Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-03-01 / 3. szám
madarat és a Városligetben az Anonymus-szobrot. Édesapja is fémművesként mesterkedett. A kisfiú színésznek bátortalan volt, úgyhogy inkább filmesnek készült.- Ujjongtam az örömtől, amikor 1944-ben a VI. kerületben lebombázták az üzemet; nem kell átvennem, élhetem a saját életemet. Az államosításnak már kevésbé tapsikoltam, mert akkor már tudtam, hogy a filmezéshez pénz is kell. A Kölcseyben érettségizett, majd Kanadába vándorolt... S az amúgy is keserves-nehéz szakmát kezdte tanulni a legelején; laboránsként, vágóként, asszisztensként.- Aztán? Aztán már ment magától. Bob szerint ilyen egyszerű a tehetség képlete. Egyszer, a hatvanas évek közepén haza akart jönni. A honvágy, a honvágy. A barátnője rászólt:- Mit akarsz itt? Ahol Galli-Curcit, a világ legnagyobb énekesnőjét is kifütyülték az Operából, ahelyett, hogy ünnepelték volna? Mit akarsz te megmutatni? Azért volt mit. És éppen Budapesten. Jóval később, a kanadai légitársaság, az Air Canada reklámjában Bob újból bizonyította: nem ismer lehetetlent. A légitársaság járatainak állomásait filmezte: Londont, Párizst, Münchent - és Budapestet. Csakhogy. Csakhogy Pestre akkor még nem jártak az Air Canada gépei, hanem csupán Bécsbe.- Nem baj, inkább menjünk Budapestre, az éppen úgy néz ki, mint Bécs, és én jobban meg is tudom csinálni - győzködte a megrendelő céget. És lett csoda. Az elegáns párok esti sétáját díszkivilágítás, szökőkútfényjáték tette még hangulatosabbá, s vonzóbbá a várost, ahová repülni lehet az Air Canadával. Az alapötlet az volt, hogy az elegáns, igazán reprezentatív villanykapcsolót - amit Kanadából hoztak magukkal - egy ifjú pár megnyomta, és Budapest összes utcájának minden fénye kialudt, majd újból szétáradt. Ezt sehol a világon másutt nem lehetett volna elintézni, megszervezni, hogy egy főváros teljes közvilágítását egy reklám kedvéért le-föl kapcsolgassák.- Ilyesmi csakis Magyarországon lehetséges. Furcsa ez: mindazt, amit másutt, bárhol, könnyedén el lehet intézni, itt sehogy sem, és ha valami másutt lehetetlen, az az én hazámban könnyedén megvalósítható. A kanadai zászló élőképe így mondja: az én hazámban. Pedig Kanada igazán megbecsüli. Öt évvel ezelőtt ünnepelte Toronto másfél évszázados jubileumát. A százötven év emlékére éppen százötven kanadai állampolgárt tüntettek ki, akik munkásságukkal hozzájárultak, hogy Toronto olyanná váljék, amilyen lett. Filmes egyetlen egy volt közöttük: Schulz Róbert. Magyar is egyetlen: ő. A francia- vagy angol-kanadai anyanyelvi vita kérdést, sőt az akkori viszályt Bob a kanadai hazaszeretet filmjével oldotta fel. Beöltöztetett 894 fiút és leányt: fehér havon álltak egy stadionban, piros kabátban - a kanadai zászlót formálták meg így, élőképben: a kamera egyre feljebb és feljebb emelkedett, miközben a fiatalok angolul és franciául énekelték a kanadai himnuszt. így került Bob - és egész munkássága - a százötven legmegbecsültebb kanadai sorába. Faludy György életfilmje És most? Most itt Pesten az irodalomnak, a művészfilmeknek szenteli idejét. A terveknek. Faludy Györgyről, élő klasszikusunkról kíván forgatni.- Már évekkel ezelőtt, egy karácsonyi ötletként, elkészítettem a Halleluja című versének képi változatát. Jónás György írta, ő volt a producere is. Faludy azelőtt még soha nem látta, hogy saját verse valaki másban milyen képeket idéz fel. Nagyon tetszett neki. De most többről lenne szó. Egy életfilmről.- Többet nem tudhatunk meg?- Még nem. Folynak a tárgyalások. És Bob jellegzetesen, sokat sejtetően hunyorog. Biztosak lehetünk benne, hogy ez is sikerül... SZŐKE SÁNDOR Los Angelesben, a Magyarországon is ismert Rendőrakadémia c. filmsorozat forgatási szünetében a főszereplőkkel REPRODUKCIÓ: CSIGÓ LÁSZLÓ
