Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
MŰVÉSZPORTRÉ Tolnay Klári végül is meghívott bennünket az otthonába. Pontosabban: kénytelen-kelletlen tudomásul vette, hogy a színpadon kívül is érdekes lehet a vele való találkozás. Az Új Magyar Hírek szerkesztőbizottságának tagja megértette, hogy a világban szerteszéjjel élő magazinolvasók közül sok millióan - ki ezért, ki azért - akár évtizedek óta nem láthatták őt sem a színpadon, sem filmvásznon. Belátta, hogy az olyan művész, akit minden megye ismer, egy ilyen kérésre egyszerűen nem mondhat nemet. Nincsenek titkaim, jöjjenek” - mondta végül megadóan a telefonba... Tapossuk a lépcsőt a belvárosi bérházban. A lift nem működik; fentről, a harmadik emeletről megszólal egy biztató hang;- Egy kis edzés nem árt, iparkodjanak csak. Nincs házmester bácsi. Persze hogy a Tolnay Klári áll a lépcsőházban. Az egész - így, a lépcsőházban, ahogy történik - anynyira természetes, mintha évtizedek óta ismernénk egymást.- Hogyan szólíthatom, művésznő?- Jópofa maga, hiszen már meg is szólított. De mondja csak, hogy Klárika. Mindenki így hív. Még a színháznál strázsáló rendőr is azt kérdi esténként - így: Na, ma mit játszunk, Klárika?”- Igazából Rózsi a neve ? - Igen, az. De nem kell ezt okvetlenül emlegetni. Nem szerettem soha, és amint színésznő lettem - úgy Krisztus előtt 500-ban -, a Klári nevet választottam. Hellyel kínál a hallban, a szerény, de roppant ízléses kis otthonban.- Nézzenek csak körül - és biztatóan mosolyog...-Ez az a mosoly, ami csakis a Tolnay Klárié... - szaladt ki belőlem. Szinte már megbánom az őszinteséget. De nem veszi bizalmaskodásnak. A lehető legtermészetesebben mutat a falra, édesanyja portréjára:- Drága anyám mosolyát örököltem... De várjanak csak egy kicsit, vagy jöjjenek ki a konyhába, mert odaég a lecsóm ... A lecsó isteni Kisietünk a konyhába.-Mit szeret főzni? - kérdem.- Ami hamar megvan. Az a jó benne, hogy nem vagyok köteles csinálni, csak akkor kuktáskodom, amikor kedvem van. A főzés tudománya is családi örökség. Édesanyám jól ismerte a palóc konyhát, én is s a lányom is, Zsuzsika. Látja, hogy meglepett, hozzáteszi:- Zsuzsika Bécsben él, az osztrák rádió és televízió szórakoztató osztályának vezetője. A férje vezető operatőr, és az első házasságából van egy kislánya, őt nevelgetik. Most voltam náluk két hétig, de inkább ők jönnek sokat Pestre, mert csinálják ezeket a barátkozós, sógor-koma filmeket. Zsuzsit küldik mindig tárgyalni, szervezkedni. így ő sokat van itthon. Ilyenkor Tolnay Klári a harmincas években jó magyarosan, fűszeresen főz, mert otthon nemigen lehet, a férje gyomra nem bírja az erős ételeket. A szobában aztán megnézhetjük a családi albumot, benne Zsuzsikát, a mamát, a papát és a bátyust:- Szegény jó bátyám nemrég halt meg. Már csak a lányom van nekem...- Mindig itt élt, a Belvárosban ? Végre jóízűt kacag:- A fenét. Először is az isten háta mögötti Mohován születtem, Nógrádban. Még ezer lakosa sem volt akkoriban a palóc falunak. Vidéken is nevelkedtem, kereskedelmi érettségivel jötl.eánvával. Zsuzsikával 47 i
