Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-04-01 / 4. szám
VISSZANÉZŐ AHOL TIZENEGYKOR HARANGOZNAK Kőszeg egyik turisztikai látványossága őszeg legfőbb nevezetessége a híres vár. Ahogy a csendes határszéli városkában megállunk pihenni, és felnézünk a most is büszke tornyokra, alig-alig tudjuk elképzelni, mekkora vész szakadt az itt élőkre az Úr 1532. esztendejében. 1529-ben Szolimán szultán Bécs ellen vonult. Mikor az ostrom meghiúsult, Ferdinánd király Jurisics Miklóst -4r Konstantinápolyba küldte, hogy tárgyaljon a békéről. A bizalmatlan Szolimán Jurisicsot börtönbe vettette, aki így csak egy év elteltével térhetett vissza Kőszegre, ahova az elutazás előtt nevezték ki várnagynak. 1532 tavaszán megindult a török, és minden különösebb nehézség nélkül elfoglalta a Dunántúl nagy részét. Ibrahim nagyvezír csapatai augusztus elején értek Kőszeg alá, és öt napig tartott a felvonulásuk. Az ostrom tizedikén kezdődött. A várban nem volt rendes katonaság, csak a földműves nép keresett ott menedéket, vitte, mentegette feleségét, gyermekeit, vagyonkáját. Ezer fegyverbíró férfi, huszonnyolc huszár, tizennyolc német lovas katona, ezernyolc- V száz asszony, kétezer-három•v száz gyermek várta sorsa beteljesülését. A várost ezzel szemben húszezer janicsár és negyvenezer tatár vette körül. Az ostrom kezdetekor a törökök a környező szőlőhegyekről két álló napon át lőtték Kőszeget. A várvédők a lehetőségekhez mérten viszonozták az ágyútüzet. Néhány nap alatt tizenkilenc rohamot vertek viszsza a mindenre elszánt magyarok. Ekkor a törökök aknákat ástak a tornyok alá. A kőszegiek azonban szembeástak velük, és mikor a két alagút összeért, kézitusában kiűzték az ellenséget. Egy török behatolás sikerrel járt a tizenharmadik napon, végül a magyarok mégis a maguk oldalára fordították a győzelmet. A török sereg taktikát változtatott. Kivágták a környék fáit, szinte pusztasággá változtatták a Kőszeg környéki tájat. Az irtózatos mennyiségű fát mind a várárokba hányták, így nemcsak feltöltötték azt, de a fal tetejéig érő tornyokat is emeltek, amikre felhágva a várba ugráltak. A magyarok szurokkal, lángoló kévékkel próbálták a fatomyokat felgyújtani, az ostromlókat pedig most, a legkritikusabb pillanatban is, sikerült a falakról leszórni. Huszonnyolc nap után Ibrahim elunta a sikertelen próbálkozást. Követet küldött Jurisics Miklóshoz. Jurusics kijött a várból tárgyalni - nem tehetett mást,
