Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-05-01 / 5. szám

kell adjon ahhoz, hogy magyarnak valljam magam, büszkén, de nem gőgösen, meg- és elismerve a többi nemzetet.- Mit hiányolnak a Duna Tévében?- Mindenki tudja, hogy minden kezdet nehéz, ezért nem vagyunk türelmetlenek. Biztosan színesebb, változatosabb lesz majd a híradó, és lesz mozgókép is benne. Egész biztos, hogy a labdarúgás (és a többi sportágak) is helyet kap majd.

*-A hatalom hogy viszonyul a Duna Tévéhez?- Ezt legjobban a saját esetemmel tudom érzékeltetni. 1990 végén, amikor meghallottuk az első kósza hírt a majdani magyar műholdas adásról, elkezdtünk gondolkodni a község alpolgármesterével, hogy miként lehet minél olcsóbban a tömegekhez eljuttatni a műsort. Került egy jófejű fiatalember, aki nagyon olcsón (két műholdvevő berendezés áráért) felszerelt egy kis hatótávolságú adóberendezést, amire rá lehetett csatlakozni videóval, kamerával, számítógéppel s természetesen a műholdról levett jellel. Ezt a berendezést az osztrák testvérfalunk kifizette. Később a luxemburgi testvérfalunk kifizetett még egyet, így egyszerre két műholdas

adást nézhettek a falu lakói, ingyen. A berendezésnek híre ment, így csakhamar még hét, megyebeli helységben szereltek fel ehhez hasonlót. Az áprilisi kísérleti adás után a parlament gyorsan megszavazta az audiovizuális törvényt, amit nagyon hamar kezdtek alkalmazni, elsősorban Hargita és Kovászna megyében. Ennek eredményeképp 1992 júliusában megkaptuk az értesítést, hogy a berendezést állítsuk le. Ezt nem vettük figyelembe. 1993 februárjában ellenőrzést végeztek faluról falura, s így minden helységben lepecsételték a berendezéseket. Mi, amire ideértek, leszereltük és eltettük, így nálunk nem „értek tetten”. A sajtóban aztán robban a bomba: cikkek és válaszcikkek, vádaskodások és védekezések, vélemények csaptak össze.-Az emberek hogyan fogadták ezeket az intézkedéseket?- A hatalom nemzetközi jogszabályokra hivatkozik, igazolja magát. Ennek ellenére az emberek úgy érzik, hogy meglopták őket, ellopták anyanyelvi tévéműsorhoz való jogukat. Petre Roman egykori miniszterelnök még 1990 márciusában megígérte, hogy a Székelyföldön fogható lesz a magyarországi televízió, de ebből nem lett semmi. A heti három órás bukaresti magyar adás

fele a nálunk nem fogható 2-es műsoron megy. Érdekes, hogy a tévédíj nekünk is annyi, mint a több műsort néző bukarestinek...- Nem lehet legalizálni az adót?- Az audiovizuális törvény kimondja, hogy nem üzemeltethet tévéadót közintézmény. Más intézménynek elméletileg joga van ilyesmit üzemeltetni, de olyan szigorúak a technikai követelmények, valamint olyan magasak a frekvenciasáv bérlési költségei és az engedélyek, hogy Romániában még a nagyvárosokban sem sikerült ilyesmit megoldani.

*

Csíkszereda főtere a felismerhetetlenségig megváltozott. A diktátor építkezési mániája ezt a megyeközpontot sem kerülte el. Az új városközpont kialakításakor az „útban” álló Nemzeti Bank épületét mintegy 150 métert elhúzták, hogy helyet adjanak a hatalmas Szakszervezetek Művelődési Házának. Vele szemben másik hatalmas épület: a régi Megyei Pártház és Prefektúra. Ma a Megyei Tanács és a Prefektúra irodái, valamint az RMDSZ megyei szervezete és néhány újság szerkesztősége található benne. Az első emeleten kapott helyet a Kolozsvári Frekvenciagazdálkodási Intézet Hargita megyei

!

I