Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)

1992-11-01 / 11. szám

JELENLÉT

NAGY LÁSZLÓ SZÜLŐHÁZA

Arany székecske Iszkázon

„Házunk szélső ház, a falutól kissé távol. Mondhatom még, hogy áll, de alig. Nem hozzuk helyre, csak fele a miénk, egyébként is előbb lebontani kéne. Távoli körben dombok, erdők, hegyek. Nyugaton a Ság és Kemenesalja, keleten a Somló és a Bakony...” Ezeket a sorokat 1974 szeptemberében vetette papírra {Életem című írásában) a huszadik századi magyar líra egyik meghatározó egyénisége: Nagy László.

Az iszkázi szülőház - áll; immár Nagy László-emlékházként. A szülők szobája változatlan, az előszoba falán a költő gyermekkori festményei. Szabó Tóni bácsi, a múzeumőr, a falu szülötte, nyugdíjasként vállalta az „állást”. Azt mondhatnánk, Tóni bácsi az emlékház tartozéka, hiteles forrás, szemtanú.

„Ezt a képet a költő egyetlen óra leforgása alatt festette. Gyerekként a táncolok közé nem vegyülhetett, betegsége megakadályozta. Nézte a táncolókat, megfestette őket. Itt középen egy szabadságos katona táncol. Nem tért vissza a háborúból.”

A gyerek Nagy László festménye őrzi a szabadságos katonát, az ablak előtt elvonuló hadakat, a kivágott fa törzsén egyensúlyozó szomszéd kislányt...

A ház áll, de úgy látszik, Nagy László mondatától nem szabadulhat: áll, de

/V5

x*

... *1.,.

'»X,,

...

//

i 1

ifit

f *( »0««

..V* 7

K ^jfsurx ^

/

\o

\

l I

V.../ \ a®,--»* s j? %,f

1 \ / ... /V

V/

—. ’

/ y ..... ;

,p°t”

‘aBCDEFG HUNGARIAN »IM-'HI*

alig. A falakon terebélyesedő repedések. Az embernek az az érzése, nemsokára szétesik a ház.- Megvan a pénz a renoválásra - mondja Tóni bácsi. - Tavaszra megint jöhetnek a látogatók. Közületek és magánszemélyek adták össze a felújításhoz szükséges összeget.

Látogató pedig többféle van. Jönnek az iskolások, az irodalomkedvelők. És az egyik szobába jönnek a „kollégák”. írók, költők számára szokták kiadni - sokan töltik itt alkotói szabadságukat. Tóni bácsi gondoskodik róluk.

Az emlékház egyik termében a szülők, nagyszülők

önarckép (Nagy László képverse)

gazdasági eszközei, a bodnár nagyapa szerszámai. Egy kis szék, amit a költő faragott.-Évente eljön megnézni a házat a költő édesanyja - meséli Tóni bácsi. - Mindig hátrajövünk ide.

Tóni bácsi egy régi mérlegen matat:- Ez olyan pontosan mér, mint új korában. Mikor idelátogat a költő édesanyja, hátrajövünk, megnézzük a szerszámokat, beszélgetünk. És a végén mindig rááll a mérlegre, és én megmérem. Hál’ istennek, kitűnő egészségnek örvend.

...Különös ez az emlékház, melyben a költő személyes jelenléte ennyire érzékelhető. Ez a bensőséges kép már-már a költői képek erejével rögződik a tudatomban: Tóni bácsi a Nagy László-emlékház szerszámos szobájában beállítja a mérleget. A nyolcvanhat éves öregasszony a mérlegre lép. Tóni bácsi gondosan mérlegel. Mellettük a bodnár nagyapa gyalupadja, és egy kis szék, amit a költő faragott gyerekkorában. És a költő? Ebben a pillanatban egy verssorban rejtőzik: „Szemednek íriszében sík arany székecskén üldögélek" (Műtét anyánk szemén).

Megható jelenlét.

Aki teheti, zarándokoljon el Iszkázra. Nagy László szülőháza áll - és tavasztól már nem csak „alig”.

Sz. G.