Új Magyar Hírek - Magyarok Világlapja, 1992 (45. évfolyam, 2-12. szám)
1992-02-01 / 2. szám
Ezt láttuk a moziban Julianus, Száműzöttek Napjainkban a magyar filmgyártásnak nemigen jut pénze arra, hogy kosztümös, látványos filmek készüljenek, ráadásul kétrészesek. Koltay Gábor abban a szerencsés helyzetben volt, hogy - jelentős szponzori támogatással - megrendezhette első játékfilmjét, a Julianust. Történelmi tény, hogy egy Julianus barát nevű dominikánus rendi magyar szerzetes 1235 tavaszán II. Endre megbízásából és anyagi támogatásával több társával elindult Ázsiába, hogy megkeresse az óhazát, Magna Hungáriát. Célja kettős volt: keresztény hitre téríteni az ottani pogány ősmagyarokat és elvezetni őket az ellenségtől fenyegetett újhazába. Julianus barátról Kodolányi János írt regényt 1938- ban, a magyarságtudatot erősítendő a német fasizmus árnyékában. Ezt az ómagyar nyelven írott, látomásos nagyregényt vitte filmszalagra Koltay Gábor, hogy általa szóljon hazafiságról, akaratról, nemzettudatról, vagyis napjainkban is ak-A 75 éves Mathilde Bock tuális kérdésekről. Monumentálisnak ígérkező vállalkozása azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A film első része meglehetősen vontatott, túlságosan részletező, az egész alkotás pedig inkább illusztrál, mintsem megjelenít. Ezen az sem változtat, hogy a címszerepet alakító Hirtling István mellett olyan világsztárok is felbukkannak a vásznon, mint Raf Valloné, Nino Manfredi és Franco Nero. * Nagy Katalin cárnő németeket telepített a Volga mellé, hogy kultúrájukkal, mesterségbeli tudásukkal felemeljék az orosz birodalmat az elmaradottságból. Az ott élőknek ez a táj lett a hazájuk. 1917- ben megalakították a Volgái Német Köztársaságot, amit az orosz nacionalizmus és Sztálin nem tudott megbocsátani. Vagonokba zsúfolták a „volganémeteket”, Szibériába, Kazahsztánba száműzve őket. Ötven évnek kellett eltelnie, hogy kiderüljön, „tévedés” történt. Csak a peresztrojka rehabilitálta a hazájuktól megfosztott volgai németeket. Két évet töltött a Szovjetunióban anyaggyűjtéssel, forgatással a Kabay Barna-Gyöngyössy Imre rendezőpáros, hogy filmet készítsen a száműzöttekről, a saját maguk, illetve a Petényi Katalin írta forgatókönyv alapján. A középpontban a 75 éves Mathilde Bock áll, aki elhatározza, hogy megkeresi a fiát, akit 1953- ban veszített el, miközben megszökött a büntetőtáborból. Színházi körkép Nem kisebb feladatra vállalkozott Karinthy Márton, mint Méray Tibor Búcsúlevél című művének színpadra állítására a Karinthy Színházban. Az adaptáció azt a bizonyos ötvenes éveket idézi fel, amikor hurráoptimizmus keveredett csengőfrásszal, s senki sem bízhatott senkiben. Százak és ezrek estek a rosszul értelmezett szocialista erkölcs csapdájába. A produkció műfaja „szatíra és show” -Testvérével végigjárja a táborokat, a még ma is működő börtönöket, de hiába. A Volgát sem láthatja már meg, igaz, nővére és rokonai eljutnak oda. Az egykor virágzó városból semmi sem maradt, eltűntek a templomok, az iskolák, a malom sem működik. „Miért pusztul itt minden?” - kérdezi az egyik fiatal lány. De válasz nem érkezik... Jankura Péter fotografálása híven tükrözi a minden képzeletet felülmúló sivár valóságot. TARJÁN VERA Karinthy talán nem eléggé hitt az eredeti mű drámaiságában, ezért a darabot a korhangulatot felidéző slágerekkel fűszerezte. A show-ról a prózai szerepben is színre lépő énekesnő, az ötvenes évek sztárja, Kovács Erzsi, valamint Lagzi Lajcsi gondoskodik, a szatíra pedig kimerül az „elvtársozásban”, a korabeli demagóg frázisok pufogtatásában. A Búcsúlevél főhőse, Németh Vince (Rékasi Károly játékában) a szerelmét, a barátját, a mesterét áldozza fel egy téveszme oltárán. A Ka rinthy Színházban Méray Búcsúlevele esett áldozatul. * A közelmúltban három vidéki társulat műsorán is szerepelt Csehov Három nővére, s a Katona József Színházban évek óta telt házakkal megy az immáron világhírű Csehov-előadás. „Évtizede foglalkoztat a gondolat: hogyan lehetne Csehovot még közelebb hozni a magyar nézőkhöz, a magyar színészekhez? Hogyan lehetne egy idegen országban játszódó régi történet humorát újjáéleszteni, az érthetetlen utalásokat érthetővé tenni?” - ez volt Kapás Dezső rendező dilemmája, amikor Nagy András író segítségével a Három nővér színhelyét a múlt század végi Oroszországból áthelyezte a múlt század végi Magyarországra. A Nyírségben élő nővérek nem Moszkváról, hanem Budapestről álmodoznak, éppoly reménytelenül. Róza, Márta, Irma és a többiek Puskin és Lermontov helyett most Petőfit idézik, ám nem igazán ez a lényeg. Hanem a cselekvésképtelenség, a kisstílű életek, sorsok bemutatása. Á Játékszín Magyar három nővér előadásában javarészt Kapás Dezső tavaly végzett főiskolai osztályának tagjai kaptak szerepet. Közülük leginkább a három lány megformálója, Jónás Rita, Turóczi Éva és Murányi Tünde emelkedik ki szuggesztív, drámai alakításával. T. V. Búcsúlevél, Magyar három nővér Jelenet a Magyar három nővérből: Murányi Tünde, Jónás Rita és Túróczi Éva ' T
