Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-11-01 / 11. szám
Nemzetgazdaságunk kilátásairól A világ gazdasági nagyhatalmait a gazdasági növekedés lassulása, a gyenge konjunktúra foglalkoztatja. Eközben Magyarország - csakúgy, mint környezetünk hasonló sorsú nemzetei - komoly visszaeséssel, a gazdasági rendszerváltás óriási terheivel küzdenek. Most, 1992 végén már láthatók az elvitathatatlan eredmények, de ugyanúgy a megoldásra váró továbDi feladatok is. Hazánk a rendszerváltásba bő két évvel ezelőtt hatalmas külső és belső eladósodottsággal, versenyképtelenül nagy ipari és mezőgazdasági szervezetekkel, felgyorsuló inflációval lépett be. A lakosok ugyanakkor hozzászoktak egy bizonyos fogyasztási színvonalhoz, valamint az állami munkahely és az állami egészségügy, oktatási rendszer, nyugdíj nyújtotta biztonsághoz. Az új kormány által korán meghozott stratégiai döntések közül hármat emelek ki. Az első: elkerültük a külső adósságok átütemezését. Ezzel Magyarország - a súlyosan eladósodott közép- és kelet-európai országok közül egyetlenként - komoly külföldi tőkét tudott vonzani. Mára 3 milliárd dollárra tehető a beáramló produktív tőke, amely semmiképpen sem jött volna egy fizetésképtelenséggel küzdő országba. Másodszor: felgyorsította a KGST-ből és a Varsói Szerződésből való kilépést, és elkötelezte magát a nyugat-európai integráció mellett. Rövid távon ugyan súlyos kereskedelmi gondokkal kellett szembenézni, de az orosz gazdasági csőd mindenképpen mélybe húzta A szerző a Magyar Nemzeti Bank elnöke. volna azokat a vállalatokat, amelyek nem tudtak piacot találni, versenyképes árut előállítani. Mára a fejlett piacgazdaságok részesedése kivitelünkből 70 százalék körül van, azaz két év alatt sikerült átállítani - nagy áldozatokkal - külkereskedelmünket. A harmadik stratégiai döntés: a privatizáció piaci formájának a választása. Bár politikailag és erkölcsileg súlyos érvek szóltak a régi tulajdonosi állapot visszaállitása (reprivatizálás), illetve a tulajdonjog állampolgári alapon való szétosztása mellett, azonban fő szabályként az állami vagyon piaci értékesítése mellett döntött a kormány. Ezt az örökölt súlyos eladósodottság és az újjáépítés sürgőssége indokolta. A kárpótlás így csak részleges lehetett. Mindezek hatására a külföldi és a hazai vállalkozói kör gyors megerősödésnek indult: mára 12 ezer vegyes vállalatot és 60 ezer hazai vállalkozást regisztrál a statisztika. Szükség is van az új vállalkozásokra, mivel a hagyományos nagyipar és mezőgazdasági nagyüzem súlyos termeléscsökkenést, piacvesztést szenvedett el. Mára elmondható, hogy kielégítően sikerült a gazdasági stabilizáció. Az ország külső adósságának nettó összege csökkent, az adósságszolgálat terhe még súlyos, de arányaiban messze jobb a 2-3 évvel ezelőttihez viszonyítva. Az ország - a nevében fellépő Magyar Nemzeti Bankon keresztül - immár akadálymentesen hozzájut a szükséges hitelekhez. Az infláció 1991-ben tetőzött, amikor az előző évhez viszonyítva 35 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak. 1992-re már csak 20 százalék körüli árindexet várunk, és jó esély van arra, hogy utána is jelentősen szelídüljön a pénzromlás. A forint a vállalkozások számára ma már gyakorlatilag konvertibilis, a világ erős valutáihoz viszonyítva is figyelemre méltóan őrzi értékét. A munkanélküliség mára a munkaképes lakosság egytizedére tehető: annak minden társadalmi és gazdasági gondjával. A gyorsan növekvő segélyek az állami költségvetés legdinamikusabb tételei közé számítanak, és hozzájárulnak a költségvetési deficit gyors növekedéséhez. Hazánk a nagy átalakuláshoz jelentős segélyt nem kapott, és az Európai Közösséggel megkötött társulási szerződés sem nyújtott nagyvonalú piacrajutási könnyítést. Mégis, a korábbi elzártságnak vége, és kemény munkával évről évre növelhető kivitelünk. Az export a növekedés fő motorja lesz a továbbiakban is. Növekedés várható az elmúlt két év során alapított hazai vállalkozások termőre fordulásától is. Öszszességében az várható, hogy 1993 során a bruttó hazai termék (GDP) végre nőni fog legalább 1-2 százalékkal, a fogyasztói árak emelkedése tovább mérséklődik. Az előrejelzések a hitelélet és a beruházási tevékenység élénkülésével számolnak. Az ország gazdagodása azonban nem látszik meg az állam pénzügyein: gyakori az adóeltitkolás, nehézkes az adóbehajtás. Pedig a gazdaság infrastruktúrájának modernizálása ugyanúgy igényli az állam részvételét, mint a gazdaságilag elmaradt területek megsegítése. Ránk vár még az oktatás- és egészségügy reformja, mivel e téren a reméltnél lassúbb az előrehaladás. Korszerűsíteni kell a pénzintézeteket is, mert bizony még elég mérsékelt a pénzmozgás az országban. Megkapaszkodásunk sikeres volt, bár az emberek itthon inkább csak a változások rossz oldalait vették észre. Gyakran a külföldről hazalátogató világosabban érzékeli a fejlődést. Kiemelkedésünk esélyei is jók, ám a sikeres fejlődéshez határainkon túl békére, határainkon belül alkotó légkörre van szükség! BŐD PÉTER ÁKOS
