Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-02-01 / 2. szám
MOZAIK OLTVÁNYI IMRE Sokoldalúságának, színes egyéniségének, szakértelmének, erkölcsi bátorságának emlékét a politikai fordulatok maguk alá temették, pedig a múlt századi szakember-politikusok típusának érdemes képviselője volt századunkban: bankdirektor, gazdasági főtisztviselő, miniszter, lapszerkesztő, szakíró, nagykövet, múzeumigazgató, társaságok szervezője és műgyűjtő. A vidéki jogászfiú, aki közgazdasági diplomát is szerzett, csakhamar a Magyar Jelzálog Hitelbank élére került. E pozícióból lett a Kisgazdapárt egyik megalapítója (1930), majd a Polgári Tagozat elnöke (1943). Eközben pedig a modern magyar festészet propagátora, úgy is, mint a Magyar Művészet szerkesztője (1935- 1938), úgy is, mint a Magyar Nemzet művészeti kritikusa (1940-1942), de úgy is, mint Egry József és Derkovits Gyula korai monográfusa (1932, 1934). A népi gondolat és a gazdasági liberalizmus híveként persze hogy ellenálló lett: antifasiszta. Nagy tette mégsem ez, hanem Magyarország gazdasági talpra állításában - a forint megteremtésében - játszott szerepe, legfőként a Nemzeti Bank elnökeként. Később kissé félreállították. Volt Svájcban magyar nagykövet, a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum élén is állt. Alkonyi éveinek tehát korábbi nemes hobbija, a művészet adott fényt, tartást, támaszt és vigaszt. Tekintélyes gyűjteményét a bajai Türr István Múzeumra hagyta, életútjának polgári értékeit az utókorra. Száz éve született. A TELEFONHÍRMONDÓ A „dalműtelefon”, a „hangosújság”, vagyis a telefonhírmondó első közvetítése éppen száz éve csendült föl a Magyar utcai stúdióból. A vezetékes rádiónak, hiszen az volt ez a vállalkozás, egy év múlva 700, három év múlva 6000 előfizetője volt, s 1944-ig működött. Alapítójának emlékét ma a Puskás Tivadaremlékérem őrzi, s méltán. Az erdélyi nemesekből pesti módos polgárokká vált Puskás család Tivadar fia (1844-1893) és öccse, Ferenc (1848-1884) a magyar híradástechnika jeles úttörői. Megalapították a magyar Telefóniát. Tivadar, a nagy kísérletező: a feltaláló, Ferenc a jeles adminisztrátor. Tivadar, az elektromérnök és fizikus Amerikában csinálta meg a szerencséjét Bell, főleg azonban Edison oldalán (1876-1878). Nagy ötlete a telefonközpont lett, de Párizsban eredményesen képviselte mentora találmányait is, a fonográfot például. Puskás Tivadar, az üzletember - egész Európának eladta a telefonközpont ötletét. Magyarországon azonban - 1879 és 1884 között öccse révén, majd személyes vezetéssel - családi ügynek tekintette a telefonszolgálat megszervezését. E feladatkörből tért át a jövedelmezőbb és újszerűbb ősrádió létrehozására. Ember volt: neki sem sikerült minden, így bányavállalkozásai sem. A villanyautó egyik úttörőjeként is ismerjük. Kitartó ember is volt, szerencsére. A magyar telefonhálózatot és a telefonhírmondót köszönhetjük e vonásának. Mélyfaragással díszített csörlő KalotaszegrőlCifrajárom szögének faragott-festett része a Székelyföldről r A tárgyak ■ lelke ■ Barátaink, ismerőseink a húsosra lombozódott fák vagy a szikárrá vetkőzöttek. A gyümölcsfák s az utcák-terek-erdők fái. S ha élő fa nincs is a közelünkben, kezünk ügyében van a tárgy, az eszköz, ami belőle készült. Annyi minden. (Igen, minden, ami a bölcsőtől a koporsóig e mindenbe belefér.) És ami fából készült mívesen, nemcsak szolgálatunkra van, volt, de örömünkre is. Mert megmódoltuk a tárgyat ízlésünk, érzésünk szerint. Lélekkel, így a tárgy lelke a - miénk. B. K. J. „Himes” orsókarika Torockóról Ajándékba készített névjeles kalotaszegi sulyok 1912-ből Mézeskalács forma. Miután divatját múlta, dohányt vágtak a sima oldalán
