Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-04-01 / 4. szám
KARPAT-MEDENCE Drávái Gizella Magyar Közművelődési Egyesület AZ ELSŐ ÖNSZERVEZŐDÉSI KÍSÉRLET Az egyesület elnöke - e cikk szerzője - Dupka Györggyel, a KMKSZ akkori felelős titkárával tárgyal a két közösség további együttműködéséről a már Magyarországon is széleskörűen ismert a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tevékenysége. A kárpátaljai magyarságnak ez a (nevétől eltérően) nem csupán művelődési, hanem érdekvédelmi feladatokat is ellátó csúcsszerve fennállásának alig négy éve alatt számos olyan nemzeti vívmányt valósított meg, amellyel más utódállamok magyarjai nemigen dicsekedhetnek (a magyar történelem tanításának bevezetése iskoláinkban, nyelvünk ismeretének kötelezővé tétele a magyar többségű helységek funkcionáriusai számára, a kétnyelvű hivataloskodás bevezetése, a nemzeti szimbólumok szabad használata stb.). Nos, mikor az egyik első szerveződés, a területi könyvtár égisze alatt Ungváron megalakult Drávái Gizella Magyar Közművelődési Egyesület hatodfél éves tevékenységét igyekszem itt föltérképezni, mindjárt leszögezném, hogy közösségünk elsősorban ilyen összetartó erő. Akik most először találkoznak Drávái Gizella nevével, ne szégyelljék: névadónk nem országos híresség, egyszerű ember. Általános iskolai magyartanár volt Beregszászban (1981- ben hunyt el). Semmilyen címet, rangot nem viselt. Hogy is kapott volna hivatalos elismerést életében, azokban az években, mikor nemzeti törekvéseinket anynyi gyanakvás kísérte? Drávái tanárnő pedig nyíltan hangoztatta (az óráin is), hogy a kárpátaljai magyarságot sokkal több jog illetné meg, és az anomáliákat is szóvá tette. Akkor szó sem lehetett magyar közművelődési egyesület megalakításáról, ezt pótolta az egyszerű, kétszobás beregszászi házikó, amelyet a tanárnő lelkész apjától örökölt. Itt folyt, hatalmas könyvtárának, lemezgyűjteményeinek kincsei közt élénk gondolatcsere, vita a magyar irodalomról, kultúráról, nemzetünk sorskérdéseiről. A Drávái Gizella Magyar Közművelődési Egyesület kötetlen programú, szabadon szerveződő közösség. Nincs pecsétünk, cégnyomásos levélpapírunk, nem küldünk szét meghívókat. Célunk, hogy ne hivatalos formaságok tartsanak bennünket össze, hogy minden tagunkat a szíve húzza ide. Eleinte - beidegződésből? - hosszabb időre szóló munkatervet is készítettünk, de azután rájöttünk, hogy ez fölösleges. Jobb, ha nem „tervet teljesítünk”, hanem az élet alakítja ki a programot, ha az épp időszerű eseményekre reagálunk. Ennek megfelelően Bartók Béla hamvainak hazahozatalakor az ő munkásságának szentelt nagy zenés irodalmi műsor töltötte ki soros összejövetelünket, a Sütő Andrást ért durva bántalmazást követően néhány nappal az életművét méltattuk és nyílt levelet intéztünk hozzá. Műsorunk általában három-négy kockából áll. Az egyik irodalmi, nyelvművelő vagy művelődéstörténeti vontícozású, de gyakori a természettudományos előadás, kiemelt helyen szerepel a néprajz és muzsikus tagtársaink előadásában minden alkalommal meghallgatunk néhány zeneszámot is. Műhelybe-
