Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)

1993-04-01 / 4. szám

szélgetéseket szervezünk Kárpátalja magyar alkotói­val, írókkal, zenészekkel, képzőművészekkel, az utób­biakat az olvasóteremben rendezett kis kamarakiállí­tással is kísérjük. Minden új magyar könyv megjele­nését dedikálással egybekö­falu ismert keramikusművé­sze). Ki felejtette volna el Vári Fábián László költő és néprajzkutató mélyenszán­­tó előadását a kárpátaljai magyar népballadáról, az alkotók kerek évfordulójá­nak szentelt Ady-, Illyés Gyula és Szabó Dezső dél-L ... . §§ ü É»l|pP®r '*jpö-y ..áferaByí i W ^568*''■«>Y--■ : V vá. Orosz Ildikó iskolaigazgató Nagydobrony tárgyi néprajzáról tart előadást. A tárlón: Drávái Gizella arcképe (Kádas Katalin festménye) Köszeghy Elemér és Balia D. Károly (az asztalnál) költők szerzői estjén tött szerzői est méltatja, csakúgy, mint irodalmi fo­lyóiratunk, a Hatodik Síp új számait. Tagjaink szíve­sen emlékeznek vissza a nagydobronyi folklórestre, ahol dr. Árpa István zenetu­dós és Orosz Ildikó iskola­­igazgató közreműködésével e jellegzetes ungvidéki nagyközség népi kincseivel ismerkedtünk (s ugyanak­kor kiállítás keretében mu­tatkozott be Hidi Endre, a utánt, Glodánné Kis Valéria ének- és Horváth Anna szobrászművész, Váradi Sternberg János történész, Füzesi Magda és Balia D. Károly írók önálló szerzői estjét? Rendkívül értékes szá­munkra az anyaország hoz­zájárulása munkánkhoz. Az egész kárpátaljai művelődé­si életnek eseménye volt, mikor kiemelkedő magyar írók egész csoportja - Her­nádi Gyula, Szakonyi Ká­roly, Gyurkovics Tibor, Végh Antal, Csukás István - kere­sett föl bennünket, hogy megossza velünk gondola­tait. Nemrég pedig a kecs­keméti Forrás alkotógárdá­ja volt a vendégünk. Mara­dandó élményt nyújtott egy háromtagú magyarországi előadócsoport. Kobzos Kis Tamás európai hírű előadó­­művész (koboz és más régi hangszerek), Szabó András szavalóművész és Balázs Ádám irodalomtörténész színes műsor keretében mu­tatta be a régi magyar iro­dalmat. Ki gondolta volna például, hogy Szabó And­rás interpretálásában még a Halotti Beszéd is érzéseink mélyéig tud hatni? És mily sokat merítettünk azokból a műhelybeszélgetésekből, amelyeket Pomogáts Béla irodalomtörténésszel, Ve­­kerdi JózseJfel, a Széchényi Könyvtár tudós osztályve­zetőjével vagy Bállá Gyulá­val, a Magyarságkutató In­tézet munkatársával folytat­tunk! Itt-ott nyugati vendé­günk is akad. Nemrég Ros­­ner Árpád londoni magyar költővel töltöttünk el egy felejthetetlen estét. Különös öröm számunk­ra a rendezvényeinket láto­gató rengeteg fiatal. Nagy dolog az, hogy itt a magyar ifjak, lányok összemeleged­hetnek s esetleg együtt, egy­mással folytathatják az élet­­utat tovább. Megmaradá­sunk szempontjából ez is fontos. Ne felemás csalá­dokban kallódjanak a kö­vetkező évek gyermekei! Említettem már, hogy névadónk, Drávái Gizella, amolyan kovászember volt. Mi is a kovász, a megtartó erő szerepét szeretnénk ját­szani ebben a városban, ahol egyre gyérebb a ma­gyar szó, ahol már csak egy­másban tudunk megkapasz­kodni. BALLÁ LÁSZLÓ író, a Drávái Gizella Magyar Közművelődési Egyesület elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom