Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
AN AMERICAN NEWSPAPER IN THE HUNGARIAN LANGUAGE M«gv«r«fc CulUgft. Hirid«, Cdi UjMg. Ibo» Htmondo. M«|tm F*!««, *"•*»! Hmi*' H»G# ÖTVENHATODIG tVFOLT AM Cb»W. N,. York, Ckx.r*. filuWrjk. Dolro.l, Si. Loo-(Mloitih, 1947. Mratr 13 rimr-sixth tea«F-*r- ,«ta kr. 5 . RÁGÓSA SZÉNHIÁNY ANGLIÁBAN IGOL NÉP ELLENTÁLL A [OSSÁGI RENDELETEKNEK MEGRAKOTT HAJÓ ELAKADT A ROSSZ IDÖJA• AMERIKÁBÓL AKARNAK SZENET VINNI AZ UGOLÓDIK AZ ANGOL FOGYASZTÓKÖZÖNSÉG Wxnáltak az angol háztartásokban, mint a takarákosaági rendelet ellő napján. A háborított* vasútvonalakon át nagy ügK vei-bajjal közlekedő tehervonatok .«énfílho-.ul« Hen»*«« »oh m. Lóndonban. Bár a s*énuányák állami keze!í,l.r„ »«unok. « .jíolormolé. .líh.ny.t-IO,*25 uónnol moirokodoH hojó elkkoill N»wc»»tl. kiVS»*:*ben a ro.«» idíü»«, miatt Skóciában U «Irondalték a .»ónnal ú »'tlanyárammal való takarákowot Aa anfol lapok «»ormi Anglia Amrri'-ától fon .»»not vásárolni. •» aitán — ir’a a londoni Tímoo "botetáii maid a motfalártatások mrolatát.” I aadnkiány tó»«mkáaaága. .A a .Stét__su-olódik i rondsxabályai al,„oon tartanak bo áa r aamálkoxásoal állapínjáSon, hogy a _ > A kiró. Big szint ón I táobon , villany. ____fotsxólitáaának . támadt, a kötdnsóg ^ önkéntes takaróWtoankkal több villanyáranwst __________ „nllLTAK A VONAT-, ssrHnt miodomso 5 nanrs MUNXANtLKULII — Pl VASUTAK < legtndá ««null van már » - Csak i hítkfelíg a vasúi a ^ h> mnit *j giíNKÍSZLETl Mm órkslik. maglióiliil a vo- A karmám ESjJjJJ ^ Staket megróvólajr JW*»* . _ t A mUnkanílktt4iek »úms. hogy * kozonaeg. • * »kik a töm«««« gyárbezárákarékt«w*gr« in** * , oít miatt „em tiolgoabatnak, fcwfwál Wlf* f,r”' -,H, ' hat mii Hőm emelkedett. Az eJRo ****** „ , Jal y‘mt i jetiin well «zénminísater *tesranot sikomh mrguk.n I » k„„u mdor.bau. . Unlóarv. rUsnk.LÍIrg a kiány ISÜTl. hót vágón nak foko»ódni wnatiáratokat SCHIJfCWIfiG ELLFPI SEW YORK. — Kurt von Schuschnigg, Au*xtr** volt kancellárja. akit Hitler konént ráció« tábort»« »Aratott, mórt felolvasó körúton van Amerikában. Bár antinácl volt, úgy attakkor a munkás*«! «He» fefdüh, amikor uralmon voh é* emiatt az atnerikni munkáaftág tantetért, rendezett ellene A Tova Hall előtt, ahol feloivaaárt tartott, hetvenöt ! főnyi tömeg pieketelte az ex- I kancellárt. IWfu» alatt I Schuschnigg volt az igazság* I wgymlniazter «« a* ó P»rs»BUOAPE5T. — Meciarteot a magyar bek* szer sódé* aláírása Parisban a magyr köztáraassg delegációjának tagjai a következők voltak: Gyöngyösi János kuliág ym»niszter; Sebestven Pál meghatalmazott miniszter; Fodor László prolokd-finók. Gyöngyösi a következő nyilatkozatot tette: MA békés* er «ödes gazdasági képletei rendkívül súlyosak. F mellett hegy számos politikai is, külónöakéopen, pedig az országon kivul élő lasfvsr tóme»«k sor*'nak kérdését. Remei «ük. ha«» RomÁnin és hózöttvnk e kérdésben a közvetlen tár«-alá sok kielég itő •re-tm-nyt fognak hozni. A csehszlovákiai oroblema azonban olvao embertelen bánásmód megszüntetését követeli, melynek körülményei rendkivid súlyos helyzetet teremtettek. Megg-őződésem, hogy a bébe aláírásának következtében Magyarország, már mint az Egyesült Nem retek tagja, rádió saarint jó pótban levő magyarokat 300 caeb koronáért állították ki. I a feltűnően erőseket pedig j 1200 k ároné árt. Szabályos adásvételi szerződést kötöttek a felek a magyarokra. Balassagyarmat és aa Ipoly folyó mentén a határokat lezárták, a rádió közlése szerint. A csallóközi üldöz tatás ta továkb folvik. A minap Poisonvpüspöki mellett J* család menekült át magyar főidre a Du« n keresztül. Rajkára is wjakk keatek TOVÁBBI 23 MILLIÓ MUNKÁSRA TERJESSZÜK KI A TÁRSADALOM Cinikusak HERFORD. Németország. - A némrt polgárok, dolgaző» csakúgy mint az ifjúság n Virul cimkua éu fölény« demokráciával szemben, ez * amerikai sajté megillatdtáAj {tataiéit megmondották, bog i»cm htaik. misaerlnt a t>* met nép valaha Is "detwol tává" »Éltotua sernnúe* vem *•;*! jówáitt ükből A ta mvt«k parancsokat azeretna tztjciutent. nem pedig zaj« fep.k -iUm menni, n volt | kérdezettek 57'--á. k a lasaxa. « «• tan • IÁ esi méltósága, boldogulási lehetősége és anyagi jólétének megteremtése legyen a szabad álladalom alapja!...” Ohio állam kormányzója és a város polgármestere által adott díszvacsorán Kossuth a börtönben Shakespeare-től és a Bibliából tanult angol nyelven hangoztatta azt, hogy „Liberty! Liberty has grown in this State of Ohio out of a trading house into a mighty commonwealth of two million free persons!...” Két világ, két haza... Hogyan is ne szakított volna időt az Egyesült Államok elnöke, Ohio fia, William Howard Taft arra, hogy megjelenjék a Szabadság 20. évfordulói bankettjén, hiszen jól ismerte Kohányit, ismételten fogadta a Fehér Házban és egy levelében „you fiery Hungarian”-nek nevezte. Az alapítás idején a két feléből egyesitett magyar főváros a kontinens legfiatalabb nagyvárosa volt: alig 28 éves, 733 000 lakossal. Még friss volt a festék a parlamenti Munkácsyfreskón, a „Honfoglalás”on... az utcákat gázlámpák világították, de 7 napilapot olvastak a polgárok... több volt a nő, mint a férfi, és minden négy szülésből egy törvénytelen volt... megalakult a Magyar Automobil Klub, elektromos erővel hajtott járművek tulajdonosainak egylete... amerikai konzulátus volt az Andrássy úton, a Bécsben működő nagykövetség fiókjaként... még mindig dagadoztak a pletykahullámok és kavarogtak a spekulációk Rudolf trónörökös és Vetsera Mária alig két évvel előbbi rejtelmes tragédiájáról... még élt a torinói száműzetésben Kossuth Lajos...már elkezdődtek az előkészületek a millennium megünneplésére... Szapáry Gyula gróf ügyefogyott kormánya összeomlás előtt állt Wekerle Sándor és pártja nyomása alatt... Jókai befejezte a „Sárga rózsá”-t. A nagyvilágban visszhangzott XIII. Leó korszakalkotó enciklikája, a „Rerum Novarum”, a munkásosztály helyzetéről... ünnepelték Mahler 1. szimfóniáját... zümmögött a drót nélküli távíró... Judson feltalálta a „zipper”-nek elnevezett cipzárat... Amerikai elnök lett Grover Cleveland, New York állam kormányzója... Bulanger tábornok, a francia diktátorjelölt öngyilkos lett... a londoni Strand Magazine-ban megjelent Sherlock Holmes első kalandja... És Magyar-Amerikában? Egy Jókai-tollra illő másik