Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
Vikidéi Gyula, a Magyar Mise egyik előadója Színház Testamentom ván és Jehl Ferenc, valamint Puskás Tivadar, a telefonközpont és a hírmondó feltalálója. De sok neves színészünket, rendezőnket vonzott Hollywood, így Bánky Vilmát, Beregi Oszkárt, Gaál Franciskái, Kertész Mihályt, a Korda testvéreket, Lugosi Bélát, Zukor Adolfot és másokat is. Az 1930-as évek nácizmusa elől is sokan menekültek Amerikába. Kármán Tódor, az aerodinamika kutatója, a sugárhajtású repülőgépek egyik kifejlesztője, Neumann János matematikus, a számítógépek, az „informatika korszakának” elméleti megalapozója, Wigner Jenő fizikus, Teller Ede, a hidrogénbomba későbbi „atyja”, Szilárd Leó atomfizikus, Goldmark Péter, a színes televíziózás kidolgozója, de köztük volt Lengyel Menyhért és Molnár Ferenc, Moholy-Nagy László és Bartók Béla is. Az 1944-48-as időszakban indultak útnak a Horthy-államapparátus tagjai, a menekülő nyilasok, a koncentrációs táborokból szabadultak, majd a koalíciós pártharcok, aztán az 1947-48-as „fordulat” vesztesei. Ekkor azonban menekülttáborokban kellett kivárniuk, amíg engedélyezték a „hontalanok” bevándorlását. Ekkor ment el Kállay Miklós volt kormányfő, Nagy Ferenc miniszterelnök, Kovács Imre, a Parasztpárt főtitkára, Peyer Károly szociáldemokrata, Varga Béla kisgazda politikus, Dohnányi Ernő zongoraművész, Márai Sándor író, Szent-Györgyi Albert tudós is. Az utolsó kivándorlási hullám 1956-57. CSORBA MÁRIA „Menjünk Donkanyarapánkhoz, / Voronyezs-Donkanyarapánkhoz, / Isonzó- Galicia-apánkhoz, / Világos-T emesvárnagyapánkhoz, Ob-Jenyiszej-öregapánkhoz, / Volga- Káma-szüleapánkhoz, / A Kivándorló Kopjafához, / a Fáklya-ravatali gyertyához, / gyere szanaszét-apánkhoz / szanaszét-szívű, szavú apánkhoz.” A fenti sorok Bella István Halotti beszéd című költeményéből valók, amelyet Testamentom címmel zenésített meg Tolcsvay László. Az oratóriumot gyönyörű helyszínen, a budai Várban, a Hadtörténeti Múzeum udvarán mutatták be a nyár végén, a Honvéd Együttes Férfikarának és Weiner Leó Szimfonikus Zenekarának előadásában, Pál Tamás vezényletével. Bella István alkotása súlyos gondolatokat hordozó mű, amellyel a költő a Don-kanyarnál elveszett édesapjának állít emléket, s egyben oratórium a háborúk magyar áldozataiért. Tolcsvay Lászlót - akinek a Doctor Herz és a Mária evangéliuma című musicalje nagy sikerrel szerepel a Madách Színház műsorán, előbbit Londonban, utóbbit Prágában és Pozsonyban is bemutatták - megihlette Bella István lírája. Miután elolvasta, szinte kényszert érzett, hogy megzenésítse. A Testamentom zenei világa a sokoldalú Tolcsvaynak semelyik ko/ rábbi művéhez nem hasonlítható. Ebben a kompozícióban is megjelennek a folklór ihletésű zenei elemek, nem véletlenül nevezte egyik jeles zenekritikusunk a századunk magyar zenéjét reprezentáló Psalmus Hungaricus-, Cantata Profana-vonulat méltó folytatásának. A Testamentomot egy műsorban adták elő Tolcsvay László 1987-ben bemutatott művével, a Magyar Misével. A két darab ekképpen jól kiegészítette egymást, hiszen míg az előbbi a háborúról, a halálról, az utóbbi az életről szól. A Magyar Mise a magyar beat egyik legszínvonalasabb alkotása, előadói között találhatjuk Pitti Katalint, Begányi Ferencet, Sasvári Sándort, Tolcsvay Bélát, Tolcsvay Lászlót, Varga Miklóst, Vikidül Gyulát, az Amadinda Ütőegyüttest és a Honvéd Együttes Férfikarát. S ha azt mondtuk, hogy a Testamentom oratórium az elesettekért, akkor a Magyar Mise himnusz az élethez. Az „áldjon vagy verjen sors keze” gondolat kibontása a korunk emberéhez szóló zene nyelvén. TARJÁN VERA Képzőművészet Új beszámoló egy régi ismerősről Judy Cass ab magyar származású, Ausztráliában élő, világszerte ismert festőművész. Néhány éve gyakran szerepelt a Magyar Hírek hasábjain, de most, az újabb olvasóközönség számára szeretnénk ismét beszámolni róla. E rövid ismertetésnek külön időszerűséget ad, hogy 1992-ben egy sor újabb kiállítás nyílt műveiből. Itthon, fiatalon, Czóbel Béla tanítványa volt. Odakint is hű maradt ahhoz a magyar festőnemzedékhez, melyet az ugyancsak Ausztráliába vánderoit Orbán Dezső képviselt, aki utolsó tagja volt a híres magyar „nyolcakénak, s akinek portréját az idős művész élete végén Judy Cassab különös gyengédséggel festette meg. De felsorolhatatlan a hírességek névsora, akiket Judy Cassab ecsetével megörökített. E portrék egy része egyaránt megtalálhatók a híres magángyűjteményekben és a világ nagy múzeumaiban, így például Hugh Saitskeil képmása a londoni National Portrait Galleryben, Queen Sirkit of Thailand a bangkoki Royal Palace-ban, Elwyn Lynn művészettörténész portréja az Art Gallery of South Australiaban látható, hogy csak néhányat említsünk. És aki ellátogat a sydneyi operaházba, találkozhat a falait díszítő világhírű énekesnő, Joan Sutherland és Sir Robert Helpmann balettművész portréjával. Ám ez a rövid beszámoló csonka volna, ha nem szólnánk Judy Cassab művészetének egy másik területéről: számtalan festményen örökítette - örökíti - meg Ausztrália fantasztikusan vad és izgalmas tájait. Azt hiszem, csak a legnagyobb művészek érhetik meg, hogy kezükbe vegyék a róluk szóló, teljes életművüket bemutató albumot. Teljeset mondtam? De hiszen a hatalmas, reprezentatív album már néhány éve jelent meg, s Judy Cassab vásznain azóta is sok-sok új festmény született. Az újak közé tartoznak a nemrég párizsi tartózkodása idején létrejött alkotások is. E Párizsban töltött hetek eredménye az ez év nyarán megnyílt, teljes kiállítást betöltő festménysorozat. Ezekből a párizsi ihletésű képekből láthatják itt az egyik festmény most megküldött fotóját. SOÓS MAGDA41
