Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-05-01 / 5. szám
■ „Antenna” szempontból nézve Erdély jól elkülöníthető földrajzi zónákra tagolódik. Az antennákat figyelve Elesdig semmi különös nem látszik. Élesd után megjelennek a Magyarország felé fordított, hatalmas Yagi-antennák. A Kolozsvár melletti Felekitetőt elhagyva ezek az antennák kilencven fokkal elfordulnak dél felé: a tévéprogramokkal gyengén ellátott román állampolgár a bulgáriai adókat „célozza”. A Székelyföldön egy új látvánnyal találkozunk: már a falukban sem ritka látvány a hatalmas (sokszor két méter átmérőjű) parabolaantenna. Ezek az antennák a romániai változtatások után, de főleg 1992-től kezdtek tömegesen megjelenni. A műholdvevő berendezéseket forgalmazó magáncégek vezetőit megkérdezve megtudtam, hogy a gazdasági recesszió és a munkanélküliség ellenére hihetetlenül megnőtt az igény ezekre a termékekre. Állításukat igazolja az a tény is, hogy Marosvásárhelytől Székelyudvarhelyig hét (!) olyan járművel találkoztunk, amelyik tetejéhez gondosan oda volt rögzítve a behemót „tányér”. * A parajdi Művelődési Otthon irodájában ülünk Lukács Csabával, a művelődési otthon igazgatójával. A falon a Magyarok Világszövetségének óriásplakátja, a sarokban egy zászlótartóban a román és a magyar zászló.-Hogy fogadták, mit jelent a Duna Tévé az erdélyieknek?- A választ talán a költő szavaival kezdeném: „Anyám, az álmok nem hazudnak”, s lám, sokunk álma igazzá lett. Hogy mit jelent? Idősebbektől hallottam, hogy az ötvenes években, amikor a faluban csak a papnak és az iskolaigazgatónak volt rádiókészü-Segítve olvasóink tájékozódását, most - és természetesen máskor is - közzétesszük a Duna-Hungária tévé műszaki-vételi adatait. A leendő nézők további információt a Hungária TV Alapítvány (Budapest, Városligeti fasor 38., telefon: 121- 1120) címén kaphatnak. Eutelsat II F-3, keleti hosszúság 16°, oldalszög 184,2°, emelkedési szög 35,3°, budapesti transponder 33. csatorna, 11,596 GHz horizontális pol., 2: file; hang 6,5 MHZ. ÉGI „TÁNYÉROK" SZÉKELYFÖLD FELETT A Duna / D m id ró rm i léke, sokszor negyven-ötven ember szorongott mellette Szepesi sportközvetítését hallgatva. Most ennek a modern változatát éljük: délutánonként családok kerekednek fel szomszédolni, de nem azért, mert farsang van, hanem mert a Csínom Palkó vagy a Boldog család megy a Duna Tévében. Hogyan juthatnak az emberek műholdvevő berendezésekhez?- Most már nem gond a beszerzése, hisz minden napilapban két-három cég is hirdeti az ilyenféle termékeket. A gond az árával van: egy átlagos keresetű munkás évi-másfél évi fizetését kell rászánja.- Ezt gondolom nem sokan engedhetik meg maguknak.- Úgy van. Ezért sokan a közösségi megoldásokat választják. A legkedveltebb módszer, hogy négy-öt család összepótol, és megvásárol egy berendezést. Ezt valamelyiküknél felszerelik, ő kiválasztja a műsort, amit kábelen továbbít a többieknek. Ez sok esetben viszálykodást szül: nehezen tudnak megegyezni, hogy mit nézzenek.- Ön szerint milyen kellene legyen a Duna Tévé?- A kisebbségi sorban lévő embernek hihetetlenül sokat jelent ez a műsor. Bizonyítja, hogy nem „írták le” őt, tudnak róla és törődnek vele az anyaországban. A Romániában kisebbségben élő kétmillió magyart 45 évig elzárták a nemzeti önazonosságuk megőrzéséhez szükséges történelmi, kulturális, társadalmi információktól. Ezek pótlására most a Duna Tévének kell vállalkoznia. Ezért tartom egyszerűen felháborítónak Vári Attilának a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában elhangzott kritikáit, miszerint a Duna Tévé „a nevében fog elsüllyedni”, ha tovább folytatja a filmmúzeumból „előszedett és leporolt” filmek vetítését. Én elhiszem, hogy Vári úr már látta a „Légy jó mindhalálig”-ot és a „Kalotaszegi Madonná”-t, de nekünk nem volt lehetőségünk megnézni. Vári úr addig nézze a Knight Ridert és az ehhez hasonló „művészfilmeket”. Ennek a műsornak hitet
