Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-12-01 / 12. szám
POSTALÁDÁNKBÓL nyokat biztosított az odatelepülőknek. Nyilvánvaló, mindenütt fönnáll a békés, csöndes beolvadás lehetősége, amit nem lehet kifogásolni, ha nem államilag, hatalmilag befolyásolt folyamat. De mindenkinek, etnikum esetében a közösségnek, meg kell adni az esélyt, hogy választhasson. Ha ez biztosítva van, akkor olyan lojális és megbízható állampolgára lesz az országnak, mint az, aki a többségi nemzet tagja. Ideje már annak, hogy ezt az érintettek világszerte fölismerjék! DR. DEL MEDICO IMRE, BUDAPEST ORSZÁG, VALLÁS Tisztelt Vargha Géza úr, Torontó! Levelében Ön Marguerita Stein, franciaországi olvasónk hozzászólására céloz, melyben a fönt nevezett azt az úzust kifogásolja, hogy Magyarországon a zsidó elnevezést használják az izraelita helyett. Idézünk az Ön, a fenti kifogást érintő leveléből. „A zsidó faji (etnik) megjelölés. A hölgy azt mondja, izraelita vallás. Téved, Izráel ország lakói főleg izraeliták...” Majd folytatja: „van egy angol könyvem, írója egy izraelitái, ortodox, neolog yiddis úr...” És végezetül, még egy idézet az Ön rövidke leveléből: „Ez az aranyos M. Stein összetéveszti az országot a vallással.” Ön, tisztelt Vargha Géza úr azt hitte, hogy hátralévő életében nem fog meglepődni - ezek az Ön szavai, de M. Stein „tévedése” meglepte. Jó. De ha Ön figyelmesen elolvassa a saját mondatait (pontosan idéztem), ugyancsak meglepődhet. És az olvasó is. Nem szaporítom tovább a szót, inkább tisztázzunk néhány fogalmat. Talán ez lesz a leghasznosabb. Tehát: Izráel (jelentése: Isten harcol; Isten harcosa) Jákob Istentől kapott új neve. Eszerint: Jákob - isten harcosa. Továbbá: izraelita - Izráel tizenkét törzsének gyűjtőneve, valamint neve mindazoknak, akik Ábrahám hitét bírják. Ezenkívül Izráel az északi országrész elnevezése. Itt kell szólnunk Júdeáról, mely Palesztinának az a része, ahol a babiloni fogság után Júda (és Benjamin) törzse letelepedett. Mivel a Babilonba hurcoltak legtöbbje Júda törzséhez tartozott, ezért őket általában zsidóknak nevezik. Más megközelítésben: Izráel országának kettészakadása után, (i. e. 931) zsidónak hívták a déli (Júda) országrész lakóit, megkülönböztetésül az északi Izráelhez tartozóktól. Egy idő után azonban minden izraelitát zsidónak neveztek a Júda név után. Ez az elnevezés él az angolszász nyelvterületeken. Egyébként a magyar „zsidó” szó alapja is a Júda. Ami M. Stein véleményét illeti: a magyar nyelvben őshonos a kifogásolt szó. Nem hiszem, hogy baj lenne, csak ne tapasszunk kellemetlen zöngét a szóhoz. Egyébként, néhány környező országban a „magyar”-hoz tapad ugyanaz a mellékzönge, mint amire M. Stein gondol, amikor a „zsidót” az „izraelitával” helyettesítené. Tisztelettel: B. K. J. AJÁNDÉK MALAC Hát igen. Gyakrabban van baj a képaláírással, mint a képpel. És nem is bújhatunk mindig a nyomda ördöge mögé, mert olykor kilátszik a szerkesztő lába. Tisztelt ausztráliai olvasónk, dr. Dessewffy Aurél hívta föl a figyelmünket, hogy a szeptemberi lapszámunk 38. oldalán szereplő fénykép „csak” Erzsébet császárnét ábrázolja, öccse, a két évvel fiatalabb Károly Tivadar - és nem László Fülöp oldalán ahogy írtuk volt. Mit is mondjunk? Elnézést kérünk a pontatlanságért, s az ifjú herceg „átkereszteléséért” szívesen megadjuk majd a szokás szerinti malacot (marcipánból) a kései utódoknak. Komolyra fordítva a szót, idézzük dr. Dessewffy Aurél hozzászólását A haza őrangyala... című cikkünkhöz: ,,...»a fiatal császárné magyarrajongásához« hozzá kell fűznöm, hogy azt valószínűleg egy harmadik tényező alapozta meg, gróf Majláth János. Erzsébet atyja, Miksa, bajor herceg kérte meg a grófot, hogy lányát történelemre oktassa. Az ízig-vérig magyar hazafi Majláth ismertette meg a hercegnővel a magyar népet, annak nemzeti tradícióit, lovagiasságát, bátorságát, büszkeségét és nem utolsósorban hazaszeretetét. Ugyancsak Majláth szemén át ismerte meg a hercegnő a magyarok évszázados harcait függetlenségükért.” (Úgy gondoljuk, hogy levélírónk föltételezése Majláth gróf szerepéről - megalapozott. A szerk.) HAZATÉRŐKNEK Madame Bolette, Belgiumban élő olvasónknak - és minden hazatelepedni óhajtónak - üzenjük:- A hazatérni szándékozók vámmentesen behozhatják az igazolhatóan saját tulajdonukat képező tárgyakat. E tárgyakról a hazatérőnek „leltárt kell készíteni, amelyben a vámkezelést kérő büntetőjogi felelőssége mellett írásban kijelenti, hogy a behozott vámáruk a bevándorlás előtt is tulajdonát ké-Eezték”. - Amennyien valaki 25 000 forint fölötti egyedi értékű tárgyat akar kivinni országunkból, kérheti az áfa visszatérítését (Bp., Sas úti APEH, tel.: 118-1910), ha az eredeti számlán szerepel a vámhatóság háromszögletű bélyegzője; ha a vásárlás és a határátlépés-átszállítás közötti idő nem haladja meg a három hónapot. Az áfa viszszaigénylése csak személyesen, az útlevél fölmutatásával rendezhető. (A szerk.) Címlapunkon a december hónap allegóriája látható. A kép Török János népi festő munkája, s mint a Népszokások Naptárának lapja, sokak szobáját ékesíti. Mit üzen a kalendárium? Megérkezett a fagyos tél karácsony havába. Egymást követik az ünnepek ebben a hónapban. Hatodikán van Szent Miklós napja, amikor ajándékokat kapnak a gyerekek. Luca napja pedig tizenharmadikán, ilyenkor a gyerekek járnak házról házra és jókívánságokkal te-CÍMLAPUNKHOZ li, kedves köszöntőket mondanak. Rég volt szokás a Luca-szék készítése is. Minden nap egy szöget ütöttek bele, így készült el tizenhárom nap alatt. Karácsonykor aztán elvitték az éjféli misére. A babona szerint aki ott ráállt, megláthatta a falu boszorkányát. Az emberiség legszebb ünnepe karácsony, Jézus születése. Hagyomány ilyenkor ma is, hogy betlehemesek járnak köszönteni. Elöl megy az angyal, viszi a kis betlehemet, mögötte a két juhász, bot van a kezükben, utánuk az öreg juhász, s a kisbojtár a legvégén furulyaszóval. A szíves köszöntésért ajándékot kapnak. Szentestén az ünnepi vacsora után, csendes áhítattal telik az idő. Amint megszólal a templom hívogató hangja, elindul mindenki az éjféli misére. Az év utolsó napján, Szilveszter éjszakáján, tepsiket, fedőket összeütve, nagy lármával, kolompolással búcsúztatják az óévet. Éjfélkor pedig meghúzzák a harangokat is. 5
