb magyar , aki már negy­venhárom éve vijt Amerikában, vájjon érez-e honvágyat. Nem “adatokat” gyűjtöttem az “emigráció lélektanához,” de a kérdés szüntelenül foglalkozta­tott, mert engem a honvágy ret­tenetesen gyötört. Az öregame­­rikás csöndesen megeresztett egy füstkarikát pipájából, — magyar pipában magyar do­hányt szitt, — és azt felelte: — Tudja, Mr. Békessy, már öregszem. Minden délután pár ótára lefekszem aludni. Aztán alig, hogy elalszom, szinte nap­­ról-napra azt álmodom, hogy az ablakom alatt gyerekek magyar dalokat énekelnek. Néha olyan élénk az álom, hogy ha félébre­dek, kinézek: vájjon hol va­gyok? Ilyenkor kiderül, hogy a­­merikai gyerekek játszottak a ház körül, angolul énekeltek. De én magyarnak hallottam. Aki negyvenhárom évig kül­földi tartózkodás után álmában magyar gyerekeket hall énekel­ni, annak a szive azt dobogja: “Magyarország csak egy van.” Az ilyenfajta emigránsok éle­te azonban már folyik a megszo­kott mederben és soknak nevé­vel, sajnos, már csak magyar la­pok gyászjelentéseiben találko­zom. Érdekesebbek azok az emigránsok, akik “terveket sző­nek” s annak az illúziónak adják át magukat, hogy “holnap” már vissza is térnek. Amikor oda­­kiint, Amerikában, arról volt szó, hogy sokan vissza akarnak térni ide, azt Írt am egy magyar lapban: “alázatos szívvel jöjje­nek.” Azt írtam, hogy ne készül­jenek “vezetőnek,” ne gondol­ják, hogy az itthonlevők az ő U 0 KJ ' ' i gyűrjek fel az ingük ujját, sze­rényen, csöndes en álljanak be a sorba és készüljenek dolgozni ennek az országinak az újjáépí­tésére. Mert azok, akik idehaza átélték a poklok minden gyötrel­meit, azoknak van joguk veze­tésre, irányításra, és nem an­nak, aki kívülről, külföldről, biz­tonságból nézte, mitörténik itt. Azt írtam, legyenek “közkato­nák,” mert ezekre mindig szük­ség van. Az emigráció ama “tervezői” azonban, akik most is bizottsá­­gosdit játszanak külföldön, pon­tosan abba a hibába esnek, ami­be az emigránsok a történelem során már annyiszor estek. Ezek azt hiszik, hogy az élet ott állt meg, ahol ők elhagyták, egysze­rűen majd csak folytatni kell, nem történt semmi, “átveszik a vezetést” és aki itt küzdötte végig az újrakezdés minden ne­hézségét, az szépen félreáll, hogy helyet adjon az újonnan jöttéknek. Ezeknek az emigrán­soknak a lélektanát kellene meg­írni. Nem beszélek nácikról és fa­sisztákról, akiknek ideje minden időkre lejárt. Olyanokra gondo­lok, akik magukat valamilyen okból, vagy címen, “demokra­táknak” tartják. Ezeknek tragé­diájuk, hogy nem tanultak sem­mit a történelemből. És nem ta­nultak, légióként, annak a leg­nagyobb emigránsnak életéből, ki kisérletekeh, tévedéseken, csalódásokon keresztül 45 évi emigráció tanulságaiból ezt a végső felismerést szűrte le: “Vándormadár lettem, mifcor elhagytam, hazámat, sőt rosz­­szabb a vándormadárnál’, mert hiszen az legalább nyáron ván­dortársai között otthont talál. Sorskivetett lettem a földön, a­­kinek nincsen állampolgársága. És időm most már lejár. Sorso­tok megváltozott. Nélkülem vál­tozott. Mi tanácsot adhatnék már én nektek, ajci nem szittam a■ hon levegőjét oly sokáig, aki­nek már nincsenek gyökerei a magyar földön”? Ezt irta Kossuth Lajos egy év­vel halála előtt barátjának, Hel­­fy Ignácnak, aki még mindig rá akarta beszélni, hogy térjen haza. Abban a nagy emlékbe­szédben, amelyet Parke Godwin tartott 1895-ben egy Kossuth emlékünnepségen New York­ban, ezt a mondatot emeli ki, mint Kossuth bölcseségének e­­gyik legjellegzetesebb megnyil­vánulását. Kossuth felismerte azt, amit az emigránsok, — és különösen jelenkorunk emigrán­sai, — nem akarnak felismerni, hogy “a világ megváltozott, a világ szüntelenül változik és aki “nem szíjjá e hon levegőjét,” végül tragikus módon eljut oda, hogy, — azt sem tudja, milyen ez a levegő. Az amegráció lélektanának az lehetne a legérdekesebb feje­zete, hogy az emigránsok mi­lyen öncsalásban élnek. Elmen­nek az országból és aztán szövik terveiket, önmagukat ugyan­olyan világba képzelve, mint amilyent elhagytak. Nem tudják azt..,.hogv aki, — nem 45 évig, LJi ;.x van tá­­vol az országból, már úgyszól­ván nem tud róla semmit. Elő­ször sütkéreznek “múltjuk fé­nyében,” amelyet hazájuk ellen­ségei arra használnak fel, hogy “szakértőként” sorompóba állít­sák őket. Aztán néhány hónap, — de biztosan néhány év múlva, TÖBB HÚST, SZALÁMIT, FOGYASZTOTT A MAGYAR DOLGOZÓ Májashurkából kétszerannyit, kolbászból tizszerannyit, szalon­naféléből meg tizenkétszerany­­nyit készített a magyar húsipar az idén, mint az elmúlt eszten­dőben. Az állami vezetés alatt a konzervgyárak sokkal olcsóbban termelnek, mint a tőkésüzemek. A libamáj konzervet például egyharmadáron juttatják el a fogyasztóhoz. Jóminőségü cse­megeszalámit is készít a hús­ipar, amelynek ize a téliszalámi izéhez hasonló, az ára azonban csak annak a fele. Sokkal több szalonnát, hurkát, kolbászt, húst és zsirfélét ettek tehát az idén a magyar dolgozók, mint az elmúlt évben. í A JITNEY ÁLLO­MÁS MEL­LETTI PÉK­­ÜZLET RUTGERS BAKE SHOP 126 ALBANY ST. (2-ik üzlet a King: Arthur mellett) AHOL A Jó MINŐSÉG A LEG­FONTO­SABB KÜLÖNLEGESSÉGEK E HÉT VÉGÉRE Friss Gyümölccsel Készült STRAWBERRY SHORT CAKE Kitűnő DIÓS ÉS MÁKOS RÉTESEK Friss és Illatos PINEAPPLE TÚRÓS SZELET A Híres Házilag Készült Rutgers CSOKOLÁDÉS TORTÁK — észre kell venniök, hogy meg­szűntek “szakértők” lenni, híre­ik régiek, az ország állapotáról csak elferdített hírekből tud­nak, újabb hireik hamis forrás­ból jönnek, “tanácsaik” értékte­lenek, kritikájuk értelmetlen és a légüres térben mozog. Ezt éreztem én magam is, két emig­rációm alatt. Néhány hónapi tá­voliét után láttam hogy az embe­rek nélkülem is tovább élik éle­tüket, elrendezkednek, beillesz­kednek szakadatlan változások­ba és az emigrációról megfeled­keznek. Aki nem járt csak az utolsó hónapokban a pesti utcán, nem látta a boltokat, nem beszélt em­berekkel, nem látta az évezre­den át elnyomott parasztot elhe­lyezkedni, öntudatra ébredni, a­­ki nem hallott magyar színhá­zat, zenét, aki nem látta, hogyan lett az inflációs nyomorból viru­ló ország, szóval és röviden, aki “nem szitt honi levegőt,” az na­­gypb btávolságra szakadt el a valóságtól, mint amit óceánok­ban ki lehet fejezni. Egy Kert­­beni Károly nevű ember, Kos­­suth-ellenes újságíró, néhány évvel a negyvennyolcas forrada­lom után, könyvet adott ki* a ma­gyar emigráció történetéről. Nincsen benne semmi csak ne­vek és azok mellett, mi lett a ne­vek viselőjéből. Nem ismerek ennél tragikusabb, megrázóbb könyvet. Táncoló dervisek, kol­dusok, öngyilkosok, hosszu-hosz­­szu oldalakat foglalnak el ben­ne. És ez a könyv körülbelül az összes nagy történelmi emigrá­ciók sorsát mutatja. Akik ma akárhonnan kigyót­­békát kiáltanak Magyarország­ra, “bizottságosdikát” játsza­nak, terveket szőnek arra az időre, amikor majd “visszatér­nek,” — legjobb esetben, az ön* ámitás áldozatai. Ma még talár! nem tudják. Ha egyszer 24 órá­ig itt lennének, ráeszmélnének, ínennyire nem tudnak semmit Magyarországról, mennyire ide­genek és, — ahogy Kossuth mondta, — valóban “rosszabbak a vándormadárnál.” Valóban, mert Magyarország sorsa meg­változott és nélkülük változott meg. Azt a társadalmi változást, amely Magyarországon történt, semmiféle erő sem tudja többé “visszacsinálni.” Legkevésbé az az “erő,” amelyre az idők során nemcsak az a tragédia vár, hogy teljesen elidegenedik hazájától, de még egy másik is. Az a tra­gédia, amikor felismerik, hogy “ujdonsági értékük” elveszett és azok a magyarok, akikhez a kül­földön szólnak, szintén értetle­nül állnak velük szemben. Ami­kor egy napon például Ameriká­ban rájönnek, hogy 45 éve Ame­rikában élő magyarok még ál­mukban is magyar gyermek da­lát hallják és amikor, — mint az én párisi vendéglősöm, — fel­ismerik, hogy “ ahonvágy évről évre rosszabb lesz.” Amikor már idegenek lesznek még a külföldi magyar tömegek előtt is. Ami­kor bekövetkezik az, amit Bajza József igy énekelt meg az emig­ránsokról szólva: Múlnak évek, fürté ősz már, Elfeledte rég hazáját: Ám a kedves rónatáj Sirig képben él előtte, Szive gyászol, szive fáj, S a halónak végszava: '■“Isten hozzád, szép haza.” : KELLER'S MEAT MARKET ♦ 181 FRENCH ST. Ingyen Házhoz Szállítás TEL. N. B. 2-10219 ♦ Friss vágású húsok % fi f í 9 Füstölt kolbász és húsáruk ♦ \UM 1 * Frissen vágott csirke f * Zöldségek — Fűszerek ♦ ■ i IhOM PERZSELT DISZNÓHUSOK GYÁSZJELENTÉS Fájdalomtól megtört szívvel, de a Minden­ható akaratában való megnyugvással jelentjük, hogy a legjobb férj és szerető apa, rokon és jó­barát, a Veszprém megyei Vanyola községben született KÁLMÁN LAJOS életének 62*<k és boldog házasságának 30-ik évé­ben, hosszú szenvedés után folyó évi január hó 29-én, vasárnap este 5 óra 20 perckor, a helybeli Szent Péter kórházban, nemes lelkét visszaadta teremtőjének. Hült tetemeit folyó évi február 1- én helyeztük végső nyugvóhelyére a Gowen-inté­­zetből, majd pedig a Magyar Evangélikus temp­lomból a metucheni Hillside sirkertben nt. Szath­­máry Gyula lelkész búcsúztatója mellett. Özve­gyén, született Forsthof fér Margiton kívül gyá­szolják gyermekei: Kálmán Ernő és családja, El­za, férjezett Kovács Gyuláné és családja és ifj. Kálmán Lajos; három unokája: Kálmán Barbara - Ann, Kocsis Róbert és Tommy; 4estvérei: Kálmán Dániel (Perth Amboy), Bundy Lajosné (Bethle­hem, Pa.) és Kálmán Imre (helyben), családjaik­kal; valamint a közeli és távoli rokonok, jóbará­tok és egyleti tagtársainak sokasága. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mély gyászunkban is kötelességünknek tart­juk hálás köszönetét mondani mindazon jólel­­keknek, akik a megpróbáltatás e nehéz óráiban segítségünkre siettek, drága halottunk felett ve­lünk együtt virrasztottak és az elhunyt űránti ke­gyeletüknek bármilyen jelét adták. Fogadják há­lás köszönetünket mindazok, akik a megboldogult ravatalát virágerdővel bontották el; a Woodmen of the World 93-ik Osztályának és a Szent Imre Herceg Egylet főosztályának azon három-három tagja, akik a halottvivők szomorú tisztségét elvál­lalni szívesek voltak; akik autójukat a vétisztes­­ség számára rendelkezésünkre bocsájtották és vé­gül mindazok, akik feledhetetlen halottunkat u­­tolsó útjára velünk együtt elkísérték. EMLÉKE ÖRÖKKÉ ÉLNI FOG SZÍVÜNKBEN! > Kelt Lindeneau, N. J., 1950. február 1-én. Özv. Kálmán Lajosné és gyermekei. : f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom