Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-05-01 / 5. szám

kell adjon ahhoz, hogy magyar­nak valljam magam, büszkén, de nem gőgösen, meg- és elismerve a többi nemzetet.- Mit hiányolnak a Duna Tévé­ben?- Mindenki tudja, hogy min­den kezdet nehéz, ezért nem va­gyunk türelmetlenek. Biztosan színesebb, változatosabb lesz majd a híradó, és lesz mozgókép is benne. Egész biztos, hogy a labdarúgás (és a többi sportágak) is helyet kap majd. *-A hatalom hogy viszonyul a Duna Tévéhez?- Ezt legjobban a saját esetem­mel tudom érzékeltetni. 1990 vé­gén, amikor meghallottuk az első kósza hírt a majdani magyar mű­holdas adásról, elkezdtünk gon­dolkodni a község alpolgármeste­rével, hogy miként lehet minél ol­csóbban a tömegekhez eljuttatni a műsort. Került egy jófejű fiatal­ember, aki nagyon olcsón (két műholdvevő berendezés áráért) felszerelt egy kis hatótávolságú adóberendezést, amire rá lehetett csatlakozni videóval, kamerával, számítógéppel s természetesen a műholdról levett jellel. Ezt a be­rendezést az osztrák testvérfa­lunk kifizette. Később a luxem­burgi testvérfalunk kifizetett még egyet, így egyszerre két műholdas adást nézhettek a falu lakói, in­gyen. A berendezésnek híre ment, így csakhamar még hét, megyebeli helységben szereltek fel ehhez hasonlót. Az áprilisi kí­sérleti adás után a parlament gyorsan megszavazta az audiovi­zuális törvényt, amit nagyon ha­mar kezdtek alkalmazni, elsősor­ban Hargita és Kovászna megyé­ben. Ennek eredményeképp 1992 júliusában megkaptuk az értesí­tést, hogy a berendezést állítsuk le. Ezt nem vettük figyelembe. 1993 februárjában ellenőrzést vé­geztek faluról falura, s így min­den helységben lepecsételték a berendezéseket. Mi, amire ideér­tek, leszereltük és eltettük, így ná­lunk nem „értek tetten”. A sajtó­ban aztán robban a bomba: cik­kek és válaszcikkek, vádaskodá­sok és védekezések, vélemények csaptak össze.-Az emberek hogyan fogadták ezeket az intézkedéseket?- A hatalom nemzetközi jog­szabályokra hivatkozik, igazolja magát. Ennek ellenére az embe­rek úgy érzik, hogy meglopták őket, ellopták anyanyelvi tévé­műsorhoz való jogukat. Petre Ro­man egykori miniszterelnök még 1990 márciusában megígérte, hogy a Székelyföldön fogható lesz a magyarországi televízió, de ebből nem lett semmi. A heti há­rom órás bukaresti magyar adás fele a nálunk nem fogható 2-es műsoron megy. Érdekes, hogy a tévédíj nekünk is annyi, mint a több műsort néző bukaresti­nek...- Nem lehet legalizálni az adót?- Az audiovizuális törvény ki­mondja, hogy nem üzemeltethet tévéadót közintézmény. Más in­tézménynek elméletileg joga van ilyesmit üzemeltetni, de olyan szigorúak a technikai követelmé­nyek, valamint olyan magasak a frekvenciasáv bérlési költségei és az engedélyek, hogy Romániá­ban még a nagyvárosokban sem sikerült ilyesmit megoldani. * Csíkszereda főtere a felismer­­hetetlenségig megváltozott. A diktátor építkezési mániája ezt a megyeközpontot sem kerülte el. Az új városközpont kialakítása­kor az „útban” álló Nemzeti Bank épületét mintegy 150 métert elhúzták, hogy helyet adjanak a hatalmas Szakszervezetek Műve­lődési Házának. Vele szemben másik hatalmas épület: a régi Megyei Pártház és Prefektúra. Ma a Megyei Tanács és a Prefek­túra irodái, valamint az RMDSZ megyei szervezete és néhány új­ság szerkesztősége található ben­ne. Az első emeleten kapott he­lyet a Kolozsvári Frekvenciagaz­dálkodási Intézet Hargita megyei ! I

Next

/
Oldalképek
Tartalom