Magyarok Világlapja, 1993. január-május (46. évfolyam, 1-5. szám)
1993-02-01 / 2. szám
Gyógynövénygyűjtők kézikönyve Korunk városiasodó embere már csak nosztalgiával gondol a „természetre”, a végtelen, kultúra nem bántotta erdőkre, rónákra, lápokra, folyókra, tavakra. A modern repülőgépek s a gépi intelligencia időszakában még mindig a legjobb laboratórium és legkönnyebben elérhető patika a természet. Meg kell hát ismerkednünk vele, ha élvezni akarjuk a növények megannyi áldásos hatását. Ehhez nyújt segítséget ez a könyv, amely hazánk vadon (is) termő gyógynövényeit mutatja be. A kötet, gyógynövénygyűjtőknek szóló terepkalauz jellege folytán, elméleti és gyakorlati jelentőségű. A gyakorlott gyógynövénygyűjtő ismeri az egyes fajták jellegzetes termőhelyét, amely összefüggésben van a talajminőséggel és -összetétellel, a tengerszint feletti magassággal, a fény- és árnyékviszonyokkal, a csapadékkal. A különböző növénytársulások is sugallják, hogy melyik növény él egy-egy adott tájon. A könyv - biológiai és esztétikai értéke mellett - ismeretterjesztése révén szolgálja a természet védelmét és a gyógynövényekkel történő gyógyítás ügyét. A leírásokban a leggyakrabban gyűjtött, a legkeresettebb drogforrások éppúgy szerepelnek, miként a védelem alatt levő, illetőleg a'mindennapos gyakorlatból napjainkra már kiszorult egykori gyógyfüvek. A szöveg és ábrák segítségével akárki, különösebb előképzettség nélkül, könnyedén felismerheti például azt a húsz-harminc vadon termő gyógynövényt, melyet nyugodtan behelyezhet házipatikájába; nem kell mellékhatásoktól tartania. Szerkezete áttekinthető. Röviden tárgyalja azon botanikai alapismereteket, melyek nélkülözhetetlenek a mű használatához. A hivatalos magyar növény- és drogneveken túl feltünteti azok tudományos, latin rendszertani és drognevét is. A képes enciklopédia kiadásakor gyakorlati okok figyelembevételével döntöttek az évszakok mellett. A szerző: László-Bencsik Ábel ezért foglalkozik első kötetében az ősszel gyűjthető drogot szolgáltató fajokkal. Dicséretes, hogy e könyvet a Helikon Kiadó, a tőle megszokott igényes kivitelben és gyorsasággal az idei őszön már az olvasóközönség kezébe adta. Romló népművészet Hajdanában oly sokszínű volt az öltözködés, ahány nép, ahány nemzet csak létezett. Miként a költészet, úgy terjedt szájról szájra, nemzedékről nemzedékre a formák, a díszítő motívumok hagyománya. A ruha kifejezte viselője kilétét, s azt, milyen alkalomra öltötték magukra. Ám a díszítő motívumok öntörvényűén alakultak az évek folyásával. Napjainkban ezt az öntörvényűséget felváltotta a divat diktátuma. A nagyvilág öltözködése egysíkúbb lett, jelentéstartalma leszűkült. Az egykori motívumok java mégis tovább élt. Ha mostanában Budapesten a Halászbástyán sétálunk, avagy a tihanyi templomdombon, rácsodálkozhatunk egyfajta új módira. Egymást érik a csicsás térítők. A rikító színek bántják a szemet. Hát ez lenne az erdélyi népművészet? Hová tűntek a csodaszép nagyírásos párnák, írásos asztalkendők? Á tihanyi sétányon ráleltem a titok nyitjára. Egy kalotaszegi asszony szemlesütve mesélte, hogy a térítők motívumait a kalotaszegi ruhákról kopírozták. Úgy, hogy a fekete alapra gyöngygyei hímzett rózsákat felnagyították, kiszínezték. Kitaláltak hozzá öltésfajtát is. így aztán eltorzult a hajdani szépség. A művészetből olcsó vásári portéka lett. Az olaszok viszik, mint a cukrot, minél csicsásabb, annál jobban. A szebb munkára érdemes asszonyok pedig hímeznek - ha ez annak nevezhető - kapkodva, kézimunkát, tömeggyártásra. Elhozták már otthonról értékeiket, eladogatták a metropolisz lakóinak. Ez a giccsdömping, amit most mutogatnak, nem saját ízlésükre vall. A kérdés csupán az: hogyan találnak vissza a nagyírásoshoz? NAPRÓL NAPRA 1992. XI. 2. Hétfő-Átadták a Bethlen Gábor- és Tamási Áron-díjakat, valamint a Márton Áron-emlékérmet. Bethlen Gábor-dijat Borbándi Gyula. Lubomir Feldek, Liikő Gábor és Konrad Sutörski; Tamási Aron-díjat a hertelendyfalvi Tamási Áron Székely Magyar Művelődési Egyesület kapott. Márton Áron-emlékéremmel tüntették ki Kórógy községet és az Országos Széchényi Könyvtár nemzetközi csereszolgálatát. 1992. XI. 4. Szerda- Antall József levélben köszönte meg Bush amerikai elnök működését, illetve üdvözölte Bili Clinton megválasztott amerikai elnököt.- Nemzeti gyásznapot tartottak a Nemzeti Sírkertben. Megjelent Göncz Árpád, Antall József és Szabad György. 1992. XI. 5. Csütörtök- Jeszenszky Géza Strasbourgban aláírta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. 1992. XI. 6. Péntek- Az EK levélben javasolta a bösi erőmű építésének felfüggesztését.-Göncz Árpád ismét elutasította a Rádió, illetve a Televízió elnökének felmentésére vonatkozó miniszterelnöki előterjesztést.-Jeszenszky Géza Ljubljanában aláirta a szlovén magyar kisebbségvédelmi egyezményt. 1992. XI. 9. Hétfő- Kupa Mihály a szakszervezetekkel folytatott megbeszéléseket.-Az RMDSZ interpellációra készül az Erdély név használatának tilalma miatt - jelentette ki Kozsokár Gábor szenátor. 1992. XI. 10. Kedd- Antall József miniszterelnök fogadta a kétnapos látogatáson Magyarországon tartózkodó Ruud Lubbers holland kormányfőt.- Bili Clinton megválasztott amerikai elnök kijelentette: kormánya folytatni fogja az USA és Magyarország kapcsolatainak erősítését.- Budapestre érkezett Borisz Jelcin orosz államfő. Jelcin elismerte az 1956-os szovjet beavatkozás bűnös voltát, és megkövette a magyar népet, majd megállapodást írt alá a vitás orosz-magyar pénzügyi kérdésekről. 1992. XI. 12. Csütörtök-Szlovákiában megkezdték a nem szlovák nyelvű helységnévtáblák leszerelését. 1992. XI. 13. Péntek- Kedvezően fogadta az Európa Tanács a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló magyar törvényjavaslatot - nyilatkozta Tabajdi Csaba.- Megtartotta közgyűlését az SZDSZ. A párt elnökévé Pető Ivánt választották a küldöttek. 1992. XI. 14. Szombat-Az MDF mindhárom szellemi irányzatát magaménak vallom - jelentette ki Antall József a párt Liberális Fórumán. 1992. XI. 15. Vasárnap- Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter Tokióba érkezett, ahol részt vesz a magyar kulturális fesztivál rendezvényein.- Budapestre érkezett Vaclav Havel, volt csehszlovák köztársasági elnök. 1992. XI. 18. Szerda- Szlovákok az európai történelemben címmel történésztalálkozó kezdődött Salgótarjánban. Megjelent Jeszenszky Géza külügyminiszter is.- Tőkés Lászlót Budapest XI. kerületének díszpolgárává választották. 1992. XI. 19. Csütörtök- Prágában szakértői szintű tanácskozás kezdődött a bősi erőműről.- Szabad György parlamenti küldöttség élén Horvátországba utazott. 1992. XI. 2Ó. Péntek- Grazban megkezdte munkáját a Közép-európai kezdeményezés külügyminiszteri szintű tanácskozása Jeszenszky Géza részvételével.-Tárgyalások kezdődtek a kormány és a szakszervezetek képviselői között. 1992. XI. 22. Vasárnap- A kisgazdák mindkét szárnya nagygyűlést tartott. Az egyik szárny Torgyau Józsefet leváltotta, a másik megerősítette. 1992. XI. 24. Kedd- Romániában benzinadót vetettek ki a határon kilépő gépkocsikra. 1992. XI. 26. Csütörtök- Iliescu román elnök fogadta a Pécsi Magyar-Román Baráti Társaság küldöttségét és kijelentette: kész a tagok sorába lépni. 1992. XI. 27. Péntek- A Duna-menti népek kulturális minisztereinek találkozója kezdődött Bukarestben Andrásfalvy Bertalan részvételével.- Eredménytelenül zárultak Brüsszelben a bősi erőműről folytatott magyar-csehszlovák tárgyalások. A honvédelem pártok fölött álló össznemzetí ügy jelentette ki Für Lajos honvédelmi miniszter. 1992. XI. 29. Vasárnap-Tatabányán Göncz Árpád köztársasági elnök mondott beszédet a Turul-emlékmű felavatásán. 1992. XI. 30. Hétfő- Kolozsvárott a Mátyás-szobron a magyarságot sértő lorga-idézetet helyeztek el. 61- sika
