Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-05-01 / 5. szám

fiókja. Kopogásunkra senki sem válaszol, egy titkárnőtől megtud­juk, hogy az iroda vezetője, Bíró Gábor Zoltán mérnök „terepen” van. Pár perces várakozás után Székelyudvarhelyre indulunk. A Homoródi borvízforrások után az első faluban megállunk. Kis idő múlva megtudjuk, hogy itt is betiltottak egy kis teljesítményű tévéadót. A helyi művelődési ott­hon oldalán egy székelykapu ele­mei vannak kiállítva, tetején jó­kora parabolaantenna, a tető fölé egy szóróantenna van felszerelve. Fotózásunkat meglátván idős né­ni jön mellénk, s nekünk szegezi a kérdést:- Maguk es Kolozsvárról jöt­tek?- Nem, mi Magyarországról - válaszoljuk.- Na azért, mert ha maguk es Funártól vannak, akkor kotródja­­nak!- Hát ki jött Funártól és mikor?- kérdezzük kíváncsian.- Kijött egy domnu Kolozsvár­ról és megállította a Duna Tévét. Biztos Funár küldte ránk, hogy ne lássuk a magyar adást. A következő helység Fenyéd községközpont, oda tartozik az imént meglátogatott Máréfalva is. Szász Gábor fenyédi polgár­­mester irodájából is ment az adás, ugyanis a helyi önkormány­zat épületére is fel van szerelve egy ilyen berendezés.- Hány ilyen berendezés van­­volt a községben ?- Ahány volt, annyi meg is van- mondja a polgármester -, egy Fenyéden, egy Máréfalván és egy Küküllőkeményfalván. Csupán annyi történt, hogy a kimenő csatlakozóaljzatot gyurmával be­dugták és lepecsételték a kolozs­vári intézet szakemberei.- Hallottam, hogy ön nem akar­ta megengedni, hogy megállítsák.- Én az audiovizuális törvényt úgy értelmezem, hogy van lehető­ség legalizálni. Azt kértem, hogy adjon két hetet, hogy megpróbál­juk megoldani, és csak utána ál­lítsa le. Székelyudvarhelyen találkoz­tunk Ozsváth Pállal, aki a letiltá­sok körüli sajtóvitában kívülálló­ként véleményt nyilvánított.- Mi késztette önt arra, hogy kí­vülállóként állást foglaljon ?- Hát az, hogy nem vagyok kí­vülálló! Egyetlen romániai ma­gyar sem kívülálló ebben a vitá­ban, mint ahogy nem kívülálló akkor sem, ha a szoborgyalázó Funár ellen foglal állást. Ha ma engedünk, akkor holnap már töb­bet vesznek el.- Megkérem, mondja el a véle­ményét a letiltások ügyében!- A klasszikus alapállásból kezdem: a média hatalom. Ezért helyeseltem a létrehozását, és igyekszem a jó működését a ren­delkezésemre álló eszközökkel támogatni. Erre a hatalomra van szüksége a magyarságnak, mert más hatalmunk nincsen. Garan­ciát látok benne: ha sikerül jó kapcsolatot kialakítani a nézők­kel, akkor talán sikerül a szét­szórt magyarságot újra összeko­vácsolni. Megfelelő műsort kell csinálni, s ez nem olyan nehéz, ha megkeresik a közönség vissza­jelzéseinek megfelelő módját. Hová lett a Duna Tévé? Azt a legjobban egy példával tu­dom illusztrálni: a kerten átbe­szélő (és nem átkiabáló) széke­lyek példájával, akik a kerti mun­ka közben a közös gondoktól a nagyvilági hírekig minden meg­beszélnek. A mi helyzetünk nem azonos a nyugati magyarok hely­zetével : ők önként vagy kényszer­ből, de átlépték a határt, vállalva az ismeretlent, míg mi nem men­tünk el, fölöttünk átemelték a ha­tárt. Mi a megmaradást, az itt­­honmaradást, ők az elhagyást vállalták. Most nem csak gazda­sági, hanem alkalmazkodási vál­ságban is szenvedünk. Informáci­ókra, tippekre van szükségünk, hogy alkalmazkodni tudjunk. S a legfontosabb: be kell csalni a né­zőt a tévé elé. Talán ez lesz a leg­nehezebb. * Szándékosan hagytam a végére a kábeltévé ügyét: eddig ez a megoldás tűnik a legbiztosabb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom