Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
HAZAI KÖRKÉP A jó bornak is kell a cégér MŰVÉSZETI MENEDZSERKÉPZÉS MAGYARORSZÁGON véseit. A hallgatók megismerkednek a művészeti intézményrendszerek működésével, hatékonyabb tanulásukat személyiségfejlesztő foglalkozások segítik. így az iskolából kikerülő fiatalok nemcsak a művészeti élet dolgaiban jártas emberek, de kiváló hazai és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, jogi és gazdasági téren is felkészült üzletemberek lesznek. Dolgozhatnak majd kulturális intézményekben vagy művészeti csoportok mellett, nyithatnak galériát, szervezhetnek konferenciákat, fesztiválokat, Bizony a jó bornak is kell a cégér, a művészeti értékeknek is kell a reklám, az ismertetés, a támogatás. A rendszerváltást követően egyre szembetűnőbbé vált egy új társadalmi csoport kialakulása. Ez a gazdaságilag függetlenné váló, jelentős pénzösszegekkel rendelkező réteg előbb-utóbb a kultúra felé fordul majd: mecénásává, profán módon fogalmazva: „fogyasztójává” válik majd a hazai művészetnek. Mindehhez azonban közvetítőkre van szükség, akik segítenek a jómódú polgárnak, hogy különösebb előtanulmányok nélkül is el tudja választani az értékes alkotást a silányságtól. Ezek a közvetítők: a művészeti menedzserek. ES 26 Pocsai József fiatal népművelő volt az első, aki végiggondolta ezeknek a társadalmi változásoknak a konzekvenciáit, és gyors, célratörő munkával létrehozta az első magyar művészeti menedzserképző iskolát, mely a Casus Kortárs Művészeti Kollégium nevet viseli. Az első évfolyam az 1991 — 92-es tanévben indult, s az iskola egy év alatt olyan hírnévre tett szert, hogy az 1992-93- as tanévben nagyobb volt a túljelentkezés, mint az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Kultúra-karbantartók A Casus hallgatói két évig előadásokat hallgatnak, gyakorlati ismereteket szereznek, a harmadik évben már maguk is kapnak különféle menedzselési feladatokat, és csak konzultációra járnak be az iskolába, mely a leendő Expo közvetlen közelében, a Lágymányosi Közösségi Házban működik. A hallgatók az első év végén kiállításrendezői, a második év végén sajtóreklám- és hirdetésszervezői, a harmadik év végén pedig művészeti szolgáltatásszervezői vizsgát tesznek. Tanulmányaik során legalább középfokú vizsgát kell tenniük angolból és egy választott nyelvből. Az órákon a hallgatók nemcsak a számítógépek kezelésével, a szerzői joggal, különféle sokszorosítási technikákkal, a művészeti marketing mesterségével ismerkednek meg, de egy-egy művészeti ág jeles alkotója vagy szakírója mutatja be nekik a színház, a táncművészet, a performance, a videózás, a festészet, a szobrászat, az irodalom, a komolyzene és a jazz történetét, illetve kortárs törek-Derültség a művészettörténetórán. A Casus diákjai és tanárai között szinte baráti a viszony kiadhatnak művészeti magazinokat, vagy lehetnek nagyobb reklámcégeknél úgynevezett kreatív menedzserek. A Casus Kortárs Művészeti Kollégium vezetői, Pocsai József, Gáncs Andrea, Tana Kovács Agnes és Molnár László szeretnék, ha a Casus-diploma a világ minden táján „konvertálható” lenne. Éppen ezért a hallgatóknak a harmadik év végén angol nyelven is vizsgát kell tenniük az utrechti vagy a lesteri egyetem művészeti menedzserképző fakultásának professzora előtt. I
