Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-04-01 / 4. szám
MagyarNemzetl AZ 1992-ES ÉV Bogár László a gazdaságpolitika hosszú távú szempontjai szerint vizsgálta a magyar társadalom és gazdaság állapotát. A Magyar Nemzetben Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke az 1992-es év statisztikai adatait összegezve vonta le következtetését: „A gazdasági, társadalmi átmenet időszakának ebben a periódusában a mélypontról való elmozdulás - a gazdasági szférát illetően - már érzékelhető. A társadalmi folyamatok esetében a változások nyilvánvalóan lassúbbak. ” A biztató jeleket - a gazdasági szervezetek számának növekedése, az infláció mérséklődése, a külső adósság csökkenése, a konvertibilis folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős többlete, a külgazdasági egyensúly javulása - számos kedvezőtlen fejlemény is kísérte. Nőtt a munkanélküliség, csökkent a termelés - egyes ágazatokban -, emelkedett a létminimum alatt élők száma (de ez nem nyomorszintet jelent: olyan jövedelmet, amely mellett szerény színvonalon meg lehet élni). Tágult a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmű rétegek közötti szakadék, a leggazdagabbak immár a személyes jövedelmek 23 százalékához jutnak, szemben az előző év 22,3 százalékával. Vukovich György a legtragikusabbnak az ország demográfiai helyzetét látja. Ezek a kedvezőtlen folyamatok már sok évtizede tartanak, a születések száma 1992-ben is csökkent valamelyest, a halálozásoké pedig némileg emelkedett. A magyar népesedési helyzet már jó ideje olyanynyira súlyos, hogy hosszabb távon a nemzet léte forog kockán’’ - vonja le a következtetést a szerző. Mivel az idő sürget, a népesedési folyamatok pedig évtizedek alatt változnak, mielőbb megfelelő vizsgálat, intézkedés szükséges. gfefl/RLAP1 KÁRPÁTALJAI LÁGERKÖLTÉSZET A kárpátaljai Szolyva városszéli ligetében emlékmű található, mementóként a városban felállított büntetőtáborra, ahol 1944 végén, 1945 elején 30 ezer magyar pusztult el. A lágerköltészet megrázó alkotásaiból jelent meg a közelmúltban válogatás Istenhez fohászkodva. 1944 Szolyva címmel. A kötetet a Pest megyei Hírlap mutatja be. Szolyváról indultak... című írásában. A kárpátaljai magyarság tragédiája 1944 végén kezdődött. Listák alapján szedték össze a magyar nemzetiségűeket, sokszor egyenesen az iskolapadból vitték el a fiatalokat. A vidék lakosságának „megszűrését” a belügyi csapatok Sztálin utasítására végezték. Szolyva'csak az egyik haláltábor volt, kerültek magyarok a Kaukázuson túlra, sőt Szibériába is. A lágerben készült verseket, imákat a túlélők később emlékezetből jegyezték le. Holozsi Károly beregszászi gimnazista halála előtt írta azt a verset, melyet a kárpátaljai magyarság - mert a Himnuszt tilos volt - istentiszteleteken énekelt: „Felajánlom neked Jézusom az én szivem. / Gyámolítsd, őrizd meg reményem és hitem! / Tárd ki szívedet, áraszd ránk malasztodat, / Oszlasd szét felettünk Istenünk haragodat!” Ennek a versnek megzenésített változatával fogadták Munkácson a magyarok a nemrég ott járt Paskai László bíborost is. m m m a I A KÖRNYEZETÜGY PERSPEKTÍVÁI Az elmúlt évek, évtizedek a környezetvédelmi gondolkodás előretörését hozták Földünkön. Közép-Európa kommunista diktatúra alatt élő országaiban a pártállamtól függetlenül szerveződő civil társadalom sokszor éppen a környezetvédelem ügyének vállalásával lépett a nagyobb nyilvánosság elé. A második évfolyamát kezdő Magyar Szemle januári számában Kerekes Sándor egyetemi tanár A környezetügy perspektívái című tanulmánya a magyar helyzetet vizsgálja tágabb összefüggéseiben. A piacgazdaság kialakulása, az ipari fejlődés a környezet számára veszélyeket is jelenthet. A nyugati világ a fogyasztói modellt közvetíti, a gyors gazdagodás reménye következtében pedig elhalványulhat a távlatos gondolkodás. Egyes vélemények a környezetet érő károkat máris a bruttó nemzeti össztermék (GDP) értékének 3-6 százalékára becsülik, míg a környezetvédelmi beruházások mindöszsze 0,6-1 százalék körül mozognak. A gazdasági életben szükséges a decentralizáció, a környezetvédelem esetében azonban a költségvetésnek növekvő szerepet kell változatlanul betölteni. De a költségvetés új elosztása még nem elég. Sikeres környezeti politika csak akkor alakulhat ki, ha cselekvőképes társadalmi erők állnak mögötte. A térségben a romló életfeltételek jelentik a legnagyobb veszélyt, a Nyugat saját környezetpolitikáját prosperáló piacgazdasággal, csúcstechnológiával és jól működő demokratikus intézményrendszerrel alakította ki. A társadalomban azt kell tudatosítani, hogy a fejlődés környezetbarát módja a jövő záloga, még akkor is, ha rövid távon a gyors anyagi gazdagodás ellen hat. IBIS] MAGYAR MŰHOLDTÉVÉ Karácsonykor kezdte meg adását a magyar műholdas televíziós adás. Az Új Magyarország két cikkben is foglalkozott a Duna Televízióvá. Sylvester Lajos Erdélyből első benyomásairól számolt be Égi műsorok - angyalszárnyon címmel. Legnagyobb jelentőségét abban látja, hogy semlegesítheti Romániában a magyar kultúra visszaszorításának nyíltan is megfogalmazott szándékát. Az adás feltehetően azok között a románok között is kedvelt lesz, akik kiábrándultak a bukaresti tv szélsőségeknek teret engedő stílusából. Sylvester Lajos az első néhány nap műsorairól számolt be. Az információs ^gazdagság és a magyar kultúra örök értékeinek sugárzása mellett számára nagy élményt jelentettek a néprajzi vonatkozású közvetítések. A Muzsikás-együttes műsora modellértékű volt: kiderült, hogyan lehet kapcsolatot teremteni a közönséggel, az adatközlőkkel, hogyan lehet megtalálni a Duna-táj népeihez vezető emberi hangot. Az Új Magyarország másik írása riport. Zsugán István készítette Jankovics Marcell filmrendezővel, a Duna TV kuratóriumának tagjával az előzményekről és a tervekről. A műholdas adásban jelenleg napi átlagban két filmet sugároznak, ezt az arányt a továbbiakban is fönn kívánják tartani. Jankovics Marcell reméli, hogy végre egészséges együttműködés alakul ki .a Magyar Televízióval. Hankiss Elemér elnök ugyanis elzárkózott ettől.
